Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)
1957-09-07 / 70. szám
KANADAI MAGYARSÁG 2 VII. 70. sz. 1957 szeptember 7. @4KtulUUt "íbuKfWliaHA 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 egyes szám ára 10 Cent. Amerikában: egész évre $8.50 fél évre $5.00 Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás,.vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. i A Nit ereje... Tele vagyunk leszereléssel: folyton javasolunk, mindent megteszünk, hogy elkerüljük a harmadik világháborút. Eddig az atomfölény biztonságában ringatózva, takarékoskodtunk. Innen letöröltünk egy-két billiót, onnan lecsaptunk tíz-husz milliót azért, hogy statisztikánkat kedvezőbbé tegyük a nép, a választójoggal rendelkező állampolgár előtt. A békére törekszünk, ezt hangoztatjuk és lám nem sikerül a békét elérni. Hiába iparkodunk mindent megtenni, sokszor még meg is alázkodtunk, legjobb barátainkat, régi szövetségesünket mártjuk a vízbe a szovjettel karöltve, mert hát igazságosnak kell lennünk ,és részlehajlás nélkülinek. Ha egy maroknyi nép lerázza a rabbilincset, ha letiporja a vörös zászlót, — akkor megrettenve várjuk, mi lesz most? Lélegzetfojtva érezzük, hogy valami rettenetes fog bekövetkezni, de mi nem tehettünk semmit, mert mi a békére törekszünk, arra a békére, mely sohasem következhet be, amíg két nagyhatalom osztozik, verseng a világ kormányzásában, irányításában. Régi közmondás: Két kakas nem fér meg a szemétdombon, — meg hogy: két betyár a csárdában, — de az is eszünkbe juthatna, hogy: két veszekedő között mindig a harmadik nevet! Ebben van a megoldás nyitja. Ez az a nagy titok, amit meg kellene valósítani és helyrebillene az egyensúly, s eljönne a béke, — volna leszerelés, mindenkinek szabadság. Szükség van még egy nagyhatalomra! Ez a nagyhatalom már meg is van, csak fel kellene •segíteni az őt megillető polcra, ahol kifejtheti és beteljesítheti feladatát. Ez a harmadik nagyhatalom billentené a megfelelő oldalra a keresztényi gondolkozás túlsúlyát. Ez a harmadik nagyhatalom adna olyan fölényt a nyugati országoknak, melyet a vörös rabszolgatartók ezernyi tudósa, technikusa, rab-munkása és az általuk gyártott lövedékek, repülők, atomágyuk, fegyverek nem tudnának ellensúlyozni, sőt a porba tiporva. fizikailag új erőre kaphatna ,és puszta kézzel, fegyvertelenül tudná legyőzni a sátán országát. Ez a nagyhatalom a HIT és a velejáró SZELLEMI ERKÖLCSI ERŐ. * Mint mondottam már, ez a nagyhatalom megvan, csak vissza kell állítani arra a helyre, ahol kifejtheti áldásos kiegyensúlyozó működését, ahol a hitből kiáramló szellemi és erkölcsi erő ismét öntudatot adhatna népeinknek. Mert nem csak az anyag, a matéria számít. Ezer és egy példáját tudnám idézni a hit és az erkölcsi erő csodatevő hatalmának. Mert az anyagi erők csak az anyagi világ felett tudnak uralkodni, az anyagi erők fölé, csak a szellemi erők kerekedhetnek. Elfelejtettük azt, hogy van szellem, van erkölcsi erő és azt, hogy van hit! Ezért esünk ugyanabba a hibába állandóan, ezért, csúszunk mind lejjebb, mert az összehasonlításban csak az anyagi lehetőségeket tartjuk számon. Az anyagi lét felett uralkodik szinte korlátlanul a szellem. Nincsenek határai, mindent megtehet, mert maga anyag nélküli, tehát nincsen szüksége anyagra. A szellemi erő, a hit, sziklákat mozgathat, óriásokat dönthet porba, vihart csillapíthat le. Nézzük csak a Magyar Szabadság hitét, szellemi, erkölcsi erejét... hogy miért pusztult el csirájában? mert a hit szellemi lét szikráját a magyar határokon túl senki sem szította, senki nem próbált lángot csinálni belőle,.. . anyagias gondolkozásunk, materialista mérlegünk megfojtotta a magyar ifjak hitét, kialudt a véres csizmasarok alatt. Pedig ha akkor feltámad a világ lelkiismerete és nem törődve az anyagiakkal, végigszáguldott volna a szabadság szellemi ereje, ma már nem kellene rettegni a jövőtől. Hinni kell! Az igazság szellemi ereje le fogja gyűrni, erőt fog venni a poklok kapuján. Élni kell á hittel, erőt kell meríteni belőle, mert csak a magunk igazába vetett hittel győzhetünk. A szovjet is hisz a maga győzelmében, a maga igazságában, de ennek erkölcsi alapja, mivel istentagadó materialista, nincs. Ezért néni győzhet, ezért fog elpusztulni. A mi hitünk más! Más kell hogy legyen: Nekünk hinnünk kell a Mindenható igazságában, végtelen hatalmában, s akkor a pokol kapui sem vesznek rajtunk erőt. HAJÓ SZERETED A MAGYARSÁGOD ? TÁMOGASD A “MAGYARSÁGOT !" SZILVASSY LÁSZLÓ : VALAMIT TENKI KÉNE... De mit ? Tudniillik a dolog úgy történt, hogy szombaton este, minekutána dolgom végezetten hazafelé ballagtam, összetalálkoztam egyik régi ismerősömmel, aki arról híres, hogy roppantul szivén viseli a Haza sorsát. Szombatonként pedig pláne, mert olyankor egybegyűlnek a Haza sorsán aggódók és míg sziveik a honfilángtól égnek, a fel-felcsapó lángokat serény kadarka öblögetéssel próbálják úgy-ahogy lokalizálni, többkevesebb sikerrel. Régi ismerősöm szemmel láthatólag sikerrel "lokalizált", minek folytán karomba csimpaszkodot és zokogástól elcsukló hangon suttogta a fülembe. — Valamit tenni kéne, komám! Valamit okvetlen tenni kéne ! — De mit ? — érdeklődtem óvatosan— Akármit, pajtás, akármit, mert ez Így nem mehet tovább! — mondta és minden átmenet nélkül, — mondhatnám orozva, — megcsókolt. Rém szégyenlős természetű vagyok, pláne ha férfiak csókolgatnak. A hölgyektől mégcsak eltűröm valahogy, ha nehezen is, de a férficsóktól súlyos emésztési zavaraim támadnak. Különösen akkor, ha a csóknak "direkt-termő" szaga van. Ennek pedig az volt. Némi fokhagyma-illattal enyhítve. A csók után rövid, de hangos zokogásba tört ki, szerencsére senki sem volt a közelben, így sikerült az ügyet minden különösebb botrány nélkül megúsznunk. Elkísértem az öreg fiút a lakásáig. Közben kiöntötte a szivét előttem. Más egyebeket is kiöntött, de az nem tartozik szigorúan véve a történethez, így csak futólag említem. Minden esetre, mire a kapujukhoz értünk, szemmel láthatólag megkönnyebbült úgy szivileg, mint gyomorilag. A kapunál melegen elbúcsúztunk- Én jobbra mentem, ő pedig becsöngetett, feltehetőleg ölelő karokkal váró becses nejéhez. Gyomorháborgásom a friss levegőn hamarosan elmúlt, a "valamit tenni kéne" azonban tovább kavargott bennem. A hazafelé vezető út további részén legalább nyolcvanhatszor elismételgettem magamban; — valamit tenni kéne! De mit ? Mert tetszik tudni, nem olyan egyszerű a dolog. Nem akarok hosszú lenni, — már csak a helyszűke miatt sem — így mindjárt az elején kezdem. Talán tetszenek még emlékezni a magyarok eredetének legendájára a csodaszarvassal kapcsolatban. Nekem úgy rémlik, mintha két legényről lett volna szó, — Hunorról és Magorról. Az előbbitől származtatjuk a hunok, az utóbbitól a magyarokat. 'Na mármost. Szinte hihetetlennek tartom, hogy a famíliában ne lett volna egy harmadik gyerek is a fentemlített kettőn kívül, — esetleg egy leányka, — akit teszem azt Tsak A Zértsének, uj magyarsággal Gsakazértse hívhattak s aki, — mondom ez csak feltevés — lehetett az őse az emigrációnak. A történelem könyvek nem említik ugyan, de szinte kizárt dolog, hogy egyazon ősöktől származzanak a "magyarok" és az "emigránsok". Irányított történetírásunk hanyagul kihagyta Tsak A Zértse históriáját a tankönyvekből és csak most, ezer és egynéhány esztendő múlva kell rádöbbennünk a hiányosságokra-Érdekes, hogy a két népfaj szinte ugyanazt a nyelvet beszéli, alig észrevehető eltéréssel, testalkatilag is sok -a hasonlatosság közöttük és a vállalkozói szellem hasonlatossága is rokonságra % vall. Szembetűnő különbség, hogy míg a magyarokban fantasztikus összefogó erő van, addig az emigránsokban a szétlökő erő dominál. Hosszú idő óta tanulmányozom a kérdést: vájjon mi ennek az oka? de eddig még nem sikerült a dolog nyitjára jutnom. Kitartó természet vagyok, nem adom fel köny-FALUSI KULTURVISZONYOK A kommunizmus dicsekszik azzal a kultuális előrehaladással, melyet a két háború közti falusi kultúra emelése terén ért el. Egyes észak-keleti határmenti területeket szépét az „ország sötét sarka” névvel illetni. Pedig csak minden propaganda hazugság, mert a párt a falusi kultúrával mitsem törődik. Néha tévedésből közölnek az újságokban panaszos leveleket, melyek olyan sivár állapotokról számolnak be, mint maga a kommunizmus lelke. íme ezt írja Bánki Gizella petneházi leánv: „Nagyon hiányzik a szórakozás a petneházi fiatalságnak. Kár, hogy ezt a kérdést utolsó dolognak tekintik a községi vezetők. Mi is szeretnénk moziba menni, táncolni. Vo’t ugyan mozink, de az épülete életveszélyessé vált. Az iskolában kell megvárni a sötét éjszakát, mert függöny nincs az ablakokon, sokszor éjfél után ér véget az előadás. Másnap korán kezdődik a mezei munka s így a szórakozás a pihenés rovására mew Nagvon szegény községünk parkja is. Se fű, se virág: libalegelő. Hangos híradónknak már egy éve nem hallottuk hangját. Gyönyörű fürdőhelyünk rendbehozására sincs keret. Panaszkodtunk már, de süket fülekre találtunk.” nyen a reményt és addig kutatgatok, míg előbb vagy utóbb, de fényt derítek az ügyre, s ha majd már fény derült rá, megkezdhetjük a "valamit tenni kéne . . ." folyamatba helyezését is. Mert, hogy emiatt kesergett szegény, honfibúban tönkre locsolódott barátom is. Mivel, hogy nincs egység. Ahányan vagyunk, annyifelé húzunk-Szerencsére ráérő ember vagyok, jóformán alig több mint tizenhat órát dolgozom naponta, így van időm bőven a töprengésre. Teszem is állandóan és azt hiszem, hogy már igen közel járok a tökéletes megoldáshoz. Mint már előbb említettem, igen valószínűnek látszik, hogy a történelemkönyvekből kimaradt, harmadik törzs, a Tsak A Zértse ivadékai vagyunk, így magából folyik a megoldás, ha kölcsönös szeretetben képtelenek vagyunk egyesülni, egyesüljünk kölcsönös undorodási alapon! Ennél mi sem könnyebb. Mi értelme annak, hogy erőtlen széttagoltságban, hermetikus elszigeteltségben éljenek egyesületeink és a messze távolból utálják egymást, mikor ugyanezt megtehetik egymás mellett is? Mi szükség arra, hogy külön-külön "szeretetotthonok"-ban sziszegjünk egymásfelé, mikor azt annak rendje és módja szerint, egy fedél alatt is könnyedén megtehetjük? Hol van előírva, hogy barmincöt-negyven felé fizessünk lakbért, — egy csomó pénzt elherdálva — mikor azt a summát sok-sok, szép, egymást bosszantó célra is felhasználhatnánk (tüsszentőpor, viszketőpor, ciankáli stb.). Bontsuk ki tehát a lobogót és alapítsuk meg az "Egymást Mélységesen .Utáló Szabad Magyarok Véd és Dac Szövetségét". Ebbe a szövetségbe, — úgy gondolom — valamennyien beleférünk, korra, nemre, felekezetre és politikai hovátartozandóságra való tekintet nélkül. Egycsapásra megszünénnek a különböző felekezeti és egyesületi bingózások, a kölcsönös utálatban egymásra talált magyarság, mint egy ember bingózhatna, lelki és világi vezetőinek undorteljes felügyelete mellett. \ Milyen szép is lenne! Úgy élhetnénk, mint a gerlicék. Ó, közép, (dipi) és új (refuge) Kanadások közös nevezőre jutva, kéz a kézben, vállvetve, szívvel-lélekkel utálhatnánk egymást, l'art pour l'art, magáért a nemes eszméért-Már a jelvényt is megálmodtam: egy, pirosfehér-zöld mezőben, Bibliával és bankbetétkönyvvel a kezében egyedül utálkozó magyart. Rengeteg apró-cseprő dolgot megvalósíthatnánk. Hogy mást ne mondjak, például a nemzeti ünnepeket is. Megsz,ünénnek a külön-külön felekezeti Október 6-ák és Szt. István napok, meg miegymás. Könnyen előfordulhatna, hogy — a szokástól eltérően — esetleg minden évben megtarthatnánk az ünnepeket anélkül, hogy a Mártírok Napját-disznótoros vacsorával kellene egybekötni, avagy, teszem azt, a Március 15-ét, szépségkirálynő választással. így talán eljutnánk odáig, hogy valamelyikünk bajba kerülne, közutálatból segítenénk rajta, a magyar újságokat — tiszta bosszúból — pénzért megvásorálnánk és a magyar színjátszókat, ha éppen szint játszanak, merő és jól megfontolt gyűlöletből készpénzfizetés terhe mellett megnéznénk, — meg mifene. Lenne magyar iskolánk, ahol az angol ucanyelven és a wrestlingen kívül, csupa irigységből, magyarul Írni és olvasni is tanulnának szépreményü csemetéink, esetleg magyar dalárda is, ahol a legnagyobb undorral eltelve egymás, iránt, ápolgathatnánk népi muzsikánkat, tekintet nélkül arra, hogy a dalárda tagjai melyik felekezet templomában félik a Mindenhatót. Mert, valamit tenni kéne . . • Valamit okvetlen tenni kéne! AZ ÁLTALÁNOS KÓRHÁZBIZTOSBTÁS a legközelebbi időben meg fog valósulni, — ígérte Waldo Monteith egészségügyi miniszter. A tervhez eddig már Ontario, Brit-Columbia, Alberta, Saskatchewan, Prince Edward és Newfoundland, legújabban pedig Manitoba is csatlakoztak. Nova Scotia és New Brunswick szintén bejelentették készségüket. Az általános kórházbiztosítási terv keresztülviteléhez nem szükséges, hogy minden provinciális parlament elfogadja, de a szövetségi kormány nem akar ebben a fontos kérdésben egyik tartományi kormánnyal sem szembehelyezkedni. — A hírek szerint egyébként fel fogják emelni az aggkori biztosítás összegét is.----------------------o-----------------------MEGNYÍLT az EGLBNTQN AVENUE HÍDJA A Torontot és Scarborough-t összekötő Eglinton Avenue nagy hídja végre megnyílt. Ezzel a közlekedés a keleti és nyugati külvárosok között csaknem kétszeresére gyorsult. Az új híd Leaside és Scarborought között a Don folyó völgyén vezet át, s az 50 mérföldes sebességi zónába tartozik. MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Meghosszabbítva három nappal, szombatig, szeptember 7-ig bezárólag A gyönyörű szinesfilm : DIE FOERSTERBUBEN ►Főszereplők: PAUL HOERBIGER, EVA PROBST, ERICH AUER, HERTA STAAL, OSKAR SIMA, KURT HEINTEL, FRANZISKA KINZ és még sokan mások MAEDCHEN MIT ZUKUNFT Angol feliratokkal ► Remek zenés vígjáték. — Főszereplők: HERTA STAAL, PETER PASETTI, GRETHE« WEISER, HANS RICHTER és mások. KISÉRÖMUSORBAN A LEGÚJABB NÉMET HÍRADÓ: "BLICK IN DIE WELT" k FIGYELEM I FIGYELEM! FIGYELEM!, UJ MŰSOR. A HÉT FILMSZfNZÁCIÓJA Hétfőtől, 1957 szeptember 9-től kezdődően. A közelmúlt drámai eseményeit erdekfeszitoen tárgyaló nagy német alkotás-’ DER 20. JULI rEgy történelmi dátummá vált nap, melynek jelentőségét minden mai ember’ ►ismeri, de mi történt valóban azon a bizonyos napon, 1944 julius 20-án ? Mi’ ► volt valóban az a merénylet, melyet Hitler Adolf ellen megkíséreltek: árupás vagy hőstett? A-’ tragikus vég drámai előjátéka tárgyilagosan, élethűen! elevenedik meg ebben a roppant érdekes és izgalmas filmben . . . ICH TANZE MIT DIR IN DEN HIMMEL HINEIN ► Szerelem. Humor. Muzsika. Látványos revü- és táncjelenetek. Remek szórakozás. ► Főszereplők: HANNERL MATZ, ADRIAN HOVEN, PAUL HOERBIGER és mások. VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Szombaton nincsenek dupla-film előadások. Naponta este 6-tól folytatólagosan. Szombaton 1.30-, 4-, 6.30- és 9 órakor. mSo^TSeítre MONTREAL ►SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0030! Péntektől, 1957 szeptember 6-tól csütörtökig, szeptember 12-ig bezárólag. A felejthetetlenül szép zenés szinesfilm : Y KAISERMANOEVER Angol feliratokkal ► A monarchia utolsó gondtalan éveiben játszódó derűsen romantikus szerelmi* történet. Keringők, indulók, látványos tömegjelenetek. Fény, pompa, ragyogó! színek. A régi Bécs kedélye, varázsos hangulata, remek kaszárnyahumora.< Rendkívül nagy élmény. Kitűnő szórakozás. ► Főszereplők: WINNIE MARKUS, RUDOLF PRACK, HANS MOSER, HANNELORe' BOLLMANN, WALTER MUELLER és sokan mások. EINE FRAU VON HEUTE ► Érdekfeszítő társadalmi film. — Főszereplők: LUISE ULLRICH, CURD JUERGENS ,► VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-től folyt/ YORK THEATRE HAMILTON ► 164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921* KITŰNŐ NÉMET HÉTVÉGI MŰSOR 19S7 szeptember 5-, 6- és 7-én, csütörtökön, pénteken és szombaton RÖKK MARIKA ragyogó zenés szinesfilmje SENSATION IN SAN REMO Angol feliratokkal Riviera pazar virág- és szinpompája. Látványos revü- és táncjelenetek. Remek dallamok. Szerelem. Humor. Lendület. A nagyszámú szereplőgárda élén: a ritmus királynője RÖKK MARIKA. Kisérőfilm : VERKLUNGENES WIEN Angol feliratokkal ^A ré9i B«s vidám hangulata. Szilaj huszármulatság. Vérpezsdítő cigányzene/ ^Magyaros tűz és kedv. Gyönyörű lipicai Jovak. Romantika. Humor. Rendkívül^ kedves élmény és kellemes szórakozás. Főszereplők: MARIANNE SCHOENAUER, WOLF ALBACH-RETTY, PAUL HOERBIGER és sokan mások. ^VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Naponta 6.15-től. Szombaton du. 4.30-tól folyt.! UJ NÉMET MŰSOR. Szeptember 9-, 10- és 11-én, hétfőn, kedden és szerdán JCH HAB' MICH SO AN DICH« GEWOEHNT ^Mulatságos bonyodalmak egy kényszerházasság és az elcserélt menyasszony’ körül. Szerelem. Humor. Muzsika. Gyönyörű tájfelvételek. Főszereplők: INGE EGGER az ikérnővérek kettős szerepében O W FISCHER < DANY, BITTE SCHREIBEN SIE ► Vidám szerelmi történet. Egy kis titkárnő kalandos útja a boldogság felé. Humor. Muzsika. Divatbemutató. ► Főszereplők: SQNJA ZIEMANN, RUDOLF PRACK, FITA BENKHOFF, HUBERTj V. MEYERINCK és sokan mások. VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR — Naponta este 6.15-től folyt. ODEON-HASTINGS THEATRE HASTINGS ST. VANCOUVER, B. C. KITŰNŐ NÉMET HÉTVÉGI MŰSOR. 1957 szeptember 12-, 13- és 14-én, csütörtökön, pénteken és szombaton DIE PERLE VON TOKAJ Angol feliratokkal Vidám bonyodalmak a szerelem és a híres tokaji bor körül. Jókedv. Cigány/ zene. Csárdás. Magyaros hangulat. Szüreti mulatság. Humor. Remek szórakozás. Főszereplők: HANNERL MATZ, PAUL HOERBIGER, KARI SCHOENBOECK stb UM EINE NASENLAENGE Kitűnő vígjáték. Szüntelen kacagás. ► Főszereplők: SONJA ZIEMANN, RUDOLF PRACK, HANS MOSER, THEO LINGEN Folytatólagos esti előadások. POLIO VACCINE (SALK-FÉLE) kapható. 1 üveg 10 kcm 5 személynek kétszeri oltásra elég. Ára : $10.80. Leszállítás légipostával $2.00 INTERHITIONAL PHARMACY 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. Telefon: WA. 3-1882 «A^,«^VyVyAAAAJl Részidő munkára keresünk személyeket 675 dollárral. A munka könnyű, tisztes és mintegy két óra elfoglaltságot igényel hetenkint. Tőkéje mindenkor biztosítva van és minden héten jövedelemhez jut. Kérjük írja meg néhány sorban címét és telefonszámát, hogy a személyes érintkezést felvehessük. Leveleket Box 240. jeligére a kiadóhivatal továbbit. A Kanadai Magyarság a te lapod! Olvasd, terjeszd és szerezz újabb barátokat*