Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-06-15 / 46. szám

KANADAI MAGYARSÁG VII. 46. szám, 1957 június 15. KANADAI @4*CuU4K 'íbuttyvUaMA 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szerdán és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre $7.50, fél évre $4.00 egyes szám ára 10 Cent. Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk I Amerikában : egész évre $8.50 fél évre $5.00 Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portó­költség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak ta­lált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Wednesday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. U1 SZÁRNYAKON Mi ujságírók ólomszárnyakon szállunk. A mi gondola­tainkat a szédőgépek ólma emeli magasra, s a rotációs gépek forgása röpíti világgá. Micsoda ereje van az újságíró eszméi­nek, ha ennek a nehéz fémnek, a tunya ólomnak képes olyan lendületet adni, hogy annak nyomán igazság, szabadság, re­ménység születik. Az ólom súlyát a gondolat erejével szárnyalóvá tenni : nehéz feladat, amelyhez elhivatottság, idealizmus, fáradha­tatlan szorgalom kell. De ennél sokkal nehezebb ezen az idea­lisztikus pályán megszerezni azt az anyagi fedezetet is, amely modern eszközöket biztosít az újságírás hathatós gyakorlá­sához. Aki képes arra, hogy a nyomda ólmát necsak képlete­­tesen tegye szárnyalóvá, hanem annak megvásárlásához, s a nyomtatáshoz szükséges pénzt is megszerezze éspedig egye­dül az újságírói munkával, s anélkül, hogy bármilyen eredeti­leg más célra szánt segélyt vegyen igénybe, — az bebizonyí­totta, hogy nemcsak az újságíráshoz szükséges idealizmus van meg benne, hanem a közönség nyelvén is ért, s megadja azt a szolgálatot, amelyet az olvasó a jó újságtól elvár. Senki nem veheti illetlen öndicséretnek, ha megállunk néhány percre, hagy magunkról, a Kanadai Magyarságról be­széljünk abban az örömteli pillanatban, amikor végre meg­indul saját nyomógépünk. Az első, litografált kisméretű Ma­gyarságtól a mostani hatalmas nyomógépünkig nagy volt az út. Isten segítségével és a kanadai magyarok támogatásával eljutottunk oda, hogy most már saját nyomógépünkön, órán­­kint sok-sok példányban nyomtathatjuk lapunkat s mind­azt az egyéb nyomdai terméket, amit magyar, német és más­­nyelvű barátaink ránk bíznak. Rengeteget fejlődtünk nyomdatechnikában, példány­számban, hatalmasan kibővült munkatársaink sora, s a most megindult nyomdagépekkel úgyszólván korlátlanná vált a további fejlődési lehetőség is. Olvasóink, hirdetőink és ba­rátaink száma oly mértékben növekszik, hogy kiszolgálá­sukra már égető szükséges volt a mostani nagy technikai előrehaladás. Minden megváltozott, minden megnőtt, minden ágazatunk fejlődött ezek alatt az évek alatt. De változatlan maradt töretlen magyar szellemünk, elfogulatlan, lelkiisme­retes hírszolgálatunk, a kommunizmus elleni lankadatlan küzdelmünk, a magyar szabadságért, az eszme és a szó sza­badságáért folytatott küzdelmünk. Az uj, nagyértékű nyomdagépek uj szárnyakat adnak nekünk. S ezeken a pehelynél is könnyebb ólomszárnyakon akarjuk lapunkat egyre feljebb, egyre értékesebb, egyre ma­­gasabbrendű célok felé röpíteni. Bocsássanak meg olvasóink, ha egy pillanatra elhagytam szokott témakörömet, a külpolitikai újságírást. Ki tudja, ta­lán egyszer a nemzetközi politikában is komoly szerepet fog játszani a mi újságunk a Kanadai Magyarság, amelynek fej­lődésében a most megindult uj nyomógépek olyan fontos állomást jelentenek. DR. PANGLOSS. ............................ . • * ÉDESANYÁK * # hasz- 7 D T Bébi*« náljatok L« D. I ■ Pudert « CSAK a Z.B.T. Csecsemő Puder szünteti meg a pelenka-okozta bőr gyul­ladását, CSAK a Z.B.T. Csecsemő Puder tartja szárazon a kicsi bőrét, CSAK a Z.B.T. Csecsemő Puder tartalmaz enyhí­tő oliva-olajat. 1700 KÓRHÁZ HASZNÁLJA BIZALOMMAL Kanadai Notesz AMIT JÓ TUDNI HA FARMOT VÁSÁROLUNK Irta : J. A. M. Cook. Az átlagos kanadai farmer évi készpénz- Az atlanti tartományokban, Nova Scotiá­bevétele az elmúlt években mintegy 10—15 ezer dollár volt. A jövedelem magasabb a főleg gabonatermelésre berendezett farmo­kon, viszont ezeken a farmer rendszerint ke­vesebbet termel saját szükségletei kielégíté­sére. A termelési költségek magasabbak olyan vidékeken, mint például D.élontarió, viszont a piacok meg jobbak ilyen helyeken. Észak­­ontarióban és a nyugati széleken olcsóbb a föld, de a készpénzbevétel is sokkal alacso­nyabb. Az élet a farmokon erősen javult az utóbbi évek folyamán. Az utak jobbak és több he­lyen van villany. Jók az iskolák is és a ter­mészet szépségei sok mindent pótolnak. Észa­kon és a prairieken a tél hosszú és alatta nem igen van mit tenni a farmokon. Az uj bevándorlók legtöbbször megismer­kednek az itteni viszonyokkal és a termelés módszereivel mielőtt farmot vennének. Eb­ben segítségükre vannak az egyes kerületek állami mezőgazdasági szakértői. A földekre nézve a járási megbízottak és a szomszédok adhatják a legjobb felvilágosítást. Néha egy-egy távollevő tulajdonos farm­jának vezetésére is nyílik alkalom. Ilyen ese­tekben fontos a piac irányzatának és a ter­melés módjainak beható ismerete. Ajánlatos az ujbevádorlók számára, hogy farmvétel előtt vegyék gondos tanulmányo­zás alá az eladó farm termelési eredményeit. Ezenkívül ismerniök kell a talajt és azon ter­melhető termények elhelyezési lehetőségeit. Fontos ezenkívül a piacok messzeségének, az időjárásnak és a fizetendő adó összegének ismerete. Egy farm megvásárlása előtt ta­nácsos legalább egy évet megelőzően az ille­tő kerületben lakni. Számos uj bevándorló helyezkedett el dél­­ontariói farmokon. Sokan közülük meg is gazdagodtak a dohány-, gyümölcs-, friss zöld­ség-, szójabab- és cukorrépa farmokon. E terményekkel sok és kemény munka jár. Aratás idején néha nehéz munkaerőt sze­rezni. Az angol nyelv ismerete, általános mező­­gazdasági és piaci tapasztalatok egymaguk­­ban nem elegendők. Ontarióban egy vegyes termelésű farm holdja $100-at is elérhet. Le­gelő ennél lényegesen olcsóbb, viszont do­hány- és gyümölcstermelő föld ennél sokkal drágább. Egyes becslések szerint egy 100 holdas vegyes termelésű farmon való gazdálkodás megkezdéséhez mintegy 5.000 dollár kell Dél­­ontarióban. Figyelemmel kell lenni a földadóra. A vá­rosok közelében ennek összege igen magas lehet. A piac közelsége igen fontos lehet te­henészetek, gyümölcs és zöldségfarmoknál. Viszont a földárak és az adók ilyen helyeken rendesen magasabbak. ban, New Brunswickben és Prince Edward Islandon a farmerok burgonyát, almát ter­melnek. Sok a tyúkfarm és a tehenészet is. Viszont a piacok nem olyan jók mint Közép­­kanadában. Quebec mezőgazdasági szempontból fon­tos terület, de a farmok nagyrésze családi kézen van és a francia részeken ritkán ke­rülnek eladásra. Északontarió kiterjedése nagy, de területe jó részét sziklák és erdők takarják. A főfog­lalkozási ágak a bányászat és fafeldolgozó ipar, bár elszórva találunk farmokat fel egé­szen Cochraneig és a Felső tó északi part­jáig. Az északi vidékeken a föld olcsó, de előbb ki kell irtani az erdőt. Bár e körülmény nagy hátrányt jelent, a farmer előnye, hogy télen talál munkát az erdőn. A tél hideg és ezért az állatok tető alatt tartandók. A nyugati prairieken az átlagos földár $50 holdankint. Van olcsóbb is, de az rendesen messze van a víztől. A legtöbb saskatchevani farmon van egy nagy vízgödör, amely össze­gyűjti a tavaszi hólevet és az adja a vizet nyáron úgy a jószágnak, mint a kerti öntö­zésre. Jó évben a saskatchewani föld holdja 25 bushelnyi búzát ad. A prairieken levő far­mok rendesen nagyok. A városok és falvak messze vannak egymástól. A búzafarmok rendesen jövedelmezőek, de a farmernak leg­többször egy vagy több traktorra, egy teher­autóra és egy kombinált arató-cséplőgépre van szüksége. E gépek annyiba kerülhetnek, mint maga a föld. A tél a prairieken rendesen hideg és szá­raz. Az eső tavasszal és ősszel esik le. Javul­nak az utak és mind több helyre vezetik be a villanyt. A legtöbb tartományban termel­nek gumós növényeket is. A méztermelés in­kább az északi vidékeken folyik, míg a tyúk­farmok számára a száraz éghajlat a legalkal­masabb. Igen elterjedt még a tojás és vaj ter­melés. lEZ A HATÁSOS SZÁRAZ ÉLESZTŐ NEM IGÉNYEL HŰTÉST! Ez a csodálatos uj élesztő ugyanolyan gyorsan hat, mint a friss élesztő és mégis eltartható a szekrényben. Egy hónapra valót vehetünk belőle előre ! Nem kell hozzá uj recept ! A Fleischmann féle Active Dry Yeast, az uj, száraz élesztő ugyanúgy használható, mint a friss. HASZNÁLATI UTASÍTÁS : 1.) Minden csomag élesztő­höz vegyünk kevés langyos vizet, amelyben feloldunk egy kávéskanálnyi cukrot. 2.) Hintsük meg száraz élesztővel. Hagyjuk 10 percig állni. 3.) Azután jól felkeverjük. (Az élesztőhöz kevert víz hozzászámítandó a receptben előírt teljes folyadékmennyiséghez.) Vegyen nyugodtan egy hónapra való száraz élesztőt fűszeresénél. 1 CSOMAG MEGFELEL 1 KOCKA FRISS ÉLESZTŐNEK. 4548 MAGYAR DALOK SZÉLESEDIK AZ IGLÓI TEMETŐ... Szélesedik az iglói temető, Minden évben több benne a rózsatő. Lenn a fehér nyírfák alján őszi rózsa olyan [ halvány Megtépte az őszidő. Temessetek melléje. ■ *>-. Tudok egy sírt a temető ölébe. Nem sokáig borulok már fölébe. Késő őszi napsütésben, hervadt rózsák [özönében. Temessetek melléje. Temessetek melléje. INIIIIIIIIIlllllllllUIIIIIIIIIIIIHIMIIIimillllllllllllllllllllimiHIHIiUllllllllllUIIMIIIIIIIIIIIIIIIiillllllllllUllllllllllllllUHIIlllllUUUllllllllUIIIIUmilUIIIMIIIUllllllllllllllllimiNIIHI A szabad sajtó az emberi alkotás legnagyobb fegyvere. A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülálló magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele. Tartsuk értékeinket biztos helyen ÜZENET AZ UJKANADÁSOKNAK Míg pénzünk bankszámlán van, addig van sok más értékünk, amelyet ugyancsak biztos helyen kell tartanunk. Ezek : értékpapírok, igazoló okmányok, végrendelet, biztosítási kötvények, bevándorlási okiratok, ékszerek, stb. Nagy gondtól szabadul meg, ha mindezt egy letét-páncélszekrényben he­lyezi el a Canadian Bank of Commerce legköze­lebbi fiókjánál. A LETÉT-PÁNCÉLSZEKRÉNY ELŐNYEI: A tulaj­donoson kívül senki más sem férhet hozzá. Nála van az egyetlen kulcs, amely a szekrényt nyitja. Ezért nyugodtan alhat, mert értékei a The Canadian Bank of Commerce letét-páncélszekrényében vannak őrizet­ben. A bérleti díj alig néhány cent naponta. Keresse fel a The Canadian Bank of Commerce leg­közelebbi fiókját és tudakolja meg a letét-páncélszekrény bér­letének feltételeit. Bankunk alkalmazottai szívesen lesznek segítségére. A bank több mint 750 kanadai fiókja készségesen áll szolgálatára. THE CANADIAN BANK OF COMMERCE FL-127 CSIGHY SÁNDOR : SZERETLEK NÉPEM... Szeretlek népem, mindennél jobban. Fájó keserved szívemben dobban és megtört szemedben benne fájok, mint víz tükrén fekete uszályok. Borús sorsod közös az enyémmel. Próbálók szőni fénnyel, reménnyel jövőbe vágyó boldog álmokat. Magam vagyok, de hitem támogat s bár sokszor szakadnak el a szálak, villan fénye sok halál kaszának, mégis kitartok, mégis remélek. A távolból szebb jövőt zenélnek * felénk induló újabb századok. Megszelídülnek mind a lázadók, a régi gond, mint korsó merül el és úgy jön fel majd fénnyel, derűvel. Gondból, bánatból kijutott bőven. Most már hinni kell a szebb jövőben, ahol örömed aratása vár. A zsarnok trónja, mint a kártyavár omlik össze s nyoma vész örökre. Vér és könny helyett fény hull a rögre, kizöldül újra a magyar vetés. Elül a gyász, a kín, a szenvedés, a temetések is megritkulnak. Borús szemedben uj tüzek gyúlnak, az ég kegyelmet mosolyog le rád s szebbé építed lerombolt hazád. (Részlet a költő nyomás alatt lévő könyvéből.) NAGYAPÁMAT LÁTTAM . . , Nagyapámat láttam. — Vidáman pipázott és dús, tarka rétek pompáztak körűié. — Fejével köszönté az esti harangot s aztán lehunyódott szomorkás, nagy szeme. — Vad, sós pusztai szél nyakamba csap s idegen rétet csókolva süvölt... Másszinü Holdra néz vissza a Föld. .. — Nem szólítom már a nagyapámat. Itt — mondják — megint csendes béke van. — Véres virágok lógtak a fákról. .. Szédült a világ a vér szagától s azt hitték, az árvíz határtalan. — Elmúlt. — A “Törvény” más világa lett. A harang azóta tán újra mesél. . . — A vért úgyis felszárítja a szél. . . Megpihentek kicsit az emberek. — Néztem a sírt. . . — Horpadt’, jeltelent. .. Hadifogoly... Élt huszonhat évet. . . — Miatyánk nélkül eltemettétek, mint garázda hitványt, istentelent. . .! • • • — Elfut az álom s tűnődve lépek. .. Vibráló csillag az égre fut. — Kolompot hallok, látok kis falut, arcomba sírnak arany vetések. — Nem tudom nézni a csillagot tovább. Fátyol von be mindent tompa, lassú színnel. — Fordítsd el a szemed, nézzél messze innen Nagyapám, — mert zokog a Te kis unokád ! Hadifogság, 1946 Oroszország. EMHECHT MIKLÓS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom