Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)
1957-01-16 / 4. szám
VII. 4. sz. 1957 január 16. KANADAI MAGYARSÁG AMIT JÓ TUDNI! A legtöbb amerikai bevándorló, a megérkezését követő első időben, rokonainál, barátainál lakik, vagy olyan szállást foglal el, amelyet jótállója (sponsor) kijelölt számára. Előbb vagy utóbb azonban rákerül a sor arra, hogy maga keressen megfelelő lakást. Minthogy a legtöbb bevándorló nincs abban a helyzetben, hogy házat vásárolhasson, azzal kell kezdenie— amit a legtöbb amerikai tesz—hogy magának és családjának alkalmas lakást bérel. A lakás helyének meghatározásánál három tényezőt kell figyelembe vennie : 1. Mit szeretne, 2. Mit engedhet meg magának, 3. Mit lehet kapni. Sok városban még mindig lakáshiány mutatkozik. A legtöbb amerikainak az a véleménye, hogy havi keresetének legfeljebb egynegyed részét költheti el lakbérre. A lakbér előre fizetendő, (rendszerint egy hónapra) kivévén a jobb szállodákat. Ha a lakó elmulasztja a házbérfizetést, kilakoltathatják. Hányféle lakáslehetőség van ? Háromféle : Bútorozott szobát, több szobából álló lakást, vagy egész házat bérelhetünk ki. 1. ) Bútorozott szobák. Egy vagy több szoba jöhet számításba szállodában vagy magánházban, amelyek legalább is a legszükségesebb bútorokat; széket, asztalt, ágyat, szekrényt tartalmazzák. Ágyneműről, takaróról és törülközőkről rendszerint a tulajdonos gondoskodik, de ajánlatos ezt a kérdést tisztázni, mielőtt kivesztik a szobákat. Általában véve nem engedik meg a főzést bútorozott szobában, hacsak “Light Housekeeping,” vagy “Kitchen Privileges” (konyhahasználat) nincs kikötve. Light Housekeeping azt jelenti, hogy egy kisebb villamos — vagy gázfőzőt kap a lakó. A konyhahasználat értelmében, egy közös konyhán osztoznak a lakók. Szállodai bútorozott szobákhoz rendszerint fürdőszoba is jár*, de magánházakban a fürdőszobát és mellékhelyiséget más lakók is használják. Ha valakinek nincsen bútora — különösen ha egyedülálló — a bútorozott szoba a legjobb megoldás. 2. ) Lakások. Egy vagy több butorozatlan, vagy bútorozott szobából állanak. Bár a lakások körülírására nincs ál talános szabály, ha 3 szobát hirdetnek, az 2 szobát, konyhát és fürdőszobát jelent. Néha “2i/o szobát,” vagy 3V2 szobát ajánlanak. A fél szoba ebédlőalkovot, kis konyhát, előszobát vagy nagyobb folyósót jelenthet. 3y2 szobában nem sokkal több hely áll rendelkezésre, mint 3-ban. Az a lakás, amelyet úgy hirdetnek, hogy “2 flights up,” az európai értelemben vett második (amerikai értelemben vett harmadik) emeleten van. Közvetlenül az alagsor felett terül el a “parlor floor.” A “lakáshoz” (apartment) főző alkalmatosságot is adnak, (ha konyha nincs, legalább is a szoba egy sarkában). A konyhában tűzhely és jégszekrény is van. A lakbérben a fűtés és vizdij bennfoglaltatik, gyakran azonban a gáz vagy villanyáram, vagy mindkettőnek a dija is. Lakásokat általában évszámra bérelnek ki. A háztulajdonos néha “security”-t (biztosítékot) követel, ami 1-2 hónapi bérnek felel meg. A biztosítékot a háztulajdonos a bérleti szerződés lejárta után köteles visszafizetni, de joga van a lakó által okozott károkat levonni. Ne felejtsük el, hogy ha Írásbeli szerződést kötünk, az írásban megállapított feltételek és nem a szóbeli megállapodások mérvadók. A legolcsóbb szállás az úgynevezett “cold water flat,” amelynek bére jóval olcsóbb a többinél. Ilyen helyen a háztulajdonos nem ad fűtést, esetleg meleg vizet sem. A lakó maga gondoskodik kályháról — aránylag olcsó áron. MB”1" ........ ■ ii '■ Mielőtt lekötnénk egy lakást, ajánlatos többet is megtekinteni, hogy fogalmunk legyen arról, miben válogathatunk. Amerikában a legtöbb nő maga látja el a háztartási teendőket. Nem ajánlatos tehát túl nagy lakást bérelni. Legyen elég nagy ahoz, hogy a család igényeit kielégítse, de ne okozzon túl sok munkát a rendbentartás. 3.) Házak. Sok községben, különösen a kisebbekben kevesebbe kerül egy egész ház bérlete, mint egy lakásé. A házakat is butorozatlanul, vagy bútorozva adják ki. De még a butorozatlan házban is gyakran van villamos — vagy gázhütőszekrény, tűzhely — és még a megállapodás előtt tudjuk meg, hogy a lakó kötelessége-e ezekről, vagy más felszeretésekről gondoskodni. A bér néha magába foglalja a vizdijat, (a város szolgáltatja a vizet), de rendszerint az u.n. “Utilities”-! (közművek díját), mint gázt, villanyt, vízdíjat a lakó köteles fizetni a házbéren felül. Van arra is lehetőség — a bevándorló azonban ritkán juthat hozzá, — hogy alacsony bérű, állami, vagy községi lakás-telepen (Project) kapjon lakást. Az ilyesmi rendszerint csak nagy városokban, vagy azok környékén található. A lakásokat rendszerint családos amerikai polgároknak tartják fenn. A család jövedelme is tekintetbe jön a kérelmek elbírálásánál. Ha bizonyos kereteken túlesik, (magasabb vagy alacsonyabb) a pályázó elesik a lakástól. A részletes feltételeket a “Project” irodájában tudhatjuk meg. Több mód van a lakás keresésre. 1. ) Járjuk be a vidéket, ahol lakni szeretnénk és figyeljük meg, vannak-e táblák vagy hirdetések a házakon, mint: ■‘For Rent” vagy “To Let” (Kiadó); “Vacancy” (Üresedés van); “Apartment to Rent”, “Apartment to Let”, “Apartment Available” (Lakás Kiadó); “Rooms” vagy “Furnished Rooms” (Bútorozott szoba kiadó). 2. ) Tudassuk barátainkkal, munkástársainkkal, szomszédainkkal, hogy lakást keresünk ; közöljük ezt az egyházzal vagy egyletünkkel is. Erre főleg akkor van szükség, ha a községben lakáshiány van. 3. ) Olvasgassuk a helyi újság utolsó lapjain a “For Rent” rovatot az apró hirdetések közt. 4. ) Jelentsük be igényünket egy lakásügynöknél. Ha az ügynök utján kapunk lakást vagy házat, ügynöki dijat kell fizetni a közvetítésért, amely azonban csak akkor esedékes, amikor a bérleti szei-ződést aláírták, tekintet nélkül arra, hogy az ügynök hányszor és mennyit fáradozott házak, vagy lakások mutogatásával. Mindenesetre tudjuk meg az ügynökség pontos feltételeit, mielőtt rábíznék magunkat. Házbérellenőrzés Az Egyesült Államokban, általában véve, a törvény nem korlátozza a háztulajdonost a házbér összegének a megállapításában. A második világháború befejezése után a szövetségi házbértörvény az egész országban korlátozta a lakbéreket és a kilakoltatás jogát is. Ennek a törvénynek a hatálya már lejárt. Csak öt államban, New Yorkban,, New Jerseyben, Connecticutban, Massachusettsben és Kansasban van még állami-házbér ellenőrzés, de ott is csak bizonyos vidékeken. mm szaud Z - SZAUDI-AR&BIA KIRÁLYA hivatalos látogatásra Washingtonba utazik, ahol a közelkeleti amerikai segítségről fog tárgyalni. Ibn Szaud személye döntő fontosságú az arab olajforrások vitájában, mert ő az, akire Nasserben és orosz barátaiban csalódott arab világ mint politikai vezetőre tekint. AZ AMERIKAI FILMEKRŐL Irta: Nándori Nándor. MOZIMŰSOR A LEGJOBB NÉMETNYELVŰ FILMEK MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Csütörtöktől, 1957 január 17-től, szerdáig, január 23-ig bezárólag. A KITŰNŐ ZENÉSFILM : DER UMSTERBLICHE LUMP Egy neves modern zeneköltő szerelmi kalandjai, igaz nagy szerelme és legszebb, legnépszerűbb dallamai, melyek közül sok a háború előtti Magyarországon is általános közkedveltségnek örvendett. Címszereplő : KARLHEINZ BOEHM, a fiatal német szinészgárda legnépszerűbb tagja. További főszereplők : : INGRID STENN, HELIANE BEI, HANS OLDEN és sokan mások. VÁLTOZATOS KISÉRőMüSOR Előadások naponta 6.05 és 8.30-kor, Szombaton 2.05, 4.45, 7 és 9.15 órakor. SCALA THEATRE TORONTO 1094 BLOOR ST.f W. LE. 2-3143 YORK THEATRE HAMILTON 164 YORK ST. TEL.: JA. 2-0921 CSAK 3 NAPIG ! 1957 január 21-, 22- és 23-án, hétfőn,kedden és szerdán A NAGYSIKERŰ ZENÉS VÍGJÁTÉK SCHLAGERP ARADÉ Á német filmgyártás egyik legkiválóbb alkotása. Pompásan szórakoztató vígjáték nagyszerű revűjelenetek és a legkitűnőbb slágerdallamok keretében. Főszereplőit : GERMAINE DAMAR, NADJA TILLER, MAURICE CHEVALIER, JOHANNES HEESTERS, stb. VÁLTOZATOS KISÉRőMüSOR Előadások naponta 6.30 és 8.30 órakor. Csütörtöktől, 1957 január 17-től szerdáig, január 23-ig bezárólag. A ragyogó magyartárgyú zenés-szinesfilm : VIKTORIA UND IHR HUSAR Budapest és New York között játszódó derűsen romantikus szerelmi történet. A hajdani jobb idők kedélye és hangulata. Sziporkázó humor. Friss lendület. Pattogó ritmus. Andalító és elragadóan tüzes magyar dallamok. Főszereplők : BARTÓK ÉVA, FRANK FELDER, GRETHE WEISER, RUDOLF FORSTER, és mások. VÁLTOZATOS KISÉRőMüSOR Előadások naponta 6.30 és 8.30 órakor. Szombaton 2.05, 4.45, 7 és 9.15 órakor. MELODY THEATRE MONTREAL SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050 Péntektől, 1957 január 18-tól csütörtökig, január 24-ig bezárólag. A REMEK ZENÉSFILM : BALL DER NATIONEN Egy hajdani nagy filmsiker ragyogó uj változata. Szerelem és romantika, lendület és humor, pazar kiállítás és szebbnél-szebb operettdallamok. Főszereplők : GABOR ZSAZSA, GUSTAV FEOEHLICH, CLAUDINE DUPUIS, WALTER MUELLER és mások. VÁLTOZATOS KISÉRőMüSOR Előadások kezdete naponta 6.03 és 8.30, szombaton 2.05, 4.30, 7.00 és 9.15 órakor vasárnap délután 2.05-től. dórban játszott, mint Garbo: romantikusan, elbájolóan. érzelmesen. Garbo férfipartnerei közül legjobban tetszett Charles Boyer. Ez a színész különben finom játékával, mindig igen tetszett. Minden filmjét szívesen, sőt boldogan megnéztem. Láttam, ha jól emlékszem a Mellékutcában, az Algírban. Bette Davis filmjeit közül igen szép volt a Leányvágyak, a Jezabel, Egy asszony három élete. Bette Davis férfipartnere Errol Flynn volt a Leány vágyakban, ahol egy részeges férjtipust játszott, aki szégyenében elhagyja aszszonyát, majd két évi vergődés után megjózanodva, megtisztulva visszatér hozzá. Elég mindennapos történet, mégis azt bizonyítja, hogy jó iró és nagy színész az élet sablonjait is széppé, vonzóvá tudják varázsolni. Nagy film volt Charles Laughton filmje: a “Notre Dame-i toronyőr.” Ebben mint Quasimodo borzalmas szép művészi alakítást nyújtott a pupos torzszülött harangozó szerepében, helyesebben kifejezve a szerep minden borzalmasságában és ellenszenvességében is lenyűgöző játék volt. A Hindu Síremléket két filmben is láttam: némában is, hangosban is. Szereplőire bizony már nem emlékszem. A Hindu Lándzsás is felejthetetlen hősi történet volt: Tyrone Powerral, ifj Douglas Fairbanks-al és Gary Coperrel. Mind a három színész igen rokonszenves volt nekem. Az Árvíz Indiában inkább nagyon érdekes társadalmi problémáival és remek művészi felvételeivel hatottak rám. A buja kelet mindig nagyon érdekelt tekervényes, sokszor érthetetlen, ködös problémáival együtt. Az U.S.A. belső életéből és történőiéből vett filmek közül emlékszem a San Franciscora, Chicago a bűnös városra, de leginkább a “Fiuk városára.” Ez utóbbi filmben egy egyszerű pap a színészek játékán át, igazán emberi eszközökkel bemutatta a világnak, hogy mit lehet elérni szeretettel, türelemmel és szelid jóindulattal. A szeretet hatalma az utca vásott kis csavargóiból értékes polgárokat nevelt a csillagos lobogó államainak. Felejthetetlen volt. A háború kitörése után mindig kevesebb ■ és kevesebb amerikai filmet tudtam megnézni. Végül teljesen kiszorultak. Mikor 1948-ban hazajöttem a fogságból már csak orosz, cseh és magyar propaganda filmeket lehetett látni. Ezek között ritka volt az igazán jó film, mert a propaganda savanyú lőréje elárasztott ekkor már mindent: újságot, színházat, iskolát, mozit. Miután most az elhurcoltatás elől előbb Ausztriába, majd Kanadába kerültem: itt láttam újra, hosszú évek után amérikai filmeket. Bevallom hatalmas csalódás ért, hiszen a régi nagy filmek emléke erősen él bennem és most csupa sablonos cowboy, gangster és háborús jellegű filmet láttam, kevés művészi játékkal és sok lövöldözéssel. Ezek a fi'mek valóságos kultuszt űznek az emberölésből. Akik Európában végigéltek annyi borzalmat, azok ebben aligha fognak gyönyörűséget találni; meg kell adni azonban, hogy a színes felvételek csodálatosan szépek voltak. A történetek azonban eléggé naivak és sablonosok. A kísérő trükkfilmek, azt hiszem legtöbbje Walt Disney alkotása szellemes, ötletes és művészi munkák. Erősen gondolkodóba estem afölött, hogy mi az oka ennek a sok lapos, fantáziaszegény cow'boy és kalandor-történet gyártásnak? Az irók volnának ezért hibásak, vagy a filmgyárosok? Valószínű egyik sem, mert a filmszükséglet szerte a világon olyan óriási, hogy •az első, másod, harmad sőt negyed rangú irók sem győzik ellátni jó és művészi forgatókönyvvel a rendezőket. Nagyon leszűkülne — azt hiszem — a filmtermelés, hacsak elsőrangú irók müveit filrnesitenék meg. Ez azért is nehéz, mert nem minden művészi regény alkalmas filmtéma, tehát igy juthatnak a kevésbbé értékes, sőt silány müvek is megfilmesítésre. Mindenesetre azt hiszem ez Amerikának komoly problémája, hiszen meg vagyok győződve, hogy a filmgyárosok is, meg a rendezők is szívesebben nyúlnak komoly, művészi forgatókönyvekhez, ha van, mert ezek anyagilag is kifizetődnek és talán nem rosszabbul, mint az agyoncsépelt cowboy és indián mesék. A régi “reakciós” világban nagyon sok amerikai-filmet láttam. Voltak köztük igen jók is szép számmal, de természetesen voltak gyengébbek is. A nagy amerikai filmek közül sok egy egész életre szóló felejthetetlen élményt nyújtott. Ezekről szeretnék beszélni; természetesen csak attól kezdve, mikor moziba kezdtem járni. Tíz éves koromból emlékszem egy Rin-tintin filmre, mely egy bámulatosan okos .és bátor kutyának a története volt. A kutyát mint állatot mindig szerettem s igy mint gyermek teljesen bele tudtam magamat élni ebbe a történetbe. Tizenötéves koromban láttam a Mr. Wu mandarint. Ezt már, ahogy emlékszem, nem igen értettem, mert kínai vallási. szokásokkal teletűzdelt, bonyolult szerelmi história volt egy európai tiszt és a mandarin leánya között. Ugyanebből a koromból előtűnik emlékeim közül a “Nyomorultak” is; Hugónak ez a komplikáltságában is csodálatos társadalmi regénye, melyet ha tökéletesen átérteni korom miatt nem is tudhattam, de az egyszerű kisemberek bajai és szenvedései erős érzelmi hatást váltottak ki belőlem. Hiszen én is abból a szegény társadalmi osztályból származom, mint a kis Gervais, Cosette és az anyja, ki még szép haját is eladta, csakhogy gyermeke tai’tásdiját meg- tudja fizetni. Hasonló küzdelmekkel nevelt engem is az anyám, igy ez igazán szivemszerinti filmdráma volt. A felejthetetlen kísérőzene mégcsak fokozta a hatást. Ezután 4-5 évig egyáltalán nem jártam moziba, részben mert anyámnak nem tellett ilyesmire, részben pedig messziről jártam be az iskolába és mivel majdnem mindennap délutáni órák is voltak, igy hát időm sem igen volt. A nagy világválság idején kezdtem el dolgozni egy posztógyárban. Ha keveset is kerestem, de már volt zsebpénzem és járhattam moziba. Más szórakozásom nem igen volt, csak a film, no meg a könyv, de persze ez i utóbbi most nem tartozik ide. Olyan szen- I vedélyes mozirajongó lettem, hogy kétszer! háromszor is voltam egy héten moziban. Nem ; volt állandó mozim; oda mentem, ahol jó filmet sejtettem. Persze sokszor csalódás ért, í dehát a filmbolondok rosszuljárnak néha, hangzatos cim gyakran lapos, sablonos történetet takar. i . Igen kedveltem ekkor a komikus történeteket, bohózatokat. Lehet-e elfelejteni Zorot és Hurut, vagy ahogy Amerikában hívták őket: Pat és Patasont? Két filmjükre emlékszem: Zoro és Huru a bombagyárban és egy másikra, melyben butorszállitó vállalatot alapítottak. Minden filmjük után majdnem nevetőgörcsöt kaptam. Miután e komikus pár letűnt, jött egy másik filmbohócpár: Stan és Pan. Ezeknek minden filmjét megnéztem. Pesti nyelven kifejezve: majdnem halálra röhögtem magam e kövér és sovány komikuson. Nagyon sok kedves órát szereztek nekem és sokszáz millió embernek. Nem akartam elhinni, mikor hallottam, hogy e két nagy művész haragban van egymással és a végén márcsak a szerződés kötelezte őket az együtt játszásra. Bizony ez engem igen elszomorított akkor. Rég letűnt Zoro és Huru s most már nem lesz Stan és Pan sem. Pedig a nevetés, a szívből jött kacagás úgy kell a léleknek, mint a virágoknak a napsugár és tüdőnek a friss levegő. Ha elhal a kacagás, az élet is értelmetlen tovább. Ebben az időben láttam Ramon Novarroval a Ben Hurt. Maga a történet nagyon sz.op és megható volt. Rendezése és nagyszerű tömegjelenetei valósággal elkápráztatj tak. A drámai filmek közül örök nyomot, gyönyörű emlékeket hagytak bennem Greta Garbo filmjei: Walewska Mária, Karenina Anna, Krisztina királynő, Kaméliás hölgy, Ninocska. Sajnos nincs többé Greta Garbo sem; kiöregedett csodálatos szerepeiből és még bámulatosabb művészi játékából. Vájjon lesz-e még, aki pótolni tudja őt? Nagyon-nagyon szerettem Bette Davis (filmjeit is, mert sok tekintetben hasonló mo-OOCOC<SO0OOCíaO5O<»Sa«>0OQ0C-3OO0öOOOÍ!COOOOOC-3{X!öOC AZ ANGOLOK SZENVEDÉLYESEN TÁMADJÁK AMERIKÁT KANADAI BIBORNOK AUTÓBALESETE —o-Julian Amery, angol kiküldött a strasbourgi Európa-tanácsban, hevesen támadta Amerika középkeleti politikáját s az Egyesült Államokat vádolja azzal, hogy a szabad világ Keleteurópát és Kínát elvesztette. Amery az angol konzervatív párt tagja s valósággal feli lázadt Angliának a szuezi-csatornáná! történt fegyverletétele és visszavonulása miatt. Amerikát támadó beszédét az Európa-tanács külügyi bizottságában 15 tagállam képviselőinek jelenlétében mondta el. Szerinte Dulles külügyminiszter olyan hangon beszélt az angolok egyiptomi visszavonulásáról, melynek “gúnyos kijelentései legfeljebb Bulganin szovjet miniszterelnök szájába illenének.” James McGuigan kardinálist, Torontó érsekét, egy teherautó a York Mills Roadon lesodorta a járdáról s most súlyos sérüléseivel a St. Michael kórházban fekszik. Bőrhorzsolásekat, szeménél egy vágást szenvedett, vállcsontja pedig eltört. A szerencsétlenséget Peter Bocchia nevű tehergépkocsi vezető okozta, mikor a bíbornok az utcán átkelt. A rögtön előkerülő rendőrség még* a földön találta a bíbornokot és pokrócokat tett alá. “Még akkor nem tudtuk, kit ért a baleset” — mondta P. C. Bowman rendőr. Mentőkocsival elsősegély nyújtásra a Northwestern kórházba szállították be, ahonnan később a St. Michael kórházba vitték át. A bíbornok délutáni sétájára indult s társaságában volt a vendége Father Robitaille. Vendégét nem érte baleset.
