Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-05-29 / 41. szám

Még jön! kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Post Office Department, Ottawa. Authorized as Second Class Mail PRICE 10 CENTS Canada’s largest Anti-Communist Hungarian semi-weekly ÁRA : 10 CENT VII. évfolyam, 41. szám. 1 W KANADA LEGNAGYOBB, HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, 1957 május 29., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal Szerkeszti : Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON : LE. 6-0333 KENESEI F. LÁSZLÓ 996 Dovercourt Road, Toronto PHONE LE. 6-0333 U S A-S Z 0 V IE T LESZERELÉSI EGYEZMÉNY Jól értesült washingtoni körök a kormány engedélyével részleteket közöltek arról, hogy az USA és a szovjet között tárgyalások folynak egy nagyméretű kölcsönös leszerelési programúiról, amely nyomon követi a szovjet részéröl nem­rég tett békeajánlatokat. Ezidőszerint arról van csupán szó, hogy az USA tanulmány tárgyává teszi a szovjet javaslatot, amely — a háború vége óta most első Ízben őszintének látszik. A javaslat szerint a Londonban most folyó leszere­lési tárgyalások résztvevői — USA, Szovjet, Nagy­­hritannia, Kanada és Franciaország — megállapod­nának abban, hogy beszüntetik az atombombák, hid­rogénbombák, s ezek szállítására, illetve kilövésére alkalmas eszközök gyártását, a már meglévő ilyen fegyvereket átadnák az Egyesült Nemzetek ellen­őrzése alatt álló ellenőrző szerveknek, egyúttal pedig mígengednék a kérdéses fegyverek gyártásának UN O-ellenőrzését. A nemzetközileg ellenőrzött raktárak megmaradnak az előállító ország területén ; egyidejűleg megfelelő leszerelési programmot hajtanának végre a nem-atomfegyverek terén is, s nemzetközi ellenőrzést biztosítanának egyes határvidé­keken, mindenféle katonai felszerelésre és csapatmozdulatra kiterjedően. Az öt “atomhatalom”-hoz csatlakozhatna minden más ország is, ha lemond atomfegyverek gyártásáról, s e tekin­tetben nemzetközi ellenőrzést enged. A javaslat, amely ebben a formájában éppencsak tár­gyalási alapul szolgál és még igen messze van attól a formá­tól, amelyben azt akármelyik fél elfogadhatná, feltételezi, hogy a leszerelés egy nemzetközi egyensúlyi helyzetben in­dulna meg. Ez az egyensúlyi helyzet pedig csak akkor állhat elő, ha előbb a szovjet kivonul azokról a területekről, amelye­ket nem az atomfegyverek fenyegetésével, hanem politikai terrorral tart megszállva. Ismét van tehát remény arra, hogy a nagyhatalmak hazánk és a többi rabnemzet vértelen fel­szabadításáról tárgyaljanak. NYUGATNÉMET KÖLCSÖN FRANCIAORSZÁGNAK A háború befejezése után pontosan tizenkét évvel az a különös helyzet áll elő, hogy a levert Németország fog nagy­arányú nemzetközi kölcsönt nyújtani a győztes Franciaor­szágnak. A kölcsönt a francia kormány kéri, akár nyugatné­met bankcégek útján, akár a nyugatnémet kormány útján, az Európai Fizetési Egyezmény keretein belül. A francia kérelem teljesítésére a légkör igen kedvező. Nyugatnémet­ország exportfeleslege csaknem 5 billió dollár, s ezzel az arany, illetve dollártartalékkal nem tud mit csinálni. Ezzel szemben Franciaországnak igen jelentékeny kereskedelmi mérleg-deficitje van, s a német kölcsönt kiválóan fel tudná használni saját ipari termelőeszközeinek modernizálására, valamint a gyarmati politikai nehézségek miatt fennálló gyenge pénzügyi helyzetének megszilárdítására. Nyugatnémetország ma a világ második exportáló nem­zete közvetlenül az Egyesült Államok után. Ezt a pozícióját az ismert német szorgalmon és termelékenységen felül több szerencsés körülmény összjátékának köszönheti. Az első az, hogy a háborús bombatámadások elpusztították a német ipartelepeket, s a megsemmisült gépek helyett eredetileg hitelre vásárolt uj gépek sokszorosan, helyenként százszoro­sán többet termelnek, mint a régi típusú felszerelés. A má­sik körülmény az, hogy Nyugatnémetországnak nincsenek hadügyi kiadásai, ifjúsága pedig nem a fegyveres erőben, hanem a gyárakban teljesít szolgálatot. A harmadik fontos körülmény az, hogy Nyugatnémetország a háború után — amerikai mintára — a korlátlan szabad vállalkozás belpoliti­kájára tért át. amely rendszerben, mint azt a nyugati kon­tinensen mindnyájan látjuk, jólét és fejlődés következik be. Ha Nyugatnémetország megmarad gazdasági nagyha­talomnak, anélkül, hogy politikai nagyhatalom is akarjon lenni, akkor Európa valóban nagyszerű jövő elé néz. Az egész Nyugateurópát egyesítő “Euratom”-egyezmény és az ezzel kapcsolatos nemzetközi fizetési — és vámunió arra mu­tat, hogy ez így is lesz. Ha most még tetejébe Franciaország pénzügyi alapjához is Németország fogja a segítséget adni, akkor rövidesen ki fog alakulni a politikailag is egyesített Európa. A VILÁG KÖRÜL A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKÖK Grösz József érsek vezetésével, a Kádár-bábkormány engedélyével és támogatásával uj békemozgalmat indítanak, amelynek a latin “Opus Pacis” (a béke műve) nevet adták. A Kádár-kormány ezen az úton kívánja Mindszenty herceg­prímás befolyását ellensúlyozni, aki mint tudvalevő, éles ellentétben áll minden kommunisták által támogatott, illetve megindított “békemozgalom”-nak. Az uj békemozgalom állí­tólagos célja az atomfegyverek eltiltása és az általános le­szerelés. Meglátjuk, hogy a Szovjet valóban őszin­tén óhajtja-e a leszerelést. Az Egyesült Ál­lamok képviselője most helyezi a konferen­cia elé az uj tervet, mely javasolja, hogy a felesleges fegyvereket az Egyesült Nemze­tek ellenőrzése alatt levő raktárakban tá­rolják. Ugyanez a terv javasolja, hogy 10— 15%-os csökkentést hajtsanak végre a tár­gyaló felek a repülő, páncélos, tengeri erők­ben, valamint a távolsági lövedékekben és olyan fegyverekben, melyek képesek atom­lövedékek kilövésére, vagy ledobására. Eh­hez csatlakozik a meglehetősen megnyirbált “nyílt égbolt” területi elhatáro'ltsága. Eisenhower elnök azt mondotta, hogy “a világ feszültség enyhítésére szükséges, hogy a leszerelés terén bizonyos előrehaladás tör­ténjék.” Radford admirális és vele együtt az USA kormánytisztviselők és katonai vezetők egy erős csoportja nem hisz a Szovjet látszóla­gos engedékenységének és kijelentette : “A Szovjet eddig még sohasem tartotta be a szerződést, bárkivel is kötötte azt!” És ez valóban így van ! * * * Ugyanakkor az Egyesült Államok Légi­­ei'eje lázasan iparkodik tökéletesíteni az uj távolsági lövedéket, mely világrészek közötti távolságot fog legyőzni és hatótávolsága 1.500 mérföld lesz. * * * René Plevin fogadta el a jelöltséget Fran­ciaország -24-ik miniszterelnökségére a há­ború befejezése óta. plevin csak arra köte­lezte magát, hogy megkísérli a pártok tá­mogatását megszerezni kormányához, ha ez nem sikerül, akkor még tovább kell tárgyal­nia. Máris hallatszanak olyan hírek, hogy Coty kénytelen lesz elhalasztani amerikai utazását a kormányválság miatt. Ha a pár­tok többsége meg is adja a támogatást, még a képviselőháznak is el kell fogadnia a mi­niszterelnököt. Plevin már kétszer volt mi­niszterelnök 1950 és 1952 között. ** * Az angol és német honvédelmi miniszte­rek megegyeztek abban, hogy a brit kor­mány lényeges haderőt fog tartani Németor­szágban, a szovjet fenyegetés ellensúlyozá­sára. Ezenkívül atomfegyvereket is ígértek Nyugatnámetországnak — mondja a tanács­kozások után kiadott hírközlés. ** * Két millió dollár értékű aranyat keresnek a londoni Tower falaiban. A börtön vezetője Cromwell alatt, Sir John Barkstead volt, aki gazdag foglyaitól hatalmas összegeket zsarolt ki. A megsárgult iratok szerint az aranyat a Tower falai alatt ásta el a börtön akkori kormányzója, akit leleplezése után ugyancsak a Tower sötét cellái nyeltek el. * * * Lord Salisbury gyengeséggel vádolja a kormányt a Nasserrel és Makariosszal való tárgyalásaiban. Szerinte ez rendkívüli mó­don aláássa Anglia tekintélyét és a világ azt hiszi, hogy Nagybritannia csak blöfföl és mindig meghátrál, ha komolyra fordul a dolog. Tízezer nemzeti kínai megkísérelte fel­gyújtani az Egyesült Államok követségét Taipei-ben, Formóza fővárosában. A zavai’­­gások akkor törtek ki, mikor az amerikai hadbíróság felmentett egy katonát a gyil­kosság vádja alól, aki lelőtt egy kínait azért, mert az a fürdőszobája ablakán bekémlelt akkor, midőn a felesége fürdött. Kilenc követségi alkalmazottat súlyosan bántalmaztak a kínaiak, a követség belsejét teljesen összezúzták, a követség előtt álló gépkocsikat felgyújtották. Az amerikai zász­ló helyébe felhúzták a kínai nemzeti lobogót és a csillagos lobogót a sárba taposták és da­rabokra tépték. A kínai kormány legmélyebb sajnálkozá­sát fejezte ki az USA kormányának a történ­tek miatt és hajlandó a legmesszebbmenő kártérítésre, — amerikai dollárokból. Zoli, a keresztény-demokrata párt 69 éves vezetője, alakította meg az uj olasz kor­mányt. Zoli, aki nemcsak jó magyar nevű, de erősen fasiszta ellenes kénytelen a többi po­litikai pártra is támaszkodni, ha hosszú,életű kormányt akar alapítani. A helyettes mi­niszterelnök az egyik volt miniszterelnök lesz : Guiseppe Pella, aki egyszersmind a kül­ügyminiszter szerepét is elvállalta. Az uj kormány legnagyobb gondja a mun­kásság zavargása a Pó völgyében, ahol a sztrájkokkal kapcsolatban erőszakosságok­ra is vetemedtek. A kormány első dolga lesz a költségvetés jóváhagyása, ahol meglehető­sen nagy ellenállást várnak a jobboldali szo­cialisták részéről. * * * Erzsébet királynő és Fülöp herceg három napig hivatalos látogatáson voltak Dániá­ban. A házakon az angol lobogó, a gyerme­kek ajkán angol szó, az utcákon katonai dísz­felvonulások, örömtől ragyogó arcok. A lá­togatás politikai izét az adta meg, hogy a királyi párt Selwyn Lloyd külügyminiszter is elkísérte a dániai diadalútra. ** * Jordánban négy izraeli kémet Ítéltek ha­lálra és fel is akasztották őket. Hogy annál eirettentöbb legyen a példa, mindegyiket szülővárosába vitték és ott a kivégzést nyil­vánosan hajtották végre. Az akasztófákon a holttesteket két óráig lógatták. mm m Argentínában lelepleztek egy összeeskü­vést, mely már hónapok óta lappangott. Há­rom katonai vezetőt tartóztattak le, ezek egyike Argentina , spanyolországi követe. Luis Busetti tábornoknak kellett volna Aramburu elnök helyére lépnie, ha az össze­esküvés sikerül. A letartóztatottak : Samuel Toranzo Calderon ellentengernagy, a spa­nyolországi argentin követ, Busetti és Pa­checo tábornok. Több katonát elmozdítottak parancsnoki állásából. * * * Tito, aki 65. születésnapját ünnepelte, ki­jelentette, hogy türelemmel és megértéssel Jugoszlávia és Oroszország között helyre fog állni a baráti viszony. Tito szerint “a többi kommunista országgal is javulnak a kapcsolatok.” Tito hangulatember. Ha szüksége van va­lamire a Nyugat részéről, akkor a hangulata szovjetellenes, ha a Nyugat ellen van szük­sége valamire, akkor kibékül, iszik és paro­­lázik a moszkvai gyilkosokkal. Amerika megkezdte a hadianyag szállítá­sát, ezért Tito most megértő és türelmes a Szovjettel. Ha leállítják a szállításokat, amit szerintünk meg kellene tenni, akkor egy­szerre vádolná Kruscsevet és a szovjet veze­tőket. Hiába csak nem tanulunk a termé­szetrajzból. Pedig a kaméleon természetrajza igen tanulságos volna. >1: A Fülöp szigeteken betiltották a kommu­nista pártot. Aki kommunista földalatti szer­vezkedésben veszt részt, kommunista sejtet ulakít, vagy vezet, azt az uj törvény értelmé­ben halállal büntetik. Ilyen törvény kellene Kanadában is... ■L *L J« *L Jk mim mim mim mim mim mim mim mim JL mim «JL mim V KINA SZEGÉNY ÉS HÁTRAMARADT Eddig a vöröskínai propaganda azt har­sogta az állampolgárok fülébe, hogy nézze­nek körül, majd meglátják mennyit tett a forradalom az országért. Ezt ennyi idő alatt teljesítették, ebben ilyen messzire haladtak. Most azonban, egyik napról a másikra hir­telen megváltozott a módszer. Lu-Ting-Jl propaganda főnök az ifjúságnak tartott rá­dióbeszédében kijelentette, hogy “hiba volna azt hinni, hogy kommunistának lenni könv­­nyű és hogy a szocializmus felé vezető út szabad és biztos. A kínai forradalom megtisztította az utat a te»nelés előtt, de az ország még mindig szegény és elmaradott.” Nesze nektek, kínai ifjúság ! AZ AMERIKAI SZAKSZERVEZETI BOTRÁNYOK Amint arról már multheti számunkban beszámoltunk David Becket, az amerikai Teherautófuvarozók Szakszerve­zetének alelnökét, a vizsgálóbizottság megfosztotta pozíció­jától, s ügyét az államügyészségre tette át. Beck, aki teher­­autósofKőrből lett Amerika egyik leghatalmasabb szakszerve­zetének főtitkára, majd alelnöke, évtizedek óta magáncélokra használta fel a szakszervezet pénzét, s csupán biztosítási ügy­nöki díjakból évente sokszázezer dollár illetéktelen jövedelem­re tett szert. Az ügy folytatásaként vizsgálat indult több más ame­rikai szakszervezet vezetősége ellen is, s máris nagyarányú sikkasztásokra, illetve a közpénzeknek magánkölcsön cél­jaira való felhasználására jöttek rá. A washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága előtt az egész szakszervezeti rendszer szorosabb állami ellenőrzéséről foly­nak tárgyalások. A kérdés mögött egy sokkal fontosabb, elvi jelentőségű kérdés húzódik meg : hogy t. i. szabad-e, a szakszervezeteknek öncélú politikát folytatniuk tekintet nélkül az ipar egyéb ágaira, s az amerikai nép egészének ér­dekeire ? Ma már nem áll fenn az a helyzet, hogy a munkaadó gyárak képesek lennének csökkentett bérek útján kizsákmá­nyolni a munkásokat. Inkább a túlnagy hatalmú szakszerve­zeteknek áll módjukban kihasználni a gyárak és a termelés gazdaságilag gyenge pontjait. Igen gyakran sokkal jobb anyagi helyzetben van a gyár munkásainak legnagyobb ré­sze, mint a tulajdonos. Emellett a munkás, aki valamely gyár­ban munkavállaló igen gyakran munkaadó valamelyik má­sik üzemben — például úgy, hogy tekintélyes részvénytö­meg birtokában van. Mindezek a nehézségek azt kívánják, hogy a munkaadó-munkás viszonyát nagyvonalakban újra szabályozzák a nyugati kontinensen. Amíg ez meg nem tör­ténik, egyes lelkiismeretlen szakszervezeti vezetők, mint pél­dául Beck, kihasználják a mai rendszer hiányosságait. A SZÍR CSAPATOK ELHAGYJÁK JORDÁNT Miután bebizonyosodott, hogy a májuselsejei jordáni zavarokat Szírián keresztül a kommunisták izgatása idézte elő, Jordán királya most felhívta a szir kormányt, hogy nyomban vonja vissza azt az 5000 főnyi katonaságot, melyet a szuezi háború kitörésekor Jordán védelmére küldött be. A hírek szerint Szíria elfogadja a felszólítást és csapatát ki­vonja Jordánból. Ez a tény azt mutatja, hogy a szovjet fel­hagyott a Jordán, illetve a Közelkelet meghódítására irá­nyuló terveivel, legalább is a jelen pillanatban. mm:mmam »:♦>::m: m m.m mernem m.mm mm STANLEY HAIDASZ ORVOS A LIBERÁLIS PÁRT JELÖLTJE A TRINITY VÁLASZTÓI KÖRZETBEN Fenti képünk Stan Haidasz-t (szemüveggel) ábrázolja, amint főszerkesztőnknek, Kenesei F. Lászlónak az élettörténetét magyarázza, s amit a szerkesztőségünkben tartózkodó fotó­­riporter ügyesen megörökített. Stan Haidasz, Torontóban született 1923-ban. Már kora ifjúságától kezdve tevékenységének legnagyobb részét a Trinity kerületben végezte. így tökéletesen megérti a kerü­let lakóinak minden problémáját. Stan Haidasz, munkáscsaládból származik. Apja, Peter Haidasz, 1911-ben jött Kanadába és 40 évig dolgozott a ka­nadai C.P.R.-nál, a Simcoe és Wellington teherpályaudvaron. Stan a St. Mary elemi iskolába járt, majd a St. Michael’s középiskolát végezte el, ahol aranyéremmel tüntették ki. Majd Ottawába került az ottani egyetemre, ahol filozófiát tanult és végezte el kitüntetéssel. Végül a torontói egyete­men avatták orvossá 1951-ben. Stan Haidasz, mint orvos-sebész a St. Joseph és a St. Michael kórházakban működik. Stan Haidasz, aki nős és két gyermeke van kiváló szó­nok és szavát fogja hallatni a Képviselőházban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom