Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)
1957-01-16 / 4. szám
Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. (fyutacUcto C a it a d a’ s largest Anti-Communist Hungarian semi weekly Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto Szerkeszti : KENESE1 F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto VII. évfolyam, 4. szám. Ára : 10 Cen» Toronto, 1957 január 16. SZTÁLIN SZELLEME... Az ujesztendő gyökeres változást hozott a budapesti bábkormány eddigi ingadozó, hol szépszóval kérő, hol fenyegetődző belpolitikájában. December végén Kádár János még koalíciós kormány megteremtésének lehetőségeiről tárgyalt az 1945-ös főbb politikai pártokkal : a kisgazdákkal, szociáldemokratákkal és nemzeti parasztpártiakkal s a statáriumos rendelkezéseket is aránylag enyhén alkalmazta, a fegyveres ellenállók és “fegyverrejtegetők” ellen kevés halálos Ítéletet hozatott és még kevesebbet hajtatott végre, megtűrte az üzemi munkástanácsokat és a termelőszövetkezetek feloszlását, elnézte az ipari termelésben megnyilvánuló “amerikázást”, a munkáság passzív rezisztenciáját és anyagi természetű intézkedésekkel igyekezett enyhíteni az igazságtalan bérrendszeren, a parasztság számára pedig szinte szabad gazdálkodást biztosított. Ámde közben nagyjelentőségű külpolitikai események történtek, melyeknek hatására Moszkva megfordította eddigi aránylag “szelíd” magyarországi politikáját és Kádár bábkormányát a régi sztálinista terrorkorszak követésének alkalmazására utasította. Eisenhower elnöknek közelkeleti “doktrínája”, mely adott esetben fegyveres szembeszállást jelent a Szovjetunióval, — a nemzeti kínai hadsereg által a magyarországi nemzeti forradalom követésére felszólító sok millió röplap, melyet a nemzeti kínai repülőgépek szórtak szét Vöröskína területe felett, Mao-Che-Tung és Chou-En-Lai nagy megrökönyödésére, — az olasz kommunista párt létszámának 800.000 fővel történt visszaesése, a lengyel nép nyugtalankodása, a szovjet egyetemi ifjúság fenyegető mozgolódása, azok a főbb tényezők, melyek a moszkvai urakat a régi sztálinista kormányzási módszerek felvételére késztették, hogy terrorral némítsák el az ellenállási törekvéseket és nyers erőszakkal kényszerítsék a vonakodó dolgozó tömegeket további rabszolgamunkára. A tehetségtelen és műveletlen Kádár János gyenge báb a moszkvai hatalmasok kezében, a fegyveres erőt kezében tartó" dr. Münnich Ferenc pedig oly hétpróbás moszkovita, hogy természetesen szó nélkül teljesitik a Budapesten járt Kruscsev parancsait a szigorú rendszabályok alkalmazására. Ezért történt a nagy fordulat, melyet a Kádár-féle bábkoi'niány január 6-i programmja képvisel. E hosszú kormánynyilatkozat szerint szabadságjogok csak a kommunistákat, az uj MSzMP tagjait és a kommunista rezsimhez hű, lojális elemeket illetik meg, másokat nem. Politikai téren a régi sztálinista vonal kerül alkalmazásra a “lenini centralizáció” szellemében. Nagy Imre árulónak van nyilvánítva. A kormány elsőrendű célja az ellenforradalom szétzúzása. Az uj kommunista párt az egyetlen engedélyezett és egyedül uralkodó párt, más pártok működését nem engedélyezik, de nem párttagok bekapcsolódhatnak a régi kommunista álcázó szerv : a Hazafias Népfront munkájába. (Éppúgy, mint Rákosi alatt.) A szovjet hadsereg kivonulásáról szó sincsen, az védi a magyar szabadságot, vagyis a kommunista párt kizárólagos uralmát. A vallást magánügynek tekintik, az egyházak működését megengedik, ha iojálisak a rezsimhez. A mezőgazdaság szocializálását tovább folytatják, a termelőszövetkezetekre fontos feladatok várnak, a gépállomások megmaradnak. Béremelések nem lesznek. Az üzemi igazgatók hatáskörét és a központi ellenőrzést növelik. A parasztok magángazdaságának felső határa 10—12 hektár lesz, s nekik igazságos árrendszert ígérnek. Az ország dermedt csendben fogadta az uj sztálinista kurzus bejelentését. MacCormac amerikai újságíró jelentette Budapestről, hogy a Beloiannis-gyárban, a volt Standard elektromos cikkek gyárában a munkások egymással vitatták meg az uj fordulatot, senki nem dolgozott, megállt a munka, de Kádáréknak a munkások közt nem akadt védelmezője. Mac Cormac autón bejárta a Dunántúl nagy részét is, mindenütt csend volt, s valószínűnek tartja, hogy a hegyekben itt-ott még meghúzódó fegyveres felkelők nagyrésze is már visszatért otthonába. Tapasztalatai szerint a vidéken is megkezdte a rezsim, a visszatért kommunista funkcionáriusok, a bosszúállásokat. Folynak a letartóztatások, számos munkástanácsi tag került börtönbe az ország különböző részein. Az üzemi munkástanácsok jogai papíron el vannak ismerve, de a sajtóközleményekből látható, hogy a kormány mindenkép igyekszik jelentőségüket, befolyásukat csökkenteni. A megmaradt termelőszövetkezetek területét, felszerelését sem engedik már csökkenteni, a kilépők nem kapják vissza földjeiket. Hogy az uj terror-politika eléri-e a célját, nagyon kétséges, s mindez inkább Moszkva és méginkább a budapesti bábkormány gyengeségének a jele. Az uj kommunista párt csak 103.000 tagot számlál s ezekben benne vannak az összes ÁVH-sok, a hadsereg kommunista tisztjei, a kommunista közalkalmazottak és üzemi funkcionáriusok, akik a leépítéstől rettegnek, — éppen csak munkások és parasztok vannak a legcsekélyebb számmal a “munkás-paraszt” kormány pártjában. Jellemző, hogy Csepelen, az egykori “vörös” Csepelen, ahol 36.000 munkás dolgozik, csak 500 tagja van a MSzMP-nak. A leigázott ország népe előreláthatóan passzív rezisztenciával védekezik, de a szabadságharcosok szellemét töretlenül őrzi. MENEKÜLT MAGYAROK SZABADSÁG LÉGIÓT ALAKÍTANAK Bonnból jelentik, hogy magyar antikommunista emigránsok és a szabadságharc uj menekültjei sorából fegyveres légiót soroznak, melynek célja Magyarországot felszabadítani a szovjet elnyomás alól. Nyugatnémet kormánytényezők szerint “Szabadság Légió”nak hívják az uj alakulatot, központja Angliában van és vezetője gróf Hajdú József. Nyugatnémetország most 10.000 uj magyar menekültet fogadott be s a második világháború emigránsaiból mintegy 20.000 él még Németországban. A sorozás egész Európában megindult s úgy tudják, hogy a “Szabadság Légió”-t ötvenezer főre kívánják felduzzasztani. A fiatal 36 éves Hajdú gróf a második világháború után menekült Magyarországról és Londonban élt. Szabadság légiójához az első 1.000 önkéntest Hollandiában toborozta. A hollandiai lapokban állandó hirdetés olvasható, melyben önkénteseket keresnek Magyarországnak a szovjet zsarnokság alóli felszabadítására. Az ügynökök az önkénteseknek modern fegyvereket és vezető katonai állásokat ígérnek. Nyugatnémet biztonsági szervek szerint a Szabadság Légió összeköttetésben áll a német háborús veteránokkal. Hajdú jelszava : “Uj keresztes háború a bolsevizmus ellen.” A bajorországi menekült táborokban készen állnak, hogy meginduljanak haza, segíteni a szabadságharcosokat. Hajdú Londonban “Szabadságharcos” cím alatt ma- s gyár nyelvű újságot adott ki, mely a nyugati hatalmak katonai befolyásához igazodik. Hajdú azt hiszi, hogy a magyarországi gazdasági krízis, valamint a katasztrofális s7énhiány miatt a gyárak szünetelése siettetni fogja az ország felszabadulását az orosz megszállás alól. YEMEN ÖNKÉNTESEK BEHÍVÁSÁVAL FENYEGETŐZIK Yemen, felhasználva az adeni angol fennhatóság határain jelentkező fegyveres összecsapásokat, az arab világ nemzeti érzéseire hivatkozva baráti kezet nyújt a szovjet blokk felé. Szakértők megfigyelése szerint most Csehszlovákiából származó fegyverekkel árasztják el a yemení tartományokat, miután a nyugati kormányok a fegyverszállítási kérelmeket elutasították. Mintegy nyolc és fél millió dollár értékű cseh fegyver érkezett eddig az arab félsziget délnyugati partjaira. Yemen az uj fegyvereket az angol fenyegetések elleni védekezésre és belső biztonságának megerősítésére igényli. A fegyverek minőségét igyekszenek elleplezni. A kormány kijelentése szerint “önkénteseket kérnek az egész szabad világtól”, hogy eredményesen vehessenek részt az angolok elleni harcban. Londoni kormánykörökben viszont azt állítiák, hogy Yemen elbizakodott uralkodója, Tmam Ahmed, “önkéntesek” alatt a szovjet segítségét érti. Abdel Rahman Abu Taleb, Yemen egyiptomi követe, tagadja, hogy támadást készítenek elő az adeni protektorátus angol erői ellen s azt független arab törzsekre hárítja. A nyugati hatalmaknak Yemenre kell irányítaniok figyelmüket, ahol a szovjet magyarországi és szuezi kudarca után Krus'•sevék most újabb aljas cselszövényre készü’ődnek. MAGYARORSZÁG TILTAKOZIK AZ UNO-BIZOTTSÁG ELLEN A szovjet kinevezte magyar bábkormány tiltakozik az ellen, hogy az UNO öt-tagú bizottsága kiszálljon Magyarországra s ott a szabadságharccal s az orosz elnyomással kapcsolatban vizsgálatokat folytasson. A tiltakozást benyújtják az Egyesült Nemzetek közgyűléséhez. A magyar bábkormány azt állítja, hogy a bizottság kiküldése “Amerika súlyos beavatkozását jelenti Magyarország belíigyeibe.” ERZSÉBET KIRÁLYNŐ AMERIKÁBA JÖN Eisenhower elnök meghívta Erzsébet királynőt, hogy ez ,év októberében “nem-politikai” látogatásra jöjjön az Egyesült Államokba. A londoni Daily Mirror szerint a hivatalos meghívást Winthrop Aldrich amerikai nagykövet fogja átnyújtani, mielőtt január végén megválik a londoni nagykövetségtől. A látogatás részleteit azután fogja a Fehér Ház és a Buckingham Palota egymás között megbeszélni. A meghívás jogcíme az, hogy az idén van 350 éves évfordulója a Jamestownban megalakult első angol lakótelepnek. Az évforduló tavaszra esik ugyan, de erre az időre Erzsébet királynő már egy portugáliai hivatalos látogatásra Ígérkezett el. Eisenhower elnök meghívása természetesen a királynő férjére, az edinburghi hercegre is kiterjed. Hivatalos körök szigorúan hangsúlyozzák, hogy a látogatás kizárólag szociális jellegű. A királynő trónra lépése óta most először látogatná meg Amerikát. 1951-ben, mint trónörökös, férjével együtt Amerikát is és Kanadát is felkereste. FEGYVERTÜZZEL FELEMLÍTIK MEG A MAGYAR MUNKÁSOKAT A magyar katonaság gépfegyver sorozatokat lőtt a levegőbe, hogy megfélemlítse az alacsony munkabérek miatt tüntető munkásokat. A kőbányai fémgyár nagytelepén dolgozó összes munkások sztrájkba léptek. A jelentések szerint sebesülés vagy haláleset nem fordult elő. Szovjet páncélos gépkocsik álltak fel a gyár körüli egész útvonalon. A páncélos autók között motorbiciklis szovjet tisztek tartják az összeköttetést s mikor a munkások, előtt elhaladnak, kórusban kiáltják: “Menj haza.” A kőbáhyai fémgyár munkásai azért léptek sztrájkba, mert a kormány havi 800 forint (70 dollár) munkabért Ígért nekik, de a valóságban csak 600 forintot (53 dollárt) kaptak. A LENGYELEK KATONAI POMPÁVAL FOGADTÁK CHOU-EN-LAIT V ö r ö s k í n a miniszterelnöke, Chou-En- Lai, Moszkvából jövet Lengyelországba érkezett, A Kremlin vezetőivel folytatott tárgyalásai alapján örömmel állapította meg, hogy a Szovjet és Lengyelország között “baráti összeköttetés” áll fenn. Igazán itt az ideje, hogy a két ország között lezárják a megnemértés politikáját. A lengyel lovasság különítménye díszmenetben vonult fel a kínai miniszterelnök előtt, fehér keztvüben és fehér csizmában. Kiváncsi tömegek elszakították a varsói repülőtér kordonait. Chou-En-Lai nem beszélt a lengyel szabadságmozgalomról és csupán a kommunista országok közötti feltétlen megértést hangsúlyozta. MACMILLAN BRIT MINISZTERELNÖK KABINETJÉNEK fontosabb tagjai a következők : Harold Mac Millan, miniszterelnök ; belügyminiszter : R. A. Butler ; külügyminiszter : Selwyn Lloyd ; pénzügymniiszter : Peter Thorneycroft; hadügyminiszter : Duncan Sandys, (Churchill veje); gyarmatügyi miniszter: Allan Lennox- Bayd (ugyanaz, aki a szuezi és ciprusi kérdés óta is ezt az állást tölti be); energiagazdálkodási miniszter : Sir Henry Mills (ez a minisztérium újonnan "létesült.) EISENHOWER AMERIKAI ELNÖK a kongresszusban tartott politikai beszédében beszámolt a külpolitikai helyzetről és hangsúlyozta a Szovjet fenyegető magatartását, s az ezzel szemben tett és teendő intézkedéseket. Belpolitikai téren kijelentette, hogy az USA lakossága minden jóslást meszsze meghaladó prosperitásban él, de éppen ez az állandóan növekvő jólét rejti magában az infláció veszélyét. Ennek megakadályozására kért különféle intézkedéseket a kongreszszustól. MAGYÁR SZEMMEL ... Magyarországon dúl a terror. Miskolcon, Szombathelyen vészbíróságok Ítélkeznek diákok, munkások, parasztok felett. Miskolcon tegnap halálra ítélték Kostó Gyulát, de az ítéletet nem hajtották végre. A tömeges letartóztatásokat a kommunista rádió is beismeri. Jelentősen kommentálják Kruscsev látogatása során létrejött deklarációt, mint a kommunista pártok “erejének” jelét. .. Arról azonban bölcsen hallgatnak, hogy mi volt a lengyel kommunista párt távolmaradásának az oka. Kétségtelen, hogy Kruscsev látogatása indította el az uj terror-hullámot. Hogy mi ennek a pontos pka, nem lehet tudni, de vélelmezni lehet, hogy ez az időszak három forrásból leledzik. Az egvik, hogy Magyarországon változatlanul olyan erős az ellenállás a Kádár-csoporttal szemben, hogy a nyers-durva terroron kívül semmiféle más eszközzel nem csendesíthető. A másik, hogy a Magyarországon gyakorolt terror — Kruscsevék szerint — elriaszthatja azokat a megszállt országok lakóit, akik hasonlóan a magyar néphez mozgolódni kívánnának. A harmadik ok — szerintünk — összefügg Amerikának hirtelen támadt nagy elhatározásával, hogy fegyveresen is megvédi a Középkeletet. Amerika erőt mutatott, tehát Kruscsevéknak is erőt kell mutatni. Sajnos mindez a mi rovásunkra. Ma nem Középkeleten, hanem a Vasfüggöny felé kellene erőt mutatni. Amerika ha tizedannyi erőt mutatna, vagy mutatott volna a szovjet felé, mint a középkeleti gazdasági érdekek védelmére, úgy Magyarország ma nem szenvedné már nem tudjuk hányadszor a pusztító terrort. Az UNO-ban hozott újabb határozat szerint, egy öttagú Bizottság vizsgálja a magyar ügyet, a semminél több, de a magyar nép felszabadítását, pontosabban szabadságának viszszaszerzését aligha szolgálja. Ilyen Bizottságokat akkor szoktak felállítani, amikor a kérdés tengelyéről letérnek és az ügyet futni engedik a maga bürokratikus útján, pontosabban, ha nem akarják elintézni. Az UNO egy határozatában már megállapította, hogy a Szovjetunió, elvette a magyar nép függetlenségét és szabadságát. Ennél többet nem lehet és nem kell megállapítani, hanem az UNO-nak az a kötelessége, hogy a magyar nép visszakapja a saját erejéből megszerzett, de a szabad világ bűnös tétlensége miatt elvesztett szabadságát... Nekünk nincs kétségünk, hogy ez útban van, de a jelek szerint nem az UNO útján. A magyarországi rádiók adása szerint a miskolci DIMÁVAG-ban még mindig nem indult meg a rendes munka és a miskolci rádión felhívást intéztek a munkásokhoz, hogy vegyék fel a munkát. A “szakszervezet” uj lapja a “Népakarat” (ez lépett a “Népszava” helyébe, miként a “Népszabadság” a “Szabad Nép” helyébe) beismeri, hogy a szakszervezeti választásokat el kellett halasztani. A budapesti rádió közli K. P. S. Menon (India utazó követe) látogatása kapcsán tett azt a nyilatkozatát, miszerint bízik abban (már mint Menon), hogy a kormány és a többi pártok között folyó tárgyalások eredményre vezetnek. Az UNO-ban tovább folyt a tizenegyedik határozat körüli vita. Az ülésen felszólaltak a határozat mellett (amelyet 24 nemzet támogat) Frederick E. Boland (Írország), Pote Sarasin (Thailand), Henry Cabot Lnóo-e ír., na érv barátunk Emilio Nunez-Portuondo és Leonardo Vitetty (Olaszország.) A kérdés lényegét ismét Portuondo érintette, aki nagy meglepetésre nem támogatja a javaslatot, mert amint mondotta “ez a javaslat a magyar kérdést a poros irattárba helyezi”. Rövidlátás nem észrevenni, hogy a Bizottság létrehozása nem a magyar ügy elintézését van hivatva szolgálni, hanem csupán az eddigi határozatok halálát szebbé tenni. Természetesen a nemzetközi helyzet később úgy alakulhat, hogy a Bizottság munkája és jelentése újból élővé teheti a magyar ügyet. De ez nem a Bizottság munkájából és az UNO határozatából születik meg, hanem a nemzetközi élet terü’étéről. A javaslatot 55:7 arányban megszavazták. Az uj “magyar UNO megbizott” Mód Péter átadta a főtitkárnak a megbízólevelét. Életrajza szerint — nagyon ügyesen — az domborodik ki, hogy tanult a Sorboneon is, azután, hogy ült 1949—1954-ig a Rajk ügy miatt, továbbá, hogy utána résztvett a közéletben Nagy Imre alatt. R. Sakada Japán képviseletében mondta el első beszédét a magyar ügyben. Támogatta a javaslatot és elitélte az orosz agressziót. Különben a japánok valósággal megszállták az UNO-t, mert amióta 80. tagként beléptek az ultramodern és rideg épületbe ; annyian vannak, mintha az UNO jelentős része belőlük állna. Fürgék és udvariasak. Ellentétben a szláv tömbbel, akiket 30 méterről meg lehet ismerni, lomha, széles, alaktalan formájukkal, soha szembe nem néző arcukkal. Legtöbbjük elhízott és a büffében úgy isznak, mintha a poharat is leakarnák nyelni. Amikor csoportba verődnek mindig szétnéznek mielőtt beszélni kezdenek, szemben a délamerikai és általában a szabad világ képviselőivel, akik nem ismerik ezt a “beszédmegelőző” magatartást.