Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1956-07-14 / 28. szám
VI. 28. sz. 1956 július 14. o KANADAI MAGYARSÁG IVL IlA'Ill ( VViViVIIll V IWIlVIWl Hiszünk Henne, mint ahogy fanatikusan hiszünk népünk jö-; vőjében, szülőföldünk feltámadásában is. | bad világ népeinek a jólétére és előrehaladására is. Nincs A Hit a legnagyobb erő, amely az ember életét, alkotá- senkinek annyi pénze, hogy bombákkal, repülőgépekkel, tan-COURTMNDI CSODA Sokan még olyanok is, akik egyébként nyitott szemmel figyelik az emigrációban élő magyarság életét, küzdelmeit (veszekedéseit) azt vallják, hogy mi képtelenek vagyunk olyan nagy alkotásra mint a németek, ukránok, vagy más, nálunknál is kisebb idegen nemzetiségű csoport. Számtalanszor halljuk azt is, hogy beteg, sőt halálra van ítélve az egész (de főleg a nemzeti) emigráció. Nos, hogy ezeknek a sötétenlátóknak mennyire nincs igazuk, arra kitűnő bizonyíték a courtlandi templomépítők nagyszerű teljesítménye. Mi is történt tulajdonképpen Courtlandon ? Talán egy évvel ezelőtt pár görögkatolikus magyar összedugta a fejét, s elhatározták, hogy templomot építenek. A gondolatot tett követte, s egy évvel később már meg is épült a templom. Maga a masszív épület azonban mitsem érne, ha annak falait nem töltené meg a : hitükhöz, magyarságukhoz ragaszkodó magyarok lelke, szeretete. A dohányvidéki görögkatolikus vallású magyarok azonban nem csak templom épületet emeltek, hanem Istennek házát is. Hajlékot adtak Annak, akiben hinni, bízni 25—30 év minden megpróbáltatása dacára sem szűntek meg soha, egy percig sem. Nincs veszve az a nép, amelynek idegenbe szakadt fiai ilyen alkotásra képesek. Nem kell félteni azt az emigrációt, amelynek már itt született gyermekei heteket, hónapokat dolgoztak ingyen azért, hogy szüleik, akik csak törve beszélik az ujhaza nyelvét, magyarul énekelhessenek az egek Urához, magyar templomban imádhassák az Istenüket. Courtlandon csoda történt, s már nem is először ! Nem először, mert hisz már harmadik templomukat építik fel a dohányvidéki magyarok az elmúlt tíz év alatt, s ezekhez a templomtéglákhoz egyformán adakoztak : római-, görögkatolikus és református magyarok. A magyar szív, az összefogás és élniakarás diadalát hirdetik ezek a büszke tornyú magyar templomok. Az Isten nem hagyhatja el azt a népet, amelynek fiai ilyen áldozatokra képesek. S nem is fogja elhagyni ! Nem fogja mert tudja, hogy nálunk senki jobban nem állta ki azokat a megpróbáltatásokat, amit ezer év óta reánk mért. Ezért szépben, jóban s akkor az életünk is szép, megelégedett lesz. Az az ember, aki nem tud másokért, önzetlenül dolgozni, az. nem érdemli meg a földi boldogságot, de nem is lesz élete sohasem felhőmentes, kiegyensulyozott. A dohányvidék magyarjai hiszik azt, hogy amit cselekedtek azon Isten áldása lesz. Nem is fognak csalatkozni. Ha majd a nagyvilágban szétszórt magyarok mindenütt így fognak gondolkozni, ha nem csak a templomok, hanem a szívek építésében, megbékélésben is példát fognak mutatni, akkor egész biztos ki fog reánk is sütni a nap és nem leszünk mi sem többé a világ legárvább népe. KENESEI F. LÁSZLÓ. VuVV^W.,/.V//.V.V.V.V.VV.V.VAW.V,V/AVAW.VA EISENHOWER ELNÖK A BÉKE MUNKÁJÁRÓL Közvetlenül az operációja előtt, a június 6-i sajtókonferencián, Eisenhower elnök emlékeztette a résztvevőket, hogy aznap a “D-DAY” évfordulója van, mert 12 év előtt e napon kötöttek ki a szövetségesek Franciaországban. Az elnök dicsőítette a katonák és a polgári lakosság teljesítményeit a háború munkájában és arra buzdított, hogy most a béke munkájából vegye ki részét a közönség. Ez alatt azt értette, hogy mindenkinek legelső kötelessége a háború és annak előidéző okai ellen küzdeni. Az Elnök, aki a katonák franciaországi invázióját vezette 12 évvel ezelőtt, éppolyan rendszeresen kívánja megszervezni a béke munkáját, mint ahogyan a háború munkáját szervezte meg, amikor arra volt szükség. A béke munkája sem könnyű dolog. A diktatúrák, — ahol hatalomra jutottak — a polgárság cselekvési szabadságának legfőbb akadályai. Az emberek azonban sok országban nem látják tisztán a helyzetet, mert ősrégi előítéletek és ellentétek elhomályosítják Ítélőképességüket. A munkát azonban el kell végezni, minden nehézség ellenére is. Az Elnök szerint, a világbéke biztosítására szánt pénzeboldoguláshoz való jogot, mindenütt a világon. MAGYARLEXIKON amit minden művelt embernek tudni kell. Aachen. Aachen Németországban van : a poroszországi Rheinprovinz egyik közigazgatási kerülete. Lakóinak a száma kb. 800.000. Nagy Lajos királyunk 1367-ben egy kápolnát építtetett a magyar zarándokok részére a megye egyik városában Münsterben. Ez a kápolna 350 évi fennállása után használhaí tatlanná vált. Gróf Batthyány Károly, az osztrák örökösödési háború vezére, a régi helyére uj kápolnát építtetett. Az épületet azonban gondatlanul építették fel, úgy, hogy 1755-ben lebontották és a helyén Morétti milánói építész terve alapján a mai barokk-stílusú magyar kápolna épült. Ebben a kápolnában őrizték a székesegyház gazdag kincstárát, de néhány évvel ezelőtt uj helyiségben helyezték el. A négyszögű kápolna külsejét a magyar címer, belsejét pedig Szt. László és Szt. Imre fülkébe helyezett szobra díszíti. A kincsek közül a mai napig fennmaradt : két gyertyatartó, két ereklyetartó, két kisebb lengyel és két magyar címer. Ezeket a műkincseket az 1884-es budapesti ötvösműkiállításon és a millénium alkalmával láthatta a nagyközönség. Az Aba nemzetség. Ed és Edömér kabar vezérek voltak az Aba nemzetség ősei. Birtokaik Abauj, Heves, Sáros és Borsodmegyékben terültek el. Nevezetes tagjai Aba Sámuel magyar király, továbbá Finta, Amadé, Mákján és Péter nádorok a XIII században. Az Aba nemzetségből az alábbi családok származtak : Athinay, Báthory, Berthóty, Budaméry, Detky, Domoszlay, Fricsy, Gagyhy, Hedry, Jobbágyi, Keczer, Kőszeghy, Lapispataky, Lipóczy, Nekcsey, Rhédey, Sirokay, Somossy, Szikszay, Vendéghy, Visontay, Vitézy, Zsegnyey. roGZfisi ZAVAROK Fogzáskor a baba gyakran nyűgös, mert gyomra rendetlen. Próbálja meg ilyenkor a Baba Tablettát (‘Baby’s Own Könnyű bevenni ezeket az enyhe, édes, kis tablettákat, ízük jó és azonnali enyhülést eredményeznek. 50 éve használják. Vegyen még ma egy csomaggal a gyógyszertárban. Tablets”). MAGYAR RÁDIÓADÁSOK Hallgassa Amerika legnívósabb magyar rádióadását ! Rózsa László clevelandi magyar rádióműsora a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. .A. AA A J A torontói CKFH rádió állomás az 1400-as hullámhoszszon minden szombaton d. u. 4 órától 5-ig sugároz magyar műsort. Bemondó : Bálint Kálmán, WAAAA.AA A AAA4k. A A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap 1.15-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hullámhosszon. Bemondó : Jakab Iván. DISZNÓTOR Irta : Móricz Zsígmond. Édesapám már a bárddal csapkodta a fát. Szántalpat készített. Nappal megfaragta a fejszével nagyjából s este lámpavilág mellett a szobában végezte el a sima munkát. Nekünk ez nagyon tetszett és nagyon csodálkoztunk, hogy édesanyánk nem örül neki. A forgács simán pattant s azzal mi a kemen, ce. előtt nagyszerűen tudtunk játszani. Attól sem féltünk, hogy a szemünket kiveri, mert az a forgács, amit a bárd lecsap, már vékony és buborékos. Az ha meg is csap, nem fáj. Mikor aztán a hosszú gerenda már szép sima volt, édesapám ráült, mint valami lóra, á két lába közé vette és vésővel lyukakat ásott a hátába. Mi is ott ültünk sorra hárman-négyen, s lovagoltunk s csettintgettünk. A szoba jó meleg volt, a forgácsot mindjárt el lehetett tüzelni s a tűzhelyen egy fazékban kukorica főtt. Szép szemes kukorica, tiszta vízben. Mikor az megfőtt, édesanyánk fakanállal szedett cseráptányérba s alig vártuk, hogy egy kicsit kihűljön, szedtük a kis tenyerünkbe s szemelgettük. Boldog kis család volt, nyüzsgés, zsivalygás, csak ha valamelyik gyerek sírósan felvisított, akkor kiáltott ránk édesapám, hogy: — Hallgassatok ! Kint hóvihar volt, ki se lehetett menni. Kutyánk nem volt, mert anyám azt mondta, a gyerekeinek se tud enni adni, nem a kutyának. Egyszer csak nagy lábdobogás volt az eresz alatt.' Nagy csizmákat vertek a száraz földhöz, vendégek jöttek. — Ki az ördög már megint ? — kérdezte édesanyám rossz kedvvel. De édesapám felnevetett. — No, te szívesen látod a vendéget. Hátha egy malacot hoznak. Ezen mi nagyon jót kacagtunk, gyerekek, mert ennél furcsábbat nem mondhatott volna édesapám. Nekünk ugyanis nem volt malacunk, s disznónk. Üres a disznóól és nagyon sajnáltuk, hogy az idén nem lesz disznóölés, pedig nagyon szerettünk a perzselésnél jelen lenni. Kis tüzeket csináltunk külön s harcoltunk egymással, hogy kinek van jobban égő tüze. A vendégek már a pitvarban dobogtak s már megismertük Pista bácsinak a morgását, korgását. — No, nyissatok má ajtót, —■ kiáltott odaki s úgy vaktába megverte ököllel az ajtót. Biztosan nem lelte a kilincset. Édesanyám kinyitotta az ajtót s két rettenetes nagy ember jött be. Pista bácsi, meg Dobos. Ez nem volt rokon, hát nem híjtuk bácsinak. Nagy fürtös guba volt rajtuk. Fekete nagy gubák s így behavazva olyanok voltak, mint a hóember. Beljebb jöttek s leültek, égjük az ágy előtt, másik a kemence előtt. Rögtön előkeresték a pipát, megtömték, rágyújtottak s nézték az édesapám munkáját. — Idebe kell ezt csinálni, te Gergely ? — mondta Pista bácsi s köszörülte a torkát és nagyot köpött a forgácsba. — Engem a feleségem kiverne. Neked jobb feleséged van. Édesanj’ám nem igen nevetett, inkább savanyúan mondta : — Pedig ott jobban elférnének evvel a nagy gerendával. Pista bácsi’ édesanyámnak unokatestvére volt, a faluban a legnagyobb gazdák közé tartozott s szótalan ember volt, csak ha egy kicsit ivott, akkor szeretett beszélgetni. Most beszédes kedvében volt. Nagyon kedves este volt. Mulatságos volt, ahogy a nagy emberek gubájáról leolvadt a hó és csöppekben csörgött körülöttük a víz, mint mikor olvad az ereszről. M\ tovább játszottunk, mert még korán volt lefeküdni, ők meg beszélgettek. Édesapám nem igen zavartatta magát, szorgalmasan dolgozott s a forgács csak úgy pattogott a lyukakból, amit vésett. Mikor ez a talp készen volt, még vésővel virágot is csinált az orrára, olyant amilyen a kapubálványokon van, akkor kivitte s behozta a másikat, azt is lebárdolta, legyalulta s elkezdte kivésni a lyukakat. Már nem tudom, mit beszéltek, mit nem, de egy nagyon érdekes dolog történt. Az emberek csúfolták az apámat, hogy farag. Erre azt mondta nekik édesapám : — Ne ugassatok. . . Aki megcsinálja utánam, amit én, annak ingyen adom a szánat. Fogadást kötöttek, ki tud százszor vágni a •szekercével egy nyomba. Mi gyerekek roppant kíváncsiak voltunk és boldogok, hogy ilyen nagyszerű dolognak lehetünk a tanúi. —Csakhogj', aki erre vállalkozik és elveszíti. az egy disznót ad. A disznót sokalták, jó hosszú alkudozás után megegyeztek egy süldőben. De annak szép süldőnek kell lenni, legalább negjwen kilósnak. Dobos nem vállalkozott rá, mert azt mondta, hogy ő nem kókler, hanem Pista bácsi ezermester volt és ő kötötte az ebet a karóhoz, hogy ő kétszázszor is belevág égj* nyomba. Nekivetkezett ingujjra, csak a lajbi maradt rajta s már annak is nekigyürkőzött. mikor édesapám hozzáfogott a virtushoz. Apám úgy ahogy ült, fogta a kis szekercéjét, megsímogatta annak az élét, ráfujt, az ingén végigtörülte s belevágott a fába. Ak“I kor elkezdte nyugodtan, tempósan csapkodni a baltát s mi olvastuk halkan : — Egy, kettő, három... tizenöt, tizenhat. .. huszonhárom, huszonnégj'. . . — s így százig. Édesapám ki volt pirulva s mikor a századikat is belevágta, de úgy, hogy a vágás alig volt nagyobb, mint mikor elkezdte, akkor felugrott s eldobta a baltát. A balta, majdnem leütötte a varrógép lábát. Édesanyám nagyon is rémült s lehajlott, a lámpát is letette a földre, úgy nézte, hogy nem törött-e el valami. Nem volt semmi baj. Most Pista bácsi ült a helyére. De úgy keresztbe ülve nem tudott sehogyse elhelyezkedni, hát féloldalt ült a gerendára. Ezt se találta jónak, hanem egy kisszékre ült s úgy szembe a gerendával. Elkezdett csapkodni, nem is tudtunk olyan gyorsan számolni. — Egy, két, há, négy, öt, hat, hét. . . Akkor Pista bácsi megadott s várt... Megtörülte magát az ingeujjával s nevetett. — Megálljatok csak, apátok ingyen adja a szánat. Mi bíztunk benne, hogy nem fog sikerülni neki. Lélekzetvisszafojtva vártunk. Pista bácsi felemelte a baltát s beillesztette a vágásba, aztán újra kezdte még gyorsabban : - - -.jé-— N.yóc, kilenc, tíz, egy, két, hár, négy. 7. Újra megállott. — Hó ez nem gilt, — kiáltotta édesapám. — Ez nem egy nyomba van. Nem szabad megállni. Gazember kend.- Hijnye, — azt mondja Pista bácsi s újra kezdte : — öt, hat,;ihét, nyóc, kilenc, húsz, egy két, hár, négy, öt, hat. .. így ment harmincötig s akkor valahogy kiszaladt a balta a kezéből s mellé vágott. — E semmi. — mondta, — harmincöt má megvót. Én nem vagj'ok ács, se pallér. — Jó van, — azt mondja édesapám, három hibát adok kendnek. Kezdd újra. — Újra ? Dehogy is kezdem, eszembe sincs. Folytatom, örülök, hogj' eddig megvan. Mennjű is ? Harmincöt. Nekidurálta magát, de mi gyerekek már nagyon boldogok voltunk. — Menjetek hátrább, — kiáltott ránk édesapám... s mi kotródtunk nem igen meszsze, mert a szoba nagyon kicsiny volt. Szinte az ágy alá bújtunk. — Öt,hat, hét, nyóc, kilenc tíz... — Negyven . .. — Egy, kett, hár, négy, öt, ha. hét. . . így elment ötvenháromig, akkor megint mellé vágott. Úgy megrémült, hogy a baltát ott felejtette. ahová vágta s csak nézte kimeredt szemmel. — Nem baj, — vigasztalta apám nagylelkűen, — paraszttól ez is kurázsi. .. Vágd csak, vágd... Még egyet szabad tévedni. Pista bácsi beleiszonj-odott s a baltát felemelve újra elkezdett csapkodni s püff, a negyedik vágásnál megint félrement. .. Erre aztán igazán nagy visítás és zsibongás lett. Pista bácsi körülforgatta fekete mord fejét s én úgy megijedtem, mikor a szeme az enyémbe ért, azt hittem, most fogja a baltát s kettéhasít vele. .. Csakugyan fogta a baltát s elkezdte vágni a gerendát, ahogy bírta. Csak úgy hasgatta, vágta, rontotta. — Nono, nono, — kiáltott kacagva édesapám, — istállóját a fejszédnek, elrontod a szánat. Megkapta a baltanyelet a sógora kezében s elkezdtek körülötte dulakodni. A paraszt kétszer akkora volt, mint az apám s nem adta. De apám úgy rángatta, hogy a nagy ember egyszer csak végigesett a gerendák közt s a feje véres lett, — Megöllek, — hörögte, — most mindnyájatokat megöllek. Körülnézett valami szerszám után, de a keze csak úgy tétovázott. Mi elkezdtünk sivítanj, rémülten és torkunkszakadtából s nem láttunk mást, csak azt, hogy apám és a paraszt ölre kapják egymást és csapkodják egyik a másikat a szobában az ágyakhoz. Mind a két ágy leszakadt, a dunnák kihasadtak, édesanyám a kezét tördelte s legnagyobb csudálkozásunkra a végén a két verekedő nevetve állott szét. — Mibül van ez a csepp ember — törülgette magáról Pista bácsi az izzadtságot. — Neír gondoltam vóna. Evvel leült a helyére, vállára húzta a gubát s kereste a. pipáját. Mikor láttuk, hogy nincs semmi baj, akko1 mi gyerekecskék újra előbujtunk az ágy aló s most már aztán kacagtunk és táncoltunk. — Bizony komám, — mondta Dobos nagj flegmával, — a süldőt meg kell adni. — Fogja ki magának, ha nem fél a fele ségemtől, — mondta Pista bácsi. — Elmehetek érte ? — kérdezte édesapám —Akár most, — Akkor jó. Akkor gyerünk. — Ugyan nem bolondultatok meg, ebben ; hóviharban, — szólt édesanyám, aki az ágya kát próbálta rendbehozni. De bizony felöltöztek és elmentek. Mi nagyon boldogok voltunk. Ilyen szé’ harcot még nem láttunk életünkben s ujr. meg újra elismételtük, mit csináltak. Édesapám azonban nem jött vissza s édes anj-ám az ágj-at nem tudta megcsinálni, sírvr ágyazott nekünk az ágy helyén a földre. Sok lárma és hajcihő után végre elalud tunk, de édesanyám fennmaradt egész éjjel : várta édesapámat. Én felébredtem valamikor éjfél után : ijedten láttam, hogj’ édesanj'ám még mindif fenn van. Mindjárt sírni kezdtem, mert meg ijedtem, hogy talán édesapámnak valami ba ja lett, de anyám odajött hozzám s édes csöndes hangján duruzsolva biztatgatott hogy nincs semmi baj, biztosan a gazdák el csalták édesapámat a kocsmába, ahogy szók ták, s ott isznak. — Áldomást isznak, — mondta. Szépen el is aludtam, csak akkor ébredtem fel, mikor kint malacvisítást hallottam — Hallod, hallod ! anyjuk ! — verte ar ablakot édesapám, — hozd ki a tálat, kést mindjárt leöljük a disznót. Erre aztán mind felébredtünk s ugráltunl fel az ágyból, egymást ciháivá és ébresztget ve. öltöztünk és mentünk ki. Édesanyám előtt még mindig égett a lámpa. Egész éjszakán keresztül varrt, mert sok munkája volt, A parasztlányoknak varrt ruhát. Gyönyörű szép világos reggel volt, A he sima volt és nagy utakat szántott a tetején az éjszakai vihar, ami úgy maradt, mintha selyemvégeket húztak volna ki fehéredni. Ez volt a legszebb disznóölés, amit életemben értem. Mikor kimentünk, már égett a tűz a disznó felett, óriási nagj' lánggal égett és nem bírtunk eleget kacagni, amikor a pernyét elkaparta róla édesapám egy égett végű faággal, olyan kicsi fekete malac volt a tűz alatt. De azért disznóölés volt. Csak mikor a hurkát főzte édesanyám, az olj’an vékony volt, mint a csigatészta s olyan gyenge volt, hogy a fazékban minduntalan kifakadt s kiömlött belőle a kása. JULIUS 12-ÉN PROMENADE KONCERT A VARSITY ARÉNÁBAN. Kezdete júl. 12-én 8 óra 20-kor Karnagy : VICTOR KOLAR Ülőhelyek 01.00 és 75 centes áron, belépőjegy 50 centes írón kapható. Külön vigalmi adó nincs. Kiárusítás: Heiníztiann, 195 Yonge St., telefon: 2M. 4-6201, 30-as mellékállonás. Moodey-jegyirodában, a üarsity Arénában csupán csütörtökön kaphatók jegyek. WA’.W.V.V.W.V.V.V.V. GYÓGYSZERT AZ ÓHAZÁBA Legolcsóbban és garanciával vállaljuk bármely gj’ógyszer küldését, sürgős esetben légipostával is. Küldje el óhazai receptjét vagjr keressen fel személyes megbeszélés végett. A gyógyszerekhez magyarnyelvű útasítást mellékelünk és díjtalan tanáccsal szolgálunk. MED. EXPORT 26 Castle View Ave. TORONTO, ONT. Telefon: WA. 1-2824 JVWAVWW/JWAV.V. RENDKÍVÜLI ÜZLETI ALKALOM 5 Jólbevezetett BAROMFI ÉS TOJÁS ÜZLET, a Bathurst- 3ueen körzetben épülettel igyütt, betegség miatt 14.500 dollárért eladó. 5.500 dollárral átvehető. Bővebb információéit hívja SCHAFFER FERENCET a CSERE INGATLANFORGALMI IRODÁBAN Tel.: LE. 4-9258 KIADÓ LAKÁS ■teoba-konyhás, bútorozott lakás kiadó. 118 HURON ST. Tel: EM. 8-1907 Ha valamit el akar adni, vagy venni akar, ha kiadó lakása van, vagy lakást keres MINDEN ESETBEN ADJON FEL EGY HIRDETÉST a “Kanadai Magyarságában. Előfizetőink hirdetéseiket telefonon is feladhatják. Telefonszámunk : LE. 6-0333. VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA
