Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-12-15 / 49. szám

m KANADAI MAGYARSÁG VI. 49. sz. 1956 december 15. A LÁTHATATLAN EMBER Irta : GÁRDONYI GÉZA V.-— Hazug gazok ! — dördült Attila újból Vigilászra. Ka­róba huzatnálak valamennyiteket, ha nem nézném, hogy kö­vetek vagytok ! És egy hosszúnyakú fiatal hunhoz fordult : — Csenge ! Olvasd föl a szökevények nevét. Az Írnok egy nyaláb papirostekercset oldott ki és az egyikről a félelmes csendben valami száz nevet olvasott. — Ezeket követelem, — mondotta Attila a kardját meg­csörrentve. — Mert nem tűröm, hogy esetleg ellenem a ma­gam szolgái fegyvert fogjanak. Ezzel fölkelt és nagypeckesen a sátornak a másik osz­tályába lépkedett. A kihallgatásnak vége volt. Valamennyien elképedve tá­molyogtunk ki a sátorból. —r Ezt nem értem, — motyogta Vigilász hideglelősen. — Ahányszor Attilánál jártam, mindig nyájasan fogadott. Én ilyen harapósnak még nem láttam őt. De az irgalmát, — hörögte a százados sápadtán, — ez mégsem járja. Én katona vagyok : engem így lehurítani nem szabad. — Hidd ki párviadalra, felelte dühös gúnnyal Makszi­­minosz. — Már bizonyos, — szólt a gazdám is dideregve, — be­súgták neki a barbárok a Vigilász megjegyzését. Edekon a sátorunkba kisért bennünket és ott Vigilászszal f.élrehúzódva beszélgetett. Mit beszélt vele Edekon ? Vigilász azt mondta, hogy Edekon tisztán a szökevényekre magyarázza Attila haragját. De látszott az arcán, hogy hazudik. A szeme csillogott mint a rókáé. Néha gyorsan tett-vett mindent ; néha maga elé bámult és elsápadt. De ezt a színváltozást, ezt az idegeskedést csak én láttam meg rajta. Egy óra múltával, éppen mikor ebédeltünk, két követ sétált hozzánk Attilától. Az egyik egy bokros baj szú öregúr. Eszlász nevű. Szolga is kisérte egy vezetéklóval és egy mál­­hás lóval. A király parancsát hozta, hogy Vigilász tüstént induljon vissza Konstantinápolyija és szedje össze a szöke­vényeket, mi pedig maradjunk, míg a hunok fővezére a kazá­roktól vissza nem érkezik, mert ami ajándékot a fővezérnek hoztunk, vissza nem vihetjük, se másnak át nem adhatjuk. Addig is szigorúan megtiltja, hogy római rabokat nem szabad kiváltanunk, hun rabszolgákat nem szabad vásárolnunk, egyáltalán nem szabad vennünk semmit, csak eleséget. Vigilász hát abbahagyta az evést és Eszlászszal együtt útnak indult. Ravasz, sovány arca szinte sápadt volt a zavar­­tól. Sokat beszélt és olyan kapkodással ült a lóra; mintha ar­ról volna szó, hogy negyedóra alatt meg kell fordulnia Kon­stantinápolyból. Másnap fölkerekedett a hun tábor, s megindultunk mink is a táborral észak felé. Attila a székhelyére indult, s útközben, amint mondot­ták, feleségül fog venni egy Écska nevű hun leányt. A falunál, ahol a hun leány lakott, csakugyan megálla­podott a sereg, de mink nem láthattuk a menyegzőt, mert Attila azt parancsolta, hogy haladjunk tovább. Három bun yóit a vezetőnk. Az egyikkel én mindjárt az első nap beszédbe eredtem. Azt kérdeztem: nem tudja-e mi történt Deéllel, a Csáth úr csatlósával ? —í- Tudom, — felelte. — Hát mi ? Vállat vont. — Még aznap mikor megérkezett, szárítóra tették. — Micsoda szárítóra ? A hun nevetett : — Ejnye no, de nehézfejű vagy. hát akasztófára. IV. Egy este valami tó mellé érkeztünk. Nem volt nagy tó, inkább egy forrás medencéjének lehetne mondani. Hogy ott szép nyírfák is voltak, Maksziminosz azt a helyet jelölte ki éjjeli szállásunknak. Alig verjük le a sátorfánkat, nagy szél kerekedik, s utá­na megdördül az ég. A szél minden sátorunkat beleforgatja a tóba, a villám meg lecsap közöttünk. S villám villámra sis­teregve hull azon a helyen. Annyira megzavarodtunk, hogy ahányan voltunk, annyi­felé futottunk az éjszaka sötétségében. Nem tudom, ki milyennek képzeli a pokol útját. Én az­naptól kezdve nem tudom másképpen képzelni, mint hogy az embert sötétségben hulló villámok kergetik beléje. Mikor észretértem, egy faluféle községet látok magam körül. Három kutya rohant ream és én segítségért kiáltoztam. Ugyanakkor hallom, hogy a többi szolgát is húzkodják az ebek, s azok is kiabálnak. Egy házból égő nádcsóvát tartottak ki, s hun nyelven kérdezték : — Kik vagytok ? Mit kajabáltok ? ’ — Jó emberek, — feleltem, — adjatok egy kis helyet. A zivatar pocsékká vert bennünket itt a tóparton és a menykő kicsibe múlt, hogy belénk nem vágott. Már akkor több házból és sátorból is kiléptek olyan szu­rokba mártott nádcsóvával és kíváncsian néztek bennünket. Mert az a falu féle egy kis huntelep volt. A házak között sátorok álltak, s a házakba csak a zivatar elől húzódtak be az emberek. Ki tudja miféle nép lakott azelőtt abban a faluban ! , Hát szétosztottak bennünket jólelkűen. Mink az urammal egy sokgyermekű hun-családnál kap­tunk szállást. A gyermekek a szobában aludtak ; nekünk a pitvarban tüzet rakott a gazda, s mink annál szárítkoztunk. Az uram alig állt a lábán. Nem elég, hogy bőrig ázott, hanem még a térdét is elütötte. A hun olyan rettentő, mérges pofájú ember volt, hogy az oroszlán is rémülten hátrálna meg tőle, de éii már akkor kezdtem tapasztalni, hogy a rettenetes ábrázatok mögött bá­rányok laknak. Békében legalább bárányok. Hát szives is volt hozzánk. Kenyérrel és szalonnával kí­nált meg bennünket, mink azonban nem voltunk éhesek. Az uram csak feküdni kívánt, én meg a ruhámat szárítottam. A hun segített benne. Rakta folyton a nádat a tűzre, s közben kérdezgetett, hogy kik vagyunk s mi járatban forgunk azon a vidéken ? Tőle tudtam meg, hogy Buda király égjük Özvegyének a.i falujában vagyunk. Buda király Attilának a bátyja volt, s nemrégiben halt meg. Mikor még élt, ő volt a fehér hunok ura, a fekete hunoké meg Attila. Halála után a fehér hunok l| ÉBREIM & MORRISÍ ■ LTD. REAL ESTATE " I 1766 ST. CLAIR AVE., W. i Torontó leggyorsabtmn fejlődő f I és Kanada első ingatlanforgalmi központja. ■ Ha házat akar VENNI vagy ELADNI, hívja bizalommal! magyar megbízottunkat : STEVE DALNOKIT HAJDÚ IRÉN hegedűiskolája 37 GILGORM ROAD (Eglinton-Spadina) Toronto ((Díjtalan tehetség vizsgálat.| Tel.: HU. 1-4113 7-3161 Ha használt autóját el {akarja adni, vagy alkatrészt ■akar vásárolni, hívja fel JNIAGARA AUTO PART MR. KISS-t 1224 Ferry St. Niagara Falls, Ont. STeL: EL. 8-3653 EL. 4-1921 is Attilához csatlakoztak. — Hát mi a különbség a kettő között? — kérdeztem az embert. — Csak annyi, felelte, — hogy a fehér hunok fehér birkának a bőrét viselik, a fekete hunok meg a feketéét. Nyá­ron nem sok a különbség a két nép között, de télen a guba meg a süveg viselése folytán szembeötlő. Az én hunom is fehér hun volt. A neve : Zsadán. Az özvegy királyné még azon éjjel megtudta, hogy mi-' féle vendégeket hajtott a zivatar a falujába. Nem telt belé egy óra, már ott voltak a szolgái. Lepedőket hoztak, meg szá­raz medvebőröket, s egy csobolyó bort, meg egy tál hideg pecsenyét. Bezzeg az én uramnak jólesett a száraz meleg ruha. Na­gyot húzott a borból, s betakaródzott a medvebőrbe. Én is hasonlóképpen cselekedtem. Másnap, mikor megvirradt, vissza kimentünk a tópartra. A sátraink ott úszkáltak a vízben, a lovaink szanaszéjjel. A hunok már akkor fogdosták a lovakat, s húzgálták kifelé a sátorokat. Mindnyájan csodálkoztunk, hogy nem veszett el egy gombunk se. , — No, — azt mondja a gazdám, —- világéletemben sok földet bejártam, de ilyen emberséges népre még nem akad­tam. Bontsd elő az ünnepi tógámat ; Budáné asszonynak ke­zet kel! csókolnunk. És hát az urak el is mentek. Vittek a királynénak három ezüst kelyhet, három karmazsin-bőrt, egy kis kosár indiai borsot, fahaját, sáfrányt és pálmadiót. Mink addig a sátorokat rendeztük. A tó mellett erdő volt, s az erdőből dőlt a gyöngyvirág illata. Szedtem egy marokkal az uramnak. Hanem, hogy sokáig odajártak, mink is elmentünk tá­­togni. Az ilyen idegen népen sok a néznivaló. A faluban egyetlen csinos épület a Budáné háza. De az is fából van és szétszedhető. Talán négy szoba van benne. Az épületet, sok sátor környezi. A zol; között van egy terebélyes. A tetején aranygomb csillog. A nyílását csikóbőr takarja, A csikóbőr fölött vörös posztó-kézben két fekete kard, s a kardok fölött a nap aranyképe., Összerezzentem : micsoda sátor ez ? hiszen ez a Csáth­­család jelvénye ! De mi állt énbelém, hogy így összerezzenek ? Mi közöm nekem avval a leánnyal ! Ha annyira van is hozzám, hogy a ruhája hozzám ér, akkor is messzebb van tőlem, mint az egeken járó holdvilág. Elfordítottam a sátortól a szememet és a lóháton beszél­gető hunokat néztem. Mért ülnek ezek örökkön lóháton ? Az egyiknek sárga és szőrös csizmája volt. Látszott rajta, hogy szarvas-bőrből készült, talán azért hagyta rajta a.szőrt is. Egvszercsak arra eszülök, hogy megint a sátort bámulom. Egy fehér szakállú agg hun ült a sátor előtt a gyepen, jobban mondva : bölény-bőrön. Az öreg úrnak annyira horpadt volt az orra, hogy csak szívességből lehetett orrnak nevezni az orrát. Azt hiszem valamikor csatában buzogánnyal ütöttek reá. A fél keze is hiányzott. Ilyen csonka-bonka öregeket ké­sőbb sűrűn láttam. Hát az agg úr ott ült a bőrön, s két kis gyermekkel játszott. Az egyik gyermek hat éves. a másik tán három. Az idősebbiknek kis tekenősbéka pajzsa volt, s fakard az oldalán. A kisebbik csak egy ingben hempergett az öreg mellett. Egyszercsak hangot hallok a sátorablakból : — Sugár ! Sugárkám ! Rajtam olyanforma érzés vonult át, mint mikor tavasz­­szal a langyos szellő besuhan az ember ingeujján, s percekig tartó kedves borzongást okoz. A kisebbik gyermek fölnevetett az ablakra, s én újra láttam Emőkét. Fehér ruha volt rajta ; piros csizma a lábán, a haja egy ágba hullott hátra, s leért a derekáig. Tejet hozott ki egy ezüst-szilkében. Utána egy tizen­három éves forma mezítlábas rableány valami süteményt, amely sárga volt, mint a citrom. A gyermekek ittak a tejből és kedvetlenül ették a sü­teményt. Mellettem egy Nigró nevű rabszolga állt ; Maksziminosz­­nak az egyik szolgája. Meglökött. — Nézd, — suttogta, — micsoda takaros leány ! Rosszul esett a megjegyzése. Nem tudom miért. Emőke letelepedett a bölénybőrre és az ölébe vonta a kis porontyot. Körültörülte a száját egy kendővel, aztán nagyo­kat csókolt a gyermek pufók orcájára. — Gyere, — mondottam Nigrónak. — Gyerünk már haza. — Nézzük még ezt a leányt, — szólt ő vigyorogva. —- Gyere. — feleltem ingerülten. — Nono ! Csak ne szorítsd úgy a karomat. Mért ha­ragszol ? Magam se tudtam. Rútnak láttam a Nigró arcát. Sze­dettem volna pofon vágni. Aztán mikor már eltávoztunk visszanéztem, hogy lát­­•zik-e még a sátoruk ? Nem látszott már a gombja se. DANUBIA SERVICE COMPANY IKlvA és IBUSZ (Magyar Állami Utazási Iroda) hivatalos képviselete Kanadában, CEDOK (Csehszlovák Utazási Iroda) képviselete ÉRTESÍTI VEVŐKÖRÉT, HOGY AZ IKK A CSOMAGFORGALOM ISMÉT MEGINDULT KÜLDJÖN MOST SEGÍTSÉGET HOZZÁTARTOZÓINAK DANUBIA SERVICE COMPANY 296 QUEEN ST., W. TORONTO, ONTARIO Telefon : EM. 4-8537 Westinghouse rádiók, jég­szekrények, mosógépek és televíziós készülékek ké­nyelmes reszletfizetésre ÁRVÁT ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland. Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G. SOMER iTLLE & SON telepén Wellandon. 303 Division St. Tel. 4515 Autóját azonnal javltja EarI Mabee White Owl Service Station - Delhi, Ont. Telefon 331.— 14 és 18 karátos európai karika-, gyémánt- és brilliáns­­gyűrük, világmárkás órák részletre is. i TIME JEWELLERS ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében. 776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet ! Fred Wagner, magyar BORBÉLY ÜZLETE 987'/2 Bloor St., W. (hátul a Cigar Store-ban) Hajvágás 75 cent, menekülteknek 50 cent. POSTÁZZUK SÜRGŐSEN KARÁCSONYI LEVELEZÉSÜNKET ! Leveleink időben és biztosan való megérkezését elősegíthetjük azáltal, hogy • Leveleinket világosan, helyesen és pontosan címezzük, kiírva az ország teljes nevét, amelybe küldjük éspedig lehetőleg angol helyesírással. • Ellenőriztessük a postahivatallal tengeren­túlra küldött csomagjaink és légiposta leveleink portóját, valamint a feladóvevény és vámjegy helyes kitöltését. • A nevet és címet írjuk NYOMTATOTT BETŰKKEL. A címet jegyezzük fel a csomag külsején és belsejében is. Ne feledjük el a feladó címét a levél vagy csomagcímke felső bal sarká­ba írni. Gondoljunk arra, hogy csomagunk hosszú utat fog megtenni, ezért csomagoljuk gondosan és tartósan, először préselt kar­­tondobozba, majd erős csomagolópapírba és végül kössük át erős fonállal. További felvilágosítások a postázásra nézve a legközelebbi postahivatalban kaphatók. KIADJA A KAHADAI POSTA ön tud már autót vezetni? Ha nem, úgy tanuljon a BESTWAY DRIVING SCHOOL-NÁL óránként $2.50 353 College St. Toronto Tel.: WA. 1-1482 Lakás : LE. 4-7307 Elegáns férficipők mérték után és í'aktáron D É T A R I volt budapesti cipész üzletében 153 King St., W., Toronto EM. 6-4811 (Következő számunkban folytatjuk.) ADJON FEL EGY HIRDETÉST lapunkban s így, ezen az úton kívánjon kellemes ünnepeket barátainak és ismerőseinek. Ez olcsóbb és praktikusabb, mint az üdvözlő lapok. Egy karácsonyi üdvözlő hirdetés 5 dollárba kerül és MINDEN MAGYAR OLVASSA Hirdetések feladhatók telefonon is LE. 6-0333. Karácsonyi számra LAPZÁRTA DECEMBER 16-ÁN ESTE 6 ÓRA. STARKMAN BROKER 160 Oakwood Ave. Toronto e heti rendkívüli ajánlata : Symington-Dupont környékért 8 szobás téglaház, 2 konyhá­val 2 fürdőszobával, garázzsal, közel a bevásárlási központ­hoz. 15.000 dollárért eladó. Kev vés összeggel átvehető. Hívja magyar megbízottunkat MR. KURCSIST : LE. 3-7949 Ha valamit el akar adni, vagy venni akar, ha kiadó lakása van, vagy lakást keres MINDEN ESETBEN ADJON FEL EGY HIRDETÉST a “Kanadai Magyarságában. Előfizetőink hirdetéseiket telefonon is feladhatják. Telefonszámunk : LE. 6-0333. AWWWWVAVWMWVWV H1GYJÉL A NEMZET FELTÁMADÁSÁBAN ? ANGOLUL bevált módszerrel tanít, ma­gyarul is beszélő nyelv­tanárnő. Tel.: LL. 2761 HA HÁZAT, üzletet vagy far­mot akar vásárolni vagy elad­ni, keresse fel NÉMET SÁNDORT D e I h i - b e n Tel.: Delhi 8. NEKÜNK SEGÍT, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATJA !

Next

/
Oldalképek
Tartalom