Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-12-08 / 48. szám

VI. 18. sz. 1956 december 8, 2 KANADAI MAGYARSÁG ISTEN HOZOTT Magyar Testvérem ! Látod tárt karokkal, könnyes szemmel ölelünk bennete­ket keblünkre. A mi vándorlásban megedzett szívünk újra sajog, kiújultak a nagynehezen behegedt sebek. Tehetetlen ségtől eltorzult arccal szorongatjuk kezetek, nézünk nagy nagy testvéri szeretettel szemetekbe és mohó büszkeséggé hallgatjuk szavaitok, elbeszéléstek. Hallgatjuk, immár század szór jólesöen a hősiesség és áldozatkészség kimagasló példái és veletek sírunk, a kínos kereszthalál hallatára. Hallgatjul hosszú évek szenvedéseit, szerencsés megmeneküléstek tör ténetét és újra és újra magunkhoz ölelünk, — csakhogy vég re itt vagytok, Szabad Földön, legalább Ti megmenekültetel a pusztulástól, a biztos haláltól. Isten Hozott ! És azután könnyes szemmel ülünk be a jól fütött g.ép kocsinkba, bekapcsoljuk a rádiót és szivarunkat í-ágcsálvr dühösen ráordítunk a rádióbemondóra, hogy nem vagyunl kíváncsiak a világeseményekre, Magyarországról beszéljen ' Mivelhogy minket csak a Magyar Ügy érdekel ! Otthon ke gyetlen ököllel lecsapunk az asztalra, szidjuk az Egyesült Ál lamok tehetetlenségét, gyávaságát. Dicsérjük a kanadai kor­mányt és büszkén valljuk magunkat kanadaiaknak. Elítéljük az UNO-t, néhány keserű szóval megszóljuk azt a magyart, aki a harminc év alatt a pénz utáni hajszában kissé megke­­ményítette a szívét. A kitűnő vacsora után megelégedetten megtörüljük a szánkat, elolvassuk az újságot, szidunk lehető­leg mindenkit, megnézzük a televízió híreit, egyet-kettőt ká­romkodunk . és megelégedetten magunkra húzzuk a taka­rót, — abban a biztos tudatban, hogy no ma is megtettük a magunkét, most már másokon a sor. Kedves Magyar-Testvérem ! Neked könnyebben fog menni az áldozat, mert Neked r.em kell olyan áldozatokat hoznod, mint az otthoniaknak, ők Teérted is harcoltak, küzdenek még mindig, ma is! ök oda adták a félkarjukat, félszemüket, életüket, életük célját — gyermekeiket — az eszméért, a Hazáért, a Szabadságért. Bíztak bennünk és a nyugati nagyhatalmakban. Neked nem kell életet, szemedvilágát feláldoznod, de kötelességed Neked is áldozatot hoznod ! Még akkor is, ha kanadai állampolgár vagy ! Annál inkább, mert így kétszeresen kell áldoznod ! Nézz körül a világban. Nincsen olyan ország,- nép, faj, osztály, hit, melyben ha jóérzés van, ne háborodna fel az ott­honi eseményeken. Még kommunisták is megtértek. Csak Te 'ennél az, aki nem adakozol ? Otthon még mindig gyilkolják a magyart : nemzetünk, népünk elvész, kipusztul, ha Isten nem segít. A halálra Ítélt nemzet döntött, nem adja könnyen életét ! Halálrasebezve, de szemükbe ott ragyog az erkölcs ereje, ez a csodálatos fény, nely erőt ad az ellenállásra fegyvertelenül is. Dacol népünk a kegyetlen elnyomás, a lélektelen gyilkoló- Tép csapásai ellen. A meggyötört arcokon az éhség pírja, de isszeszorított foggal küzdenek az utolsó lehelletig. Inkább neghalnak, de rabok, rabszolgák tovább nem maradnak ! ők lem okoskodnak, kritizálnak, nem háborodnak fel, nem be­déinek, — de cselekszenek, küzdenek mint egy test, egy lé­­-ek, egy ember, egy család. Soha még ilyen egységes nem volt i magyar ! ők áldoznak, Érted, értünk, mindannyiunkért, az 'gész keresztény világért, mint mindig, évszázadokon át, isak most, — ez az utolsó áldozat ! Ezután ninc3 tovább. És Te mit tettél eddig ? Kedves Testvérem, öreg és uj Kanadások, érezzétek át íz otthoni áldozat kisugárzó erejét, az otthoni csodát. Merít­hetek erőt ebből a csodálatos hősiességből, magyarságból, s együnk mi is egyek, egységesek velük, az eszme diadalrajut­­tntásában és az áldozatvállalásban. Most nekünk is erőnkön felül kell áldozatot hoznunk. Értsétek meg ÁLDOZATOT kell hozni értük, nem maradha­tunk adósaik ! És nekünk csak pénzt kell adni, meg szerete­tek Nem sok, amit a Magyar Segélyalap kér, minden Kana­dában .élő magyar évi keresetének két százalékát ! Egyszer és talán utoljára. Ez az utolsó alkalmunk, hogy magyar ügyben i segíthetünk. Aztán csak mi maradunk meg azok, akiket az Úristen ki­vezérelt az országból. Gondolj velük, akik otthon véreznek, fáznak, éheznek, harcolnak, gondolj azokra, akik. most lettek hontalanok és segíts, segíts két kézzel, ahogy tudsz. Áldozz ! Gondolj saját hozzátartozóidra, rajtuk is segítesz, s ha adsz, mennyivel könnyebb lelkiismerettel, mennyivel nagyobb szeretettel ölel­heted meg a kiérkező testvéreket, mennyivel tisztább szívvel szidhatod azokat, akik a magyar ügyet elejtették és büszkén vallhatod magad-Magyarnak, mert megtetted a kötelessége­det az ó-,és Ujhazával szemben. Adj, segíts és gyorsan, hogy Te is kivegyed a részed a Nemzeted, Néped áldozatválla­lásában. Isten fizesse meg! Hajó. íjoqqqoococoooomoooooooodo 200oocoocxkosc-3oc-3oooc-hoooooco<hdooooo' UJ FELFEDEZÉSEK KORA Ámulj Világ! Tátsd ki a szád és bámulj ! Nézd meg kö­zelről, vagy a távollátó készüléken keresztül, hogy ki a ma­gyar. Fogdosd meg. Tapogasd meg őket. És csodálkozz. Hús­ból és vérből vannak ők is. Nem marslakók. Nem repülő csé­szealjakkal jöttek ide, hanem közönséges földi közlekedési eszközökkel. Hajókkal és repülőgépekkel. Nézd meg azt a nemzetet, melyet most fedeztél fel. Be­szélj fiaival, akik nem jólétben elpuhult szibariták, mint Ti vagytok, őket megedzette egy ezeresztendős tragikus törté­nelem. Nemcsak a ma hősei ők, de hordozói egy büszke, szép, de hálátlan nemzeti tradíciónak, mely Nyugat védelmében örökös vérhullatásra kötelez. Utóbb a legrettegettebb nagy­hatalom nehéz harckocsijaival is szembeszálltak s az ember­telen terror hatására sem mondtak le követeléseikről, amik nem egyetek, mint az Általatok oly természetesnek vett s a: unalomig megszokott elemi emberi- és szabadságjogok. Bámulj Világ ! Ez a nemzet, melyet Ti százszor elárultatok, külömböző hangzatos, de ostoba jelszavak alatt megcsonkították és el­adtátok a sátánnak. Pedig mindig csak azt tette, amit most. Benneteket védett. Jóléteteket biztosította ötszáz esztendő­vel ezelőtt épn úgy, mint ma. Bámulj Világ! Bámuld meg azt a fajtát, melynek fiai ma is a hegyekben tömörülnek és foggal, körömmel harcolnak a sátáni tyrán­­nizmus ellen. Vájjon Ti megtennétek-e ? Lenne Bennetek annyi Ielkierő és hősiesség ? Nem gondolnátok meg inkább százszor és ezerszer ? Vájjon hagynátok-e jólmenő üzletete­ket ? Kockára tennétek-e vagyonotokat ? Nem is beszélve az életről. .. Bámulj Világ és éld ki magad a szavakban meg a jóté­konykodásban. Néhány banális közhellyel köszönjétek meg ennek a maroknyi népnek, hogy felhívta a figyelmeteket a gonoszra. Aztán Ítéljétek el a sátánt és aludjatok nyugodtan. Aludjatok, de a most még zavartalan álmotokra már egy megbízható nemzettel kevesebb fog vigyázni, s ha nem tesz­tek egyebet most, ne meakulpázzatok majd akkor, ha az orosz csizma egykoron Rajtatok is keresztülgázol. Bámuljatok és fedezzétek most fel a bolseviki orosz im­perialista zsarnokságot. A világért se ismerjétek be, hogy az már akkor is megvolt, amikor eladtátok neki Magyaror­szágot Yaltában. Pedig az, ami most történik, annak termé­gyermekek riadt arcocskáját s nem gondol arra, hogy a bolse­viki orosznak való határozott “állj” parancsolás megment­hetné attól a szomorú jövőtől, amelyben esetleg neki is kol­dulnia kell egy darabka fekete kenyérért. A menekült magyarok bizonyára hálásak azért a paritá­sért, mely a magyar nevet uj felfedezőik előtt is szépen csen­gővé tette, de ők most sem tettek egyebet, mint teljesítették világtörténelmi hivatásukat, amint azt elődeik is tették öt­hatszáz esztendővel ezelőtt. Ezért szomorú és tragikus ez a felfedezés most. Baljósán és végzetesen elkésett. Még a Tria­nont és Yaltát megelőző időkben kellett volna megtenni. Ak­kor ma nagyobb értelme és haszna volna. De ki tudja, tán. még most sem késő. Még most is jóvá Ehetne tenni a régi fatális tévedéseket. Tán kevesebb reklám kéne. Sokkal kevesebb szó és humanitás. A magyarok szeré­nyek és ebben a tekintetben lényegesen kevesebbel is beérik. V komoly tetteket azonban annál inkább nélkülözik. Utób­biaknak nem kell feltétlenül a harmadik világháborúhoz vezet­niük. Addig hosszú sorozata van még a gazdasági és diplomá­ciai eszközöknek. De tettet várnak és remélnek s a felfedezte­tés dicsőségét szerényen átengedik azoknak, akik sokkal job­ban értékelik — Hollywood fiatal sztárjelöltjeinek. MECSEKY BALÁZS. LEVÉL R MAGYAR HATÁRRÓL November 12-i kelettel érkezett lev.él Bécsből egy To­rontóban lakó barátunkhoz, aki rokonait keresteti a mene­kültek között. A levél megrázó adatai szívbemarkolóak. Az újságok 65.000 halottról íniak, — panaszkodik a levélíró — le mindez csak találgatás és Budapestre vonatkozik. Senki sem tudja, mi történik a vidéki városokban, mert oda még újságíró nem jutott el. A menekültek özönével jönnek át a Becs-környéki határrészeken s 90%-ban asszonyok és gyer­mekek. A férfiak mind elestek, vagy még harcolnak. Budapestet romokba lőtték és bombázták. A kórházak tele vannak sebesültekkel, orvosság és kötszer nincs, napok óta narkózis nélkül operálnak. Tüzelő és élelmiszer nincs, ha némelyik üzletben valami kapható, ezrével állnak sort a nők ás gyermekek, aztán az oroszok beléjük lőnek s ott fekszenek sorban üres kosarakkal a földön. A nőket megbecstelenítik, az Üllői-út egyik mellékutcájában meztelen állapotos nő holt­testét látták. A kórházakból az ápolónőket elvitték “krumplit hámozni” s egyetlen egy sem tért vissza közülök. szetes és logikus következménye. Az első világháború igaz­ságtalan békediktátumával elvettétek azokat a hegyeket, ahol ma a szabadságharcos gerillák megbújhatnának. A második­ban Ti szabadítottátok a magyarokra azt a gyehenna-hadat, melynek igazi arcát csak most fedezitek fel. Ehhez pontosan harminckilenc-tömeggyilkosság — dús esztendő kellett és az utolsó magvar szabadságharc. Bámulj Világ és hozd meg a Magad áldozatát. Tedd ugyanazt, mint tizenkét esztendővel ezelőtt, amikor az elfo­gott Mussolinit akartad majomketrecben mutogatni. Csinálc ugyanazt a látványos cirkuszt most a szenvedő hazájukbó7 egyetlen szál ruhában menekült magyarsággal. Hozzátok di­vatba őket. Ahhoz hasonlóan, mint amikor “Ike”-ot először elnökké választottátok. Ezt is lehet reklámozni. Ezúttal nem a népszerűség, hanem a humanitás jegyében. Ike-ot is lát­hatta a világ. Külömböző öltözetekben és külömböző pozitú­­rákban. Tele voltak vele a magazinok, meg a választási plaká­tok. Ike golfozás közben, Ike lóháton, Ike Cadillac-ban, Ikej fürdőruhában, Ike lenge magyarban, Ike vízben, víz alatt ési kint a vízből... Mórt a magyar menekülteken a sor. Szomorú, viharvert rongyaik nem mindennapi különlegességként szerepelnek a televízióban. Mert Ti csak ezt látjátok benne és nem a saját sorsotokat, ha csak ezt teszitek s nem nyujttok Magyaror­szágnak tényleges segítséget. A társaságbeli dáma feláldozza “make up”-ját, amikor öeszeruzsozza a menekült magyar CLAYTON’S LEGNAGYOBB NŐI RUHAÜZLET TORONTÓBAN. 226-230 Yonge Street GYÖNYÖRŰ KARÁCSONYI AJÁNDÉKOK leszállított áron Clavtonnál HÁZIKABÁTOK $7.95 Tekintse meg az ajándékok bő választékát az itt ábrázolt ked­velt házikabátot. Válasszon a többi ajándékok közül : Fehér­neműt, szvettert, blúzokat és szoknyákat. Valóban takarékosan vásárolhat. HÁZIKABÁT OSZTÁLY FŐEMELET. OLVASD A KANADAI MAGYARSÁGOT HÍREINK A NAGYVILÁGBÓL A SZUEZI ÜGY A közelkeleti kérdésben a zűrzavar tető­pontra hágott. Az alábbi, egymásnak ellent­mondó események mutatják legjobban, meny­nyire kúszált a helyzet : Az UNO közgyűlése tudvalevőleg novem­ber 4-én elrendelte, hogy az angol-francia és izraeli csapatok vonuljanak vissza Egyiptom területéről. Hosszabb alkudozás után mind­három ország elfogadta ezt a parancsot, az­zal a feltétellel, hogy a brit-francia haderő csak akkor vonul vissza, ha helyét úgy a szuezi csatorna mentén, mint a Gaza-földnyel­­ven megfelelő erejű nemzetközi UNO-hadse­­reg foglalía el. A brit főparancsnokság ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a kiürítést Portsaidban máris megkezdte, s Hammerskjöld UNO fő­titkár a Nasserrel folytatott személyes tár­gyalásai során rábírta Egyiptomot arra is, hoffv a csatorna újra hajózhatóvá tételét az UNO megbízásából, s a brit és francia ható­ságok megrendelése alapján magáncégek nyomban kíséreljék meg. Ahhoz is hozzájá­rult Nasser, hogy az UNO hadsereg necsak a Gaza-földnyelven és a Sinai félszigeten, ha­nem a szuezi csatorna mentén is tartson szol­gálatot addig, míg az egész kéi’dés politikai­lag nem rendeződik. Ennek ellenére az Ázsia-Afrika-i nemzetek az UNO közgyűlésén újabb javaslatot ter­jesztettek elő, amely a brit és francia pa­rancsnokságot arra hívja fel, hogy “azonnal” vonuljon vissza Egyiptomból. A javaslat csaknem ugyanolyan erős kifejezéseket hasz­nál Nagybritanniával szemben, mint amelye­ket a tömeggyilkos szovjettel szemben — eredménytelenül — használt a magyar kér­désben. A tisztán propagandacélú javaslatot az USA és a Szovjet blokk egyformán támo­gatta, s azt 62:5 arányban megszavazták. Nasser ahelyett, hogy meg lenne elégedve ezzel az eredménnyel, elrendelte, hogy az Egyiptomban élő 50.000 főnyi angol és fran­cia lakosság és mintegy 48.000 főnyi zsidó lakosság 3 nap alatt hagyja el Egyiptom te­rületét, internálás terhe mellett: Minthogy 3 nap alatt ezt a tömeg-kiutasítást végrehaj­tani lehetetlen, máris előkészítettek inter­náló táborokat a lybiai sivatagban. Ennek az indokolatlan és arcátlan intézke­désnek az eredménye csak az lehet, hogy a brit hadvezetőség ismét kezébe veszi a gyep­lőt. Erre az eshetőségre Nasser az orosz “ön­kéntesek” fenyegetését tartotta fenn. De más jelek arra vallatlak, hogy a szovjet Egyiptomban nem akar beavatkozni, s Nas­ser nem is kér a szoviet segítségből. Az arab államok körében súlyos törést ho­zott a legutóbbi hét. Sziria a jelek szerint szovjet táw ^ponttá van átalakulóban. A miniszterelnök feie felett egv háromtagú szélsőségesen nacionalista, szovjet befolyás alatt álló katonai bizottságé a hatalom, s a szomszéd arab ádamok, Jordán, Libanon és Trak máris kijelentették, hogy Szíriával szemben ál'anak. Úgy látszik, hogy Egvtntom helyett Szíriában fog kitörni a közelkeleti háború.--------------------n----- -----------­EGY CSALÁD GAZHALÁLA OTTAWA. — Gordon Dubien feleségével és két gyermekével meghalt lakásukon a sü­tőből kiáradó gáztól. A szomszédok lettek fi­gyelmesek a lakásból kiömlő gáz szagára s mire a tűzoltóság és rendőrség feltörte a la­kás ajtaját, már mind a négyen halottak vol­tak. Az asszony a sütő mellett feküdt a föl­dön, nyilvánvalóan a gázcsapot akarta elzár­ni. A szerencsétlen család harmadik gyerme­ke, a 19 éves Roland a kanadai haditengeré­szet kötelékében Halifaxban tartózkodott. A hatóságok vizsgálatot indítottak a felelősség kérdésének megállapítására. »OOOOaOQCOC-KBOOQOMOOa OROSZ TENGERALATTJÁRÓK KÍNÁBAN TAIPEI. — Nemzeti Kína hivatalos hírügy­nökségei jelentik, hogy a délkínai kikötőkben állomásozó orosz tengeralattjárók gyakorla­toznak a délkínai tengeren. Hong-kongi hír­­ügynökségek szerint több mint 20 szovjet tengeralattjárót figyeltek meg már ebben a hónapban Yulinban, Hainan sziget déli part­ján. Ez is egyik jele annak a külpolitikai fel­tevésnek, hogy a Szovjet először Ázsia meg­hódítását tervezi. CSÖKKEN 0MTARIÓBAN AZ AUTÓBALESETEK SZÁMA Ontario tartományban 1955 november 1- től 1956 október 31-ig terjedő egy év alatt különös gondot fordítottak az országúti köz­lekedési balesetek megelőzésére. A most fel­dolgozott statisztikai adatok szerint a sze­rencsétlenségek ez idő alatt 11%-al csökken­tek. Haláleset 740 (831) fordult elő. Zárójel­ben az előző évi adat. összeütközés 26.621 (25.300), itt tehát 5%-os növekedés van. Se­besülés 9.973 (10.185). E statisztikai adatok­ból is láthatjuk, hogy a halálesetet és sebe­sülést elővigyázatos hajtással a legtöbbször elkerülhetnénk. A közúti rendőrség ez idő alatt több mint egymillió büntetőparancsot bocsátott ki és 283.000 figyelmeztetést adott ki. A forgalomban lévő gépkocsik számának állandó növekedése ez elővigyázatossági rend­szabályokat feltétlenül szükségessé teszi.---------—-------------o............................... SZABADSÁGHARC VIETNAMBAN SAIGON. — A kommunisták által meg­szállt Észak-Vietnamból 19 menekült érke­zett Saigonba, akik elmondják, hogy a szov­jet ellen a mezőgazdasági lakosság szabad­ságharcot kezdett. Ezt az oroszok éppen úgy tankokkal fojtják vérbe, mint a magyar sza­badságharcot. Sok száz személy pusztult már el a harcokban. Ez a menekült csoport is, mely 13 asszonyból, 3 férfiből és 3 gyermek­ből áll, a legnagyobb veszélyeknek volt kité­ve és három napig bolyongtak a kínai tenge­ren, míg elérték a szabadságot. A menekültek elmondják, hogy a forradalom a falvakban élő római katolikusok köréből indult ki és oka a vörösök által rájukkényszerített földreform volt. A harcokban a buddhisták és más vallá­­súak is résztvettek. VISSZAKERES AZ ANGOL KONZERVATÍV PÁRTHOZ LONDON. — A liverpooli Lord Russel az év elej.en kilépett az angol konzervatív párt­ból, mert helytelenítette Nyugatnémetország felfegyverzését. Most bejelenti, hogy vissza­lép a konzervatív pártba. Közben a liberális párt tagja volt, de itt sem maradhatott, mi­­• vei a liberálisok ellenezték az egyiptomi an­gol-francia beavatkozást. Akinek most na­gyon kényes a politikai felfogása, igen nehe­zen tud beleilleszkedni a pártok mozgalmas kereteibe. A KÖVETKEZŐ ’ OLIMPIÁSZ TORONTÓBAN LESZ MELBOURNE. — Az amerikai földrész nemzetei között az a kívánság rperült fel, hogy az 1964. évi olimpiai játékokat Kanadá­ban, Torontó városában rendezzék meg. Ken Farmer, a kanadai olimpiai bizottság mont­­reáli elnöke felszólította Torontó város veze­tőit, hogy a játékok idehelyezésére tegyenek idejekorán Lépéseket. Az érdekelt amerikai nemzetek képviselőit Melbourneben értekez­letre hívták össze. 3«J®OBOOOOC<X50CXSOOCOOOO& "NAGYSZERŰ KATONÁK" (Canadian Scene). Mark W. Clark tábor­nok, a The Citadel Délcarolina-i katonai aka­démia elnöke a Weekend Magazin szerint ki­jelentette : “ha bajba kerülünk ismét kanadai csapatokat akarnék látni oldalunkon.” A magazin azt írja, hogy Kanada a má­sodik világháborúban 700.000 főnyi hadsere­get küldött harcba. Rámutat arra, hogy ez nagyjában majdnem duplája Napoleon had­serege létszámának ; majdnem ötszöröse an­nak a létszámnak, amely az amerikai polgár­­háborúban állott mindkét részről egymással szemben Gettysburgnál ; háromszorosa a Wa­terlooi csata seregei összlétszámának és a 17. századdal való összehasonlításban 14-szerese Marborough hadseregének Blenheimnél. “Ha tekintetbe vesszük, hogy a kanadai haderő hazájától sokezer mérföldnyire fekvő hadszíntereken volt bevetve, amelyekhez az utánpótlási vonalak veszélyes tengereken át voltak fenntartandók, úgy röviden foglaltuk össze az adódó problémákat”, — írja Clark tábornok. Ezen utánpótlási vonalak fenntartása Ka­nada 250.000 főnyi Légi, és 100.000 főnyi ten­geri haderőt tartott fenn. Ezen erők együtt­véve, — mondja — dupláját teszik csupán létszámukban Anglia és az Egyesült Államok egyesített tengeri haderejének a századfor­duló idején. Mindent egybevéve Kanada had­ereje minden ágában és minden terén 1 millió 100.000 tényleges létszámot ért el. Majd ezeket mondta Clark tábornok: “Mint vezérlő tábornok két ízben (a második világháború és a koreai háború), a kanadai hadsereg oldalamon harcolt, mint ahogy én harcoltam az ő oldalukon. Meggyőződésem, hogy együttesen kivívott csatáink a két had­sereg egymás iránt való bizalmánál lényege­sen többet hoztak létre, megmutatták két nagy nemzetnek a csatatereken összeforrasz­tott hitét közös eszméikben. Jóleső érzés szá­momra ezen zavaros világban az Egyesült Államok <és Kanada között elhúzódó hosszú és védtelen határon pihentetnem meg tekin­tetemet. Úgy békében, mint háborúban nem kívánhatok igazabb barátokat.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom