Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1956-07-21 / 29. szám
Még jönni kell, még jönni fog. Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI @cuuulccut '% Canada’» largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunisia hetilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto VI. évfolyam, 29. szám. Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Ára : 10 Cent. Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto Toronto, 1956 július 21. RAJNAI UTAZAS Amióta a mondabeli Siegfried csónakjába szállt a Rajnán, hogy az örök lángoktól védett családi fészkét felcserélje a királyi udvarok zajával, számos király, fejedelem, főpap, s a keleti és nyugati világ számos egyéb követe hajózott le a sziklákkal, szőlőlugasokkal, várromokkal övezett nagy német folyón. Sok nagyratörő hódítási terv, sok uj háború, sok áldásos béke született meg a Rajnán. S az a fehér kirándulóhajó, amely a múlt héten Adenauer kancellárt és Nehru hindu miniszterelnököt vitte az esőtől ázott Loreley szikla alatt, megint érdekes nyilatkozatokat, nagyjelentőségű megbeszéléseket hallott. Több mint három éve már, hogy olvasóink figyelmét e helyütt hívtuk fel arra, hogy India, illetve annak miniszterelnöke, Pandit Nehru a világpolitikában a mérleg nyelvét jelenti a Kelet és Nyugat között folyó szüntelen küzdelemben, mert India lakossága hatalmas számánál fogva a jövő évtizedekben jobbra, vagy balra eldöntheti azt, hogy a világon a demokratikus erők, vagy a bolsevizmus erői kerülnek-e túlsúlyra. Azóta a nemzetközi harc egy kevésbbé véres fejezetbe került át, s a mai helyzetben már gyakorlatilag lehetséges, hogy valamelyik nép, vagy ország semleges politikát folytathasson, s a semleges hatalmak ereje növekszik és számuk szaporodik. A semleges politika mai vezére : Nehru. Szavainak azért van különös súlya, mert akármit mond, biztosra vehető, hogy kijelentései az adott helyzetben sem az USA és barátai, sem a Szovjet és rabszolgái részéről nem fognak heves ellenzéssel találkozni. Más szavakkal : amit ma Nehru mond, azt hallgatólag tudomásul veszi úgy Washington, mint Moszkva. “A világ fő problémái — mondotta az indiai miniszterelnök — a távolkeleti kérdés és az európai szatellita országok kérdése. A távolkeleti kérdést egyszerűen meg lehet oldani Vöröskína elismerésével, valamint a kolonializmus teljes megszüntetésével Ázsiában és Afrikában.” AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS ROMÁNIA KÖZÖTTI BARÁTI VISZONY megalapozására hivatalos bizottságok fognak összeülni szeptember elején Bukarestben. A román kormány hivatkozott Eisenhoweraek tavaly a genfi konferencián tett azon kijelentésére, hogy az USA mindenkor hajlandó a világ bármely népével baráti kapcsolatokat teremteni, kultúrális ,és kereskedelmi alapon. A bizottságok legfőbb programmpontja : kölcsönös információk kicserélése egymás néprajzi és kultúrális kérdéseiről, valamint az amerikai állampolgárok által Romániában szenvedett háborús károk megtérítésének rendezése. KANADA HETVENÖT SABRE LÉGLÖKÉSES VADÁSZGÉPET SZÁLLÍT Nyugatnémetországnak a NATO felszerelési Programm keretén belül. Ez a szállítás csupán egy része annak a 150 millió dolláros segélynek, melyet Kanada ez évben harci eszközökben bocsát a NATO rendelkezésére. Ezzel együtt teljesen átszervezik az Európában állomásozó kanadai légierőket. SPANYOLORSZÁG KORMÁNYA hivatalosan bejelentette, hogy háború esetén hajlandó a NATO-államok oldalán harcolni, s az Egyezmény tagjainak már most korlátlan számban bocsát rendelkezésére támaszpontokat, A kijelentés azért .érdekes, mert Spanyolország nem tagja az Északatlanti Egyezménynek, csupán az USA-hoz fűzi katonai szerződés. “A keleteurópában uralkodó helyzet nem azonos a kolonializmussal — tette hozzá. Bizonyos azonban, hogy a keleteurópai országok bizonyosfajta megszállás alatt állanak, egy más, idegen ország hatalma alatt vannak, s nekem az a meggyőződésem, hogy ezeknek az országoknak feltétlenül fel kell szabadulniuk.” Nem kevesebbet jelent ez a kijelentés, mint azt, hogy a csatlósállamok lassú felszabadítását Moszkva is el fogja tűrni. Hozzá kell tennünk azonban, hogy éppen az, hogy ez a nyilatkozat Nehru szájából hangzott el, azt mutatja, hogy a kommunista felfogás szerint a felszabadulásnak lassan, fokozatosan és lépésről-lépésre kell megtörténnie. Hogy azután a szabadság, ha egyszer megjön, nem hagy többé magának parancsolni, az már más lapra tartozik. Ettől az egy témától eltekintve a rajnai találkozó Nehru és Adenauer között egyáltalán nem volt politikai siker, hanem ennek csaknem az ellenkezője. A közös nyilatkozat nem tartalmaz semmiféle megegyezésre való utalást, sőt határozottan megállapítja, hogy a két államférfiú közötti őszinte barátság ellenére a világpolitikai kérdésekben eltér az álláspontjuk. Azok az újságírók, akik a rajnai hajón jelenvoltak, a kö\ étkezőket jegyezték fel : 1. Nehru az Egyesült Államokat olyan nagyhatalomnak tartja, mely a kis államok valódi függetlenségét nem veszélyezteti ; nem úgy, mint a Szovjet, amely — mondotta Nehru -- területi hódítással és másokra ráerőszakolt eszmékkel akar más országokat meghódítani. Az USA úgy érzi, hogy hatalmánál fogva missziója van a kis államok sorsának irányítására. 2. Nehru Vöröskína elismerését azért kívánja, mert szerinte a vöröskínai kormány a kínai nép többségének akarata szerint van uralmon. (Nagyon érdekes megjegyezni ennél a pontnál, hogy Keleteurópában viszont Nehru szerint is olyan kormányok vannak, amelyek a nép akarata ellenére uralkodnak.) 3. Németország egyesítését Nehru nem tart ja feltétlenül szükségesnek, mert szerinte ez háborúra vezethet, s ennek a lehetőségét semmi politikai érdekért nem szabad kockáztatni. (Keleteurópára nézve nem tett hasonló megjegyzést Nehru.) 4. Nehru szerint úgy az USA-nak, mint a Szovjetnek azonnal és végleg be kellene szüntetnie az atomfegyverek gyártását, mert szerinte ez a véres háború kitörésére fog elöbb-utóbb vezetni, míg a fegyverkezési verseny megszüntetése maga után fogja vonni a hidegháború felszámolását is. CIPRUS ÖNÁLLÓ ALKOTMÁNYT KAP A brit kormány most, hogy a ciprusi felkelts helyi jelentőségű cselekményekre zsugorodott össze és hogy a görög kormány többé semmi vonatkozásban nem támogatja a felkelőket, elérkezettnek látta az időt, hogy meginduljon a Ciprus függetlenségének megadása felé vezető úton. Lord Rathcliffe, a brit gyarmatügyi minisztérium nagynevű jogásza utazott Ciprusba, hogy az angol javaslat részleteit kidolgozza, a ciprusi helyi pártok vezetőivel közölje, s hír szerint fel fogja keresni száműzetésében Makarios .érseket is, mielőtt a javaslat végleges szövegét közzétenné. A brit ajánlat szerint Ciprus megszűnik gyarmatnak lenni és belpolitikailag teljes demokratikus jogokat fog élvezni. A ciprusi lakosok nem lesznek többé brit alattvalók, hanem önálló ciprióták, de külügyük és hadügyük továbbra is brit kézben marad, bizonyos ideig, a javaslat szerint öt évig. Ezen idő után a ciprusi állam önállóságot kapna, vagy tetszése szerint csatlakozhatnék akár Görögországhoz, akár Törökországhoz, akár a Brit Nemzetközösséghez. Bárhogyan határozna azonban annakidején a ciprusi nép, a brit katonai támaszpontok változatlanul és időhatár nélkül megmaradnak a szigeten, s erre a görög, illetve a török kormány annakidején kell, hogy kötelezze magát, ellenkező esetben Ciprus nem kaphat önállóságot. A komplikált terv mögött határozottan látszik az, hogy az angol kormány reméli, hogy öt év alatt megváltozik a forrófejű ciprusi hazafiak véleménye, s talán nem fogják a szegény és angolszász támogatásból élő Görögországot választani, hanem megmaradnak a brit nemzetközösségben. Azonban az is kétségtelenül megállapítható, hogy az angolok hajlandók egy önállóságot kérő nép kívánságait teljesíteni, ha az nem veszélyezteti a brit érdekeket. KI LESZ A MÁSODIK SZTÁLIN ? Nehru nyilatkozatai után Adenauer a maga részéről teljes mértékben fenntartotta Nyugatnémetország amerika- Larát politikáját, hangsúlyozta a német katonai felszerelés szükségességét és kijelentette, hogy Németország egyesítése ntm a háborús feszültséget fokozná, hanem ellenkezőleg, a tartós béke fenntartásához feltétlenül szükséges. E szavakkal fogalmazta meg a szovjetben ma folyó hatalmi harc lényegét Adenauer kancellár. Szerinte sem az erőtlen Bulganin, sem a részeges Kruscsev uralma nem fog soká tartani, sőt lehet, hogy nem is születik uj, maradandó erejű orosz diktátor. CS1GHY SÁNDOR : A NÁNDORFEHÉRVÁRI HŐSÖKHÖZ MAGYAR PILÓTÁK BIRTOKBA VETTEK EGY UTASSZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPET Emléketekre, kik elestetek a nándori ádáz tusákban, hálából font friss koszorút teszek. Egvtől-egyig babért érdemeltek, hősi helytállás piramisát, amit valaha hősnek emeltek. Nem volt és nem lesz nagyobb nálatok, akik a dicső halálból már örök életre feltámadtatok. Szórhatnak ránk hazugságot, átkot, téphet vihar és az emberek, ti a halálból is visszavágtok. ötszáz év, vagy ezer, mitse számít, hősi lelketek lobogása minden idők falán átvilágít. Nevetek gyémántját büszkén ásom a nándori ős romok alól, hol győztetek időn, elmúláson. AZ EGYESÜLT NEMZETEK LESZERELÉSI BIZOTTSÁGÁBAN Krishna Menon, India delegátusa oly értelmű javaslatot terjesztett elő, hogy valamennyi nagyhatalom azonnal szüntessen be minden atombomba robbantási kísérletet, mert ezek az egész emberiség egészségét veszélyeztetik. A javaslatot az USA, Nagybritannia és Kanada egyértelműiig visszautasította azzal, hogy mindaddig, amíg az atomfegyverek gyártásának megszüntetése ügyében általános megegyezés nem jön létre, addig a kísérletek beszüntetése nem a béke ügyét, hanem a támadó fél érdekét szolgálná. A Szovjet a maga részéről támogatta az indiai javaslatot, azonban azzal a megjegyzéssel, hogy a szovjet nem fogja abbahagyni a saját kísérleteit. Ezután Wadsworth amerikai kiküldött részletesen beszámolt arról, hogy a tudósok egyértelmű megállapítása szerint az előre bejelentett és kellőképpen előkészített atomrobbantások nem járnak veszéllyel a lakosságra nézve, ellenben a Szovjet által végzett ötletszerű, titokban tartott robbantások súlyos veszélyt jelentenek. Az ülés azzal ért véget, hogy albizottságnak adták ki az atomfegyverek betiltására vonatkozó megegyezés kérdését további tanulmányozás végett.‘ Idetartozik az a hír is, hogy a Szovjet ja-; vaslatot tett arra, hogy az európai atom-in-j formációs munkaközösséget, melynek neve I “Euratom” s amelyben Nagybritannia, Fran-; ciaország. Nyugatnémetország, Belgium, Hollandia és Luxembourg vesznek részt, megszüntessék, s helyette olyan munkaközöséget alkossanak, melyben a Szovjet és a keleteurópai megszállt országok is résztvennének. A szokatlanul bárgyú javaslatot természetesen elutasították. A KANADAI BEVÁNDOROLTAK KULTURÉHSÉGÉRE JELLEMZŐ az a rövid interview, melyet az egyik nagy torontói lap közöl. A szerkesztő megkérdez egy középkorú házaspárt, akik most költöztek Londonból haza Torontóba, mi az, amit legjobban fognak nélkülözni a londoni életből. A válasz oly jellemző, hogy az bármelyikünk szájából elhangozhatott volna : Torontóban hiányzik : a nagyvárosi jelleg, a zökkenésmentes közlekedés, a naponta megismétlődő érdekes sportesemények, a magasnívójú1 színházak, a jó vendéglők, ahol az egész család leülhet egy pohár borra, vagy sörre, végül az érdekes emberek, művészek, tudósok, társadalmi vezetők. Ezek az intézmények minden európai életét érdekessé tették. Itt nagyjából hiányoznak. Mégis megfigyelhetjük, hogy az utolsó pár év alatt nagyon örvendetesen javult a helyzet, s büszkén állapíthatjuk meg, hogy ebben a bevándoroltaknak és igen nagy részben éppen a magyaroknak kiemelkedő részük van. Drámai módon szabadultak ki a kommunista Magyarországról egy utasszállító repülőgép utasai. Az izgalmakban és sikerekben egyformán bővelkedő menekülést egy Jakaby nevű 28 éves pilóta készítette elő. A gép 30 utasával volt útban Szombathely felé, ezek közül heten vettek részt a menekülési tervben. Mikor a gép Győrből felszállott, Jakaby és társai vasrudakkal ártalmatlanná tették a többi utasokat, majd revolverrel kényszerítették a gép pilótáját, hogy adja át a kormányülést Jakabynak. Miután tudták, hogy az utasok között az ÁVO egy kémje is ül. akit nem ismertek, kénytelenek voltak az összes férfiutasokat mozgásképtelenné tenni. Mialatt ez az akció az utasfülkében folyt, azalatt a gép pilótája állandóan bukfenceztette a gépet, de ez a kisérlet nem vezetett sikei’re. Jakaby ezután közvetlenül a föld felett repülve elérte a nyugatnémet zónát, ahol egy katonai repülőtéren leszállt és menedékjogot kért a maga és hat társa számára. A gép utasai közül még tizenöten csatlakoztak hozzá és szintén az amerikai repülőtér parancsnoksága útján kértek menedékjogot. A többi nyolc utas, köztük a gép pilótája viszsza fog térni Magyarországra, néhány utast azonban a kórházban ápolnak, az ÁVO kém pedig súlyos állapotban van. A romantikus szökés újabb láncszeme a Vasfüggöny mögötti országokban észlelhető felkelések láncolatának-. ELLENTÉTES PROBLÉMÁK AZ ASSZUANI GÁT ÜGYÉBEN A Nilus asszuani gátjának megépítése jelenleg az egyiptomi kormány legfontosabb programmpontja. Eltekintve attól, hogy elektromos energiával látná el Egyiptomot, melynek csak 5%-ában van még villanyvilágítás, s ezzel hallatlan mértékben emelné a lakosság életnívóját, az asszuani gát egyúttal döntő jelentőségű külpolitikai problémát is jelent. A gát megépítéséhez közel 1.400 millió dollárra van szükség, s a szovjet külügyminiszter nagyhangú kijelentést tett, mely szerint az egész összeget kölcsön alakjában hajlandó az egyiptomi kormány rendelkezésére bocsátani, ha Egyiptom csatlakozik a szovjet politikai blokkhoz. Az USA a maga részéről 56 millió dollár készpénzt, valamint a nemzetközi bank részéről 200 millió kölcsönt garantált Egyiptomnak, s ez az összeg elég a munka megkezdéséhez. A munka előrehaladása során további megfelelő dollárösszegek fognak Egyiptom rendelkezésére állni. Az USA nem követelt semmiféle politikai nyilatkozatot Egyiptom részéről, csupán azt kérte, hogy az építkezést amerikai mérnökök ellenőrizhessék. Ahmed Hussein egyiptomi nagykövet most Washingtonba utazott, hogy az ajándék- és kölcsönszerződést aláírja. Az aláírás technikai akadálya az, hogy az USA kongresszusa által még tavaly megszavazott segély határideje már lejárt, s a kölcsönt most újra meg kell szavaztatni. Ez nem egyszerű, mert a közelgő választásra tekintettel a Republikánus Párt nem kockáztathatja a képviselők és a választók bizalmát. Márpedig tavaly óta a kongresszus egyes köreiben erősen Egyiptom-eilenes felfogás harapódzott el, részben azok részéről, akik az arab-izráeli konfliktusban tűzön-vízen át Izráel oldalán állanak, részben azok részéről, akik Nasser pasa szovjet-barátkozása alapján úgy vélik, hogy Egyiptom egyáltalán nem érdemel segítséget. Jía viszont az egyiptomi nagykövet útja sikertelen marad, akkor Egyiptom esetleg valóban a szovjethez fordul anyagi támogatásért. Teljesen kielégítő megoldást találni nem lehet, mert Egyiptom miniszterelnöke — Nehru mintájára — egyszerre két lovon akar lovagolni. %WV.V.V.V.VV,VAW.^W\\V.W.WVW>WJW.VWA KILENC BEBÖRTÖNZÖTT KATOLIKUS PAP SZABADLÁBRA KERÜLT. A budapesti rádió július 2-i híradása szerint a katolikus “békepapok” bizottságának kérésére a kormányzat kegyelnet adott 9 magyar katolikus papnak, akik hosszú időtartanú börtönbüntetésre voltak Ítélve. Az illetők : Berta Lajos, Jsillér István, dr. Jeressy Béla, Komornai (vagy Homonnay) láiidor. Szekuli Pál, Rácz István, Veres János, Tarka József, Berecz János és Zsiga Sándor, valószínűleg csupa falusi plébános, mindmegannyi névtelen hős, akik a kommunistáknak nem megfelelő egyházi és politikai magatartást tanúsítottak is szembeszálltak a “Békepap” mozgalommal. (A rezsim ily békítő gesztusokkal próbálja enyhíteni az elkeseredett közhangulatot, nehogy Magyarországon is kövessék a poznani lengyel munkások példáját.) WW.VWíV.VAVAW.VAV^.VAVW.WAWAVWiVk TO OUR ADVERTISERS ! Our printing office will be closed for vacations from Jaly 23rd to August 6th 1956. No paper will be issued on: July 28th and August 4th. We ask our customers to delay their ads accordingly. Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy szerkesztőségünk és nyomdaüzemünk július 23-tól augusztus 6-ig nyári szabadságot tart s ezen idő alatt vagyis július 28-án és augusztus 4-én lapunk nem jelenik meg.
