Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-12-01 / 47. szám

VI. 47. sz. 1956 december 1. 2 KANADAI MAGYARSÁG Irta : Mecseky Balázs. Egy barátommal találkoztam, aki dupla doktorátusával gyárimunkáskodik Kanadában. Az üdvözlés utáni első sza­vunk termék etesen a politikát, illetőleg szegény Hazánk el­hagyatott helyzetét pendítette meg. “Az a nyavalyás UNO, -- mondom én, — most, amikor lármázhatna, úgy hallgat, mint fű a Szaharában.” Barátom keserűen a szemembe nevetett. “Azoktól vársz te valamit ? Ugyan-ugyan öregem. Sokkal értelmesebb em­bernek gondoltalak. Jegyezd meg magadnak, hogy a magyar ügy nem üzlet s többet attól ä sóhivataltól nem várhatsz, mint a Szovjet elitélését. Az meg nem egyéb a szenteltvíznél, amitől még egyetlen halott sem támadt fel. A bolsevikiek csak röhögnek a markukba és szemrebbenés nélkül Magyarorszá­gon maradnak. Sőt tovább megyek. Az UNO elitélése még csak felbátorította őket, Annyira, hogy most a magyar ifjú­ság tömegeit nyíltan deportálják Szibériába. És mit csinál az UNO ? Egyelőre hallgat s ha majd nagyon megerőlteti magát, újra “elitéli” a Szovjetet a depoi’tálások miatt, amitől az majd újra vérszemet kap és még szemtelenebb lesz, mint ed­dig Volt. Ennyi az egész és ennyi lesz az egész összesen és együttvéve. Mert te hiába erőlködsz és én hiába harapdálom a párnámat kínomban, Magyarország nem üzlet s,em Ameri­kának, sem az UNO-nak, se a nyugati hatalmaknak és ha mi valamennyien megpukkadunk, az UNO akkor sem fog tovább­menni a bolsevikiek elítélésénél.” Ezt mondta a barátom és olyan arckifejezéssel nézett rám, mint aki nem mondja, de gondolja, hogy nincsenek rend­ben az idegeim és tanácsos lenne, ha egy ideggyógyintézetbe sürgősen felvétetném magam. Sóhajtott egyet, én is sóhajtottam. Aztán elváltunk. Sokáig gondolkoztam barátom szavain. Mi lenne, ha Ma­gyarország ügyét dollárokba ültetné át valaki és úgy fejezné ki, hogy azt fogadott hazánk csaknem kizárólagosan üzleti nyelvű népe is megértse ? Egészen más lenne a helyzet, ha a magyar szabadságharcot egy bankszámlán lehetne prezen­tálni, vagy éppen leszámítolni és letétbe’ helyezni a szekták imaházainál is nagyobb számú bankok egyikében. Akkor tán lenne itt is értelme az egésznek s akkor tán az Egyesült Ál­lamok elnöke nemcsak Izráel és a Szuez ügyében köszörülné meg a torkát, hanem a magyar ügyben is odakiáltaná az oroszoknak : “Azonnal takarodjatok ki Magyarországról, kü­lönben az UNO reo'Vkezésére bocsájtom az US-haderőt s akkor jaj lesz nektek !” Ezt pz oroszok is megértenék, mint ahogy Szuez ügyében is megértették és fülsiketítő fü­tyülésük, amire a nyugatiak az Egyesült Álla­mok újonnan választott elnökével együtt sza­porán járták a “Square dance”-ot, egyszerre lágy tangó-fuvalmakká szelídült s most már a nyugati táncosoknak, csak a lényegesen ké­nyelmesebb tangót kell táncolniok, de még min­dig kizárólagosan Szovjet-muzsikára. Felvillanyozottan érkeztem haza. Alig vártam, hogy író­asztalhoz üljek s kiállíthassam a csekket, melynek kiegyen­lítése drága Hazám, Magyarország felszabadulása lehet. És már bele is kezdtem. Már fel is állítottam a tételt: “Magyar­­ország teljes mérvű (Full scale) megsegítése nemcsak köte­lessége Amerikának, hanem kitűnő üzlet is egyúttal.” A SZÁMLA Váltó... kiállíttatott Kanadában 1956 november 20- án. .. Fizessen #n Magyarországnak teljes mérvű anyagi-, erkölcsi- és fegyveres UNO, NATO és amerikai segítséget azonnal... Ezt szeretném ,és most felállítom a nagy számla első té­telét : Mit adott és ajánlott az eladó, azaz Magyarország ? Itt egy kicsit vissza kell pillantanunk a történelembe, de csak annyira, amennyire idézem Mindszenty hercegprímá­sunk legutolsó megnyilatkozását az Egyesült Államok buda­pesti követségén, melynek védelme alá helyezkedett : “Kétel­kedni kezdünk a civilizált világban, hogy még mindig kérnünk kell a segítségét — mondja a prímás. — Mi, magyarok azt nemcsak megérdemeljük, de egyenesen jogunk van követelni. Mi védelmeztük a Nyugatot a középkortól a mai napig a ke­leti barbarizmus minden erőszakos megnyilvánulásával szem­ben. Megállítottuk a tatárokat, visszavertük a törököket s a mai napig teljesítettük történelmi hivatásunkat ezen a bás­tyán. Az Egyesült Nemzetek segítő keze ki kell nyúljon ér­tünk s a civilizált világnak is segítenie kell. Mi nemcsak a sa­ját harcunkat harcoljuk, hanem az egész civilizált világét.” Ezt mondta a prímás néhány nappal ezelőtt é£ ez a szám­la első tétele. A második tétel az, hogy 1945-ben azért nem jutott el az orosz a Rajnáig, esetleg- a tengerig, mert Magyarország ak­kor is betöltötte bástya-szerep,ét, hőseink vére hosszú időn keresztül tartóztatta fel az oroszt, hogy a nyugatiak tért nyerhessenek. És ime a harmadik tétel. Minden idők leghősibb szabadságharcának egyszerű számadatai : 65.000 fiatal hősi halott, köztük rengeteg nő és egészen kiskorú gyermek, továbbá, mintegy 80.000 sebesült az előbb vázolt öss'etélellel. Óriási anyagi kár Budapesten és néhány vidéki városban. Dollárösszegben kifejezve ez tán lé­nyegesen magasabb, mint amennyit Eisenhower elnök ujra­­•á’a~ztása e’őtt Magyarországnak felajánlott (20,000.000 ’oTá") Itt érdekes megjegyezni, hogy a Szovjet szemtelenül követeli az angoloktól, meg a franciáktól az Egyiptomban oko ott háborús károk megtérítését. Ugyanekkor a nyugatiak közül senkinek sincs eszében követelni a Szovjet által Buda­pesten okozott barbár rombolás lényegesen magasabb össze­get kitevő kárának megtérítését. Ezen kívül sokezer fiatal deportált (egyedül Budapestről 16.000) mintegy 5.000 anyát­­lan-apátlan árva gyermek Ausztriában és napi átlag 2.500 menekült ugyancsak Ausztriában. Ezek az egyszerű számadatok feltétel nélküliek voltak, mert a szabadsághősöknek nem jutott eszükbe feltenni a kér­dést áldozatuk pillanatában, hogy ugyan vájjon mit is ad majd Amerika az ő életükért. De óz még mindig a kisebbik l’észe a számlának. Az utolsó tétel a legnagyobb. Ez pedig az a betömhetet­­len rés a világkommunizmuson, ami a magyar szabadságharc elvitathatatlan sikere. Ennek részletei a következők : Tömeges ki­ábrándulás a kommunizmusból a világ csak­nem minden szabad államában. Osztrák, nyugat­német, olasz, angol, kanadai kommunisták vál­tak ki a kommunista pártokból, de nem ritka esetben teljes pártok oszlatták fel magukat. Szerte a világban mindenütt hatalmas bolsevis­ta-ellenes tüntetések voltak, melyekben volt kor­mány-, sőt államfők is résztvettek bizonyítékául annak, hogy a szabad világ gyökeresen kiáb­rándult a kommunizmusból. A magyar szabad­ságharcnak egész külön irodalma alakult ki a világsajtóban, melynek következtében a magyar nép legalább olyan szimbóluma a szabadság­szeretetnek, mint maga a New York-i szabad­ságszobor. Ekkora sikert az anti-bolsevizmus terén sem az UNO, sem a Free Europe, de egyetlen államfő, vagy politikai vezér sem tud felmutatói. A kis magyar Dávid legyőzte volna a behemót Góliáthot, ha éppen azok nem hagyják cserben, akik korábban a legjobban biztatták. Ha a biztató barátok nem hagyják cserben Magyaror­szágot, altkor ma már az összes rabállamok szabadok, vagy, legalábbis közel állnak a felszabadításukhoz s ez a tény meg­rendítette volna a kommunizmust magában Oroszországban is. Ezt az óriási erkölcsi tőkét hagyta veszni az UNO és a sza­bad Nyugat. Ez tehát a számla egyik oldala. Most nézzük a másikat. POLITIKAI ELŐZMÉNYEK. Itt is rá kell tenni a számlára egy rövid történelmi vlsz­­szapillantást. Az első tétel : Trianon. Az első világháborúban Magyarország egyet­len puskalövést sem tett amerikai-, vagy angol , katonára. Mégis az angolok és amerikaiak dara­bolták szét az egyébként tökéletes földrajzi-, történelmi- és politikai egységet. Szörnyű cson­kot csináltak belőle. Magyarországot megfosz­tották a normális életlehetőségeitől s magyar milliókból kisebbségek lettek az embertelenül és ellenségesen gondolkodó utódállamokban. Ezzel gyengítették meg Nyugat természetes védőbás­tyáját Wilson amerikai elnök védőszárnya alatt a “Népek önrendelkezési joga” című hangzatos tétel jegyében. Ezzel nyitottak utat a pánszlá­vizmusnak, mely a második világháború végén be is teljesedett. Magyarország ennek ellenére egyszerűen lerázta magáról az első kommunista kísérletet, Kun Béla és Számuelli Tibor három hónapos rémuralmát. A második tétel : Yalta. A második világháborúban a magyar katona újra nem lőtt angolra, vagy amerikaira. A Szov­jet hathatós megsegítése érdekében azonban kaptuk az áldást az amerikai és angol légi con­­woy-októl. Pusztító bomfcaszőnyegek semmisí­tették meg városainkat, kórházainkat, iskoláin­kat és óvodáinkat. Csak azért, hogy a Szov­jet minél nagyobb téri nyerhessen Nyugat felé. Mi akkor is kizárólag a bolsevizmus ellen harcoltunk, de az szükségképpeni “kollaborá­­lást” jelentett a náci Németországgal. Ezért let­tek áz összes magyar államférfiak “Háborús bűr nősek”. És legtöbbjüknek ezért kellett akasztó­tófán végeznie az életét. Ezzel szemben a másik totalitárius hatalom, a sátáni Szovjet diadalra segítése s a vele való tökéletes kollaborálás lo­gikusan a “háborús ártatlanság”-ot jelentette s úgy látszik ma is azt jelenti. Azért, hogy a szovjet katona nem tűzhette ki a vörös zászlót az Atlanti Óceán pártján, vagy legalábbis a Rajnáig nem juthatott el, az 1945-ben Budapest hőslelkü védőinek köszönhető. Hogy ma nem Svájcnak kell a szabadságharcát vívnia a vörös medvével, hanem újra csak Magyarországnak, az is magyaroknak köszönhető. Azonban éppen ezzel érde­meltük ki Yaltát. Oda kellett ajándékozni bennünket a Szov­jetnek, mert az “Emberi jogok” és a “Népek önrendelkezési joga” című összesített bölcs és humánus törvény úgy kö­vetelte. Ugyanakkor az Egyesült Államok jelenlegi elnöke még mint a nyugati egyesült erők főpa­rancsnoka nem fogadta a kapituláló német tá­bornokok küldöttségét mondván : “Nácikkal és gyilkosokkal nem állok szóba !” De ugyanez a főparancsncki s ma elnöki kéz kezet szorított Zsukov marsallal és az amerikai katonák uj­jongva ölelkeztek össze Európa romjai felett a világ Jegbarfcárabb és legembertelenebb katonái­val, a vörös hadsereg katonáival. De akkor nagy volt a diadal s igen szép a Yalta-i telje­sítmény. Hiába nyílt ki később a világ szeme. Hiába látták, hogy i Szovjet maga a sátán. Az egykori Zsukov-Eisenhower-i kézfogás erősebbnek bizonyult hatvanötezer magyar hősi­halott szabadságharcos drága vérénél. A harmadik tétel : a Free Europe és a propaganda-lég­­gömbh ad járat a magyar szabadságszeretet felszítására. Ezt a tényt nem lehet letagadni ,és nem lehet meg nem tör­téntté tenni. Ez a számla legsúlyosabb tétele. És ezt még súlyosbítja Eisenhower elnök legutóbbi sajtó­­konferenciáján tett kijelentése, melyet a távollátó-adás is közvetített .Eisenhower őszinte csodálattal adózott a magyar hősiességnek és szabadságszeretetének, de kijelentette, hogy amikor a Free Europe propaganda-hadjárata megindult, nem gondoltak arra, hogy egy kis nemzet a puszta öklével fog ne­kimenni egy rettegett nagyhatalomnak. íme, Elnök úr ! Ez a kíilömbség a magyarok és az ameri­kaiak között. A magyar csecsemő hitet, lelket, férfiasságot, llángoló haza- .és szabadságszeretetet szív be az anyatejjel. A jólétben elpuhult amerikai azonban ennek pontosan az ellen­kezőjét, ha egyáltalában kap anyatejet áramvonalas anyjá­tól. Magyarországon nem üzletként fogják fel a keresztényi eszményeket és tisztességet, hanem magasztos lelkekből ki­termelt szent elhatározással és hősies önfeláldozással. Ma­gyarországon az adott szó nem puszta Ígéret, mint itt az új­világban, hanem megmásíthatatlan szentség. Éppen ezért a Free Europe és a lqggömbhadjárat minősíthetetlen aljasság volt akkor, amikor Ön kijelentette, hegy Magyarországot elejtették, de Bécsért, vagy Berlinért harcolni fognak. Magyarországnak nem tapsolásrp és elisme­résre van szüksége, hanem komoly fegyverekre, s ha ön Elnök úr félti a jól táplált cowboyqkat, legalább komoly fegyvereket juttasson kerülő úton a magyaroknak. Azok férfiak és megmu­tatják még a tátolt szájjal bámuló falágnak, hogy mi a magyar hősiesség és miképpen kell a vörös medvét megtáncoltatni. Amit az UNO tett a magyar szabadságharc érdekében, az csak,szalmacséplés.'Elitélte a Szovjetet s mert nem kapta! meg az engedélyt a Szovjettől, hogy megfigyelőket küldjön ki s a szabad választásokat megtarthassa, maradt az elítélés-j nél. Ezen ítz orosz csak felbátorodott. Zsúfolásig megtömte Magyarországot szovjet csapatokkal, tömegdeportálásokat indított s általában úgy bánik a magyar nemzettel, mint a saját tulajdonával, mert jól tudja, hogy bármit tesz,- ha tö­megivei löveti és akasztatja a magyarokat, az UNO akkor is csak elítélni fogja s az ellenrendszabályokat az ő engedélyétől teszi függővé. Az Egyesült Nemzeteknek s az Egyesült Államoknak ez­zel kapcsolatban azonban most ne én mondjam meg a vélemé­nyemet, hanem a katolikus világ feje a római pápa őszentsége, aki a következőket kérdezte : “Ha Egyiptomba mehetnek rendőrcsapatok, miért nem mehetnek Magyarországba is? A ma­gyar szabadságharcot eltipró bűnözőt miért nem büntetik meg, azért talán, mert az nagyha­talom ? Az UNO közgyűlésének határozatát miért nem hajtják végre ? Mert az. orosz meg­tiltotta ?” Tessék ! Válaszoljon erre az UNO és vála­szoljon rá az Egyesült Államok elnöke. írásomat végül a “Calgary Herald” f. é. november hő 15-én kelt ‘ U. S. PRESTIGE GOES DOWN” című cikkének hiteles fordításával kívánom befejezni. íme. Vienna (NANA) — “A magyar szabadságharc egyik fontosabb mellékterméke az Egyesült Államok tekintélyének tragikus sülye’dése Kö­­íépeurópa nemzetei előtt. Az okát megtalálni nem nehéz : Az Egyesült Államok azt a végzetes propaganda-tévéd,élt követték el, amit nem mltak képesek megtartani. Néhány esztendeje már, hogy az “Amerika Hangja”, de nég sokkal kiterjedtebben a “S 'abad Európa” rádió egy füg­getlen U.S.-adásban unszolta a vazallus-államok népeit a for­­•adalomra, teljes U.S.-segítség Ígéretével, ha igyekeznek má­jukról az orosz tyránnizmust lerázni. A vazallus-államok népei meghallgatták az üzeneteket is bíztak bennük. Bíztak abba, hogy az nem olyan üres .pro­paganda, mint az orosz. Amikor tehát a magyarok szakítottak Moszkvával, ter­mészetesnek vették a biztos U.S. fegyveres segítséget. De semmi sem történt. Akkor úgy gondolták, hogy tán sokat reméltek és leg­alább fegyvereket vártak az U.S.-ből. De ez sem történt meg. Ez után a csalódás után legalább gyógyszert és élelmet vártak. De éppen csak egy szemkitörlésnvi mennyiség jutott át az osztrák határon. Keserűen kellett tapasztalniok újra, hogy ez a reményük sem teljesedik. Végül az Egyesült Nemzetekbe vetették minden remé­nyüket. De ami jött (A Szovjet elítélése) az igen későn jött és igen kevésnek bizonyult. Végső kétségbeesésükben csak néhány bátorító, értelmes szót vártak. De semmi, semmi sem történt. Nehéz leírni a keserű csalódást, amit a rideg valóság okozott. Jelle'mző erre a csalódásra, hogy amikor a bécsi U.S. követ meglátogatta az egyik magyar menekült tábort, a ki­sérő osztrák hivatalnok a következőket javasolta : “Ne be­széljen angolul a magyarokkal, hanem németül. Nem tudják megbocsájtani Amerikának azt a keserű csalódást, amit a Free Europe-on keresztül okozott nekik.” íme a cikk és a teljes számla. Most még csak az hiányzik, hogy az UNO, meg az U.S. beugorjanak a várható orosz propaganda-fogásoknak. Hogy, amikor az orosz a legújabban Magyarországba irányított húsz újabb hadosztályát ismét ki fogja vonni, akkor azt higy­­jék, hogy az összes orosz csapatok kivonultak. Hogy ha az orosz szabadonbocsájt száz összefogott felkelőt, úgy vegyék, mintha az összest szabadonbocsájtóttá volna. Ha a szovjet katonák főbelőnek, vagy felakasztanak sztrájkoló, vagy sza­botáló magyar munkásokat s nagykegyesen megkegyelmeznek néhánynak, nehogy azt gondolják, hogy a Szovjet újra szelíd bárányka lett. A teljes számla összeállítása után talán mégis jobb üz­letnek látszik Magyarország komoly megsegítése annál a gyá­szainál és politikai káosznál, ami Középeurópában ezután feltétlenül bekövetkezne. Uraim, tán még most sem késő. Vagy arra várnak, hogy az orosz, ahogy Kruscsev mond­ta, eltemesse önöket ? k’H||||||||irai!IIIIIIIIIIIS!lll!illl!ll!SII!ll!IIIIIIS!l!lllfllllllSIII!IIIP KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ EURÓPAI CIPŐKET (Salamander, Rheinberger és más gyártmányok) hölgyek, urak és gyermekek részére, továbbá perion-harisnyákat és férfi-zoknit legelőnyösebben jgj PETER’S SHOES =243 Danforth Ave., Toronto, Ont. Tel.: GE. 7319= üzletében vásárolhat. m m Figyelmes kiszolgálás! Jutányos árak ! =§ biiiiiiiBiiiiiiiiiiiraiiiiiiiiiiisNiiiiiiiiiraiiiiiiiiiiiisiiiiiiiiiiiil Válassza ELLEHŐHMEK Alderman JEAN N E W M A N - T DECEMBER 3-ÁN. Tapasztalt és erélyes HARMADIK NÉMET-KANADAI 410 SHERBOURNE ST. TORONTO 1956 MOV. 29-ToL DEC. 1-ICr m NYITVA: Csütörtökön és pénteken délután 5-től 11-ig, Szombaton délelőtt 10-től 12-ig. * • a LEGJOBB ALKALOM a karácsonyi vásárlásra. • • a Minden 200. látogató karácsonyi ajándékot kap ! 9 © © INGYEN REPÜLŐJEGYET NYERHET EURÓPÁBA * Mindenkit szívesen látunk ! • GERMAN­­CANADIANS BUSINESS- AND PROFESSIONAL ASSOCIATION NÉMET-KANA/DAI ÜZLETI ÉS HIVATÁSBELI SZÖVETSÉG ELNÉZÉST KÉRÜNK kedves olvasóinktól, hogy e heti számunkban a szokottnál több hirdetést találnak, de a közelgő városi választások s a karácsonyi ünnepek miatt nem tudtunk kitérni előle. Hetek óta tárgyalásokat folytatunk már a heti kétszeri megjele­nés érdekében s reméljük, hogy rövidesen az utolsó aka­dályokat is elsimítjuk. így te­hát a jövőben kárpótolhatjuk olvasóinkat s nagyobb teret szentelhetünk kitűnő cikk­íróinknak. VWUWWAMVUWAAWWWAMM EREDMÉNYT AKAR? ITT HIRDESSEN ! I UIABB YALTA!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom