Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-11-10 / 44. szám

VI. 44. sz. 1956 november 10, 2 KANADAI MAGYARSÁG V o ?Ai ú fCv tgfijr' KÖSSÜNK SZÖVETSÉGET EGYMÁSSAL ÉDES HAZÁNKÉRT TöMöRY JENŐ hatalmas beszéde kétezer magyar előtt a Massey Hallban. badságot addig, amíg vannak, akik ezt többre becsülik, mint az életet. A magyar azok közé tartozik, — akik többre be­csülik. Mit tehetünk a hivatása göröngyös útján véresen és ron­gyosan, — de egyenesen —- tántorgó fajtánkért ? Legsürgősebb a magyar kórházakban tízezrével szen­vedő és az életnek még megmenthető sebesültek számára köt­szer, gyógyszer, orvosi műszerek küldése. Ez hála Isten fo­lyik, de nem szakadhat meg, mert nem tudjuk mi lesz a foly­tatás ? A legfontosabb — pillanatnyilag — az embermészár­lás kiujulásának megakadályozása, a jövő szempontjából pe­dig az orosz csapatok kivonásának az U.N. felszólítás formá­jában való követelése. De ezeken — a pillanatnyi helyzet-adta igényeken felül — a szabadföldi magyarság egyetlen és soha be nem szüntet­hető felelősségteljes kötelessége a Nemzet jövője érdekében végzendő felvilágosító munka. Bárhogyan végződik is a mos­tani szabadságharc a nyugati világ felébredt lelkiismeretét nem szabad többé elaludni engednünk. Ezt a drágán megfizetett hatalmas erkölcsi tőkét, amit az otthoniak vére teremtett meg — mindaddig meg kell tar­tanunk, sőt magatartásunkkal és tervszerű propagandával erősítenünk, — amíg az európai rendezés meg nem történik. Ez a feladat ! Az egyetlen feladat. A végrehajtáskor pedig valamenyiünk szilárd akarata és áldozatvállalása szükséges. Mindenkinek hozzá kell járul­ni azzal, amije van. Egyik a fejével, másik a kezével és min­denki az erszényével. Ha pedig mindenki csak egy szombat esti szórakozásának költségét ajánlja fel minden évben az októberi magyar ifjak szabadságharcának uj emléknapján, akkor lesz eredmény is. Munka és áldozat ! Ezzel hódolhatunk méltóan a megdicsőül­­tek szellemének. A nyugati hatalmak reakciója a magyarság segélyfelhí­vására szánalmas és kiábrándító volt. A vezető hatalmak — önző és nemzeti politikájukba fulladva. — nem ismerték fel a Magyar Nemzet szabadságharcában felkínált lehetősé­get és ahelyett, hogy ezt, mint világrendelés alapfeltételét megragadva, egységesen és céltudatosan a világbolsevizmus ellen fordultak volna, szégyenletes káoszt teremtettek a Közel­­keleten, egymással szemben állanak a Nemzetek Szövetségé­ben és a főellenség elleni minden egységes akcióra képtelenné tették magukat. Arra az útra tértek, amely Európa hanyatlá­sát is előidézte ! Egymásai csatáznak, s míg ezt teszik, — a főellenség felfalja valamennyiöket. Legalábbis ez az elképzelhető látszat. És ha hamarosan nem tisztul a láthatár, a nyugati világ tekintélye nemcsak a színes népek, hanem Európa kis népei előtt is a-nulla alá száll. A vasfüggöny mögé küldött propagan­da pedig legfeljebb csak utálatot fog kiváltani. A nyugati vi­lág belső ellentmondásai következtében az erkölcsi mélypon­tot érte el, s félő, hogy nem fogja tudni elkerülni a katasztró­fát, — amit ilyenformán meg is érdemel. A legújabb magyar szabadságharc eddigi kihatásairól folyó kis elmélkedés után térjünk át önmagunkra és próbál­juk meg levonni azokat a következtetéseket, amik a szabad földön élő magyarságra vonatkoznak : A régi hazában élő véreink a két vesztett világháború következtében ránk zúdult veszteségek, szenvedések és nyo­mor terhe alatt, — főképen azonban az orosz “felszabadítás” embertelen purgatóriumában megtisztultak és összefogtak. Olyan egységbe forrták, mint a török pusztítás másfél évszá­zada alatt. Megszűntek a viták, ellentétek és ennek következ­tében gyengeséget előidéző társadalmi, vallási, politikai és — miután mindenki koldús — a gazdasági ellentétek is. Csak egy maradt meg : a szabadság utáni olthatatlan vágyakozás, — amit a munkás és parasztszülők gyermekeiből felnövekedő uj értelmiség — mint a dicsőséges múlt 1000 éves szent örökségét — tisztán és sértetlenül vett át a majd­nem megsemmisült régi “középosztálytól.” A megigazult nemzet tudta, hogy a szabadságnak nem­csak .értéke, de ára van ! Azt nem dollárokkal, nem szónokla­tokkal, hanem vérrel, könnyel, verejtékkel fizetik. A nemzet az árat hajlandó megfizetni. Hogy milyen pazar bőkezűséggel, azt láttuk és megsfrattuk. De nemcsak ezt látjuk, hanem azt a csodálkozó megbecsülést is, amit az otthoni magyarok vére szerzett nekünk is. A magyar csoda a mi lelkűnkben is csodát tett. össze­terelt bennünket. Lehullot minden idegen már, amit idekinn magunkra szedtünk. Mindnyájunkat elemi erővel hatalmába kerített a megtagadhatatlan magyar vér s az a föld, amelyhez tartozunk, ha elszakadtunk is tőle. Bennünk is felsírt az ott­hon kiömlött magyar vér fájdalma és minden magyar könny ugyanabba a keheiybe csordult. ősszeterelődtünk, de nem azért, hogy holnap, vagy hol­napután szétoszoljunk, hanem azért, hogy Hazánk .és Nemze­tünk felszabadításának talán még igen hosszú és igen áldo­zatos munkájánál mi is kivegyük azt a részt,, amit nemzetünk tőlünk elvár. Nem vár sokat, de azt várja, Rogy pótoljuk amit eddig bűnös veszekedéssel elmulasztottunk. Magyarországon ma nincs otthon, nincs autó, nincs tele­vízió, nincs bankbetét, nincs mulatság! Nincs ruha és nincs tüzelő, ami a rommá lőtt otthonok nyitott falán immár be­síró szél ellen védelmet nyújtana. De van keresés a romok között a visszanemtért gyerek, testvér, férj, feleség után. Van könny és van temetés, van éhség és nyomor és félelem a bizonytalan jövőtől. Tőlünk mindezt senkisem kéri és ezekre a borzalmakra — legalább ma még — nincs kilátás ebben a testet-lelket el­puhított Kanadában. Nemzetünk válságos napjaiban megmutattátok, hogy minden ellentét áthidalható, hogy semmisem olyan fontos, mint a nép, amelyből származunk. Együtt sírtunk és most együtt merünk reménykedni. Megtaláltuk egymás kezét a végzet sötét óráiban, hát ne engedjük el soha ezután. Kössünk szövetséget egymással, édes Hazánkért. Le­gyünk méltó képviselői a világ legárvább nemzetének és leg­alább mi, — saját fiai — ne hagyjuk el. Eszerint fog segíteni bennünket a Magyarok Istene. A magyar szabadság hősiességét s az ököllel küzdő szabadságharcost mutatja e kép, mely az egyik torontói angol napilapban jelent meg. Az angol lap engedélyével közöljük. A rajz maga helyett beszél. SEGÍTSETEK! OLVASÓINKHOZ! Kérjük olvasóinkat és barátainkat, hogy a mi szerény erőinket _ meghaladó hírszolgála­tunkat továbbx-a is támogatni szíveskedjenek. Külön felhívjuk azokat az olvasóinkat, AKIK ELŐFIZETÉSÜKKEL HÁTRALÉK­BAN VANNAK, szíveskedjenek azt HALA­DÉKTALANUL rendezni, mert ez is egyik oka, hogy a heti kétszeri megjelenés nehéz­ségekbe ütközik. Ugyancsak kérjük BIZO­MÁNYOSAINKAT IS, hogy ELSZÁMOLÁ­SUKAT küldjék be. Ugyanis, ha kinnlevőségeinket megkap nánk, úgy a heti kétszeri megjelenés nem ütközne akadályokba. 3flOOOOWOOOOOO»aOQ«»DMOGOODMOOOC5»DOOOBa«C*a Multheti számunkban a magyaxországi s az azzal összefüggő világeseményekkel kap­csolatban olvasóink és barátaink segítségét kértük, hogy lapunk hetenkint kétszeri meg­jelenéséhez szükséges anyagi eszközöket ösz­­szegyüjtsük. Kérésünk hatalmas erkölcsi, de eddig alig számbavehető anyagi eredmény­nyel végződött. Mégis az a szándékunk* hogy szombaton amennyiben az események ezt megkívánják KÜLÖN KIADÁSBAN FOGUNK ÚJRA BE­SZÁMOLNI A MAGYAR ÉS VILÁGPOLITI­KA ESEMÉNYEIRŐL, melyet akkorára be­folyásolhat az amerikai elnökválasztás ered­ménye is. OROSZ ISKOLA OTTAWA. — Ottawa város elöljárósága panaszt tett a kanadai Külügyi Hivatalnál azért, mert a szovjet követség a főváros Sandy Hill nevű kerületében bérelt magán­házban iskolát állított fel a követség tiszt­viselőinek 15 gyermeke részére. A városi sza­bályzat szerint iskola magánlakásokban nem működhetik. A Külügyi Hivatal azonban egy­előre nem tett semmi intézkedést, mert elő­ször azt vizsgálja meg, hogy az iskola nem tartozik-e a követség diplomáciai státusához, mert ez esetben ugyanis területenkívüli­séget élvez. Reuben Dubrovsky háztulajdo­nos azt mondja, vele nem közölték, hogy a néhány hónappal ezelőtt kibérelt épületben iskolát akarnak felállítani. Diplomáciai kö­rökben érdeklődéssel várják a fejleményeket. MEGTALÁLTA GYÉMÁNTGYŰRŰJÉT LONDON. — Egy húsz éves fiatal leány elvesztette gyémántgyűrűjét az egyik igen forgalmas londoni üzletházban. Egy óra múl­va keresésére indult s a gyűrűt ott találta a földön anélkül, hogy a mellette elhaladt ezer és ezer vevő észrevette volna. Még csak rá sem tapostak, gyűrűjét teljesen ép állapot­ban vette fel a földről. ATOM-MOTOROS REPÜLŐGÉP ANYAHAJÓT ÉPÍTENEK NEW YORK. Az Egyesült Államok ten­gerészeti minisztere, Charles Thomas beje­lentette, hogy teljesen elkészültek egy 85.000 tonnás nyolc atommotor által hajtott repülő­gép anyahajó tervei. A hajó építését július elsején kezdik meg, a költségvetési év elején, amennyiben a szükségletet a Kongresszus megszavazza. Ez a 85.000 tonnás hadihajó nagyobb lesz mint a Queen Elizabeth, mely csupán 88.678 tonna.--------------------o--------------í--------­LEZUHANT A HATODIK EMELETRŐL TORONTO. — Michael Dibiase vasszerke­zeti munkás a Bloor Street, W. 246 szám alatt készülő épület hatodik emeletén elvesztette a talajt lábai*a!ól és a mélységbe zuhant. Kór házba szállítás közben meghalt. Az ügyész­ség vizsgálatot í-endelt el, hogy megfoltak-e az előírt biztonsági berendezések. A szeren­csétlenül járt munkás a Pigott Construction vállalatnál dolgozott. JÉGTÖRŐ CHURCHILL KIKÖTŐJÉBEN CHURCHILL. — Kanada legújabb jégtö­­í'ője, mely a “The d’Aberville” nevet viseli, horgonyt vetett a Hudson Bay kikötőjében, 610 mérföh'e Északra Winnipegtől. A jég­­töx'ő olajat és vizet vesz fel a kikötőben, mi­előtt újabb sarki útjára indulna. GYORSABB KÖZLEKEDÉS A 401-ES FŐÚTVONALON NEWCASTLE. — Az útügyi minisztérium közhírré tette, hogy a 401-es főútvonalon Pickering és Newcastle között újabb 55 mér­­földes gyorsaságú szakaszt engedélyezett. Al­len közlekedésügyi miniszter szerint a West Hill és Pickering közötti szakasz, a merőle­ges átszelő utak nagy száma miatt, az eddigi 50 méiföldes óránkénti sebességét felemelni nem látszott megengedhetőnek. Személyszál­lító gépkocsik és autóbuszok már az uj sza­bályok szerint közlekedhetnek. CSSRKEÓLBA ZÁRTA GYERMEKÉT DOWN PATRICK. — Margaret Haipenny 45 éves asszony büntetésül csirkeólba zárta 7 éves fiacskáját. A kegyetlen anyát a bíró­ság kilenc havi elzái'ásra Ítélte. A gyermek kórházban van s az orvosok szerint hosszú időbe kerül, míg idegrendszere újból teljesen helyreáll. UJ NAPTART KÉSZÍTETTEK INDIÁBAN UJ DELHI. — Indiában a jövő esztendő­ben uj naptárt léptetnek életbe, mely a nyu­gati Gregorian naptárhoz hasonlít. Az india' koimány az uj nemzeti naptár életbelépteté­si napját 1957 március 22-ére tűzte ki. Rég-' bonyolult naptárának eltörlésével ismét kö­zelebb lép India a művelt nyugati világhoz. ‘ A Nemzetünk végső elkeseredéséből kirobbant legújabb magyar szabadságharc kápráztató hősiességgel vívott első fejezete bezárult. A minden előzetes tervezés és megfontolás nélkül, az év­ezredes szabadságvágy visszatarthatatlan ösztönzéséből ki­indult fenséges küzdelem és annak embertelen kegyetlens/ég­gel megkísérelt elfojtása — az egész emberiség csodálatát, el­ismerését Magyarország felé fordította. Hogy ennek a hősi fellángolásnak mi lesz a közvetlen hatása és hogy az miképen fogja kialakítani a magyarság távolabbi jövőjét olyan kérdések, amelyre a választ a jövő adja meg. Mit lehet és mit kell tennünk régi' Hazánkért ? (A közönség, Tömöry beszédének e részénél egy perces néma tiszteletadással hódolt a magyar Szabadsághősöknek). Legelső kötelességünk — úgy érzem — csordultig telt szivünk minden szeretetével, bizsergő magyar vérünk minden melegével, alázatos lélekkel tisztelegni azrtij szabadságharc­ban életüket adott drága magyar ifjúság élő és megdicsőült hősei előtt. Emléküket ugyanazzal az áhítattal fogjuk őrizni — ■ amíg magyar él a földön, — mint a 100 év előtti március emlékét. Szent fogadalmat tenni, hogy megpróbálunk méltók lenni hozzájuk. v Második kötelességünk mélységes hálánk és köszönetünk kifejezése Kanada népének, Kanada kormányának, a kanadai sajtó, rádió és televíziónak. Úgy a hivatalos Kanada, mint a közvélemény, — az első perctől kezdve, teljes szivével a megérzett magyar igazság mögé állt és meleg szimpátiával kisérte régi Hazánk kétség­­beesett élet-halál harcát, a kőparittyás, kis magyar Dávid harcát — az áliig páncélozott Góliáttal. Kanada megtette azt amit megtehetett. Megmutatta, hogy nemcsak területe és gazdagsága nagy, hanem a szive is és Kanada ezzel a nemes gesztussal valóban igazi uj' Hazánk lett. Sokkal igazabban, mint az állampolgár­­sági bizonyítvánnyal ! Viszonzásul biztosíthatjuk uj Hazánkat, hogy a kipróbált és elismerést őszinte magyar hűséggel, tettekkel fogjuk szol­gálni békében és háborúban .egyaránt. $ Éppenúgy köszönetét kell mondanunk a rabszolgaságban velünk osztályos vasfüggöny mögötti népek itteni szerveze­tének és azok vezetőinek, akik minden tekintetben azonnal és habozás nélkül mellénk állottak. Teljes erkölcsi támoga­tásban részesítették a magyar szabadságharc ügyét és azzal testvéri szft’iraditást vállaltak. Eme köszöneteknek nyilvános lerovása után, vessünk számot önmagunkkal. Vessünk pillantást az uj magyar sza­badságharc eddigi tanulságaira és eredményeire. 1. A magyar egyetemi ifjúság — amely elenyésző csekély %-kivétellel, tehát majdnem teljesen a paraszt és munkás­­szülők gyermekeiből áll, — amelyről azt hitték és hirdették nemcsak az otthoni bolsik, hanem a szabadföldi magyarok s, — hogy az a kommunista nevelés következtében a kom­­nunista jövő alapköve lesz, vérének hullatásával — olyan bámulatos hősiességgel tett tanúságot a magyar szabadság eszménye mellett-, amely felülmúlja az 1848-as márcipst is. Az otthoni ifjúság tehát nem, hogy el nem romlott, ha­nem fölébe nőtt minden előző generáció ifjúságának és az iga­­;i, a hősi, az ideálig magyar szabadság áldozatos bajnoka lett. Ezt a szovjetnek is látni kellett, — s ha tud gondolkozni ízen elgondolkozhat! 2. Majdnem ugyanez áll a proletárparadicsom állítólagos élvezőire, a munkásságra is. A magyar munkásság nem könnyelműen, nem lelkesedés­ből, hanem a 12 év alatt,benne felhalmozott tapasztalatok ke­­erü, de kérlelhetetlen következetes kiértékelése folytán csat­lakozott az ifjúsághoz. Ez, a magyar rpunkás a kialakuló távolabbi magyar jövő második pozitív reménysége. És Kreml urai ezen is elgondol­kodhatnak. 3. Az a szívfacsaró hősiesség, — hogy fiatal gyerekek, gyerek!eányok mennek neki szovjet tankoknak és katonáknak mutatja, hogy az oroszgyűlölet az anyatejben van. Ezen is ^tűnődhetnek Sztálin utódai ! Egy másik nagyjelentőségű eredmény az, hogy az ottho­­n magyarság ezzel a kápráztató huszárvágással szétvágta ízt a hazugsághólyagot is, — amit jólismert, alattomos ellen­­égeink 50 évig fújtak, — mert színvallásra kényszerítette ízt a “mintademokráciát”, melynek buta bámulatától vissz­hangzott a nyugati Világ. Előbb-utóbb eljön Európa ujjárendezésének ideje, amikor a most kiöntött drága, fiatal magyar vér, a magyar érvelések íihazudhatatlan alapja lesz. Az események nyugati szemüvegen keresztül való vizs­gálata is megérdemli, hogy szenteljünk rá egy percet. A magyarság újra hitet tett a nyugati keresztény kultú­­ához- való elszakíthatatlan tartozása mellett. Régi dicsőségünknek az éji homályból fényesen kicsillanó bravúrjával újra a történelmi hivatástudat útjára lépett és a íabozó, hanyatló nyugati világnak nemcsak irányt mutatott, — hanem egy következményeiben ma még be nem látható avinát is elindítva a Nyugatért és a Nyugat helyett is cse­­ekedett. Az az embertelen terror, az a lélektelen kegyetlenség, ’.melyet a megszálló orosz csapatok az uj szabadságharc le­verésében alkalmaztak és az az, ellenhatás, amit az kiváltott Vlagyarországon és az egész embeiiségben, az a szovjet veze­­őket is meggondolásra késztette. Ezt mutatja az a viszony­­agos csend, ami ma odahaza van. Sajnos az orosz már any­­lyit hazudott, hogy senki sem hisz ígéreteiben s ezért a sza­badságharcosok sem teszik le a fegyvert. Nem tudjuk mi lesz a szovjet kolosszus elhatározása. Hsszatér-e ahhoz az erőszakhoz, amely a mai magyar sza­badságharcot kirobbantotta s ezzel rövid időre ugyan csatát yer, de birodalmának széthullása idők múltán a halál bizo­­yosságával bekövetkezik, — vagy lemond a pillanatnyi erő­szakról saját jövőjének biztosítása érdekében. Egy bizonyos : semmi erőszak sem tudja megölni a sza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom