Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1956-07-14 / 28. szám
KANADAI MAGYARSÁG 5 VI. 28. sz. 1956 július 14. Miért ír még tollal ? mikor HETI 89 centért már egy uj. angol-magyar betűs írógép tulajdonosa lehet. Kérjen még ma magyar katalógust. SZÁLLÍTÁS KANADA EGÉSZ TERÜLETÉRE Magyar kiszolgálás. 1.1. SHAROUN CO. 781 QUEEN ST., W. TORONTO. vwwvwvwyvwTM^ “i Ha használt autóját el akarja adni, vagy alkatrészt kíván vásárolni, hívja fel a AUTO-WRECKING-ET MR. JUHÁSZ 2004 Stanley Ave. Niagara Falls Tel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 Westinghouse rádiók, jégszekrények, mosógépek és televíziós készülékek kényelmes reszletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland. Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G. SOMER /ILLE & SON telepén Wellandon. 303 Division St. Tel. 4515 Autóját azonnal javítja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— vv*v/vswvvw/vvw/vvwv IRÓGÉPJAVITÁST KARBANTARTÁST, magyar betűre való átszerelést szakemberrel végeztessen. Telefon : LE. 3-6574 Cím kiadóhivatalunkban is leadható. Ha széppé akarja tenni padlóját : Béreljen padlócsiszológépet, gyalut és padlófényezőgépet. CANADIAN FLOOR SERVICE 661 Gerrard St., E., Toronto Telefon : Rí. 5200. VWVVVAVVVVVVV>VV\VAVy JÖJJÖN EGYNAPOS HAJÓÚTRA AZ S. S. CAYUGÁN ! Járatok naponta Niagara-onthe- Lake-ra ,és Queenstonba. Autóbuszjáratok Buffaloba és a Niagara vízeséshez. Menetrend : Reggel : Indulás 9.00-kor minden nap. Délután : Indulás 2.55-kor szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap. Este : Indulás 6.15-kor hétfőn, kedden és csütörtökön. Továbbá este 9.45-kor pénteken, szombaton és ünnepnapokon. Viteldíjak : Felnőtteknek oda-vissza $3.25, egy útra : $1.80 Gyerekeknek oda-vissza $1.50, egy útra : $0.85. © Nagyszerű pikniklehetőségek a folyó partján. © Úszás, fürdés a gyönyörű Lions-strandon. © Minden este tánc a fedélzeten. Részletes felvilágosításért hívja az EM.3-5155 számot. MOZI MŰSOR MELODY THEATRE, TORONTO 1344 COLLEGE ST. TEL.: WA.2-0850 — WA. 2-6319* Csütörtöktől, 1956 július 12-től szerdáig, július 18-ig bezárólag. DIE PRIVATSEKRETÄER1M Angol feliratokkal. ’ Egy csinos leány vidám kerülőútjai a sikerhez és a bol-j dogsághoz. IFőszereplők : SONJA ZIEMANN, RUDOLF BRACK* kPAUL HÖRBIGER, WERNER FÜTTERER és mások.* VÁLTOZATOS KISÉRőMüSOR Előadások naponta 6.05 és 8.30-kor, Szombaton 2.05, 4.45, 7 és 9.15 órakor. [MELODY THEATRE, MONTREAL* 'SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok). AV. 8-3070, Péntektől 1956 július 13-tól csütörtökig, július 19-ig bezárólag. AZ ÉV LEGMULATSÁGOSABB KACAGÓSLÁGERE’ ONKEL AUS AMERIKA Angol feliratokkal. IA legkitűnőbb alkalom mindenki számára, hogy sokat! nevessen és pompásan szórakozzon ! *GRETHE WEISER és HANS MOSER együttesen bizto|sítanak szakadatlan kacagást, a többi szereplő között. VÁLTOZATOS KISÉRőMüSOR Előadások kezdete naponta 6.05 és 8.30, 'szombaton és vasárnap 2.05, 4.15, 6.30 és 8.45 órakor./ YORK THEATRE, HAMILTON *1956 július 12-, 13 és 14-én (csütörtöktől-szombatig)' 'BOLVÁRY GÉZA első háború utáni nagy szinesfilmje] DALMATINISCHE HOCHZEIT ^Álomszép, ragyogóan szinpompás tájak az azúrkék Adria/ }partján, káprázatos táncjelenetek, tarka népviseletek. /Főszereplők : ELMA KARLOWA, PAUL DAHLKE.f PETROVICH SZVETISZLÁV és még sokan mások. VÁLTOZATOS KISÉRőMüSOR Előadások naponta 6 és 8.15 órakor este. Szombaton 2 órától folytatólagosan. ARANYKARIKA Irta : SZUNYÁI ZOLTÁN. NYARALJON M U S K O K Á N a GOLDEN GATE LODGE-BAN] CSÁSZÁR I S T V ÁN közismert nyaralójában. Magyar és bécsi konyha. — Italok az L.C.B.O. által engedélyezve. Homokstrandja egyedüli Muskokán, privát tenniszpálya, motorcsónak, T.V. a társalgóban és golfpálya két mile-ra. Torontótól csak 120 miles távolságra. HETI ÁRAK: teljes ellátással személyenként $35.00-tól ELŐSZEZONBAN : júniusban és szeptemberben árengedmények. Megnyitás: június 1-én (hosszú-v,eekend.) ^Felvilágosításért írjon: MANAGER, Golden Gate Lodge,*1 Muskoka, Milford Bay, Ontario. Tel.: Milford Bav 9 R 4. XXI. A DANUBIA SERVICE CO. HÍREI A DANUBIA SERVICE CO. mint az IKKA és IBUSz hivatalos kanadai megbízottja közli, hogy a legújabb magyarországi rendelkezés értelra, stb. minden korlátozás nélkül. Köztudomású, hogy a magyar törvények szerint tilos feketén pénzt küldeni Magyarországra, az ilyen úton küldött pénz számtalanszor el lett sikkasztva, elveszett és sok esetben Magyarországon mében kanadai állampolgárok'i^olleijnetlenségei voltak a címmagyar látogatási vízumot]zeftnek, a Jeladó pedig, aki itt kaphatnak. Ezirányú kérve- ]dollárt fizetett be, nem tudja nyék elintézését irodánk kész-I hogy hol keresse pénzét. Válassza tehát a hivatalos biztos és előnyösebb IKKA utat. Bő- ebb felvilágosítással szíj vevesen szolgálunk DANUBIÄ SERVICE CO. 296 Queen St., W., Toronto Tel: EM. 4-8537. séggel vállalja. Megbízottunk most érkezett vissza Budapestről és közölhetjük, hogy Magyarország szívesen fogad látogatókat. Minthogy a vízum megszerzése néhány hónapot vesz igénybe, tanácsoljuk, hogy az utazni kívánók a vízumkérvényt körülbelül 6 hónappal a tervbe vett utazás előtt irodánkon keresztül nyújtsák be. MAGYAR Felhívjuk figyelmüket, hogy | GÉPIES MOTH L MOKKAL az IKKA küldemények mindj __ lestett nagyobb népszerűségre tesz- CSERÉPEDÉNYEK nek szert. Ha nem tudja, hogyj KORSÓK, TÁLAK, magyarországi rokonainak mi-j VIRÁGVÁZÁK re van szüksége küldjön tét- i kaphatók kiadóhivatalunkban szésszerinti összeget SZA- *96 Doverconrt Rd., Toronto. BAD VÁLASZTÁS-ra. IKKA j Végül égy másik fekete dobozban hosszú ,és nehéz kulcsot találtam. A kulcs végén papírszalag lógott halványuló felírással : "Kriptakápolna kulcsa.” A szivem nagyot dobbant. Ez már igen ! Néztem a kulcsot, titkos vágyak huj lógattak és addig néztem, míg sietve a nadrágzsebembe csúsztattam. Onnan aztán a biztosabbnak látszó helyre, kabátom belső zsebébe. Tovább kutattam és a fiók legmélyén egy vaskos füzetre lakadtam. Első oldalán nagy betűkkel : “Naplóm.” Alatta friss írás tintanyomaival : “A halálom után megsemmisítendő !” ! Bensőm rosszaié hangja így szólt : “Lulu, ehhez ne nyúlj ! :Tedd vissza !” Sietve visszatoltam a fiókba, de a kezem tojvabb tartotta a füzetet. A lelkiismeretem tiltott, a kíváncsiságom sarkalt s az akaratom ide-oda hányódott e két parancs j között. Végül is az utóbbi volt az erősebb. Elolvasni a naplóból csak néhány sort. . . Kielégíteni kíváncsiságomat . . Hisz ez nem lehet bűn, mert én akkor is nagyon szeretem apát . . Betoltam a füzetet, ismét kihúztam, ismét betoltam és végül magamelé kaptam és felnyitottam. Mélyen föléje hajoltam és olvasni kezdtem az utolsó oldalán feljegyzett sorokat : ) “Ma ismét négyszemközt beszéltem Annával. Régen tu,dom. hogy szándékosan kerül, szinte bujkál előlem. De ma ő maga is bevallotta. Nem akart látni, nem akarta a hangomat hallani. Talán már jobb is így. .. Hiszen a mi életünk elmúlt. És a gyermekeink életében folytatódik...” Csöndben kinyílt az ajtó és anya állt meg mögöttem. A könyvet ijedten összecsaptam. — Lulu, hát te mit csinálsz itt ? Felkapta az asztalról a könyvet és elsápadt, majd haragtól vörösödött ki az arca. — Szégyeld magad. . . Apád titkai után kutatsz. — Én csak, én csak . . — Menj, menj, látni sem akarlak. Elkullogtam. Kimentem a kertbe és fázósan ténferegtem a keskeny utakon, zörgő levelek bíbor szőnyegén. Valami fájt. Valami a torkomat fojtogatta. Egy .érthetetlen bánat, amelyet apa naplója váltott ki bennem, meg az én bűnös kíváncsiságom. Szerettem volna kinyújtani a kezemet egy pajtási kéz után, kérni valakit, aki meghallgat és felel nekem, mert én oly sok mindent nem értek és oly súlyos ez az én tudatlanságom. De csak az őszi szél ölelgette a fákat és felém kiáltott vádoló hangja : , — Elloptad apád titkait. Aztán a kopár fák megrázkódtak és suttogva adták tovább : — Halljátok ?. . Apjának titkait. S a lankadt pázsiton guruló levelek fecsegve vitték a hírt: Apjának ^titkait. A kápolna elé értem. Eszembe jutott a kulcs. Kivettem kabátom belső zsebéből és izgatott sietséggel helyeztem a zárba. Minden erőmet igénybe kellett vennem, hogy meg tudjam fordítani a kulcsot és ki tudjam nyitni a súlyos vasajtót. Dobogó szívvel léptem át a kápolna küszöbén. Első érzésem a csalódás volt. Valami mást vártam, valami meglepőbbet. A falak között szellőzetlenül gyűlt meg a nyár melege és furcsa, nehéz illat nehezedett a mellemre. Az oltárkép alól egy nagy, fekete pók mászott ki. A légáramlás meglebegtetett egy-egy koszorúszalagot az oltár lépcsőjén, de a harangkötél súlyosan és mozdulatlanul ereszkedett le a boltozatból, mintha kőből volna. A nyitva hagyott ajtón hús szél rohant be és zizegni kezdtek a koszorúszalagok. Elhervadt rózsák szirmai halk zizzenéssel pergették lábaim elé a leveleiket. A harangkötél is megingott kissé, majd hatalmas dörrenéssel becsapódott mögöttem a vasajtó. Kívül éles csörrenéssel, a kőlépcsőre hullott a kulcs. Az ajtóhoz futottam. De nem volt belül kilincse. Mintha azok, akik a kápolnát létesítették, attól féltek volna, hogy feltámadnak és kimennek a halottak. A halottak, akiknek néma világába zárt engem a becsapódott vasajtó. Istenkém ! Mi lesz most velem ? Hogyan menekülök én innét ? Nekiestem a vasajtónak és mind a két öklömmel döngetni kezdtem azt : — Segítség ! Segítség ! Alattam halottak, a sarokban sötétedő árnyak s a fény lassan kihúzódik a rácsos ablakon. A pók megállt az oltárkép fölött, a fehér falon és várakozóan nyújtotta ki hosszú, véikony lábait. Mintha énrám várna. — Segítség ! Segítség ! De csak a szél dühöngött odakünn, míg idebenn az árnyak nőttek egyre. Behunytam a szemem és kétségbeesetten jajongtam befelé : — Istenem, Istenkém ! Mi lesz most velem ? S amint szédülten imbolyogtam, az arcomhoz ütődött valami. Az öklömmel előre sújtottam ijedten s akkor a kezemjeakadt a harangkötél. Hirtelen megrántottam. Fejem fölött K.naszos csendüléssel kiáltott fel a kis harang, az én rémületem hangján : Jaj, jaj ! Jaj. jaj 1 Jaj. jaj ! Szinte átöleltem a harangkötelet és úgy rángattam lázas kétségbeeséssel. A harang pedig odafönt messzehangzóaP hirdette a vészt : Jaj, jaj 1 Jöjj-jetek ! Jaj, jaj ! Segítsetek'! Odakünt végre rohammal közelítő léptek hallatszottak. Anica ért legelőbb a vasajtóhoz és az izgalomtól remegő hangon kiáltotta be : — Ki van odabenn ? Ki húzza a harangot ? Aztán Katka még- ijedtebb kiáltása hallatszott az ily eu helyzetekben tájékozott szakértelem szövegével : — Jó szellem, felelj, ki vagy odabenn ? i i a csöndön áthatoló Én vagyok ! Én ! — Nyissátok ki ! — kiáltottam már kétségbeeséssel As végre hallhatóan. Lulu ! Végre felnyílt az ajtó. Szédülten borultam Anicára. ö mély lélegzettel magához ölelt : > — Szegénykém, édeském, hogy került ide ?— Csak, csak... Nem tudtam többet mondani. Egész testemet rázta a sírás. Katka sóhajtozott, hogy ez még bajt jelent, ő tudja, inert ha megszólal a kápolnaharang, az mindig valami baj közeledtét jelzi. A ház felől, mint egy Katka sejtelmeinek beteljesüléseként, a szobalány sietett felénk : — Kisasszony ! Fiatalúr, hamar tessenek jönni ! Valami szörnyű hír izgalma remegett a hangjában. Bennem megdermedt a sírás. Anica kézen fogott és futva nentíink a házig vezető úton, be a kapun, föl a lépcsőkön. A hátunk mögött Katka suttogott vészterhes hangon a szobalánnyal és sopánkodva mondogatta : — Tudtam. Teremtő Istenem, én mindezt előre tudtam. Az emeleti lakás összes szobáiban égtek a lámpák. Többhelyütt kitárt ablakok és ajtók. Anicával anya szobájába léptünk, épp amikor apát hozták be a szomszédos szobába egy széken. A feje a mellére hanyatlott s kezei ernyedten ereszkedtek le a szék két oldalán. • — Rosz-szul va-gyok. .. Rosz-szul va-gyok. .. Az ő hangját hallottam és ez a hang mégis oly távoli és idegen volt, mintha a föld mélye alól nyöszörgött volna fel. Anica elfojtott sikollyal futott apa felé. Én megtorpantam a szoba közepén, aztán ráborultam az ágyra és a fülemre szo. Róttam egy párnát. Nem akartam sem látni, sem hallani. Kis idő múlva anya lépett mögém és megsimogatott : — Gyere Lulu, gyere be apához. Rémülettel néztem rá a párna felöl. A másik szobából egyre hallatszott a szívettépő és tagolatlan nyöszörgés. Megrázkódtam és visszadobtam a fejemet az ágyra és az arcomat még mélyebben fúrtam a párnába : Anya átölelt : — Kisfiam, ne félj. Apának nem lesz semmi baja. Ne félj. Féltem, rettentően féltem és hogy el ne húzhasson anya, megkapaszkodtam a párnák lágy tömegében. Anya végül magamra hagyott. Becsukódott mögötte az ajtó mindkét szárnya. . Egyedül maradtam. Az ablakhoz léptem és azt néztem, hegy a sötétedő égen nem sulian-e át egy fényes lélek. Kocsi gördült a házunk elé. Majd egy idő múlva anya hálálkodó hangja hallatszott a folyosó felől : — Köszönjük Rosenstein úr, ez szép magától. — ó, méltóságos asszonyom, mindnyájan emberek vagyunk. Ez a Rosenstein hangja volt. Suttogó és megilletődött. Anya kisvártatva ismét bejött hozzám. Rémülten néztem rá. Hát mégis, azt akarja, amit én nem tudok megtenni ? Nem és nem ! — Kisfiam, most légy okos és bátor. — szólt anya. Fáztam, rettegtem és ellenkezésre kész rémülettel néztem rá.- Neked — folytatta — Tóni bácsiékhoz kell menned. • Felsóhajtottam. — Igenis. A kapu előtt már várt a kocsi, amit Rosenstein bocsájtott a rendelkezésünkre és egyben meg'kérte anyát, hogy mindenben rendelkezzék vele, amiben a segítségünkre lehet, ő maga csomagolt engem a pokrócok közé, aztán visszalépett a kapuba és felkiáltott a kocsisnak, a mi egykori öreg kocsisunknak : — Hajtson Andris ! Egymagám ültem a fogat hátsó ülésében. Tágra meresztett szemmel, halk, benső remegésekkel. És közben néztem a kocsist, a széles hátát meg gömbölyű kalapját a fején. Csak a lovakkal törődött, a könyöke néha megmozdult, de a teste Stinte mozdulatlan volt, mintha odaöntötték volna. — Apa rosszul van — szóltam fel hozzá, mert szerettem volna bátorító és vigasztaló szót hallani. A kocsis a torkát köszörülte. Nem tudta kimondani azt, amit gondolt. Aztán a lovak közé suhintott és hátradöntötte a törzsét, a megfeszített gyeplőszárral serkentve fokozott rokonira a lovakat. Talán el akar szöktetni engem valahová, ahol megszűnik a házunk felé közelítő, gonosz vész ? Haragosan sziszegett valamit, halk káromkodásokat szívott vissza magába. A végzetet szidta, amellyel szemben tehetetlen. A mi egykori kocsisunk, Andris, akit szeretett apa .és aki tisztélte apát és szeretett engem. — Imádkozni kell — felelte végre anélkül, hogy viszszanézett volna. Hiszen én már imádkoztam. Egyre mondogattam magamban az imák szövegét. Miatyánk Ur Isten, boldogságon S űz Mária, hiszek egy Istenben, suttogtam egyre magamban. Egyszerre és egymásba ömlesztve mind a három imádság szavait. Néha meg minden elnémult bennem és egyetlen szó .-epi jutott az eszembe. Csodálkozva bámészkodtam el azon, hogy milyen furcsa árnyéka van ott az egyik fának. Majd a patkók pattogását hallgattam és figyeltem a kocsi rúgóinak ütemes játékát. . . Aztán hirtelen ismét apát láttam magam előtt, amint egy széken hozták be a szobájába, a mellére eresztett fejjel, ernyedten lehulló kezekkel. — Bocsásd meg a mi vétkeinket. .. Szabadíts meg minket a gonosztól. .. Számlálni kezdtem az útmenti jegenyéket. Ha az utolsó jegenye páratlan szám lesz, az azt jelenti, hogy apa meggyógyul. Páros volt. Nem lehet! Alighanem rosszul számoltam. Visszamenet újból meg fogom számlálni. Hanem, ha ott abban a kis házban világos még egy ablak, akkor is.’.. A kis ház apró ablakszemei könyörtelen feketeséggel néztek az országúira. Az nem lebet 1 Talán van még egy ablaka a háznak, valahol az udvar felől, amit nem láthattam és az világos. .. (Folytatása következik).
