Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)
1956-07-07 / 27. szám
Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. ßeuuitUeut ‘T Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunisia hetilapja. Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto VI. évfolyam, 27. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1956 július 7. A LAVINA ELINDULT I MATTYASOVSZKY KORNÉL EURÓPAI KRÓNIKA MI TÖRTÉNT FÜZEMBEN ?--------0--------A világsajtó egyöntetűen számolt be a nyugatlengyelországi Pozenben az elmúlt héten történt kommunistaellenes lázadásról. Maguk a bolsevista lapok sem igyekeznek eltitkolni a felkelést és annak jelentőségéhez talán még több kommentárt fűznek, mint a túlóvatos nyugati sajtó. A múlt hét elején nyílt meg Pozenben a nemzetközi árúminta vásár, amelyre a jelenlegi szovjet külpolitikának megfelelően számos külföldit hívtak meg a nyugatról. Ezzel egyidejűleg történt, hogy az ottani ZISPO- szovjet autógyár alkalmazottainak fizetését általánosan leszállították, s egyúttal számos más lengyel nehézipari gyárban is emelték a normát és csökkentették a fizetéseket. Erre a munkások tízezrei sztrájkba kezdtek, nem mentek be munkahelyükre, hanem végigvonultak a főutcákon és “több bért, több kenyeret” követeltek. A kommunista lengyel rendőrség azonnal letartóztatta az érdekelt munkásegységek vezetőit, számszerűit mintegy 300-at, de a felkelés csak ekkor kezdődött el igazán. A kizárólag munkásokból álló tömeg megostromolta a pozeni kommunista székházat és a bolsevista titkosrendőrség épületét, ahonnan több közgyűlöletnek örvendő vörös vezetőt elhurcolt. A motorizált lengyel rendőrség, majd két teljes tankhadosztály közbelépésére volt szükség, hogy a részben kövekkel és öklökkel, részben titkos raktárakból előkerült fegyverekkel lefolytatott lázadást elfojtsák. Az összeütközésnek legalább 150 halottja volt a munkásság részéről, s mintegy 500 embert letartóztatott, vagy börtönbe vetett a szovjet parancs alatt álló lengyel rendőrség. Ezeket a jövő héten fogják úgynevezett népbíróság elé állítani, s mint a máris kiadott fenyegető nyilatkozatokból látszik, a legsúlyosabban fogják őket megbüntetni hősi tetteikért. ÚJABB BORZALMAS REPÜLŐKATASZTRÓFA-----------0-----------Két egymással párhuzamos irányba repülő amerikai utasszállító gép a Colorado világhíres kanyon-ja felett ködbe került, összeütközött és 128 utasával együtt szénné égett. Mind a két gép Los Angelesből szállt fel 5 perces időközökben, egyik Chicago, a másik Kansas City felé volt irányítva. Az amerikai repülés történetében ez a legnagyobb méretű katasztrófa. A szakértők szerint különleges légköri körülmények és a tragikus véletlenek láncolata vezetett oda, hogy a két gép, melyeknek egymástól sok mérföld távolságra és egymásfölött sokszáz méterre, egészen különböző időben kellett volna repülniük, összeiitközhessék. 5OOOCC4»ffi»OO0«CWOO«ffi Pózén népe nem hagyta abba a sztrájkot ma sem, s hírek szerint Varsóban és más lengyel városokban is terjed a munkások ellenállása a jelenlegi kommunista rezsimmel szemben. A lengyel köztársaság vezetői körében óriási ijedtség uralkodik. Czyrenkieviez miniszterelnök óvatos rádióbeszédet mondott, melyben az életnívó emelését Ígérte a lengyel népnek, s bár egészen burkoltan célzásokat tett arra, hogy a pozeni lázadást “kívülről” támogatták, úgy látszik arra még nem kapott utasítást, hogy a kenyérért és tűrhetöbb életnívóért kitört lázadásért kit okoljanak : az USA-t-e, Sztálin embereit-e, vagy esetleg Beriát és társait ? Azt azonban a lengyel miniszterelnök is bevallotta beszédében, hogy a tüntetés főcélja az volt, hogy a nemzetközi vásár alkalmából Pozenben tartózkodó nyugati érdeklődők figyelmét felhívja a szörnyű állapotokra. Hasonló tartalmú nyilatkozatokkal van tele a cseh kommunista sajtó, amely szintén munkabeszüntetésekről, lappangó sztrájkokról és hasonló tünetekről számol be a cseh bányavidékeken. A cseh miniszterelnök is nagymértékű életnívóemelést igér, s kevésbbé fenyegetőzik, mint azt várni lehetett volna. A magyarországi Szabad Nép abbeli aggodalmának ad kifejezést, hogy Magyarországon is hasonló lázadásra kerülhet sor. Keletnémetország hivatalos sajtója is béremeléseket és normacsökkentéseket igér. Valószinüleg mindez már késő. A bomlás útban van, s nincs valóban erős szovjet kormány, amely azt meg tudná akadályozni. Amikor az úgynevezett proletárdiktatúra proletárkatonái a proletár-munkásokra lövöldöznek, mert azok kenyeret kérnek, s ezek felett az ugyancsak proletár-bíróságok fognak ítélkezni, akkor csak diktatúrával és vérengzéssel lehet még tovább állj-t parancsolni a tömegeknek. Ezt pedig Kruscsevék nem merik, de nincs is erejük hozzá, hogy megtegyék. SZTRÁJKOL AZ AMERIKAI ACÉLIPAR-----------o----------Az amerikai acélipar 650.000 munkása sztrájkba lépett, s ezzel megbénította az USA iparának igen tekintélyes részét. Egyelőre még nincs remény a függő kérdések megoldására ; a szakszervezet 22 százalékos béremelést követel, ami teljesen lehetetlen helyzetbe hozná a gyárakat. Az átlag acélmunkás már ma is 2.46 dollárt keres óránkint, s a gyárak 7.3 centes további béremelést Ígértek, s évi 50 héten át garantált bért. Mindez úgylátszik még nem elég. pedig az amerikai gyáripar gerince az acéltermelés. Eisenhower elnök bizonyára élni fog közbelépési jogával, ha a sztrájk veszedelmes hatással lenne az amerikai közéletre. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI SZOLGASÁGÁNAK ÚJABB JELENSÉGEI-----------o----------(FEP.) Magyarország orosz utasításra és az orosz világpolitikai és világgazdasági érdekek szolgálatában az utóbbi napokban több olyan külkereskedelmi egyezményt kötött, amelyek újabb terheket raknak egyoldalúan a magyar dolgozók vállára, viszont kétségtelenig jól szolgálják a szovjet érdekeket. Legfontosabb köztük az 1956—57. évi mag-var—jugoszláv kereskedelmi árúcsereforgalmi egyezmény megkötése Belgrádban június 21-én. Az egyezmény értelmében Magyarország vegyianyagokat, olajtermékeket, rádiót és alkatrészeit, textilárút, műtrágyát, gépeket, szállítási és kikötőberendezést, hűtőkocsikat, Diesel-motorokat, mozdonyokat, motorvonatot, acél- és aluminiumárút, valamint cukrot ad el Jugoszláviának ; cserébe tűzifát, fenyőfűrészárút, vasúti talpfát, ólmot, vegyszereket, sertést, szarvasmarhát, dohányt kap Jugoszláviától. Nem kétséges,, hogy az árúforgalom alapját képező átszámítás nem Magyarországra kedvező. Az árúcsereforgalom kerete 19—20 millió dollár. Ezenkívül Magyarország 2 millió dollárt fizet a rijekai, fiumei kikötő használatáért. A Magyar Nemzet június 21-i száma közli a magyar—koreai kultúrális valamint árúszállítási egyezmény megkötését, amely Kim ír Szén elnök vezetésével Budapesten járt északkoreai küldöttséggel folytatott tárgyalásoknak az eredménye. Az árúszállítmányi egyezmény tételeit nem részletezik, amire, minden ok megvan, mert nyilvánvaló, hogy az egyoldalú magyar szállításoknak északkoreai részről alig van ellenszámlája. Soha nem lehetett hallani északkoreai importról. Viszont éppen a Magyar Nemzet június 21-i száma közli, hogy a DIMÁVAG gépgyár Északkoi-ea számára gyárt hatalmas légi kalapácsokat. Ugyancsak az egyoldalú magyar teljesítéseket mutatja a Budapesten éppen most megnyílt kiállítás a magyar építészek északkoreai munkájáról. Franciaország szociáldemokrata külügyminiszterének Pineaunak washingtoni látogatása ez alkalommal többet jelentett az e pillanatban még széttagolt s az afrikai kérdéssel súlyosan megterhelt Európának, mint az eddigi konferenciák. A függetlenségüket visszanyert északafrikai államok : Marokkó és Tunisz ugyanis tagjai lesznek az Egyesült Nemzetek Szövetségének, az UNO-nak és nem lehetetlen, hogy valamilyen formában magának a NATO-nak, tehát az Északatlanti Szövetségnek. A NATO az északafrikai katonai támaszpontok nélkül stratégiailag igen nehéz helyzetbe kerülne. Viszont Marokkó és Tunisz támogatják testvérnépüket, illetve arab szomszéduk Algír függetlenségi törekvéseit. Ehhez járul az úgynevezett pánizlám mozgalom, amelynek csúcsszervezete : az “Arab Liga”. Az Arab Liga már évek óta nyíltan hirdeti — főleg a Kairóban működő rádióállomásán “az arabok hangja” című adásaiban, hogy az Arab Ligában egyesült arab államok politikai célja az úgynevezett “Maghreb”, tehát az arab-nyugat felszabadítása : a gyarmatosító európai hatalmaktól. A kairói katonai akadémián a fiatal arab tiszteket ebben a szellemben nevelik, s miután ezek a tisztjelöltek hét különböző arab állam polgárai, nyilvánvaló, hogy : évente sokszáz olyan katonailag képzett arab nacionalista hagyja el ezt a kitűnő katonai akadémiát, akik odaadó hívei az arab államok teljes integrálásának : egy arab konfederációnak. Egyiptomnak ebben a politikai tervben vezető szerepe van. Egyiptom pedig egyre inkább a Szovjetunió politikai befolyása alá kerül. .. A világpolitikának a közel- és középkeleti kérdés a legsúlyosabb gondja. Szinte döntő jelentőségű kérdés, amely a Ke!et és Nyugat közötti erőviszonyt meghatározhatja.. . Ezért van Shepilov szovjet külügyminiszter kairói látogatásának olyan nagy jelentősége. Hogy ez pont akkor történt meg, amikor 75 évi megszállás után az utolsó angol katona is elhagyta a szuezi csatorna partvidékét, annak nem csak szimbolikus jelentősége van. Amikor 1869-ben a francia Lesseps Ferdinánd nagy művét, a csatornát ünnepélyesen megnyitották, Európa és a világ másképpen nézett ki. Az ünnepélyes megnyitón résztvett az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója Ferenc József is, mint a Khedive személyes vendége. A Monarchia Európa egyik katonai nagyhatalma volt s Ferenc József pedig a “kontinens első gentlemanja”, mint azt Victoria angol királynő mondotta... De az angolokat semmi és senki sem gátolta abban, hogy tizenhárom évvel később megszállják a csatorna partvidékét biztonsági okokból s mert a “Khedive megbízhatatlan” volt... ? Hetvenöt esztendeig állomásoztak ott brit tisztek, katonák, mérnökök, közigazgatási emberek s családtagjaik. Most, hogy az utolsó angol is elhagyta a Szuezi csatorna partjait Egyiptom hatalmas ünnepségeket rendezett, örömünnepeket, amelyek iránt megértéssel lehetünk, hiszen ezzel a függetlenség teljes és tökéletes lett, — de ugyanakkor aggódva kell a Szovjetunió tapsát hallgatnunk. . . Moszkvának minden oka megvan arra, hogy a semleges világ rokonszenvét keresse. Togliatti szenzáció számba menő kritikája Bulganinról, Kruscsevről és társairól, mint Sztálin társutasairól és munkatársairól az első jele annak, hogy a nyugati államok kommunistáinak a Kreml már nem imponál Ez pedig halálos csapás Bulganinékra, mert ezzel a nyugati világ kommunista megtorpedózása, egy, a kapitalista világot megrendítő “csendes” forradalom lehetősége a minimumra csökkent. Hozzájárult ehhez a presztízs-veszteséghez a Bernben .'.őst lezajlott per a berni román követség merénylői ellen. Az elitéit románokat a világ közvéleménye azonban felmentette. A vádlottak : négy fiatal román nem bánt meg semmit, öntudatosan vallották, hogy újra megtennék ugyanazt, hogy a világ figyelmét felhívják a bolseviki rabszolgarendszerek kegyetlen diktatúrájára. (A magyar emigráció tanulhat a románoktól). A Párisban székelő “Szabad Románok Ligájá”aak főtitkára, — aki nem vasgárdista, hanem konzervatív, volt hivatásos diplomata, — példátmutatóan vette védelmébe honfitársait. A románok emigrációs szervezetei különben is példásak. Itt Németországban a legrégibb egyetemek egyikén Freiburgban “Román Intézet” működik, hatalmas könyvtárt rendeztek be. feltűnést keltő könyveket és röpiratokat adnak ki s világnézeti, vagy pártállásra való különbség nélkül járulnak hozzá munkájukkal a világon szerteszórt román emigránsok. Hol vagyunk mi ettől ? Hol van az a magyar intézmény, amely az emigrációban élő tudósokat, írókat egy ilyen szeleim központban összefogná ? (Egy szellemi végvár, amely Márai Sándort és Milotay Istvánt. Zilahy Lajost és Szitnyai Zfútáiit, Vaszary Jánost és Gábort és Baráth Zoltán történészünket egyaránt befogja a magyar nemzeti propaganda nagy munkájába, hogy csak egy-két ismertebb nevet említsünk . ..) Hiszen nem a németek veszítették el a háborút, hanem mi : — a volt szövetségesek, akiknek nem maradt egy talpalatnyi földünk sem szabadon, ahol megvethetnénk a lábunkat. Mi nem készülhettünk országunk felszabadítására olyan eszközökkel, mint a németek : — diplomáciai és politikai, gazdasági és kultúrális offenzívával ,és nem utolsó sorban 32 milliárdos hadi-költségvetéssel, mint ahogyan azt most Blank német honvédelmi miniszter közölte . . A világ ma velük tart. Hitler tizenegy évvel ezelőtt halt meg s ma egy uj, merőben más német világ keletkezett a romokon. Hitler egyébként a múlt héten halt meg csak hivatalosan. A Barchtesgaden-i járásbíróság fekete tábláján megjelent egy bírói végzés, amely tudatja, hogy Adolf Hitler berchtesgadeni lakost halottnak nyilvánítják . . (S ha a szenzációkat vadászó képesujságok s bulvárlapok nem írnának egyre újabb intimitásokat az elhunyt német nemzetiszocialista vezérekről : a németek már régen elfeledték volna őket. Most például Münchenben azzal vannak elfoglalva, hogy a w. c. tehát vizklozett feltalálójának, a müncheni Franc Xavér Haeberlnek százéves jubileumát ünnepeljék, azonkívül, hogy egy nagy nyári ünnepélyen, — amelynek a címe — “szép volt annakidején”, — felelevenítsék a száz év előtti világot, amikor is a bajor királynak Lola Montez — a világhírű táncosnő, Napoleon k-.éme — volt a szeretője. Lola Montez egyébként Liszt Ferencnek is barátnője volt. Most pályázatot írtak ki : — ki hasonlít Lola Montezre ? Máig négyen jelentkeztek s az egyik fiatal hölgy valóban megszólalásig hasonlít a multszázad érdekes nőalakjára.) Visszatérve a politikára meg kell emlékeznünk a hollandiai választásokról. A szociáldemokraták 34, a katolikus párt pedig 32 mandátumot nyert. Igyhát a szerencsés Hollandia megint egy szilárd koalíciós kormánnyal számolhat. Amíg a háború befejezése óta 23 francia, 13 olasz, 12 belga kormány próbálta nemzetének ügyeit vezetni, addig Hollandiában mindössze 3 kormányválság volt. Hollandia gazdaságilag és társadalmilag egészséges kis ország, r,égi hagyományokkal s igazi, nagy nyugati kultúrával. (Ehhez a holland tradícióhoz tartozik az a kis hír is, hogy a legrégibb ezred a legendás “van Heutsz ezred” katonái védnökük a hős van Heutz tábornok emlékezetére most valamennyien bajúszt növesztenek. Egy hölgybizottságnak kell eldöntenie, hogy milyen szabású legyen a bajúsz. Eddig a következő javaslatok futottak be : — Van Heutsz-féle, nagy pödört bajúsz. Clark Gable, Rayner monakói herceg, Adolf Menjou-szerű bajúszok. Döntés még nem történt. Van Heutsz tábornok Holland-India kormányzója volt és 1904-től 1909-ig számos felkelést vert le Szumatrában.) Olyan dolog ez, mint nálunk egy időben a Kossuth-szakáll ás Ferenc József-szakáll közötti verseny volt. Bizony ez a régi jó, gondtalan világ elmúlt, de hogy emlékekben mennyire él, mutatja, hogy a Wiener Saengerknabék, a bécsi dalosfiúk budapesti látogatása óriási sikerrel járt. A magyar közönség óriási ünneplésben részesítette a bécsi dalárdát s könnyezve hallgatta a szép s nálunk oly kedvelt bécsi dalokat. A bécsiek beszámolója szerint a közönség valósággal sírt, amikor a “Mei Muttert war ’ne Wienerin” dallamai felhangzottak . . . Igen, nem jelszó, hanem valóság az, hogy mi magyarok szokásainkban, Ízlésünkben, kultúránkban a nyugathoz tartozunk. Ezért nem is csoda, ha a Firenzei Nemzetközi Könyvkiadó Kongresszuson a magyarok sehol nem voltak. Az ősi olasz város sakktáblaszerűen épített utcáin 900 vendég könyvkiadó nyüzsgött. Az olaszok/ az improvizáció, a rögtönzés zsenijei példátmutatóan rendezték meg a kongresszust, amelyre 450 vendéget vártak s ime 900 jött el. De mindenki kapott szobát s minden simán folyt le! A németek Indiával kötöttek cserefordítási üzleteket, az olaszok az arab államokkal s kézről-kézre jártak híres írók kéziratai. A nagy angolok, franciák, olaszok, spanyolok mellett feltűnést keltett a legrégibb kézirat : — Herodotos görög író eredeti pergamentje... ** * Még gyorsan elmondjuk, hogy 32 nemzet részvételével megnyílt Nyugat-Beriinben a hatodik Berlinale, vagyis nemzetközi filmbemutató. Ellentétben Cannes-al itt a politikai témájú filmeket is bemutatják s a szakértőkből, művészekből s pénzügyi emberekből álló közönség nagy érdeklődéssel várja a franciák “KZ” vagyis koncentrációs-tábor filmjét s a finnek orosz-ellenes tendenciájú katonai filmjét az “Éjszaka és köd” címűt, amely a finn-orosz háborút mutatja be. A francia és amerikai filmek vezetnek az olasz és német filmek előtt. A celluloid-ipar és művészet bizony nem csak sok pénzbe kerül, hanem igazi művészek, írók, színészek, rendezők, zeneszerzők nagyarányú felsorakozásával kell járjon ahhoz, hogy eredményes és színvonalas legyen. .. 4> 4? 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4? 4? 4* .4* 4? 4? 4? 4? 4? 4? 4? 4? 4? H Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy szerkesztőségünk és nyomdaüzemünk július 23-tól augusztus 6-ig nyári szabadságot tart s ezen idő alatt vagyis július 28-án és augusztus 4-én lapunk nem jelenik meg.
