Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-05-12 / 19. szám

Meg jönni kell, még jönni fog, *így jobb kor, mely után ítjzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Vörösmarty

KANADAI

Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa.

C a n n

d a’ s largest

Anti-Comm unis' weekly

in Hungarian language

Kanada legnagyobb magyarnyelvű ani i-kommiinista hetilapja.

iszerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto

Szerkeszti :

KENESEI F. LÁSZLÓ

Edited and Published ai 996 Dovercourt Rd., Toronto

VI. évfolyam, 19. szám.

Ára : JU) Cent.

Toronto, 1956 május 12

ÉRDEKES POLITIKAI ÁRAMLAT LENGYELORSZÁGBAN

A Sztálin emlékének megtiprását követő csatlós-állambeli .intézkedések terén úgylátszik Lengyelország megy a legmesszebb. Egyes jelek aiwa mutatnak, hogy a lengyel kommunista kormány határozottan Szovjetellenes “Titoista” politikát követ. A lengyel kormány közzétette azoknak a lengyeleknek a névjegyzékét, akiket 1938 és 1942 között a szovjet kormány öletett meg az úgynevezett kommunista tisztogatási perek során. Ezek között, akiket most a lengyel kommunista kormány “vörös nemzeti hősökként” ünnepel, számos olyan egyén van, akik nemcsak a Sztálin alatti, de a mostani kommunista diktatúra szemében is mint a lengyel függetlenségi mozgalmak alakjai vannak nyilvántartva.

Ennél a jegyzéknél még nagyobb zűrzavart okozott az. hogy a lengyel sajtó ismét követeli a katyini erdő 10.000 lengyel tiszt-halottja legyilkolásának kivizsgálását. Ezeket a lengyel tiszteket a kommunisták 1939-ben a lengyel hadsereg összeomlását követően a katyini erdőben megölették, majd amikor a németek 1941-ben ezt a területet megszállták, azt állították, hogy a tömeggyilkosságot a német katonaság követte el. A katyini ügy szellőztetése miatt szakították meg az oroszok a diplomáciai összeköttetést a londoni háborúalatti emigráns lengyel kormánnyal, s emiatt nevezték ki az úgynevezett “lublini” áruló kommunista kormányt. Ugyancsak emiatt volt az, hogy a Bulganin parancsnoksága alatt álló szovjet hadsereg 1944-ben nem sietett a Varsói lengyel hazafias földalatti mozgalom segítségére. Az, hogy a lengyel sajtó — hangsúlyozzuk, a hivatalos kommunista sajtó — most újra katyini ügy kivizsgálását követeli, azt jelenti, hogy a lengyel kormány a Sztalin-ellenes politikai áramlatot egyúttal orosz-ellepes áramlattá akarja kiépíteni. Ez pedig végeredményben a szovjet blokktól való elszakadást jelent, még ha egyelőre vörös zászló alatt is.

Ä HAHÓM NAPKELETI BÖLCS

akiket a magyar bibliafordítás “három királyok” néven ismer a távoli, országok üdvözletét hozta az újszülött Jézusnak. Most ugyanezzel a névvel illette a brit sajtó azt a három államférfiút, akit a 15 országból álló Északatlanti Egyezmény (NATO) tanácsa megbízott azzal a feladattal, hogy vizsgálják ki a NATO jelenlegi helyzetét ,és jövő feladatait. A három kiküldött : Martino olasz, Lange norvég és Pearson kanadai külügyminiszter.

Mint ismeretes, a NATO 1949-ben alakult meg válaszul Csehország kommunista puccs útján való megszállására és a berlini blokádra. Az egyezmény, amely eredetileg 8 európai és amerikai államot egyesített, amelyek az Atlanti Óceán északi partjai mentén terülnek cl, arra kötelezte tagjait, hogy bármelyiküket ért támadás (szovjet támadás) esetén valamennyien közösen lépnek fel a támadó ellen. Később más országok is csatlakoztak az egyezményhez, melynek ma 15 tagja van. M.ég mindnyájan élénken emlékszünk arra az éveken át tartó francia belpolitikai harcra, amely Nyugatnémetország NATO-tagsága ellen folyt, de amely végül is Németország, illetne az egységes nyugateurópai gondolat javára dőlt el.

A NATO, mint egységes katonai szervezel, puszta létével óriási feladatot valósított meg. Egyedül ennek a hatalmas katonai erőnek lehet köszönni, hogy a szovjet abbahagyta Berlin elfoglalására, illetve Nyugatnémetország megszállására vonatkozó kísérleteit, hogy kivonult Ausztriából, s általában, hogy csökkentette a provokatív fegyveres incidenseket egész Európában.

Amikor a NATO megkapta első atomfegyvereit .és befejezte a Vasfüggöny ^mentén egész hosszúságban húzódó katonai repülőtereit, akkor kötődött meg a Szovjet úgynevezett “ko exisztenciás” politikája, amely távolról sem jelenti ugyan a kommunista hódító tervek felszámolását, de igenis elhárította a közeli háború fenyegetését.

Természetes, hogy a szovjet politikusok szemében a legnagyobb szálka a NATO létezése és sikeres működése, s úgy a Sztalin-féle és kövzetlen Sztalin-utáni fenyegető jellegű kommunista politika, mint a későbbi álszent “együttműködési” politika legfőbb célja mindenkor a NATO felszámolása volt.

Mostanáig szó sem esett arról, hogy a NAIO szervezetben változás 'eg^n, mert ennek az organizációnak a vezetői, mint magasrangú, tapasztalt katonák, sohasem hajlottak arra. hogy az ellenség propagandáját készpénznek vegyék.

Most azonban határozott jelei mutatkoznak annak, hogy a Szovjet ereje a nyugati hatalmakhoz képest gyengült,

s hogy ezért a Szovjet komolyan veszi a militáris fenyegetés csökkentését. Egyesek szerint tehát most itt van az ideje annak, hogy a NATO "Szervezetét kizárólag katonai jellegétől megfosszák, s polgári, békés célokkal is megbízzák. A gyakorlati lépésekre nézve azonban nem egyöntetű a 15 tagnemzet álláspontja, s ezért küldték most ki a három külügyminisztert, hogy mindenekelőtt tegyenek jelentést a NATO mai helyzetéről és a többi tagok álláspontjáról.

VILÁGPOLITIKA

HANGTALAN

DIPLOMÁCIA

A nemzetközi politika vezetőitől elvárja a közvélemény, hogy, nemcsak éleslátásuk legyen, hanem tömör és szellemes szavakkal képesek is legyenek elgondolásaikat a köztudatba átvinni. “A kocka el van vetve” — mondta Caesar, s ez többet mondott a római birodalom megalapításáról, mint a történelemkönyv hosszú fejezetei. “A Szovjet a kommunista befolyás alatt álló országok köré Vasfüggönyt vont” — mondta 1945-ben Churchill, s ez a Vasfüggöny szó minden hosszú körülírásnál jellemzőbb a kettéosztott világ helyzetére.

Dag Hammerskjöld, az UNO nagytehetségü főtitkára közelkeleti útjáról hazatérve szintén világgá röpített egy kifejezést, amely hosszú időkre meg kell, hogy határozza a Földközi-Tenger medencéjében és attól keletre fekvő országokban követendő politika eljárásmódjait. “A közelkeleti kérdéseket a hangtalan diplomácia eszközeivel kell megoldani” — mondotta Hammerskjöld. A hangtalan diplomácia kettőt jelent : egyrészt azt, hogy az ilyen kószált, bonyolult kérdéseket csak a nagytapasztalatú, hivatásos diplomaták aprólékos, fáradságos munkájával lehet előbbrevinni, nem pedig amatőr-politikusok, újságírók vagy üzletemberek ötletszerű, öszszefüggéstelen tevékenységével. Egyedül a diplomaták, az eseményeket szenvedély nélkül mérlegelő, évtizedes tapasztalatokban megedződött professzionista államférfiak ismerik elég részletesen az adatokat, amelyek figyelembevételével lassú és óvatos intézkedéseket lehet tenni. Olyan politikusok, akik egy-egy érdekelt közelkeleti nép, vagy ország sorsát aszerint akarják irányítahi, hogy mit kíván tőlük saját választóközönségük,, vagy saját tömegeik véleménye, többet ártanak, mint használnak. Ez egyformán vonatkozik azokra az amerikai politikusokra, akik annak megfelelően irányítják az USA közelkeleti politikáját, hogy mit szól majd az elnökválasztó polgár Kansasban, vagy Alabamában, — azpkra az üzletemberekre, akik az angol, holland vagy amerikai petroleum-TITO PARISBAN

Tito, Jugoszlávia sötét múltú kommunista diktátora hivatalos látogatásra Párisba érkezett. Egész útját páncélvonaton tette meg, s úgy a speciális testőrei, mint a francia rendőrség minden eddigit meghaladó biztonsági intézkedéseket léptetett életbe azért, hogy Tito ellen merényletre ne kerülhessen a sor. Mint ismeretes, Sándor királyt, az utolsó jugoszláv államfőt, aki Párisban látogatást tett, egy utcai merénylet során ott ölték meg, s nem kétséges, hogy az emigránsoktól hemzsegő Párisban rengeteg olyan egyén van, akinek feltett szándéka, hogy megölje Titot. A francia rendőrség óvatosságból Északafrikába szállította a párisi jugoszláv emigráció legismertebb vezetőit.

állalatok anyagi céljait tekintik a közelkeeti politika főfeladatának : vonatkozik azokra a magasrangú katonatisztekre, akik a Földközi-Tenger medencéjét kizárólag katonai bázisok sorozatának tekintik, de vonatkozik azokra a szovjet politikusokra is, akik úgy akarnak a közelkeleti politikába beleszólni, hogy közben Marxot és Lenint olvassák Mindezek az emberek csak a bajt keverik ; egyikük sem hivatott arra, hogy a Közelkelet forrongó katlanát lecsillapítsák. Erre a diplomáciai tűzoltó munkára csak valódi diplomaták képesek.

Azt is hozzátette Hammerskjöld, hogy e HANGTALAN diplomácia a helyeseit. Valóban elég sajnálatos, hogy még csak kialakulóban lévő tervekről olyan nagy hangon beszél a nemzetközi sajtó, mintha befejezett eseményekről lenne szó. Dobbal nem lehet verebet fogni. A legutóbbi hónapokban öklömnyi betűkkel közölt az egész nyugati világ sajtója olyan eseményeket, amelyek valójában teljesen jelentéktelennek bizonyultak Dulles külügyminiszter egy-egy nyilatkozata Eisenhower elnök egy-egy kijelentése olyan tálalásban került a közvélemény elé, hogy ■azt többé sem módosítani, sem magyarázn:' nem lehetett súlyos presztízsveszteség megkockáztatása nélkül. M.ég a bolsevista oldalon is — holott ők sokkal jobban értenek a cselszövéses, nemzetközi akciók megszervezéséhez, mint a demokrácia és az igazság e alapján álló amerikai politikusok nagyhangú nyilatkozatok egész sora hangzott el amit okosabb és tapasztaltabb vezetők soha nem vertek volna dobra. Az az érzésünk hogy a Nyugatnak nagy szerencséje, hogy t bőbeszédű, de üresfejű Kruscsev személyé ben egy nagyhangú személy keitllt a szovje' élére, — abból a típusból, amely idő előtt ki fecsegi és világgá kürtöli terveit. Egy gú nyos értelemben vett koexisztencia alakul ki tehát a sokat beszélő nyugati és kelet politikusok között. De mivel a valóban fenn álló problémák — elsősorban a mai közeiké leti problémák — nem tűrnek halasztást VALAKI meg fogja oldani őket, S ez a valaki Istennek háta, az UNO, amelynek bölcs fő titkára megmutatta a helyes utat : a hangta lan, propaganda és hírharang nélküli diplomácia útján.

■c

LIBATOLL NÉLKÜL NINCS ÜZLET

A Manchester Guardian angol napilap a Kruscsev-Bulganin látogatással s a két szovjet vendég csábító külkereskedelmi ígérgetéseivel kapcsolatban megállapítja, hogy a szovjetvilág nagyhangú export-import ajánlatai mögött a valóság nagyon kiábrándító, így többek között az angol villamossági gépgyárak a Szovjetunió részéről nagyszabású ajánlatokat kaptak gyártmányaiknak a Szovjetunióba való' behozatalára. Ámde, amikor s lebonyolításra sor került, kiderült, hogy csal akkor exportálhatják a villamossági gépei két, ha ők keresnek és találnak angol vevőkéi magyar libatoll behozatalára. Ebből az is ki derül, hogy a gazdasági koloniálizmust osto rozó Szovjetunió a magyar termékekkel valóban '‘koloniális" jellegű közvetítő kereskedelmet folytat.-----------------------o----------------------LIONEL CRABB

TRAGÉDIÁJA

—------0--------Lionel Crabtr46 éves brit tengerésztiszt, a búvár-csapatok (ú. n. frog-man-ek) egyik e’ső szakértője, Bulganin és Kruscsev látogatása scrán hivatásának áldozatául esett. Azzal a feladattal volt megbízva, hogy a szovjet államférfiakat szállító orosz hadihajó környékét átvizsgálja, az esetleg ott elhelyezett vízalatti bombák eltávolítása céljából. Egyik ellenőrző lemerülése alkalmával életét vesztette, s a brit tengerészeti hatóságok teljes katonai pompával temették el. Később olyan hírek kaptak lábra, hogy Crabb-ot az orosz hajó őrei ölték meg vagy. hogy Crabb nem is a tengerészet parancsára, hanem szabotá"s-cselekmény elkövetése céljából dolgozott a hadihajó alatt, sőt egyes lapok azt is írták, hogy Crabb-ot foglyul ejtették, s helyette más valakit temettek el. A vizsgálat megállapította, hogy Crabb a hivatásának esett áldozatául.

ALFA ÉS OMEGA

Részletek Korppnai Miklós, a Mutual Cooperation League Ukrán Hallban tartott ünnepélyén elmondott beszédéből

“Az oi/cszok meggyőződése, hogy a szellemi és gazdasági hadviselés módszereinek ügyes alkalmazásával, fegyveres háború nélkül is meghódíthatják a világot. A közelkeleti feszültség, a szines világ fellázítása, a Kominform feloszlatása, a szocialista pártok felé nyújtott baráti kéz, a ‘különböző látogatások, a halott Sztálin kivégzése, az amnesztiás hazacsalogatások, a rúoszkvai zsonglőrök egész ördögi komédiája zgy célt szolgálnak csupán : a Nyugat gyengítését, politikai, gazdasági és katonai erejének aláásását.

A Szovjet ismét és talán az eddigieknél is veszélyesebb támadásba lendült. Sajnos el kel! ismernünk, hogy övék a kezieményezés, annak összes előnyeivel. A hideg háború uj fejezethet érkezett, kimozdult eddigi megmerevedett állapotából, uj veszélyeket, de ugyanakkor uj lehetőségeket rejtve, a világpolitika mozgásba jött. ;

Megoldást csak az adott helyzet rideg felmérésétől várhatunk. Tudomásul kell vennünk, hogy ismét elvesztettük a kezdeményezést, hogy évek óta védeke:ésben, állandó visszavonulásban vagyunk, mintha nem tudnánk, hogy győzelmet zsák a támadás, az ellenakció hozhat. Megbűvölten bámulunk Moszkvára, tétlenül várva a következő lépést, mintha nem bíznánk demokratikus életrendünk erejében, erkölcsi alapjainak felsőbbrendűségében. Nagy naivan a másik oldaltól várjuk a tetteket, amikor rajtunk volna a cselekvés sora.

Tudomásul kell vennünk azt is, hogy a kommunista öszszt esküvés különböző megnyilatkozásai, Korea, Indokína, Jiprusz, Északafrika, az indiai és londoni látogatások, a keeskedelmi szerződések, stb., — nem önálló részlet jelenségek, nmem a kommunista világuralomért folytatott konspiráció isszefüggő fejezetei csupán, amely ellen csak egységes terv. el,' áldozatra is kész elszántsággal lehet felvenni a versenyt, 'melyben a rabországok felszabadítása a siker előfeltételét 'denti. Nyugat és Kelet viszonyának megnyugtató rendelésében ez az “Alfa és Omega.”

Elvégre, ha Mr. Kruscsev merészel atomháborúval fenyegetni és Moszkva legújabb /‘kollektív diktátorai” úgy érzik, logy jogukban van nomád arab törzsek és félvad Mao-Maok -abadságát és függetlenségét követelni, — akkor a nyugati dlág vezető hatalmaiban is kell lenni annyi igazságérzetneic Is bátorságnak, hogy ezeréves történelmi múlttal rendelkező lemzetek és elnyomott százmilliók szabadságát helyreállítsák, íz nemcsak joguk, de Teherán, Yalta és Potsdam után egyetemen erkölcsi kötelességük. Enélkül minden “coexisztencia” supán meghúnyászkodás, erkölcsi gyávaság, árulás, németi öngyilkosság.

A kommunizmus nem a “demokráciának egy bizonyos ’ormája”, ahogy azt az “Aranyborjú” gyáva és együgyű segszállottjai elhitetni szeretnék, — hanem az évszázados trosz imperializmus legújabb és jól álcázott folytatása.

MacArthur tábornok írta : “Az orosz világuralmi tervek sem a kommunista forradalommal kezdődtek, hanem évszázadok óta sarkalják az orosz vezetőket. A világuralomra tö■ő orosz imperialista politika alapja lényegében mindig egy §s ugyanaz volt, függetlenül attól, hogy Moszkvában fehér •agy vörös cárok uralkodtak-e.”

A kommunista pártok és fedőszervezeteik tehát nem tekinthetők a mi fogalmaink szerinti politikai pártnak vagy szervezetnek, hanem egyedül és kizárólag a szovjet-orosz imerializmusnak, egy ellenséges hatalomnak közösségi életünke csempészett ügynökeinek, idegen, fertőző elemnek, az egészséges nemzet testében, amelynek vagy akiknek megtű'ése nem magyarázható és nem menthető a szabadság avagy lemokrácia eszméjével.”

* *

*

“Mindezek alapján, minden kétséget kizáróan szeretnénk rögzíteni, hogy országaink felszabadítása és a kommuíista hadoszlopok aknamunkájának felszámolásában, fáradlatatlan és türelmetlen hajtóerő óhajtunk lenni, mert úgy rezztik. hogy ennyivel tartozunk az elszakíthatatlan vérségi öteléknek és befogadó hazánknak Kanadának, melyet nemcsak korlátlan fejlődési lehetőségek előtt álló, gazdag és nagy országnak”, hanem még ennél is többnek, “nagy németnek” szeretnénk látni, mely az élen jár az igazság és az >vök erkölcsi elvek győzelméért vívott küzdelemben.”

A KANADAI BEVÁNDORLÁSI HATÓSÁG

/isszaküldte Amerikába Croliss Lamont ismert amerikai kommnuista szimpatizánst, az amerkaí-szovjet barátság tanácsa című bolsevista lázító szervezet elnökét. Az 53 éves Lamont, aki a világhíres Morgan bankház egyik társtulajdonosának a fia már eddig is milliókat áldozott a szélsőbaloldali eszmék propagálására. Most az-al a célzattal akart Kanádá^ba utazni, hogy humanitárius témakörből vett előadás-sorozatokat tartson a különféle egyházakban, s ennek örve alatt a koexisztenciás politikát propagálja. Lamont nem azért nem utazhat be Kanadába, mert kommunista — hiszen kommunista programmá párt sajnos törvényesen működik Kanadában, hanem azért, mert beszédeinek előre közzétett szövege a törvényes rend ellen lázit.