Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-07 / 1. szám
/ Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. &M4u Uok C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja. Awwwwwywww Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto VI.. évfolyam 1. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1956 január 7. HARCIAS HAHGUIAT A FRANCIAORSZÁGI VÁLASZTÁSOK r. A KÖZELKELETEN “Fel kell készülni a védelmi harcra” — mondotta Ben Gurion izraeli miniszterelnök újévi parlamenti beszédében, amelyben részletesen kifejtette véleményét a közelkeleten készülő, s minden pillanatban kirobbanással fenyegető háborúról. Pontonkint felsorolta vádjait a különböző arab országok kormányai ellen, a támadások során megölt polgári egyének számát, a szuezi csatorna elzárását, az egyiptomi felszerelést, stb. Beszédének legérdekesebb része az volt, amelyben részletesen leleplezte azokat a szovjet mesterkedéseket, amelyek mögött az áldatlan és senki által nem óhajtott hadi készülődések mögött rejlenek, majd azt a reményét fejezte ki, hogy az USA által Ígért fegyverküldemény, amely a szovjet által Egyiptomnak szállított hadianyagot van hivatva ellensúlyozni, nemsokára megérkezik. A közelkeletről érkező minden újabb hír — akár arab, akár izraeli részről, illetve akár arab, akár francia részről érkezik, azt mutatja, hogy a Szovjet elő akarja készíteni a maga pozícióját Északafrikában, akár a hideg-, akár a melegháború céljaira. Ha józanul próbáljuk mérlegelni az eseményeket, nyilvánvaló, hogy úgy Egyiptomnak, illetve Szíriának, mint Izraelnek egyformán az az érdeke, hogy a nyugati nagyhatalmakkal jó barátságban maradjanak, mert mindkettő a nyugatból, nem pedig a kommunistákból él. Az is nyilvánvaló, hogy az é,*zakafrikai törzsek természetes ellenfele, .(ha egyáltalán van ilyen) a francia kormány lehet, politikai barátja pedig esetleg a többi északafrikai bennszülött nép, de semmiesetre sem a szovjet. Ebből következik az, hogy minden északafrikai és közelkeleti ellentét mesterséges cselszövés eredménye, ez pedig egyedül a világkommunizmusnak áll az érdekében. Ezért örömmel kell üdvözölnünk Eden brit miniszterelnök azon kijelentését, melyet egy külpolitikai pártközi konferencián mondott, hogy visszautasítja Gaitskellnek, a Labour párt vezérének,azon javaslatát, hogy a brit kormány a szovjetet kérje fel “békeközvetítésre” a közelkeleten. Gaitskell igen gyenge politikai tájékozottságról tett tanúságot ezzel az ajánlatával. ,WAVWAVAVWWiVAWAVW/A,^AVl,AVW/AWW. A SZOVJET VEZETŐK ÉLES TÁMADÁSA PEARSON KANADAI KÜLÜGYMINISZTER ELLEN--------------o-------------Krnscsev karácsonyi beszédében, — melyre lapunk más helyén már kitértünk, — különös eréllyel támadta L. Pearson kanadai külügyminisztert azért, hogy a keletázsiai szovjet propagandakörút alkalmából elmondott beszédeket hazugnak minősítette, s hogy kijelentette, hogy Kruscsevék nagyon kevésre becsülik a keletázsiai népeket, ha azt hiszik, hogy azok elhisznek minden a valósággal homlokegyenest ellenkező kijelentést. Pearson külügyminiszter nagy optimizmussal indult el az ősszel szovjet kőrútjára, de amint a napok teltek, egyre csalódottabb és keserűbb kijelentéseket kellett tennie, amelyeknek cs^k természetes betetőzése volt az a — szerintünk túlzottan enyhe — kritika, amelyet az ottawai parlamentben gyakorolt Kruscsevék aljas hazugságai felett. Meg vagyunk győződve arról, hogy a külügyminiszter most már személyesen is meggyőződött aiTÓl a szomorú igazságról, amit mi már annyiszor ismételtünk, hogy hiábavaló dolog a kommunistáknál igazságot, vagy megegyezési lehetőséget keresni. Csodálkoznunk kell a torontói sajtóban megjelent ismételt cikkeken, amelyek Vöröskína Kanada részéről való elismerését sürgetik azzal, hogy ha az USA erre nem hajlandó, Kanadának kell az első lépést, akár Amerika akarata ellenére is megtenni. Aki eddig nem látta, az a most elhangzott szovjet fenyegetések hatása alatt rá kellett, hogy ébredjen, hogy Vöröskínát és a többi kommunista országot nem elismerni kell, hanem ellenkezőleg, a legkisebb kapcsolatot is meg kell velük szakítani. Éppen elég szomorú volt a vaj-ügyről olvasnunk. Éppen elég elhamarkodott lépés volt a vörös szatelliták UNO- tagságának elismerése és minden józan embernek nagyon fáj, hogy éppen Kanada volt az, amelyik ebben a teljesen elhibázott akcióban a vezető szerepét elvállalta. Kérjük a külügyminiszter urat, ne hallgasson a szenzációért, vagy talán méginkább naivitásból a kommunisták nótáját fújó újságírókra. ők nem tudják mit cselekszenek. De Pearson külügyminiszter most volt a Szovjetben. Tudnia kell, hogy minden kanadai dollárból robbanóanyag készül, amelyet többek között Kanadára fognak ledobni, — vagy rabszolgalánc, amelyet mi fogunk viselni.-----------o----------A most megtartott franciaországi választások — noha végleges eredmény még nem áh rendelkezésre — ugyanazt a képet mutatják, mint a háborút közvetlenül követő időben. Úgy a baloldali, mint a jobboldali pártok mandátumainak száma megszaporodott, s míg a kormányalakítás továbbra is a középpártok kezében maradt (Faure és Mendes France pártjai) addig megerősödött a kommunisták parlamenti képviselete és uj, komoly politikai erőként jelentkezik Pierre Poujade jobboldali pártja. Poujade, egy harmincnyolcéves ötszörös családapa, először mint a kiskereskedők szószólója jelentkezett a porondon, s a szerinte túl súlyos adók eltörlését követelte. Politikai programmja nem sok újat hoz és nem jobboldalibb, mint a ma már felszámolt De Gaulle-féle mozgalom volt, de politikai módszerei súlyos kritikát váltanak ki közép- és baloldali köbökben egyaránt. Ugylátszik, hogy egyre kiemelkedőbb szerepe lesz a francia politikai életben. A kommunisták képviseletének előretörése Franciaországban arra a súlyos elégedetlenségre jellemző, amelyet a nép tanúsít a kapkodó és pozitiv programm nélküli vezetőkkel szemben. Míg a bolsevisták tényleges száma néhány év alatt majdnem felére csökkent Franciaországban, addig a képviselők száma 99-ről 108-ra emelkedett a mostani választáson, annak jeléül, hogy a legrosszabb politika, amit egy ország kormánya folytathat, az ei'élytelenség és a széthúzás. A francia választások végeredménye — amint lapzártakor értesülünk a következő.: Faure-párt (jobbközép) 193 mandátum, Mendes-France radikális pártja a szocialistákkal együtt : 156 mandátum, kommunisták 151 mandátum, Poujade jobboldali pártja 49 mandátum. Az uj kormányt valószínűleg valamelyik szocialista pártvezér, Pineau, vagy Guy Mollet fogja megalakítani próbálni. Az a tény, hogy a kommunista képviselők száma ilyen mértékben megnövekedett, Európa jövője számára súlyos veszélyt jelent, mert a nyugati hatalmak ezekután már csak akkor számíthatnak Franciaország politikai támogatására, ha az egész francia kormányzási rendszerben mélyreható változás következik be. Emlékeznünk kell arra, hogy az olaszországi fasizmust és a németországi hitlerizmust szintén hasonló politikai balfogások sorozata előzte meg.------------------------o-----------------------A NÉMETBARÁT SAAR-VIDÉK miniszterelnöke Hubert Ney lett, aki bemutatkozó beszédében a Németországgal való egyesülés mellett tett hitet. A parlament elnöke az a Henrich Schneider lett, akinek politikai pártját, mint uj-náci pártot, a francia közigazgatás a legutóbbi választásokat megelőzően törvénytelennek nyilvánította. A parlamenti választások alapján a Saar-vidéket három németbarát párt koalíciója fogja kormányozni. Ney elnök egyébként ellentétben áll Adenauer nyugatnémet kancellárral, aki a maga részéről eredetileg az önálló és Németoi’szágtól független Saar-vidéki kormányzás mellett tört lándzsát.-----------------------o-----------------------AZ OTTAWAI SZOVJET KÖVETSÉGET tűzvész pusztította el újév napján. Az ismeretlen okból keletkezett tűznek emberáldozata nem volt, de maga az épület teljesen leégett és berendezése elpusztult. A tűzoltók munkáját nagyban akadályozta az, hogy az épületben felhalmozott sok tonna súlyú irattárat a követség tisztviselői sajátkezüleg hordták ki, s az iratokat tartalmazó ládákhoz egyetlen kanadait sem engedtek hozzányúlni. A szovjet tisztviselők természetesen a tűzoltókat vádolták azzal, hogy az oltási munkálatokat túl lassan végezték. Kérdéses, hogy az ügynek lesz-e még további folytatása. MOSZKVA REAKCIÓJA------------0-----------Eisenhower karácsonyi beszédében hangsúlyozta, hogy a nyugati népek együtt imádkoznak a szovjet megszállás alatti keleteurópai népek felszabadításáért. Ez alkalmat adott Kruscsevnek, hogy durva támadást intézzen az amerikai elnök ellen. A szovjet sajtó. részére kiadott beszédében legalább három fordult elő minden mondatban a “nyugati imperializmus” melynek látható feje ismét Eisenhower. Kruscsev többek között kijelentette, hogy a “szovjet ugyan nem dicsekszik katonai hatalmával” —• de mégis — “jó volna, ha a nyugati népek eszükbevésnék a szovjet hidrogénbombát, melynek ereje, mint ő mondta, sokmillió tonna ekrazittal egyenlő” Hozzátette a kommunista pártvezér, hogy Eisenhowernek azon karácsopyi üzenetét, hogy a keleteurópai népek felszabadítása a nyugat feladata “beavatkozásnak” tekinti a kommunista országok belügyeibe, mert “a történelmet visszafordítani nem lehet és közép és Keleteurópában többé nem lehet a kapitalizmust visszaállítani”. Kruscsev szerint a genfi szellemmel nem lehet összeegyeztetni azt, hogy nyugati államfők a keleteurópai kommunista államok felszabadításáért imádkozzanak. Az általános lefegyverzésről szólva pedig azt mondotta a derék Nikita, hogy a szovjet sohasem hajlandó nyugati ellenzést engedélyezni a saját légiterében a fegyverkezés, illetve lefegyverzés felett, továbbá, hogy a NATO, SEATO és a bagdadi védelmi egyezmény támadó,és gyarmatosító jellegű szerződések láncolata. Végül hozzátette, hogy az ázsiai népek most mái- feltámadtak és ráébredtek a kommunizmus hatalmára és nagyszerű teljesítményeire. Mindez csak arra jó, hogy szétfoszlassa az utolsó illúziókat is éspedig úgy nyugaton, mint a bolsevizmus által fenyegetett ázsiai népek körében.-----------------------o-----------------------A MEGBÍZHATATLAN SZOVJET VEZETŐK MIT VÁRHATUNK AZ UJ ESZTENDŐTŐL? A “szeretet és béke” ünneplésének igazi lényegéből nem sok jutott a világnak. Formóza térségében folyik a harc, Laosban és Malayában uj fejezethez érkezett a partizánháború, a Szentföld éjszakáinak csendjét géppuskatűz veri fel, Északafrikában, Cyprusban bombák robbannak, a maradék Európát a bizonytalan jövő feszültsége üli meg, Kelet és Nyugat egyaránt hangos a fegyverkopácsolás zajától. Az ujesztendő nem sok ujjal biztat. Az elmúlt évek megoldatlanul hagyott problémái, előre vetik árnyékukat a következőkre is. A világ vezető személyeinek megnyilatkozásaiból — ünnepinek szánt szózataiból — legalább is erre kell következtetnünk. LONDON : Erzsébet királynő karácsonyi szózatának alapgondolata, a béke megőrzése, a népek testvéri megértése, a gazdasági jólét és fejlődés volt. PARIS : Franciaország a januári választások hangulatában és az északafrikai harcok befolyása alatt áll. A lármás karácsonyban és véres évfordulón elfelejtettek üzenni az illetékesek és kölcsönösen nem sok jót kívántak az ujesztendőre. BONN : Adenauer kancellár az ország egyesítésében, a nyugateurópai közösségben való, megmaradásban és a kommunizmus elleni küzdelemben jelölte meg kormánya és a német nép jövőévi programmját. Elutasította a Szovjet által feltételként szabott semlegesség gondolatát, mert : “Semleges Németország nemcsak a német nép, hanem egész Európa szabadságának végét jelentené. A semlegesség álarca alatt egyesített Németország, az ország és Európa szov jetizálásával egyenlő”. MOSZKVA: Kruscsev a “Legfelsőbb Szovjet” ülésén megismételte Nyugat-ellenes kirohanásait. Szabadságot követelt az ázsiai és afrikai népek számára és további rabságot ígért a leigázott európai nemzeteknek. Ezt a kommunista ideológiával is nehezen megmagyarázható felfogást, a hidrogén bombával /aló fenyegetéssel igyekezett elfogadhatóvá tenni. PEKING : Mao-Tse Tung Formóza szigetének közeli felszabadítását helyezte kilátásba és a nyugati befolyás ázsiai felszámolását sürgette. egyike Bulganin, újév napján a változatosság kedvéért az amerikai nép egészségére ürítette a poharát. Bulganin úgy tett, mintha nem is tudna Kruscsev multheti gyalázkodó hangú támadásáról Amerika ellen. Kijelentette, hogy a genfi szellem, illetve a kölcsönös megértés szelleme nem halt meg, hogy sor kell hogy kerüljön egy újabb négyhatalmi megbeszélésre és hogy a népek között tartós béke, nem pedig háborús készülődés van kilátásban. De nehogy valaki hihessen abban, amit mondott, ugyanaznap egy belgrádi lapnak adott sajtóintervjú alakjában azt kürtölte világgá, hogy az amerikaiak azok, akik fegyverkezéssel és a Közelkelctnek adott fegyveres segítséggel uj háború magvát hintik el. Mindezt azonközben írta Bulganin, mialatt Jugoszlávián keresztül mennek Egyiptomba a Szovjet, által küldött hadianyagot szállító vonatok. FORMÓZA : Csiang Kai Sek szerint : “Elérkezett az idő, amikor meg kell indulnunk a szárazföldi Kína visszafoglalására, Moszkva kommunista ügynökeitől megszabadítjuk a kínai népet”. RÓMA : A pápa karácsonyi szózatában, a népek és államférfiak lelkiismeretére hivatkozva, igazságos béke megteremtését sürgette. Követelte a veszedelmes méreteket öltött fegyverkezési verseny, az atombomba kísérleteknek a háborús alkalmazásának azonnali beszüntetését. WASHINGTON : A Kongresszushoz intézett újévi üzenetre csak január 5-én kerül sor. Külpolitikai vonatkozásaira azonban Eisenhower elnöknek a Vasfüggöny-mögötti népekhez intézett, karácsonyi szózatából következtetni lehet. “A rabnépek békés felszabadítása az USA külpolitikájának alapgondolata volt, ma is az és az is marad mindaddig, amíg azt meg nem valósítja”. OTTAWA :------------------------o--------------;--------AZ ELSZAPORODÓ POSTAI LOPÁSOK elkerülésére a kanadai kormány távolból irányított ellenőrző készülékeket fog bevezetni nagyobb postahivatalokban, -amelyeken át egy televizió-szerű szerkezettel látni lehet, hogy a postaszortírozó alkalmazottak mit csinálnak. A készülék gyakorlatban nagyon hasznos lehet, bevezetése ellen mégis tiltakozik a kanadai közvélemény, mert az alkalmazottak munka közben való állandó “láthatatlan ellenőrzése” az egyén szabadságának megsértését jelenti és állandó félelemre vezethet. Másrészről igazán csak szokás dolga, hogy valaki a főnök, vagy a “gép-főnök” ellenőrzése mellett dolgozik-e. A saj tó ezzel kapcsolatban természetesen az Orwell ‘1987” című világhírű regényét idézi, amelynek rabszolga-államában tudvalevőleg a mindenkinek minden tettét egy gép ellenőrzi, s az egész államot a láthatatlan, de mindenütt jelenlévő “Big Brother”-től való rettegés tartja fenn. Massey kormányzó megelégedéssel tekintett vissza az ?lmult 1955-ös esztendőre. Bízik abban, hogy 56 sem lesz rosszabb és ebben a reményben sok szerencsét és minden jót kíván Kanada lakosságának. St. Laurent miniszterelnök ezeket mondotta : “Igaz, hogy zavaros világban élünk, de az is igaz, hogy ismét elmúlt egy esztendő, anélkül, hogy egy újabb világháború borzalmaiba «adródtunk volna. A bizonytalan ujesztendő sok nehéz probémát rejteget. De voltak problémáink a múltban is és ahogy ikkor megbirkóztunk azokkal, most is meg fogunk, hisz sohasem voltunk még olyan erősek, mint éppen most. Egységes, bátor és vállalkozó szellemmel, bizalommal tekinthetünk a jövőbe, akár mit is rejteget az számunkra”. Drew ellenzéki vezér szerint : “Minden a nemzetközi helyzet alakulásától és a béke fenntartásától függ. Viszont tudomásul kell vennünk, hogy messze vagyunk az egyeseket és népeket megillető igazság győzelmétől, a tartós béke oszlopaitól”. E rövid áttekintés után úgy érezzük, hogy az uj esztendő, csak akkor lehet igazán “uj”. ha az örök erkölcsi törvények, az élet minden megnyilatkozásában, az emberek érintkezésében, bel-, kül- és nemzetközi politikában ismét maradéktalanul érvényesülnek, ha az a szellem győzedelmeskedik, mely az igazság érdekében áldozatokra is képes és nem alkuszik meg, nem egyezkedik az alvilággal.
