Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)
1955-08-27 / 33. szám
KANADAI MAGYARSÁG 5 V. 33. sz. 1955 augusztus 27. SIENT PETER ESERNYŐJE Irta : MIKSZÁTH KÁLMÁN X. Nico Dostal világhírű operettjéből készült nagyszabású, remek zenésfilm telve derűvel, szellemes humorral, pompás revű jelenetekkel és szbbnél-szebb dallamokkal. Főszereplők : CLAUDE FARELL, HERTHA STAAL, PETER PASETTI, HANS RICHTER és mások. Kísérő műsorban a legújabb német hírad ó : “BLICK IN DIE WELT” Előadások naponta 6.15 és 8.30-kor. Szombaton: 2.05, 4.45, 7.00 és 9.15 órakor. MINDEN CSÜTÖRTÖKTŐL UJ MŰSOR ! Következő filmünk : DIE HEXE (A boszorkány) ALL MATIONS BOOK AMD FILM WA. 2-0850 — WA. 2-6319 SERVICE MONTREAL MELODY THEATRE SHERBROOKE, W. — ST. LAWRENCE SAROK AV. 8-3070 Péntektől, 1955 augusztus 26-ikától, csütörtökig szeptember 1-ig bezárólag. CSAK 1 HÉTIG ! HEIMWEH NACH DIR (VÁGYOM UTÁNAD) Angol feliratokkal. Nagyszabású, elsőrangú zenésfilm a legremekebb slágerszámokkal, s a német mozi, rádió, valamint hanglemezek kedvenceinek közreműködésével. Főszereplők : MARGOT HIELSCHER, PETER MOSBACHER, PETER PASETTI. RUDI SCHURICKE, a POLYDOR STAR PARADE és a berlini RIAS tánczenekar. Kisérőműsorban a legújabb német híradó : BLICK IN DIE WELT. Folytatólagos előadások kezdete naponta 6.05 és 8.30, órakor szombat—vasárnap 2.05, 4.15, 6.30 és 8.45 órakor. MINDEN PÉNTEKEN UJ MŰSOR! Következő filmünk : DER VETTER AUS DINGSDA Künneke \ iiághírü operettje. FIGYELJE ÁLLANDÓ HIRDETÉSÜNKET A MONTREAL STAR-BAN. >/A*r.VrtV.UW.V.,AV.,.V.V.,,AVA,.WAV.*.V.WAV,aV.",V.,,W.,.V.V1V.,.".,.V.,A- \ MAGYAR RÁDIÓADÁSOK üDEJE A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap 1.15-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-esJ hulilámhosszon. Bemondó : Jakab Iván. I -v ^ ^ ÜZEN AZ OTT [’S ON, I a torontói All Nations Book and Film Service Ltd. adása minden pénteken este 9.35— lOóráig a CKFH rádióállomás . 1400-ás hullámhosszán. 0. L. CARSM REAL ESTATE LIMITED Központi iroda : 490 College St. Tel.: WA. 4-7121 Bármilyen házat akar eladni vagy venni forduljon bizalommal hozzánk ! Több mint 100 ügynökkel és 90 modern irodával rendelkező cégünk a legelőnyösebben és legeredményesebben áll a magyarság szolgálatára. Magyar megbízottunk: SZABÓ KÁROLY MEGVÉTELRE AJÁNLJUK A KÖVETKEZŐ HÁZAKAT : \ $1.000 lefizetéssel LANSDOWNE—BLOOR 8 szobás téglaház, 2 konyha, különbejárat, elsőrendű lehetőség van a szobák kiadására. $2.000 lefizetéssel MONTROSE—COLLEGE 8 szobás téglaház, 2 konyha, olajfűtés, teljes berendezéssel együtt eladó. $3.000 lefizetéssel BERNARD—KANDEL AVE. 11 szobás téglaház teljesen különálló, 2 konyha, 2 fürdőszoba 6 szoba bútorral együtt eladó. Bővebb felvilágosításért keresse : SZABÓ KÁROLYT WÄ. 4-7121 telefonszámen. HALLGASSA AMERIKA LEGNÍVÓSABB MAGYAR RÁDIÓADÁSÁT ! Rózsa László clevelandi magyar rádióműsora a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G. SOMERVILLE & SON telepén Wellandon. 303 Division St. Tel. 4515 Ha használt autóját el akarja adni, vagy alkatrészt kíván vásárolni, hívja fel a Niagara-vidék legnagyobb AUTó-WRECKING üzletét. MR. JUHÁSZ 2004 Stanley Ave. Niagara Falls Tel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 <vvvwvvv\\<vysivvvsAA<vw, Magyar fodrász üzlet a LÍVIA BEAUTY SALON 775 St. Clair Ave. W. Telefon: ME. 7998. Tökéletes hajápolás! Hétfő kivételével minden este nyitva. Augusztus 15-től 28-ig ZÁRVA Támogassa hirdetőinket! Westinghouse rádiók, jégszekrények, mosógépek és televíziós készülékek kényelmes részletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland. HA HÁZAT, üzletet vagy farmot akar vásárolni Vagy eladni, keresse fel (NÉMETH SÁNDORT Delhi-ben az 59-es és 3-as Highway keresztezésénél. Tel.: Delhi 8. Postafiók 312 Delhi, Ont. TANULJON MEG HEGEDÜLNI ! Vásároljon elsőrangú hegedűt szakembertől POPPER JÁNOS hegedűkészítőtől 45 Pearl St. Brantford, Ont. Kész hegedűk nagy választékban ! Autóját azonnal javítja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— — Csak ennyi ? — Csakis ennyi. S azontúl minden esztendőben ötvenötven forint jár ki a ház gazdájától, amíg hallgatnak a dolog felől. A kőművesek újra összenéztek és felelte az idősebbik : — Megcsináljuk. Hol kell a munkát végezni ? — Majd elvezetem. Gregorics egy rozsdás kulcsot akasztott le a szögről, aztán elől eresztvén a munkásokat, kiment velük az udvarra, pedig terhére esett a járás. — Jöjjenek utánam. Végigment a kerten. A kert háta mögött állt a Libanon, egy kis kőházikó kétholdas telekkel, mely tele volt ültetve almafákkal. Fölséges zamatű almák termettek itt. Ezeknek a kedvéért vette meg Gregorics az özvegy papnétól és a kis Gyurinak ajándékozta, mindjárt a nevére is írták. Míg itthon volt Gyuri, ő tanyázott benne Kupeczkyvel, azóta lakatlan, elhagyatott. J A kis házikóba vezette Gregorics a kőműveseket, kijelölvén a helyet a kőfalban, ahová a fülkét vájják, meghagyván nekik, hogy ha készen lesznek jöjjenek el érte, hogy akkor elvihessék a katlant — annak a befalazásánál jelen akar lenni ő maga egész végig. Éjfélre készen volt a lyuk. A kőművesek eljöttek és megkopogtattak az ablakot. Gregorics beeresztette őket. Már akkor a szoba közepén állt a katlan. Nem látszott a tetején! semmi, csak fűrészpor, de azért szörnyű nehéz volt, alig bír!ta vinni a két erős kőműves. Belül volt ami volt. i Gregorics mindenütt a .nyomukban ment. Aztán el nem mozdult addig, míg csak be nem malterozták. ■ — Ha holnap bemeszelteti az úr, az ördög se találna rá (holnapután. — Meg vagyok elégedve, - - mondá Gregorics Pál és kifizette nekik az Ígért összegeket. — Most már elmehetnek. Az öregebb kőműves csodálkozni látszott, hogy ilyen könnyen eleresztik. — Azelőtt máskép ment az efféle, — mondá némi fitymálással. — Olvastam is, hallottam is ilyen dolgokról. Azelőtt rendesen kiszúrták ilyen alkalmakkor a kőművesek szemeit, hogy ők se találhassanak többé oda, de az is igaz, hogy nem ötven forintot adtak érte, százszor annyit. — Az még a régi jó világban volt! — sóhajtott fel a másik. De Gregorics Pál nem állott velők szóba, bezárta a házikó erős tölgyfaajtaját és hazament, lefeküdni. Reggelre megint fölléptek a gyomorgörcsök, ordított, sokat szenvedett fájdalmában. A borostyáncsöppek és a hasára rakott mustárpapír csak pillanatra csillapították. Rettenetes bágyadt lett és a szeme karikáiban valami tompa, kísérteties homály jelent meg. Nyögött, sziszegett és csak egyszer-egyszer mutatott érdeklődést a külső Világ iránt. — Jó ebédet készíts Ancsura, jó ebédet. Mákos csík is legyen; mert a fiú megjön délre. Egy félóra múlva újra odaszólt Ancsurának : — Mézzel legyen a mákoscsík, Ancsura, mert a fiú úgy szereti. Maga számára savanyúvizet kért, folyton ivott, egyszerre (felhajtott egy egész üveg savanyúvizet, nagyon jól esett neki, rettenetes belső forrósága lehetett. Déltájban még erősebbek lettek a görcsök s vért kezdett hányni. Ancsura megijedt, sírásra fakadt. Kérdezte, ne küldjön-e orvosért, vagy papért. Gregorics a fejét rázta. — Nem, nem. Én már kész vagyok. Mindenem rendben van. Csak még a fiút várom. Hány óra most ? Éppen a déli harang kondult meg a ázékes templomban. — Ilyenkor jön meg a postakocsi az utasokkal. Eredj, mondd meg Matykónak, álljon ki a kapu elé, várja be Gyurit, hogy behozza a táskáját. Ancsura a kezeit tördelte kétségbeesésében. Bevallja-e, hogy a sürgönyt nem küldte el a fiúnak ? Istenem, milyen nehezen várja. Nem merte bevallani, inkább csak folytatta, az alakoskodást, hogy jól van, kiküldi Matyit. De a beteg egyre türelmetlenebb lett : — Vidd ki Matyinak a tülköt, Ancsura. (Egy óriási szarv lógott zöld zsinóron felakasztva a falon). Fújjon bele, mikor a fiú megérkezik, hogy azzal is elébb tudjam. Hát biz’ a szarvat is le kellett venni és kivinni, de Ancsura mostan még kevésbé merte megváltani a mulasztását. A beteg elcsendesedett ezután, nem nyögött, nem szuszogott, hanem figyelt, föl-fölemelve a fejét a párnákról és a fejéhez támasztott, kopott esernyő nyelét megsimogatva a kezével, mintha enyhülést szerezne neki. — Nyisd ki az ablakot, Ancsura, hogy meghalljam a Matykó tülkölését. A kinyitott ablakon beözönlött a napsugár s a lengedező szél mámorító akácillatot hajtott maga előtt. Gregorics beszítta és a lelkének egy réges-régen al tomp ült érzékét még egyszer felbirizgálta a napsugár és akácillat. — Simogasd meg a homlokomat, Ancsura a tenyereddel — lihegte alig hallhatóan — hadd érezzék még egyszer aszszony: kezet a testemen. Belui.v :? szemét, míg Ancsura rajta tartotta kezét a halántékain, úgy látszott, mintha jól esne neki, hogy a feje pántok között van. Egy csepp focróság se mutatkozott a homlokán, még inkább hideg Molt és száraz, nem volt meg a bőrének a rendes nedvessége, szinte porzott, hámlott. A beteg sóhajtott : — Nem elég sima a kezed, nem elég. .. RÍ van durvulva a kezed, Ancsura ! Azután hozzátette : — Hanem a fiúcskáé, az olyan puha és olyan meleg... Mosolygott bágyadtan és újra kinyitotta a szemeit : 4— Semmit se hallottál ? ... Pszt! Mintha tülkölne a Matykó... — Nem gondolom, semmit se hallok. Gregorics ingerülten mutogatott kezeivel a másik szobába : — Az a kutya óra zörög ott, az zavar, az bosszant. Állítsd meg, Ancsura, hamar, hamar. .. Egy ősi óra ketyegett a szomszéd szobában a szekrény tetején. Szép óra volt, még a Gregorics apja vette, mikor egy Szentiványit licitáltak Gömörben. Ébenfa előcsarnokot ábrázolt két alabástrom oszloppal, aranyos lépcsősorompókkal s az előcsarnokban egy nagy karikájú inga lóbálódzott az egyik faltól a másikhoz, tompa, recsegős ketyegéssel. Ancsura egy székre állott, felágaskodván, megállította az ingát. Ebben a pillanatban egy hörgő kiáltás hallatszott a beállott csendben, egy idétlen, érthetetlen hang, mintha azt kiáltaná fuldokolva : “Hallom a tülköt, hallom”, aztán újra egy hörgés és egy zuhanás. Ancsura leugrott és a hálószobába rohant. Már akkor minden csöndes volt, az ágy el volt öntve vérrel s Gregorics ott feküdt méghalva, fehéren, nyitott, /merev szemekkel. Egyik keze lelógott és az esernyőt tartotta görcsösen. így ért véget a szegény Gregorics Pál. A rokonok és szomszédok közt gyorsan híre futott a halálnak. A városi orvos gyomorfekélyből származottnak mondotta a halálát. Valami olyat kotyogott latin szavakkal megtarkítva, hogy a gyomorfal átlyukadt, innen a vérömlés s ha előbb hivatták volna, segíthetett volna a dolgon. Boldizsár testvér csakhamar ott termett, valamint Gáspár is az összes gyermekeivel. Ellenben Panyókiné (szül. Gregorics Eszmeralda), a megboldogultnak legidősebb féltestvére, ki nyáron falun lakott és csak estefelé értesült a szomorú esetről, kétségbeesetten ordított fel : — Milyen csapás, milyen csapás, hogy nyáron kellett meghalnia ! Mindig imádkoztam, hogy télen haljon meg és ne nyáron s íme mégis most halt meg. Hát érdemes a mai világban imádkozni ? Istenem, milyen csapás ! Az a két tolvaj mindent ellop, azalatt énelőlem. Rögtön befogatott, nagy lóhalálában ment, csak éjjel ért oda, mikor már Boldizsár és Gáspár átkutattak, összeturkáltak mindent, átvéve teljesen az uralkodást, még Ancsurát is kikergették. Hiába ellenkezett a jámbor lélek, hogy övé a ház, az ő nevére van írva, itt ő az úr. — Csak a négy fal a magáé — feleselt vele Gáspár úr. — Azt majd megkapja. Minden egyéb a mienk. Nincs itt semmi keresete egy tisztátalan életű személynek ! Takarodjék innen ! Gáspár fiskális volt és bőbeszédű ember, dehogy bírt volna vele Ancsura. Csak sírt, sírt, aztán vette a kendőjét, ládáját, batyuit és áthúrcolkodott a Matykó anyjához, de előbb még a holmiját is átmotozták az istentelen Gregoricsék, nem visz-e közte kincseket, takarékpénztári könyveket s más effélét. Harmadnap eltemették Gregorics Pált. Sovány, szegényes temetés volt, senki se sírt, csak a szegény Ancsura, aki közel se mert menni a koporsóhoz a gonosz rokonság miatt, hanem csak úgy hátul ódalgott valahol. A fiú nem jött meg Szegedről (Jobb is, hogy elkésett, mert talán még az udvarból is kilökdösték volna). De ha hátul volt is Ancsura. mégis csak őt nézték, szembetűnt mindenkinek ; a nagy úrias Grégorics-ház, mely órája maradt, még sokkalta jobban s amint véletlenül elejtette a könnyáztatta zsebkendőjét, a,gyászgyülekezet valamennyi özvegy embere (köztük egy tanácsbeli is) rohant azt felemelni. •". (, A leesett kendő volt a mértéke annak, hogy ő mennyit emelkedett az emberi véleményekben a mai nappal. Harmadnap összegyűlt az -egész rokonság Sztolarik közjegyzőnél, ahol a végrendeletet felbontották. Hát biz’ ez egy kicsit furcsa Volt. A magyar tudós akadémiának hagyott az öreg kétezer forintot. Hagyott továbbá mindazon nőszemélyeknek, akiket jobban ismert, vagy akikhez eljárogatott valamikor, vagy akiknek udvarolt, egyenként két-kétezer forintot. S ilyen asszonyságot névszerint kilencet sorolt fel, a hagyományozott öszszeget pedig, húszezer forintot o. é.-ben (osztrák értékben) odacsatolta készpénzben a végredelethez, Sztolarik közjegyzőt bízva meg annak kiosztásával. A rokonok lélekvisszafojvta hallgattak idáig s Boldizsár testvér, vagy néha Gáspár testvér, az egyes tételeknél kifejezték megnyugvásukat egy fejbólintással, esetleg valamely ilyenforma közbeszólással : — Hát ez is helyes. — Méltányos. / — Isten neki. — Jól tette. Csak Panyókiné vigyorgott gúnyosan, mikor a kilenc a-sszony neve elhangzott. — Ah no ! De különös... de különös ! Boldizsár testvér, aki azt tartotta, hogy nem érdemes a kicsinységeken fennakadni (hiszen teljes életében bolond volt a megboldogult Pali), nagylelkűségét fitogtatva kiáltott fel: — Tessék tovább olvasni, közjegyző úr ! A közjegyző kurtán felelte : — Nincs tovább. A csodálkozás felszisszenése hangzott. Egyszerre a végrendelethez rohantak. ’ — Az lehetetlen. A közjegyző vállat vont : — Pedig egy betű sincs több. — De hát a többi vagyona ? A csehországi uradalom ? — Arról nem végrendelkezik. Én csak annyit olvashatok, amennyi írva vagyon. Ezt az »gyet beláthatják az urak. — Megfoghatatlan ! hörögte Gregorics Gáspár. — Az egészben az a különös — vélte Boldizsár, — hogy a szakácsnéjárói és annak a porontyáról nem emlékezik meg, pedig az egész világ belát a szita alá. Következő számunkban folytatjuk.
