Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)
1955-08-27 / 33. szám
KANADAI MAGYARSÁG V. 33. sz. 1955 augusztus 27. MONTREALI HÍREK LTD. REAL ESTATE 1766 ST. CLAIR W. Torontó egyik legnagyobb ingatlanforgalmi vállalata, 9 irodában 150 ügynökkel dolgozik. Magyar ügynökünk : SZATHMÁRY KÁROLY a torontói magyarság rendelkezésére áll. Cégünk Kanada egyik legnagyobb NHA (National House Act) vállalata. $1.000—$1.500 lefizetéssel vadonatúj 6 szobás saját, kertes házat vásárolhat villamos, vagy autóbusz megálló mellett félórányira Torontó központjától. Házát havi $55-el törlesztheti. A tökéletes építést a kormány hivatalos szervei ellenőrizték. Haj nincs elég pénze, mi hozzásegít jük a down-hoz ! LAKBÉRE KIDOBOTT PÉNZ, VEGYEN UJ, SAJÁT HÁZAT ! Régi házakban is óriási választék, a legalacsonyabb down payment ! A KÖVETKEZŐ HÁZAKAT AJÁNLJA MAGYAR VEVŐINEK : $500 lefizetés, 6 szobás tégla-téglautánzatú ház a Parkdale környékén, modern konyha, teljes pince, TV antenna, olajkályha, teljes ár $10.500. $500 lefizetés, 5 szobás téglautánzatú ház a Rogers- Caledonia térségbe'n, teljes pince, 10 éves ! Ára : $10.800. $500 lefizetés, 4 szobás téglautánzatú bungalow a Jane- Weston Rd. vidékén, olajfűtés, garázs, kiváló pince, modern konyha, teljes ára : $8.000. $1.600 lefizetés, 8 szobás, garázsos tégla és téglautánzatű ház a Bathurst-Bloor környékén, teljes pince, havi $107 lakbér jövedelem, két modern konyha. Ára $11.900. $2.500 lefizetés, 6 szobás téglaház a Davenport-Dovercourt vidékén, teljes pince, modern konyha, keményfa padló. Teljes ára $12.500. $2.000 lefizetés, gyönyörű 5 szobás tégla bungalow a St. Clair-Caledonia vidékén, villamos mellett, ultramodern konyha, teljes pince, ára $12.600. Könnyű fizetési feltételek ! $5.000 lefizetés, ragyogó kis palota a Rosedale-n, 11 szoba, 2 erkély, 2 fürdőszoba, dupla garázs, olajfűtés, nagy kert, erdős környezet, 1 parcre a földalatti villamostól, kiválóan alkalmas duplexre való átalakításra, ára : $25.000. SOKEZER EGYÉB HÁZ A LEGSZEBB NEGYEDEKBEN. VÁLASSZON, HÍVJON ! HÍVJA : SZATHMÁRY KaROLY-T Elbeszélések szerint volt olyan korszak, amikor az uj világban késsel várták az idegent. Az “utca embere” persze nem mindig ért egyet a magasabb és hosszúlejáratú politikai elgondolásokkal. “Hol van azonban már a tavalyi hó ?!” — kérdezi a montreáli bevándorló. Ma már különbséget tesznek nép és nép között és megbecsülés jár a tisztességgel dolgozó nemzet tagjainak. A legújabb bevándorlással járó szellemi értékgyarapodást az “utca embere” nem láthatja, de megszületett lelkében a természetes kíváncsiság és egyre gyakrabban és egyre több helyről halljuk : “Mutasd meg magad és megmondom, ki vagy !” Igen, Kanadában is megnyílt az alkalom a tüzetesebb bemutatkozásra. Egyházak, társadalmi szervezetek, egyesületek egyre több idegent szerepeltetnek, s e felvilágosító munkába bekapcsolódik az üzleti élet is. Montreálbán főleg az Eaton rendez kirakataiban népművészeti kiállításokat, igen ügyes elgondolás szerint főleg az egyes népi csoportok nemzeti ünnepe alkalmával. így az idén Szent István ünnepén sor került a magyar népmvüészeti kiállítás megrnedezésére. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége vállalta az anyag összegyűjtését és lelkes magyar művészek, népművészetünkért rajongók segítettek a cég szakmabeli kirakatrendezőinek. Ezért sikerült a kiállítás, hiszen a faj- és nemzetszeretet rakta harmonikus rendbe a sok-sok magyar ládafiából előkerült és féltveőrzött anyagot. A díszmagyar mellett ott találjuk az eredeti népviseletet, kézimunkát, faragást és berakott munkát, kerámiát és az ötvösművészet remekeit, s nem utolsó sorban tündéri felvételeket a fájó szívvel elhagyott magyar fővárosról és vidékről. A Szent Koronát az árúház magyar iparművésze festette remekbe, aki mellett külön köszönet illeti Lukács Alicet a cég kitűnő magyarszármazású tisztviselőjét. Százak és százak állnak meg a szinpompás kirakat előtt, s ez a kimagasló eredmény is azt mutatja, hogy feláldozva mindent, dolgoznunk kell mindig és mindenütt, hogy népünk szellemi és erkölcsi értékeit az egész világ előnyös formában ismerhesse meg. S még egy tanulság: akik az önzés és széthúzás konkolyát hintik közénk, azoknak nincs joguk magukat magyaroknak vallaniuk. Dr. Saád Ferenc. MAGYAR EMBER A PIARISTA REND ÉLÉN P. dr. Törnek Vince S.P.-t, a Piarista Rend generálisát és a Magyar Piarista Diákszövetség védnökét, Rómában a Piarista Rend nagykáptalanja újabb hat évi időtartamra a Rend generálisává (egyetemes elöljáró) választotta meg. A Szentatya a választást jóváhagyta. P. Törnek Vincét 1947-ben választották meg először a Piarista Rend generálisává, s terminusának letelte után a Szentatya különleges intézkedése további két évvel hoszszabbította meg generálisságának idejét. Az 1947. évet megelőzően P. Törnek a budapesti piarista rendház főnöke volt. Már az első megválasztása nagy feltűnést keltett, hogy a különöseit erős olasz és spanyol rendtartományok bizalma egyhangúan fordult feléje. A szerzetesrendek történetében pedig első eset volt, hogy magyar ember került egy világ-Rend élére. Generálisa működése alatt jelentékeny módon erősödött meg a Piarista Rend, emelkedett a piarista iskolák száma. Pótolni kellett azt a súlyos veszteséget, melyet a Rend szenvedett a keleteurópai kommunista rezsimek egyházüldöző tevékenységének következtében. P. Törnek generális atya tevékenysége számos piarista házat, iskolát és települést eredményezett Délamerika több államában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban. Népszerűsége, tekintélye nemcsak a Piarista Rendben, de mértékadó egyházi körökben is igen magas, s a magyarság is büszke elismeréssel veheti tudomásul, hogy egyik kiváló férfiúja az őt megillető pozícióban őzsinte megbecsülést szerzett a magyarság hírnevének. MAGYAR DALOK Olvasóink kívánságára, mai számunktól kezdve, minden héten közlünk egy szép magyar dalt. RÓZSALEVÉL. .. Elpihent a nagyvilág, elpihent a lomb, Messze bércen valahol kondul egy kolomp, Egy magányos vadgalamb hív egy gerlicét, hajladozó rózsafán sírja énekét. Hej, rózsalevél, felkap a szél, Messze sodor innét ! Rózsalevél, egy sort vigyél : Rózsámnak üzennék ! Vidd el szivem vágyát S hozd vissza az álmát ! Rózsalevél, felkap a szél — Talán sohse látlak. 7 OOOOODOöOOQOOOOOöOODOQOOaCíOOOOOOOOOOOOOOO 7-3161 BRETHOÜR & MORRIS LTD. REAL ESTATE 1766 ST. CLAIR AVE., W. "CLIVIA" Bemutató a torontói Melody filmszínházban. Nico Dostal, a hajdani k. und k. időkben a monarchia katonakarmestere volt és legismertebb műve talán a “Magyar Lakodalom”. Első operettje “Clivia” Berlinben került hatalmas sikerrel bemutatásra. Több mint 250-szer játszották itt, mielőtt világhódító útjára elindult volna, hogy végül most mint kitűnő zenésfilm a mozik vásznán ragadja el a közönség még nagyobb tömegeit. A “Clivia” nemcsak szabványos operett, hanem remek és mulattatóan szellemes politikai szatíra is, mely a deríi aranycsomagolásában a váltakozó állami rendszerek és a túlzott bürokrácia fonákságait tárja a közönség elé. Ezt a mindig időszerű témát a szerelem és a forró déli romantika, remekebbnél-remekebb revü jelenetek és zeneszámok, izgalmas és humoros bonyodalmak szövik át, felejthetetlenül kellemes szórakozást és élvezetet szerezve mindenkinek. A film egy képzeletbeli államban, San Martinoban játszódik, ahol egymást követik a forradalmak, s mikor nagylelkesen uj elnököt választanak, még senki sem tudja, hogy az ünnepelt államfő tulajdonképen hol van, mert az előző rendszer elől inkognitóban bujdosik. A különböző korlátozások és tilalmak szellemesen emlékeztetnek a mai vasfüggöny mögötti országokban uralkodó helyzetre és a nagyszerűen rajzolt ember-, főleg hivatalnoktipusok állandó derült, jóleső kacagást keltenek. A címszerepben a félig osztrák, félig francia származású Claude Farell tündököl megjelenésével, hangjával és játékával egyaránt, s mindenben méltó partnere az igen rokonszenves Peter Pasetti. Hertha Staal bájosan mulatságos szubrett, míg Hans Richter, a minden lében kanál újságíró és Paul Henckels az ügy buzgó rendőrfőnök alakításával kelt szakadatlanul harsogó derültséget. “TŰZ!” A tüzet úgy is jellemezték, hogy jó SZOLGA, de rettenetes és erőszakos UR ! Ezt bizonyítják a Kanada-szerte égő tüzek, amelyek közül sokat kocsiból kidobott égő cigaretta-vég ; tökéletesen és helyesen el nem oltott tábortűz, kukorica-sütés, vagy más szabadtéri tevékenység okozott. Otthonunkban a cigarettázás közben való elalvás ; gyufának gyermekek áltál elérhető helyen való hagyása ; télen pedig a túlfűtött kályha okozhat tüzet. Most van ideje, hogy ellenőrizzük szokásainkat; a rosszakat hagyjuk el és kezdjünk jókat, nehogy viselkedésünkkel elveszítsük egy jó szolga szolgálatát és egy rettenetes úr pusztító hatalmában találjuk magunkat. — TŰZ ! HELLYEL HOZZÁJÁRUL •D050000 OOC » JOHN LABATT LIMITED =-r-= omboomí ■ r atKococrat'KowcooMoo TERVGAZDASÁG ÉS A LUDAS MATYI, AVAGY SZÁMADATOK ÉS A VALÓSÁG A magyar Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé jelentését a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és • kultúrális ellátottságának alakulásáról, 1950—1954-ben, az “első ötéves terv időszakában” címen. ® Az ötéves terv időszakában átalakult a népgazdaság szerkezete : hazánk agráripari országból ipari-agrárország lett. Az ipar súlya a nemzeti jövedelemben öt év alatt 50%ról 64%ra emelkedett. A szocialista iparosítás követelményeinek megfelelően, az iparon belül nőtt a nehézipar és különösen a gépipar aránya. O A kereső népesség száma öt év alatt 400.000-rel nőtt. Végleg megszűnt a munkanélküliség, sőt több területen munkaerőhiány mutatkozott. • A kőolaj termelés 711.000 tonnával másfélszerese volt az 1949 évinek. Megnyitották a nagylengyeli olajmezőt, 300- ra szaporodott az olajkutak száma. 0 A villamosenergia termelés megkétszereződött és 1954-ben 4.8 milliárd kilowattóra villamosenergiát termeltek. 0 A vasúthálózat 1954-ben 118%-al haladta meg az 1949. évi színvonalat. i 0 A bauxit termelés 700.000 tonnával volt több az 1949 évinél. Az aluminium termelés 35.200 tonnára emelkedett. (1938-ban 1.516 tonna, 1949-ben 16.824 tonna volt csak. Kellett a Szovjet repülőipar számára. Szerk). 0 A pamutszövetgyártás 167 millió négyzetméterről 1.226 millióra emelkedett. A fonóorsók száma 100.000-rel növekedett. Szolnokon megkezdte működését az ország első szalma-celluloze gyára. 0 Az élelmiszeripar 170%-kai termelt többet 1954-ben mint 1949-ben (Főleg a Szovjetunió részére, ezért kell Magyarországnak vajat, cukrot és gabonát importálnia. Szerk.) “Az első ötéves terv időszakában elért nagyarányú fejlődés következtében, átalakult a népgazdaság szerkezete, a termelésben túlsúlyra jutott a szocialista szektor : az ipar, ezen belül a nehézipar a népgazdaság vezető ága lett. Elősegítette a mezőgazdaság szocialista átalakítását, hogy tovább emelje a dolgozó nép anyagi és kultúrális szükségletei kielégítésének színvonalát. így néz ki az első ötéves terv a hivatalos jelentés számadataival, melyből nem tűnik, hogy a magyar népnek milyen árat kellett fizetnie azért, hogy az életszínvonal a háborúelőttinek a felére esett, a mezőgazdaság tönkrement, a Szovjetunió kíméletlenül kiszipolyozza a gyarmatként kezelt országot, hogy a munkásság szervezkedési szabadság nélkül, rab az üzemekben, hogy az állandó munkahajsza és növekvő termelés ellenére a legfontosabb közszükségleti cikkekben nagy a hiány, mert mindent elnyel a “dicsőséges Szovjet” telhetetlen gyomra, hogy a gyártmányok minősége silány, százezrek koldusbotra jutottak csak azért, hogy pár ezer kommunista dőzsölhessen. A valóságos magyarországi helyzetet, a Ludas Matyi című vicclap “panaszos ládájából” vett alábbi idézetek sokkal hívebben tükrözik vissza, mint a propaganda-ízű száraz számadatok : • i 1■■ i ■ I % ■ ■ • ■ “Pipások védelmében. Jelenleg kétfajta magyar pipadohány füstje kerül a fogyasztó tüdejébe. Az egyik a hatforintos “Club”, a szatirikus pipadohány. Csíp és mar. Ha a spanyol invizició már ismerte volna, akkor most ott szerepelne a spanyol csizma, a nürnbergi vasmenyecske és hüvelykszorító között, mint a legeredményesebb kinzóeszköz,. mert a vádlott néhány szippantás után könnyes szemmel vallotta volna be, hogy boszorkány. !.■■-« • > A másik fajta az egyforintötvenes “Hortobágy” pipadohány. Szép magyar pusztánk már többízben tiltakozott 9 névrokonság ellen. A földjén szabadon termő árvalányhaj kellemesebb és enyhébb szívni valót nyújt, mint ez az egyrészt dohányból, zömében azonban csumából, spárgából és használt papírkosár maradványaiból összeállított pipadohány. Elnevezését csak az indokolja némikép, hogy az efajta dohányt, illata miatt csak akkora térségen szabad elszívni, mint a Hortobágy és elszívása után az emberben minden úgy megfordul, mintha délibábot látna”. “Kerekecske-gombocska. Kerek is meg gomb is az a selyemmel bevont gömbölyüség, amit a 150 forintos kis gyermekkabátokra varrnak. Meg is felel a gomb helyettesítésére addig, amíg mosásba nem kerül. Mosás után már nem viselkedik úgy, ahogy egy gombnak kellene, mert rozsdafoltok jelentkeznek rajta, rozsdás lesz a kiskabát és elcsúfítják a drágán vett ruhaneműt”. “Főzni is kellene. A tápéi óvoda a múlt év őszén egy 35 literes zománcos lábost rendelt a Mintaboltban. A lábos elküldését többször megsürgettük, — eredmény nélkül. A Mintaboltból írtak a hódmezővásárhelyi' Vas- és Fémipari vállalatnak, de eddig még ők sem intézkedtek. Tekintve, hogy 93 kisgyermek élelmezéséről van szó, a Ludas útján kérjük, hogy küldjék meg végre a lábost az óvodának”. “Lánc-lánc, Csepel lánc. Rajongója vagyok a természetnek. Pöfögtem is kedvemre Csepel motorkerékpárommal egészen addig, amíg láncom bírta az iramot. Múlt év őszén először megnyúlva, majd szétesve megszüntette működését. Azóta nem motorozhatok, mert a láncot ősz óta nem sikerült beszereznem. Járom az üzleteket, de csak ígéreteket, határidőket és elutasításokat kapok. Ezek viszont nem nagyon alkalmasak a motor meghajtására”. “Kint a kémény — bent a füst. Az a ház amelyben mi lakunk csak annyiban különbözik a többi bérháztól, hogy nálunk a füst nem a kéményen megy ki, hanem a lakások ajtóin és ablakain keresztül illan az utcára. Ez a rossz útra terelődött füstölési folyamat akkor kezdődött, amikor a háború alatt egy akna a kémény egy részét lenyomta. Hosszas eljárással sikerült elérnünk, hogy a KIK. 1953 májusában megjavította — igaz úgy, hogy azóta visszasírjuk a csonka kéményt. Kértük a .javítást írásban, próbálkoztunk küldöttségileg, majd a városi tanács panaszirodájában. A Győr— Sopron-megyei Újság is segítséget igért. A lap express-levél ben értesített, hogy a KÍK (?) még aznap kiküldi a munkavezetőt. Ennek az Ígéretnek is már kilenc hónapja van, de a mi kéményünk még mindig bent füstöl és éppen úgy nem nyeli a füstöt, mint két évvel ezelőtt”. Hát már most kinek higyjen az ember ? Rákosi statisztikusainak-e, vagy a panaszkodó magyar népnek-e ? KOMISZ.
