Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-12-10 / 48. szám

Még jönni kell, még jönnj fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez

Százezrek ajakán.

Vörösmarty

KANADAI

Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa.

&uuuUa*t 'ikcutycvUtuu

Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto

Szerkeszti :

KENESEI F. LÁSZLÓ

C a n a d a’ s largest

Anti-Communist

weekly

in Hungarian language

Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja.

Edited and Published ai 996 Dovercourt Rd., Toronto

V. évfolyam 48. szám.

Ára : 10 Cent.

Toronto, 1955 december 10.

GYÖZHET-E A HAZUGSÁG ?

“Győzött hát a vén hazugság !” — mondja gőgösen Lucifer az Ember Tragédiájának utolsó jelenetében, mikor Ádám öngyilkosságra készül, s egy pillanatra úgy látszik, mintha a világ sorsát nem az Isten tündöklő igazsága, hanem az alvilág istentagadó hazugsága intézné. De nem is kell Madách látomásához folyamodni, hogy példát találjunk arra, hogyan akarják a különféle álpróféták, ideiglenes diktátorok, a saját maguk kegyelméből uralkodó fejedelmek a múlt és a jelen igazságait felcserélni akár a legátlátszóbb valótlanságokkal csak azért, hogy saját pillanatnyi politikai céljaik mögé valamilyen mondvacsinált hátteret teremtsenek.

Azt, hogy erkölcsi elvekkel, jelszavakkal, szakkifejezésekkel tetszés szerint labdáznak a politikusok, azt már megszoktuk. Tudjuk, hogy olyan szavak, mint demokrácia, szabadság, felszabadítás, önrendelkezési jog, stb., semmivel sem jelentenek többet, mint ezeknek a szavaknak az ellenkezője : a diktatúra, az elnyomás, a rabszolgaság, p gyarmatpolitika.

A szavak értelme egyedül attól függ, ki használja őket és hogy kik hallgatnak adott pillanatban a szónokra. Ezért nem is csodálkozunk azon az érdekes beszámolón, melyet egy amerikai újságíró, aki most tért vissza Vasfüggöny mögötti körútjáról, a Keletberlinben most megnyílt “Ifjúsági Sportkiállításról” adott. A nagyszabású kiállításon, melyet a keletnémet ifjúság minden szervezetének minden tagja köteles megtekinteni, a német és a szovjet sport fejlődését mutatják be, s a kiállítás jelszava: “Sporttal harcolunk a békéért”. De a “békés” sportok mindegyike kivétel nélkül kifejezetten a háborúra való nevelést szolgálja. Minden sarkon céllövő bódék állnak, melyekben a német gyerekek amerikai egyenruhás bábukra lőnek. A felírás: “Minden találat győzelmet jelent a kapitalisták elleni küzdelemben”. A kiállítás legnagyobb pavillonja, az ú. n. “Békepavillon” szemléltetően magyarázza, hogy létezik “jó” és “rossz” háború. A kapitalista államok elleni háború a “jó” háború példája, s aki ilyen háborúra készül, a békét védi. “Támadjunk, hogy megvédjük a békét” — ordítja egy másik felirat, amely alatt aztán fel vannak sorolva a történelem olyan hódító háborúi, amelyek állítólag a békét szolgálták. A cári Oroszország különböző győzelmes hadvezérei, mint a “kommunista eszme és a béke” vezérei szerepelnek, a krími háborút, a koreai háborút és más orosz hódítási kísérleteket, valamint például az annakidején Napóleonnal kötött szerződést megszegő porosz király példáját úgy magyarázzák a keletnémet fiúknak, mint a “jó” háború iskolapéldáit. Egyúttal háborúra hívják fel a keletnémet ifjúságot a “nyugati kapitalizmus” ellen, amely háború — mondják — a béke harca lesz.

Ez eddig rendben van. Azt hisszük, nincs egyetlen keletnémet fiú sem, aki ne nevetne magában ezeken az átlátszó jelszó-kiforgatásokon, amit éppúgy nem hisz el egyetlen európai lakos sem, — beleértve a legádázabb, leghangosabb kommunistákat is, — mint ahogy nem megy el egyetlen német fiatalember sem önkéntesen erre a maszlag-kiállításra Hiszen a kiállítással szomszédos épületben éjjel-nappal működik egy égetőkemence, amelyről pontosan tudja a keletber lini közvélemény, hogy abban az utóbbi években a világ minden részében óriási propagandával összegyűjtött ú. n. “Békenyilatkozatok” aláírási íveit hamvasztják el.

De az, amit Kruscsev és társai most folyó keletázsia! kőrútjukon hazudnak, annak már sokkal komolyabb jelentősége van. Mert Kruscsev, aki a genfi négyhatalmi konferencián még kölcsönös megértésről és a kelet és nyugat közös háborús küzdelmeiről beszélt, a következőket mondotta Indiában : “Az angol és amerikai kapitalisták bérelték fel Hitler Németországát, hogy háborút indítson a Szovjet elpusztítására.” Továbbá : “Japánt az amerikai nagytőkések kényszerítették háborúba a szovjet ellen.” “Az angolszászok háborús célja az volt, hogy fegyverrel pusztítsák el az orosz népet, s ebből a célból a fasisztákkal együtt megtámadták a szovjetet.” Burmában pedig kijelentette, hogy az angolok a burmai népet másodrendű rabszolganépként kezelték, holott a burmai vallási kultúra és istenhit sokezer évvel idősebb, mint az istentagadó kapitalisták templomai. Egyedül a szovjet (amelynek hivatalosan elfogadott hite az istentagadás) tartja tiszteletben a népek vallásszabadságát és hitét”.

Az újságolvasó valóban megkérdezheti sajátmagától : “örült ez a Kruscsev ? Vagy az egész indiai népet, s az egész burmai népet tartja hülyének ? Azt hiszi, hogy Nehru, vagy a burmai miniszterelnök a legközelebbi bolondokházából szabadultak ?” Amikor sokezer hindu tengerész lelte halálát a fagyos hullámsírban, hogy a Szovjetnek szállítson fegyvert Murmanszk kikötőjébe ? Amikor sok-sokezer burmai katona és civil halt meg a japán repülőgépek bombáitól, hogy megépítsék a dzsungelén át a híres burmai utat, amelyen át a szovjet kapott amerikai hadianyagot ? Hát az amerikai, angol, hindu, kínai, burmai, francia katonák százezrei, akik mind azért haltak meg, hogy a szovjet kitartson 1941, 1942 és 1942 telén, mikor a németek Moszkva alatt voltak és a Kaukázuson túl a bakui olajforrásokat fenyegették ? Ezek mind j azért harcoltak, hogy Hitler megverje a Szovjetet ? |

Nyugodtan állíthatjuk, hogy Kruscsev sokszázmillió közvetlen és közvetett indiai és burmai hallgatóságából nem volt egyetlenegy felnőtt ember sem, aki elhitte volna, amit ez a tanulatlan diktátor jelölt mondott.

És mégis borzalmas veszélyt jelent a világbékére az, hogy a nyugati országok egyáltalán szóbaállnak egy olyan kormánnyal, amely ILYEN ÖRÜLETES HAZUGSÁGOKRA akarja alapítani világuralmát. Mert igaz, hogy Ázsiában senki sem hitte el amit Kruscsev mondott. De azt a TENDENCIÁT, amelynek érdekében ezek az aljas valótlanságok elhangzottak, tudniillik azt, hogy a Szovjet az angolszász kultúra ellensége és segíteni igyekszik az ázsiai népeket abban, hogy az angolszász — rájuk nézve idegen — gyarmati uralom utolsó kultúrmaradványait is eltüntessék, — ezt sajnos nagyon is jól értik a hinduk.

Hogy a hinduk nem szeretik a fehéreket, ez világos. Nem azért, mert az angol kormányzat ideje alatt, különösen a múlt század közepén, véres felkelések és erőszakos jelenetek napirenden voltak. Hiszen ehhez a hinduk sokévezredes történelmük alatt hozzászoktak. A maharadzsák és radzsák uralma alatt a nép ezerszer annyit szenvedett a “nagykapitalista” elnyomástól, a folytonos háborútól, éhínségektől és betegségektől, mint az angol uralom évszázada alatt, anélkül, hogy cserébe kaptak volna kórházakat, közlekedési eszközöket, gyárakat és az európai kultúra többi vívmányát. De EZEKET A KULTUR VÍVMÁNYOK AT, AZ EURÓPAI KULTÚRA ÁLDÁSAIT az egykori gyarmati népek soha nem fogják megbocsátani a fehér embernek. Mert a vérfürdőket el lehet felejteni, — de azt, hogy az angoloknak — és az indiai és burmai függetlenség óta az amerikaiaknak ÖRÖK HÁLÁVAL TARTOZNAK, azt a nacionalista öntudatra ébredt népek soha nem bocsájtják meg jótevőiknek.

Ezt a nagyon primitív, de sajnos nagyon emberi érzést akarja kihasználni Kruscsev azzal, hogy a kommunista világuralmi célok érdekében háborúra uszítja Ázsia népeit*

S mit tehet ezzel szemben a Nyugat ? Magyarázni hiábavaló. Nem számít, hogy egy politikus kijelentése igaz-e vagy hazug, még az sem, hogy a hallgatóság elhiszi-e vagy sem. A hallgatóság nem az igazságra kiváncsi. A hallgatóság a TENDENCIÁT, AZ IRÁNYVONALAT kutatja. S ezen a ponton a hazug szavaknak csak egyetlen ellenszere van : az igaz TETTEK. A Szovjet, illetve Vöröskína nem tud, — de nem is akar — az ázsiai népeknek semmit sem adni. A Nyugat azonban tud és kell, hogy adjon ; egyetlen gramm penicillinért, egyetlen csavaranyáért sem kár, amit mi az ázsiai nemkommunista népeknek szállítunk, mert ez mind százszorosán megtérül, még ha ingyen adjuk is. ERRE A CÉLRA szemrebbenés nélkül érdemes áldozatot hozni.

De az ELLENKEZŐ OLDALON : a kommunisták felé teljesen és végleg be kell szüntetni minden kereskedelmi kapcsolatot, nehogy a végén Kruscsev széles mosollyal az éhező hinduknak ajándékozza a kanadai vajat, amit mi fizettünk meg dupla áron. DR. PANGLOSS.

NATHAN PHILLIPS, Torontó ujramegválasztott polgármestere.

FRANCIA-SPANYOL

ELLENTÉTEK

MAROKKÓBAN

A francia kormány hivatalosan azzal vádolta a spanyol marokkói hatóságokat, hogy támogatást nyújtottak 2.000 lázadó riff bennszülöttnek, akik még most is harcban állanak a francia csapatokkal. A riff lázadás következtében a francia csapatok kénytelenek voltak uj erődvonalat építeni a spanyolmarokkói határ mentén. A riff lázadókat egy Mohammed El Kabouci nevű volt francia altiszt vezeti, akit szökés miatt kicsaptak a hadseregből, s — természetesen — Moszkvában kapott kiképzést. A francia jegyzék szerint a riff csapatok angol gyártmányú lőszert és fegyvereket kapnak a spanyol kormánykörök hallgatólagos beleegyezésével. Időközben tárgyalások folynak a leendő független Marokkó kormányzására hivatott pártok vezetői között.

A HIDEGHÁBORÚ LEGÚJABB

GYÚJTÓPONTJA : BERLIN------------o-----------Alig utazott haza Molotov Géniből, máris teljes erővel fellángolt a hidegháború éspedig ezúttal klasszikus helyén, Berlinben. A keletnémet polgármester nagyhangú beszédben kijelentette, hogy meg fognak akadályozni minden amerikai, rádióval ellátott autót abban, hogy Keletberlinben közlekedjék. De Moszkva berlini helytartói nem elégedtek meg ezzel a látszólag másodrendű jelentéssel. Azt is közölték, hogy “Berlin Keletnémetország egy része és a keletnémet köztársaság fővárosa, melyben többé nem a négyhatalmi megszálló bizottság, hanem egyedül a kommunista keletnémet kormány rendelkezik”. Bruno Baum, a keletnémet kommunista párt főtitkára még azt is hozzátette, hogy “egész Berlinben egyedül mi rendelkezünk és senki más”.

A szándékosan provokáló kijelentésre a nyugati hatalmak kü1ügyminiszterei erélyeshangú jegyzékkel válaszoltak, melynek szövegét még nem tették közzé. De ugyancsak erélyesen válaszolt Brentano nyugatnémet külügyminiszter is. Kijelentette, hogy Nyugatnémetország és a szovjet között nem lehetnek normális diplomáciai kapcsolatok addig, amíg Moszkva megakadályozza Németország egyesítését. Hozzátette, hogy az egyesítés előtt semmiféle kétoldalú megbeszélést nem hajlandók folytatni a Szovjettel “A német nép semmi olyan egyezménybe nem megy bele, amely kockáztatná az egész Németország szabadságát” — fejezte be parlamenti beszámolóját a nyugatnémet külügyminiszter.

ÚJABB KORMÁNYVÁLSÁG FRANCIAORSZÁGBAN

Faure kormánya — a háború óta a 27-ik francia kormány — szintén megbukott. Faure miniszterelnök egy eljárási kérdésben tette fel a bizalmi kérdést, amelyben a parlament leszavazta. A miniszterelnök azonban hivatkozással egy közjogi jogszabályra, amelyet egyébként még soha nem alkalmaztak, a parlament feloszlatását és uj választások kiírását követelte. Az uj választásokat januárban fogják megtartani. Faure legnagyob ellenfele a párisi egyezmény létrehozója, Mendes-France.------------------------o--------------------------A BERLINI BLOKÁD RÉME

s ezzel egyidejűleg a hidegháború egy nagyon is forró korszakának elkövetkezése fe- - nyeget. A keletnémet “hivatalos” kommunista sajtó ismételten kijelentette, hogy a Berlin négyhatalmi megszállására vonatkozó egyezményt a keletnémet kommunista kormány már nem tartja érvényben lévőnek, Berlin tehát — szerintük — a szuverén keetnémet köztársaság egy része.

Ezzel szemben a nyugati álláspont változatlanul az, hogy Berlinben négyhatalmi kormányzat gyakorolja a közigazgatási hatalmat, s a négy nagyhatalom beleegyezése

nélkül a keletnémet köztársaságnak nincsen joga Berlinben egyoldalú intézkedéseket tenni. Ezt az álláspontot fejtette ki Canant USA nagykövet a Berlinben megtartott sa tóértekezletén.

A keletnémet rendőrség most megtagadta a Berlinbe vezető víziutakon köz’ekedő teherhajók szállítási engedélyének meghoscszabbítását azzal, hogy ezek az engedélyek csak a Kelet- és Nyugatnémet kormány közötti közvetlen tárgyalások során hosszabbíthatok meg. Miután a nyugatnémet kormány nem hajlandó semmiféle tárgva’ást kezdeni a keletnémet kormánnyal, melynek szuverenitását nem ismeri el, Berlint súlyos szállítási problémák fenyegetik. Az ügynek biztosan további fejleményei lesznek. -------------------------o------------------------KRUSCSEV DÜHROHAMAI---------o--------A szovjet vezetők a kéteseredményű indiai út jitán Burmában tesznek látogatást, ahol a nyugatbarát burmai miniszterelnök nagy pompával és ünnepléssel fogadta őket. Az indiai és burmai fogadtatás között a fő különbség az volt, hogy Rangoonban, Burma fővárosában a nyugati újságírók is megjelentek és resztvettek a fogadásokon. Ennek azután éi'dekes következményei voltak.

Kruscsev ugyanis a rangooni aranypagodában tartott ünnepi vacsorán megjegyzéseket tett a burmai építő- és szobrászművészet ősi jellegére, majd merész ugrással áttért arra, hogy a szovjet építészei eltértek a praktikus iránytól és a lenini elvekkel ellentétben díszítéseket mernek alkalmazni a középületeken. Kruscsev ezután arról beszélt, hogy Vlaszov szovjet építésztanárt, akit a szovjet kormány visszahívott Moszkvába párisi tanulmány út járói azért, hogy felelősségre vonja a “kommunista pártfelfogással ellentétes művészi stílusáért”, nyugati építészkörök arra akarták rábírni, hogy maradjon Nyugaton.

Kruscsev erre az eseményre kitérve a dühtől lángoló arccal ráordított a jelenlevő angol és francia újságírókra a következő szavakkal : “Ti angolok és franciák a szégyentől vörös arccal kellene, hogy írjatok erről a botrányos dologról”. Egyik szellemes francia újságíró azt válaszolta, hogy ő már csak inkább fehér marad, mint vörös, mire a finom modoráról közismert pohos párttitkár így válaszolt : “Ti, piszkos kapitalista bérencek, miattam akár meg is feketedhettek mindnyájan”.

Ezután az amerikai újságírókhoz fordulva a kolonializmus ellen beszélt, és kijelentette, hogy a szovjet egyetlen célja, hogy “az elnyomott népeket felszabadítsa, nekik önrendelkezési jogot és szabadságot adjon”. A beszéd végén felállt az egyik amerikai újságíró és megkérdezte, hogy vájjon a felszabadítás önrendelkezési jog és szabadság vonatkozik-e Észtországra, Litvániára, Kelet- Németországra is ? Kruscsev a gutaütés szélén álló dühhel ráordított : “Ti mindnyájan a kapitalista politika rabszolga-írói vagytok”.

Egyik régebbi cikkünkben úgy jellemeztük Kruscsevet, mint tanulatlan, pohos, részeges borügynököt. Most, Kruscsev rangooni viselkedése után töredelmesen bocsánatot kérünk ezért a hasonlatért az összes borügynöktől, az összes tanulatlan embertől és minden részegtől.--------------—------o----------------------JÉGBESZAKADT

GYEREKEK------------O-----------Tillsonburg mellett, Londonnál és Gravenhurstnél egy-egy kisgyermek lelte halálát a korai fagy hatása alatt vékony jégg'el borított folyók jegén. A gyerekek előszeretettel mennek sétálni a jégre, s ha egyszer beszakadnak, a felnőttek még akkor sem tudják őket megmenteni, ha közvetlen közelben tartózkodnak. Általában karácsony előtt egyik folyó jege sem biztos Kanada déli részén. Kb. 10 centiméter (3 incs) vastag az a jég, ami a felnőtt embert elbírja. Jégbeszakadás esetén az áldozatot hason csúszva, egy létrán vagy deszkadarabon fekve kell megközelíteni.