Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-11-05 / 43. szám

KANADAI MAGYARSÁG

8

V. 43. sz. 1955 november 5.

PÉNZÁTUTALÁS

MAGYARORSZÁGRA, CSEHSZLOVÁKIÁBA ►és minden európai államba a legolcsóbban és a leggyor-1 sabban teljes garanciával. Mieló'tt bárhol küld, tájékozódjon a napi árakról központi irodánknál.

i

Minden valuta vétele és eladása.

EKGÄ, IKKÄ

VÁMMENTES CSOMAGOK

>dán és svájci szeretetcsomagok a világ minden részébe Vámmentesítő jegyek (Coupon).

GYÓGYSZERKÜLDÉS

a világ minden részébe. 25.000 féle gyógyszer áll ►vevőink rendelkezésére. Orvosságok óhazai receptre is.1 Minden gyógyszer használati utasítással lesz ellátva. Kérjen árjegyzéket.

ROYAL GENERAL AGENCY

Kanada legnagyobb pénzátutaló intézete.

Hosszú évek óta a magyarság szolgálatában.

269 SPADINA AVE., TORONTO, ONT.

(A magyar katolikus templommal szemben)

Telefon : EMpire 6-7197.

Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G.

SOMERVILLE & SON telepén Wellandon.

303 Division St. Tel. 4515

Westinghouse rádiók, jégszekrények, mosógépek és televíziós készülékek kényelmes részletfizetésre 4RVAI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland.

Ha használt autóját el akarja adni, vagy alkatrészt kíván vásárolni, hívja fel a Niagara-vidék legnagyobb A UTÓ-WRECKING üzletét.

MR. JUHÁSZ 2004 Stanley Ave.

Niagara Falls Tel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921

MAGYAR

RÁDIÓADÁSOK

A Dohány vidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap L. 15-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hulámhosszon. Bemondó : Jakab iván.

v ^<r ír 'v'vr v ^ vri? v'V'

ÜZEN

AZ OTTHON,

t torontói All Nations Book ind Film Service Ltd. adása linden pénteken este 9.35— Oóráig a CKFH rádióállomás -400-as hullámhosszán.

▲AAAAAAAAAAi

HALLGASSA

AMERIKA LEGNÍVÓSABB MAGYAR RÁDIÓADÁSÁT !

R»zsa László clevelandi magyar rádióműsora a WJW 350-es hullámhosszon minden /asárnap délelőtt 11 órától L1.30-ig.

Cim: 2-872 E. 112 Street Jleveland, 14 Ohio. USA.

SZENT PETER ESERNYŐJE

Irta : MIKSZÁTH KÁLMÁN

XX.- CIMFESTÉS REKLÁMFESTÉS

CSONKA TIBOR

Uj telefon : RO. 6-1515

Támogassa hirdetőinket!

lilllllllllllllll!..............11111111111111 íTmn 111 ii 111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111 i I f; 1111111........Ili........111 III

A MAGYAR HÁZ HIRES

A Torontói Magyar Ház október 30-án, vasárnap este tartotta meg idénymegnyitó vacsoráját. Torontó város polgármestere N. Phillips és felesége részvételével. Az illusztris vendégek között láttuk Kingsley Graham királyi tanácsos, finn konzult is.

A barátságos, családias hangulatnál csupán a remekül felszolgált vacsora volt kitünőbb.

Phillips polgármester úr felszólalásában a cimbalom színes muzsikájával előadott magyar dalokat dicsérte. A Torontói Magyar Ház működéséről elismerőleg nyilatkozott, mondván, hogy az Egyesület évtizedes működése ideje alatt jelentékeny módon járult hozzá a kanadai, különösen a torontói magyar származású polgároknak a kanadai gazdasági és társadalmi életbe való bekapcsolódásába.

■ Torontó városa gyorsan fejlődő pompás metropolis korlátlan jövő lehetőségekkel mindannyiunk számára. Torontó kozmopolitán várossá fejlődött, amelynek lakossága a tiszta kanadai demokratikus légkörben minden vasárnap 25 különféle nyelven imádja az Istent a templomaikban. Gyermekeit mindenki iskoláztatja tetszése szerint, felnevelheti azokat demokratikus szellemben. Kényszer nélkül. Ki tudja, nem-e itt ül az önök gyermekei között Torontó egyik jövő polgármester jelöltje ?” — mondta Phillips polgármester. A magyar tradíciók megtartását sürgeti, amely csak gazdagítja Kanada közéletét annak előnyére. A jogokkal, amelyeket a kanadai demokratikus társadalomban mindannyian élvezünk, kötelezettségek is járnak.

A nagy tetszéssel fogadott beszédet azzal a kívánsággal fejezte be a népszerű polgármester, hogy bárcsak a vasfüggöny, — amely szeretteinktől és szülőföldünktől elválaszt — mielőbb leomolna.

j Valami bocsánatfáiét mormogott, az ajtó felé hőkölve ’Mravucsán útját állta : ‘ Ohó, hó ! Nem harapják el az orrát!’

I A fiatal leány, kinek rokonszenves, kedves arca csak jegy pillanatnyira csillant meg-üde szépségében, hirtelen egy ruhadarabot dobott a sebesültre s a másik percben már felugrott térdelő helyzetéből.

Ah, de milyen gyönyörűséges sugár alak volt. Úgy tűn^ fel Gyurinak, mintha egy meghajlott liliom egyenesednék ki könnyed, rengő pompájában.

— Ez a fiatal úr megtalálta és elhozta a fülbevalóját, kisasszony.

Keresetlen mosoly hasadt ki ajkszélein (mintha tavaszi napfény sütne be a polgármester zordon dolgozószobájába), elpirult kissé s aztán egy tiszteletteljes pukkedlit csinált a becsületes megtaláló előtt, egy igazi bakfis-pukkedlit, ügyetlent és mégis bájosát.

— Köszönöm, hogy olyan jó volt. Kétszeresen örülök most neki, mert már keresztet is vetettem rá.

S kezébe vevén a kis függőt, elkezdte a két ujja közé fogva himbálni, mintha valami láthatatlan piciny harang\ nak lenne a látható nyelve és a féloldalt hajlított gyönyörű fejét is annak megfelelően lóbázta. Igazi nagy gyerek volt még — csak olyan hirtelen nőtt, mint a topoly.

Gyuri érezte, hogy most szólni kell valamit, de ahhoz a csicesrgö üde gyermekhanghoz nem talált a fejében feleletet. Ez a gyermek megzavarta. S azonfelül valami sajátságos 'édes illat terjengett a “kancelláriában” (ahogy az egyszerű szobát nevezték a szokott bábaszéki nagyzással), amely elhódította.

Ott állt gyámoltalanul, szótlan, mintha várna valamit. Talán azt, hogy az a láthatatlan kis harang megszólaljon ? Vagy talán a jutalmat ?

Valóságosan kínos volt ez a csönd. Persze a helyzet, a kényes helyzet okozta.

Végre is látta a leány, hogy a becsületes megtaláló nem távozik, s megtörte a csendet.

— Oh Istenem, majd elfelejtettem volna az örömtől, hogy én ezért. . . hogy is mondjam csak. . .

Villámhirtelen észrevette most Gyuri a közelgő mondatot (veszély idején ruganyossá válik, egy pillanat alatt, az ellankadt elme), s ösztönszerűleg a nevét lökte közbe, mint védőpajzsot.

— Én dr. Wibra György vagyok, Besztercéről.

— Szetn Isten, milyen szerencse ! Hisz éppen doktorra ran szükségünk. A szegény madame. ..

Ez a kis félreértés éppen kellett. Ez, mint az itatósxapiros fölszíj ja a téntát, egyszerre elnyelte a beállott zavart. Gyuri elmosolyodott.

Vutóját azonnal javltja

Earl Mabee

White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.—

HA HÁZAT, üzletet vagy farmot akar vásárolni vagy eladni, keresse fel

NÉMETH SÁNDORT D e 1 h i - b e n az 59-es és 3-as Highway keresztezésénél.

Tel.: Delhi 8. Postafiók 312 Delhi, Ont.

A polgármester bájos és közvetlen modorú felesége felszólalásában nem győzte dicsérni a kitűnő vacsorát, amelyet Tomay Jánosné és a lelkes női gárda — mint rendesen, most is, — oly nagy gonddal készített el és oly tökéletes sikerrel szolgálta fel a termet megtöltő ünneplő közönségnek.

Kenesei F- László beszédében kiemelte, hogy lapjának hasábjain ö és munkatársai mindig a Magyar Egység megteremtésén dolgoztak és ma is azon törekszik, hogy a Szabad Világban élő magyarság egységes táborba való tömörülése által a Haza felszabadítása érdekében való külföldi tevékenységben nagyobb súllyal tudjon közreműködni. A Torontói Magyar Ház, mint Kanada egyik legjelentékenyebb független társadalnr egyestijlete legyen egyik összefogó kapocs ebben a nehéz munkában.

Bayer Béla a Szabadság kanadai főképvi selője gratulált a Kanadai Magyarság szer Ijesztőjének annak felismeréséért, hogy f Magyar Egységért való munkáját most má1 olyan területekre tette át — multbani csaló dósainak tanulságaképpen, — mely területér számíthat majd a kanadai magyarok kivána tos rétegeinek erkölcsi és anyagi támogató sára.

Felszólaltak még Kingsley Graham finr konzul éltetve a Magyar Ház női gárdáját akik már a múltban is oly sok emlékezetes kulinári élvezetet nyújtottak a Magyar Há? vendégeinek, őt magát is beleszámítva.

Tomay János a Magyar Ház elnöke üdvö zölte a vendégeket és szép beszédben kérte a magyar összefogást.

Török Bertalan a felügyelő bizottság el nőko nagy derültség és taps mellett arra hívta fel a polgármester figyelmét, hogy valahányszor még Torontó polgármestere a Torontói Magyar Házban vacsorázott, a vacsora utáni következő választáson újból beválasztották a polgármesteri székbe.

Az asztali imát Józsa Dénes mondta.

fflOOOSOOMOOQOOOOOOOSOöOC'ÍOCOOOCUVMOOOOOCOOOOQO«

MRS. MUMRY KÓBOR TEHENE

Egy telién aranylázat indított el Eldorádóban, Ontarióban. Mrs. William Mumby tehene elkóborolt a Hastings megyei kis falut körülvevő hegyes-völgyes területen. Hogy tehenét megtalálja, Mrs. Mumby fárasztó utat tett meg. Viszont nemcsak a tehenet találta meg,hanem egy tekintélyes nagyságú arany-rögöt is.

A szomszédságból egyszerre mindenki rohant, hogy bejelentse bányászati igényét. Eldorádó, mert így nevezték az arany fölfedezése nyomában, virágzó kis várossá lett. És akkor az izgalom fokozatosan lehűlt. Volt arany, a városka körüli sziklákban, de a lerakódás oly vékony erekben történt, hogy nem volt kifizető a bányászás.

Senki sem lett gazdag az Eldorádó-i aranylázban. A jégkorszakbeli morénákban találtak arany-rögöket és áradmányi aranyat. Telep létesült az aranyérc feldolgozására, d( mivel nem volt kifizető, csakhamar abba hagyták a vállalkozást.

Rövidesen újabb bányászati lehetőségeireménye csillant föl. Vasat és rezet találtak. És ismét az volt a helyzet, hogy az ércei mennyisége túl kevés volt ahhoz, hogy ha szón származzék a bányászatból. Kiderült hegy Eldorádó a Laurentian Shield szélér van és a közelében lévő szikla rétegek anynyira összekeveredtek és csavarodtak, hogy nincsen benne hasznot hajtani tudó, terjedelmes érc erezet.

Ma a környék másfajta aranyat termel — aranyszínű vajat és sajtot. Különösen a Hasting megyei sajt világhírre tett szert, mint a világ egyik legjobb cheddar sajtja. És tavaly az Eldorádó-i sajt és vaj szövetkezet több mint 400.000 font kanadai cheddar sajtot termelt.- Sajnálom^ kisasszony, de én nem olyan doktor vagyok, hanem csak ügyvéd.

A bakfis elszontyorodott erre a baklövésre, sőt el is pirult, de annál élénkebb lett Mravucsán :

— Mit mond ? Hogy ön a Wibra, a híres fiatal Wibra ? No, ez derék ! Ki hitte volna ? Az ördögbe is, most már ér- Lem. (Mravucsán a homlokára ütött). A tekintetes úr nyilván valami bűnügyben kutat. Mindjárt eszembe jutahtott volna a Müncznénél. Forgós adta, ilyen úr nem vesz ócska holmit ok nélkül. — Ej no, az Isten hajította ide, mert éppen xlyan bonyodalmas dologról tanácskozunk odabent, hogy ki:si az eszünk hozzá. Oh, oh, Veronka kisasszony, milyen véetlen, hogy éppen a leghíresebb ügyvéd találja meg a fülbe/alóját.

Veronka odanézett lopva a leghíresebb ügyvédre, csak nőst látta, milyen csinos, milyen uras, szive ijedten kezdeti lobogni a gondolatra, hogy majdnem megkínálta már az öi 'orinttal, amennyit Mravucsán tanácsolt jutalmul adni az isetleges megtalálónak.

Mravucsán ellenben sietett széket tolni az ügyvédnek ! bizonyos aggodalommal jártatta végig tekintetét a rendeten kancellárián, ahol szembántó összevisszaságban hevertek ratnyalábok, zálogba leszedett ködmönök, halinák, üres poharak és palackok, mivelhogy szenátor uraimék minden per itán áldomásadásra is Ítélik a feleket, s ebben a szobában sszák meg — mert úgy kell annak lenni, hogy a magukbó áadott igazság után uj igazságot kell ismét magukba szed üök, ami pedig tudvalevőleg a borban van. A kancellári? cinézése igazán lehangolta volna e percben a polgármestert <a szemébe nem ötlik a falon függő főispán, báró Radvánszky Hz mégis valami méltóságteljes, ünnepélyes pompát kölcsön :ött a szobának. Szivéből óhajtotta, hogy bár csak megeleverülne Öméltósága és láthatná itt ezt a szokatlan díszes társaságot.

De miután Öméltósága nem akart megelevenedni, ő maja adott kevély érzelmeinek kifejezést :

— Szegény ember vagyok, de nem adnám száz forintért, ■ogy ilyen társaságot tisztelhetek a kancelláriámban. Forgó? idta, ez már valami, a leghíresebb ügyvéd a megyéből és : egszebbik kisasszony. ..

— Ugyan, Mravucsán bácsi ! — kiáltott fel Veronka éí ligyulladt az arca a szégyenkezéstől, mint a fáklya.

— No,no, — kérlelte Mravucsán, — ami igaz, igaz. Nen :eil szégyenleni, kicsikém, ha az ember szép. Én is szép volam, de sohase szégyeltem ezért magamat. S végre is a szé re nagy segítsége a fehérszemélynek. Igaz-e ügyvéd úr ?

— Nagy szerencse, — felelte Gyuri felrezzenve, szint épiesen.

Mravucsán a fejét rázta :

— Maradjunk csak ameleltt, hogy segítség, mert a szc •encséből könnyen lehet szerencsétlenség és a szerencsétlen ségből szerencse, mint ahogy most is történt, hogy a mai szerencsétlen kimenetelű eset nélkül nem lenne most szerencsém mindnyájukat itt szemtől szembe látni.

— Hogyan ? — kérdé Gyuri — valami szerncsétlenség történt ?

Veronka akart felelni, de a bőbeszédű Mravucsán megelőzte :

— Történt, történt, de lassan-lassan semmi nyoma se lesz ; a fülbevaló immár megvan, a madame válla is megvan,

csakhogy egy darabig kék lesz, de az ördögbe is, nem a szin eszi a vállakat és végül a kocsi is meglesz, mihelyst a kovács negcsinálja.

— Ah, hát az eltört kocsi, melyet a megvadult lovak elagadtak a piacon...

— A mi kocsink volt, mondá Veronka, — a téglaégeönél megbokrosodtak a lovak, a kocsis kezéből kiesett a •yeplő és mikor utána próbált hajolni, maga is kifordult a

kocsiból. Mi aztán leugrottunk nagy rémületünkben, nekem semmi bajom se lett, de a szegény madame megütötte magát ; Intenem, talán baja is lesz. Nagyon fáj még, madame Kriszbay ?

Madame Kriszbay felnyitotta eddig behunyva tartott ipró, szúrós, sárga szemeit s mindjárt az első, amit a világból megpillantott, a Veronka rendetlenségbe esett frizurája volt.

— Igazítsa meg a fejét, — figyelmeztető franciául, azlán nyögött egyet-kettőt és újra bezárultak a szempillái.

Veronka ijedten kapott a hajához, hát csakugyan lekapcsolódott az egyik fonat.

— Jaj, a hajam ! — sikoltott fel kislányosan s mind a két kezét odatapasztá, majd egész'halványfehérré válva dadogta : — A hajtűim is kiestek, amikor leugrottam, nemcsak a fülbevaló. Istenem, mit csináljak ?

— Eressze le a másik fonatot is, — javasolta Mravucsán. — Úgy ni! Isten úgy segéljen, szebb így. Hát nem igaz, ügyvéd úr ?

— Szebb, szebb, — veté oda Gyuri hanyagul, amint nőst kénytelenül rávető tekintetét a kék sötétkékbe játszó bársonyos varkocsra, mely a madonnaarc körül kezdődők s egész le, az ezervirágú fodros szoknyácska aljáig lógott le.

Ez hát a glogovai pap húga ! Hihetetlen ! Talán csak ílmodik. Nem így képzelte ö a paphűgokat. Elhízott, kacsaiárásű, pirospozsgás húgok ezek, akik idők jártával hasonlítani kezdenek a plébánosaikhoz ; pomádé-illatuk van és tokájuk. Toka nélkül nincs a parókiákon szépség.

Az ügyvéd igyekezett szóhoz jutni.

— Képzelem, nagyon megijedt.

— Nem nagyon. Nem is tudom, hogy egyáltalán megijedtem-e. De most kezdek már félni. A testvérem kétségbe lesz esve.

— A pap ?

— Igen, a pap. ö nagyon szeret engem, oda lesz, hogy nem jöttünk haza, pedig nem tudom, hogyan és mikor mehetünk.

— No bizony, — szólt közbe biztatólag Mravucsán, — a lovak megvanank, kocsit pedig majd szerzünk kölcsön.

Veronka háta megborzongott, megrázta a fejét, a két nagy varkocs szemkápráztatóan hánykolódott, suhogott a válla körül.

— Én azokon a lovakon ? Soha !

Ej, kedves kisasszonyka, nem kell a lovakat komolyan venni. Nincsen azokban állandó karakter. Mert miből ered a dolog ? A téglaégetőnél ott van az a hóbortos szélmalom, mert Istenem, egy városban mindennek lennie kell. A világ halad. Bizony halad az, akárhogy nem akarja is Fajka szenátor uram. Hát ott van, mondom, az a szélmalom. Én csináltattam, mert mindig csúfoltak bennünket, hogy vizünk nincs. No jó, befogom a szelet, az őröljön. Persze, hogy a lovak ezt nem így veszik ; jóvérű felföldi lovak és még sohasem láttak olyan óriás szárnyú állatot forogni a levegőben. No hát megijedtek és megbolondultak. Nem lehet azt tőlük rossznéven venni. De ha most kipárolog fejükből a félsz, szép csendesen hazaviszik a kisasszonykát, mint a parancsolat.

— Nem, nem, én már félek ezektől a lovaktól. Oh, milyen rettenetesek voltak ! Ha látta volna ! Jaj, egy tapodtat se megyek velők. Hiszen én magam gyalog is útrakelnék, de a szegény madame Kriszbay. . .

— No csak az volna szép, — szörnyülködött Mravucsán, — hogy gyalog eresszem el az én legkedvesebb papomnak az ö hugocskáját azzal az ő piskóta lábacskáival. Uj huj ! Az lenne csak ! Hogy ballagna a mi kis szentünk a hegyes köveken tip-top, tip-top, az everlasting (tartós szövetből készült) topánkában. Bizony azt mondaná az én kedves főtisztelendőm : “No, ugyan komisz ember a Mravucsán barátom, akit én annyiszor megvendégeltem, tejbe-vajba fürösztöttem, hogy mégis így világnak ereszti a kedves kincsemet”. No, csak az voina szép, inkább a tulajdon hátamon vinénm el a kisasszonyt a glogovai parókiáig.

Veronka hálásan nézett Mravucsánra, Gyurinak pedig az a gondolata támadt, hogy ha csakugyan nem lenne a világon semmi jármű és valójában háton kellene hazavinni a kis'eányt, elbírná-e azt Mravucsán s nem úgy fordulna-e a sor, hogy neki kellene vinnie ? Hiszen Mravucsán már törődött, idősebb ember. ..

S kíváncsian kezdte méregetni, megbecsülgetni a testi erejét, nézte a vállait, a mellkasát — mintha csakugyan az lenne most a legégetőbb kérdés, hogy ki viszi hátán a Veronkát.

Mravucsánt gyenge, hanyatló embernek találta s moso'yogva vette észre, hogy ez szinte kellemesen érinti.

El sem gondolná az ember, hogy a gondolatok mennyi ’éha irányban ágaznak ki s milyen messziről levezethető •satornákon buggyan ki az első csöpp a szerelemből.

— Úgy, úgy, édes lelkem, — igyekezett Mravucsán minienáron megnyugtatni a leányt, — csak pihenje ki magát 4őbb, majd mindent kigondolunk ; nem lesz semmi baj. Hizen persze, hogy jobb volnának más lovak. De mit csináliunk ? Itt Bábaszéken nem tartanak az emberek lovat, csal: 1 ökröt, magamnak is csak ökreim vannak. A hegy végre is hegy. A hegyekbe nem való a ló, mert itt a ló is csak azt teheti, amit az ökör — lépeget. Itt nem lehet parádézni, galopoozni, ficánkolni, hányni-vetni a fejét, ez komoly vidék. Itt húzni kell, s erre az ökör való. A ló itt elkedvetlenedik, látván a cirkumstanciákat (körülményeket), a Herkópáternek se n'i meg, mintha mondaná : “Nem vagyok én bolond, maradok örökös csikónak”. Ami itt ló van is, nem sokkal nagyobb a macskánál, úgy, hogy förtelem ránézni. (Folyt, köv.)