Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-07-09 / 28. szám

KANADAI MAGYARSÁG IME AZ ARANYBORJÚ Évek óla mást sem hallottunk felelős nyugati államfér­fiaktól, mint a katonai felkészülésnek szükségességét. Ezért volt szükség a sok milliárdos fegyverkezési pro­gramúira, melynek keretében az atom és repülőgép ipar meg­előzte az addig versenytársnélküli gépkocsi ipart is. Ezért volt szükség a nyugati világ egységére, a különböző külföldi segélyprogrammokra, melyekből Kanada is alaposan kivette a részét. Ezért kellett beavatkozni Guatemalában, kibékülni Francoval, megszégyenítő alkudozásokba bocsájtkozni Utó­val. Felfegyverezni a japánokat, életre hívni a német hadse­reget. Segítségére sietni franciáknak Indo-Kínában, Csiang- Kai-Sek-nek Formózán és súlyos véráldozatokat hozni Ko­reában. Dulles külügyminiszter szerint mindezt az “erő politiká­jának” érvényesítése érdekében, miután ez az egyetlen ha­talmi tényező, amit az erkölcsi gátlásoktól mentes, szovjet vezetés respektál. A katonai felkészülés, az erő politikájában bíztunk mi is, akik a nagy szavak mögött, őszinte érzéseket és elszánt­ságot feltételeztünk. Akik elhittük a választási körutakon és propaganda beszédek alkalmával elhangzott kitételeket és Ígéreteket, melyek szerint “nincs és nem lehet béke addig a világon, ameddig a Vasfüggöny mögött szenvedő népek visz­­sza nem kapják szabadságukat”. A “béke” és “békés együttélés” előfeltételét, a történel­mi múlttal rendelkező államok önállóságának visszaállításá­ban és a világuralomra törő kommunista pártok subversiv tevékenységének felszámolásában láttuk. E feltételek nélkül el sem tudtunk volna képzelni tárgyalást, egyezkedést, meg­állapodást. Mert így nyilatkoztak a nagyok és hatalmasok, az elnökök és külügyminiszterek. Mert éreztük, hogy az erkölcsi tartalom nélküli, óriásivá dagadt vörös hólyag, magától elpukkan a Strategie Air Com­mand halálos szorításában és tudtuk, hogy a materialista dik­tatúra hazugság rendszere összeroskad az ember természe­tes szabadság vágyának és az igazságnak, minden atombom­bánál erősebb, pörölycsapásai alatt. Ezért vettük szó nélkül tudomásul azt, hogy rádióállo­mások tömkelegén át “ellenállásra”, “szabotázsra”, a rend­szer “gyűlöletére” biztatták népünket, hogy a százezer szám­ra ledobott röpcédidák nyíltan követelték “Rákosi pusztulá­sát”. Mert ez is beleilleszkedett, szerves része volt az “erő politikájának”. Nem értjük és végkép nem értünk egyet azokkal a leg­újabb megnyilatkozásokkal, melyeknek a fennen hirdetett “erő politikájához” már semmi közük sincsen, alapjában ve­szélyeztetik az eddig elért eredményeket, erő helyett — gyen­geséget, — elszántság helyett — megalkuvást — fejeznek ki és ezen túlmenően, szovjet rabságba taszított népek új­bóli elárulásával igyekeznek a megalázó békét megvásárolni. Nincs az az “Arany Borjú”, amelyért erkölcsi világrendünk alapjait, népeink szabadságát feláldozhatnánk. Összeegyeztethetetlennek tartjuk az “erő politikájával” azt, hogy százezer tonnás vaj és millió tonnás gabona szál­lítmányokkal. segítségére siessünk azoknak a kommunista kormányoknak, amelyek alól. saját népük ellenállása, a zsar­nok rendszer elleni tiltakozás, rántotta ki a talajt, hogy ilyen mesterséges vérátömlesztésekkel meghosszabbítsuk a terror uralmát és népeink szenvedését. Furcsa, hogy ezekről a titok­ban folyó szállításokról csak akkor szerez a közvélemény tu­domást, amikor egv Montreáli gang meglopja a vaj szállít­mányt és a kanadai hajó léket kap a vöröskínai partok előtt. Szomorúnak tartjuk azt a tényt, hogy a Királynő őfelsé­gének kormánya hadihajók kirendelésével is biztosítani igyekszik a Mao-Tse-Tung-nak folyó szállításokat, hogy ezt a bejelentést — egyetlen észrevétel nélkül — az egész angol parlament lelkesen megtapsolta. Folytathatnánk a felsorolást, az angol cirkálóknak len­gyel kikötőkben történt barátsági látogatásától, Eisenhower elnök legújabb bejelentéséig, mely szerint a rabországok ügye nem fog szerepelni a genfi négyhatalmi találkozón, szovjet tisztek Portsmouth-i meghívásától, MacCarthy javaslatának leszavazásáig az amerikai szenátusban. Kivétel nélkül azt bizonyítják, hogy a nyugati világ az “Arany Borjú” bűvöletébe esett. Mintha az egy kis “üzletet” biztosító átmeneti békéért, hajlandó volna feláldozni mindazt, amit eddig rontott és hirdetett. Ezért állhatott elő, a katasztrofális helyzetbe jutott szovjet a szemtelen kommunista szellemű javaslattal, mely szerint “ami a Tiéd, az az enyém, de ami az enyém, ahhoz Neked semmi közöd”. Ami Molotov elvtárs gyakorlatias fogalmazásában így hangzik : “Ti erősek vagytok, mi gyengék. Ezért most mi is békét akarunk, akárcsak Ti. Ehhez azonban fel kell oszlatni a NATO-t, semlegesíteni kell Németországot, vissza kell vonni az USA csapatait, be kell szüntetni a kommunistaellenes pro­pagandát, el kell ismerni a kommunista pártokat, Formózát ki kell üríteni, Vörös Kínát fel kell venni az UNO-ba, el kell tiltani az atomfegyvereket és így tovább. A rabnépek sza­badságról szó sem lehet, én ellenben mosolyogni fogok és Kruscsev berúg Belgrádban. Ezenkívül kisegíthetitek a szov­jet tömb megrokkant gazdasági szekerét. Ameddig szüksé­günk van rá és jónak látjuk. Addig jöhet a vaj, gabona, gép és hajó. Kár beszélni ba­darságokról ; “a kommunizmus felszámolásáról”, “rabnépek felszabadításáról”, “erő politikájáról”. Éljen a Béke ! — amit Ti mindenáron akartok és amiért minden árat hajlan­dók vagytok megfizetni. íme az Arany Borjú — imádjátok !” KOMISZ. SZEKFÜ GYULA MEGHALT A budapesti Kossuth-rádió június 28-i adása rövid hír­ben közli, hogy “Szekfű Gyula egyetemi tanár, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a neves történet­tudós, hosszú szenvedés után meghalt”. Szekfű Gyula halá­lával az egyik legnagyobb magyar történet-tudós távozott el az életből, akinek a legutóbbi években történt politikai sze­replése nem volt szerencsés. 8 HÍREINK a nagyvilágból VAJEXPORT KANADÁBÓL A VASFÜGGÖNY MÖGÉ---------0--------­A koreai háború idején a kanadai kor­mány nagyobb mennyiségű vajat tartalékolt a lakosság számára, melyet a tejtermelő szö­vetkezetekből fontonkinf 58 centes áron vett át. A vaj ma is megvan mert a termelés mennyisége azóta is jelentékenyen megha­ladja a fogyasztást és az exportot. Többíz­ben szóbakerült ennek a vajnak olcsó áron való árubabocsátása, de ez súlyosan megká­rosítaná a farmereket, mert a vaj eladási árát jóval a termelési költség alá szorítaná, azonfelül tönkretenné a margarin-gyártó ipart, mert a kanadai margarint csak addig érdemes előállítani, amíg jóval olcsóbb a vajnál. A margariniparból pedig a szójater­­melők, a kukoricatermelők és sok más ola­­josmag-itermelő él. A tartalékolt vajnak a nyugati államok­ban való olcsó eladása ellen a többi vajter­­jmelő ország, elsősorban Ujzéland tiltakozik, s a legutóbbi Commonwealth konferencián ezt a kérdést úgy döntötték el, hogy Kanada nem fog dumping-áron tejtermékeket áruba bocsátani. Jelenleg az ottawai parlamentben vita fo­lyik arról, szabad-e a csehek és ezt követően a lengyelek vételi ajánlatát elfogadni ? A csehek 300.000 font vajat kívánnak átvenni Kanadától, fontonkint 37 centes áron. Elvileg senkinek sem lehet kifogása az el­len, hogy béke idején a Vasfüggöny mögötti Csehországba, — akik között lapunk olvasói­nak is számos rokona él — kanadai vaj ke­rüljön. Végeredményben ez egy kis javulást fog hozni az ottani éhező szerencsétleneknek. Másrészről a drágán vásárolt és olcsón el­adott vaj árkülönbözetét a kanadai adófizető fogja megfizetni, úgy, hogy a kanadai pol­gárok pénzéből burkoltan a kommunista or­szágok kapnak támogatást. Körülbelül olyan kényszeradó ez, mint az Európába özönlő Ikka-csomagok és hasonlók. A vajexport kérdéséről nagy vita folyik tehát nemcsak a parlamentben, hanem általában emigráns körökben is. Hozzátesszük még, hogy más hírek sze­rint kanadai búzát is fognak exportálni Ken­gyelországba és Magyarországra is.--------------------o--------------------­VÉGÉTÉRT AZ ANGOL DOKKMUNKÁSOK SZTRÁJKJA-----------o-----------­Az angol dokkmunkások sztrájkja, amely két héten át megbénította a nagy angol ki­kötők forgalmát, július 3-án végétért anél­kül, hogy akár kormánybeavatkozásra, akár fizetésemelésre került volna sor. A munká­sok maguk belátták, hogy ebben az esetben téves propaganda áldozatai voltak, s vala­mennyi kikötőben óriási többséggel a munka újra való felvétele mellett szavaztak. A sztrájk valódi oka : két nagy szakszervezet belső harca volt. A NYUGAT GAZDASÁGI FELLENDÜLÉSE-----------o-----------­Az ottawai parlamentben a gazdasági bi­zottság szakértői számoltak be a nyugati piacok helyzetéről. Úgy az Angliába, mint az Egyesült Államokba kiküldött szakértő ha­talmas fellendülésről tett tanúságot. Az Egyesült Államokban például az 1955 év el­ső felében úgy a termelés, mint a fogyasz­tás terén, s úgy a nagy- mint a kiskereske­delemben olyan magas forgalmat értek el, mint eddig még soha. A fellendülés legfőbb oka az, hogy az acélgyártás zavartalanul folyt, ennek következtében a nehézipar hosszú időre előre volt képes beosztani a munkáját, s ez egészséges, nyugodt ütemet biztosított az ipar minden területén. A fel­lendülés következtében számos fogyasztási cikk árát csökkentették anélkül, hogy ez a gyárak brutto, vagy netto bevételét csökken­tette volna. Az ipar és a kereskedelem fejlődése Ang­liában és az európai kontinensen olyan mé­reteket öltött, hogy a közeljövőben számí­tani lehet minden devizakorlátozás teljes megszüntetésére Európa nyugati felében. Ha ez bekövetkezik, akkor a védővámok rendszerét is le lehet építeni, s a tiszta sza­badkereskedelem az egész világon ismét ér­vényre juthat. A következmény : további fellendülés és nyugodt gazdasági fejlődés. Érdekes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy a kommunista gazdasági szakértők, tu­dósok és politikusok a legsötétebb gazdasági válságot jósolták az Egyesült Államokban 1955 év elejére és ezeknek a propaganda-szó­lamoknak beugrottak az emigránsok közül is sokezren. Ma már nem beszélnek gazda­sági katasztrófáról a kommunisták, hanem igyekeznek a nyugati kincsek morzsáit a sa­ját nyomoruk csökkentésére megszerezni. Ä NÉMET HADSEREG HÍRSZERZŐ OSZTÁLYA---------o--------­A nehezen születő német hadsereg egyik része — a hirszerző osztály — félelmetes szervezettséggel máris rendelkezésre áll. Kiépítése még 1946-ban kezdetét vette, amikor az USA és a Szovjet közötti viszony elhidegülésével — az Európában tartózkodó amerikai csapatoknak — a közvetlen leroha­­nás veszélyével kellett számolniok. A kontinentális hírszerzésben járatlan és a Szovjet elleni felderítésben tapasztalatlan US. titkos szolgálat a feladatot a németek­re bízta és a szervezet kiépítésére Reinhold Gehlen altábornagyot kérte fel, aki Hitler hadseregében az orosz arcvonal hírszerző fő­nöke volt. Gehlen rövidesen munkába állította a volt német titkos szolgálat legjobb tagjait, akik­nek segítségével reaktiválta az egész Közép- és Keleteurópára kiterjedő hírszerző hálóza­tot. A német szuverenitás fokozatos vissza­nyerésével, a titkos szolgálat bekapcsolódott az elhárításba is és jórészt neki köszönhető a nyugatnémet kormányszervekbe beépített szovjet kémek, így Otto John-nak, a belbiz­tonság volt vezetőjének, leleplezése is. A lassanként egész Európát behálózó szer­vezet 4—5.000 fős törzzsel működik. Tízez­res bizalmi és ügynök hada a vasfüggöny mindkét oldalán mindenütt ott van. Évi költ­ségvetése meghaladta a 6 millió dollárt. München melletti központját szigorúan őr­zik, mint a legtitkosabb atomtelepet. Az eddig US ellenőrzéssel és támogatással működő szervezet a napokban kötött megál­lapodás alapján, teljes egészében beolvad a német hadügyminisztériumba. A nyugat­német kormány így máról-holnapra, a világ egyik legjobb titkos szolgálatának tulajdo­nosa és az egyik legjobb értesülésekkel ren­delkező kormánya lett. A NYÁR HALOTTÄI------------0-----------­Ismét szomorúan kell beszámolnunk a hosszú vikend áldozatairól. Torontóban és környékén heten fulladtak a vízbe. Az áldo­zatok közül egy sem tudott úszni. Ketten a Sunnyside-strand előtt, sokezer fürdőző köz­vetlen közelében egy felborult kenuról estek a vízbe, egy az alig patakmélységű Credit- Riverben, egy a csaknem kiszáradt Highland- Creekben halt meg. Nem győzzük olvasóin­kat figyelmeztetni arra, hogy aki nem tud úszni, az még sekélynek látszó nyílt vízben se fürödjön mentőöv nélkül. A kanadai fo­lyók és tavak nincsenek szabályozva, tele vannak mély gödrökkel, vízinövényekkel, sok bennük a kígyó és támadó természetű hal. Aki tud úszni, annak számára ez nem jelent veszélyt, de aki nem tud, annak a halálát okozhatja. Itt említjük meg, hogy az Egye­sült Államokban 431 halálos áldozata volt a hosszú vikendnek, közülük 210 fulladt a vízbe. ** * A torontói hét vízbefulladt áldozaton felül egész Ontarióban és Kanada többi részén is számos ember vesztette életét. Az autó és a nyílt vizek összesen 110 ember halálát okoz­ták, s ez szomorú rekordot jelent a vikendek szerencsétlenség krónikájában. HOGY ZAJLIK LE AZ OROSZ KIVONULÁS AUSZTRIÁBÓL ?---------o-------­Egy menekült, aki Ausztrián keresztül ju­tott szabadföldre, mondta el az alábbi tanul­ságos történetet arról, hogy az oroszok mi­ként “szabadítják” fel másodszor Ausztriát: “A Bruck an der Leitha-i cukorgyár egyi­ke azoknak az orosz kezelésben lévő vállala­toknak, amelyek úgyszólván teljesen kira­bolva jutnak vissza osztrák tulajdonba. A cu­korgyár teljes kiürítését az oroszok az el­múlt két hét alatt hajtották végre. A cukor­­gyári laboratórium értékes berendezését jú­nius 3-án egyetlen éjszaka alatt leszerelték, másnap reggel bevagonírozták és Magyaror­szágra szállították. Június 7-én leszerelték az automatikus csomagológépeket, 8-án sor ke­rült 2 darab cukorlé-sajtolóra. Az üzem tel­jes pótalkatrész-raktárát június 12-én ürí­tették ki és szállították tehergépkocsikon Magyarországra. A gyár kiürítését a gyár orosz igazgatója június 17-én jelképesen is befejezte azzal, hogy szolgálati kocsijával és teljes lakásberendezésével eltűnt a gyár te­rületéről. Gazdasági körök óvatos becslése szerint, az oroszok több, mint 2 millió schilling érté­kű felszerelést és anyagot szállítottak el a Bruck-i cukorgyárból. Az üzem marhahizlal­dájának állatait még májusban elhajtották”. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy címválto­zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki­­adóhivatalunkkal. V. 28. sz. 1955 július 9. Bolsi világ Magyarországon... A FREE EUROPE RÁDIÓ ÉS A CIC A RENDSZER PERGŐTÜZÉBEN (FEP). A Népszava június 25-i száma közli a belügymi­nisztérium jelentését, amely az alábbiakat tartalmazza : • ■ A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma, az utóbbi időben, hazafias lakosok segítségével amerikai kémek és diverzánsok néhány csoportját leplezte le és vette őrizetbe. Az őrizetbe vett kémek és diverzánsok ügyében a vizsgálat folyik... Szilárd Sándor, Jakab Ferenc és társai, valamint más amerikai kémek és diverzánsok őrizetbevétele alkalmá­val az államvédelmi szervek lefoglaltak amerikai gyártmányú fegyvereket és lőszert, a külföldi kémközpontokkal való tit­kos összeköttetéshez használt vegyszereket, hamis iratokat, külföldi valutát stb. Az őrizetbe vett kémeket és diverzánso­­kat a CIC nevű amerikai kemszervezet és az úgynevezett Szabad Európa Rádió ’ imperialista propaganda és kémszer­vezet szervezte be és részesítette különleges kiképzésben, a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára”. A kommunis­ta híradás szerint tehát ismét egy nagy kirakat-per van elő­készületben. Nagyon nyugtalan lehet a rendszer, ha most, a július 18-i nemzetközi értekezlet előtt, ilyen perekkel kény­telen a magyar népre ismét újabb megfélemlítő hatást gya­korolni. * * * AZ “INTÉZMÉNYESÍTETT HAZUGSÁGOK” ORSZÁGA Alig olvastunk megrendítőbb és '— sajnos — hívebb jel­lemzést a mai Magyarország belső hangulatáról, lelkiségéről, mint azt a vallomást, melyet egy Budapestről júniusban el­menekült tanár adott bécsi munkatársunknak “a hazugságok országáról”, kommunista uralom alatt álló rab-hazánkról. “Tiszta erkölcsi légkörben nevelkedtem, ;— mondotta a menekült magyar tanár, — mint hazánkban milliónyi ember. Nem állítom, hogy életemben sohasem hazudtam volna. Bi­zonyos ‘ Háry János-hangulat” hozzá is tartozik a társadal­mi kapcsolatokhoz. De hogy a hazugság intézményesített le­gyen, — hogy csak akkor élhetsz, ha hazudsz, — ha leül tíz ember hivatalos minőségben s a többi kilenc pontosan tudja, hogy a tizedik hazudik, — de helyben hagyják és igazat ad­nak neki, s talán egy óra múlva ugyanaz a tíz ember nem hivatalos formában őszintén tud megnyilatkozni (bár ez a szám : tíz, erősen túlzott, mert nem hiszem, hogy tíz ember között egy besúgó ne akadjon) — ez az, amibe meg lehet bolondulni. Mindaz, amit szépnek és nemesnek tanultál, amit nagy­nak és nagyszerűnek Ítéltél meg, az ma nem szép, hanem helytelen, rossz, hamis, gyalázatos, hazaárüló, stb. Szent Ist­vánnak csak abban áll a jelentősége, hogy a magántulajdont s ezzel a feudalizmust bevezette. Juliánus barátról szó sem esik. Zrínyi, a költő, nagysága marhakereskedő voltában áll. Széchenyi csak negyedrangú szerepet kap. “1919” méltó foly­tatása 1818-nak vagy 1703-nak és így tovább”. “Mindezt csak saját szakmám keretében tapasztalom. De ugyanez a hazugság áradat önt el, ha kilépsz az utcára. “Minőséget a dolgozóknak !” — de soha annyi ócska, rossz, silány és drága árut nem árultak, mint ma. (Egy cipőtalpalás a gyereknél négy-öt hétig tart, de van eset, mikor az uj talp már a második héten kilyukad). Vagy : “Takarékoskodj, tedd pénzedet a takarékpénztárba” — de kinek van pénze ? “Igyál barna sört” — de barna sör nem kapható. (A bort is főleg ku­koricából csinálják). “Szavazz a Hazafias Népfrontra” — de a szavazás mindössze abból áll, hogy kapsz egy cédulát és azt be kell dobnod egy urnába. Nincs itt választás, nincs itt tilta­kozási lehetőség. Az eredmény már a szavazás előtt elkészül. A torkomat fojtogatja a düh, a tehetetlenség dühe, mely egyike a legnagyobb lelki kínoknak”. * * * DEBRECEN KÖRNYÉKÉRE KELETRŐL JÖTT EGY OROSZ HADOSZTÁLY A Service Libre d'Europe Centrale & Orientale párisi hírügynökség június 13-i jelentése szerint “Debrecen kör­nyékére ezelőtt két héttel egy gyalogos szovjet hadosztály érkezett Romániából. Az uj orosz haderő magyarországi tar­tózkodása ideiglenes és azt a eélt szolgálja, hogy az osztrák békeszerződés miatt támadt nyugtalanságot lefékezze. Rá­kosi kérte az uj orosz csapatokat”. * * * MEGNYUGTATJÁK A KOMMUNISTÁKAT : AZ ORSZÁGBAN MARADNAK A SZOVJET CSAPATOK A Zalaegerszegen megjelenő Zala c. lap egyik legújabb száma szükségesnek tartotta a megye nagy nyugtalanságban és bizonytalanságban élő kommunistáit biztosítani, hogy “a varsói egyezmény alapján szovjet katonai egységek marad­hatlak Magyarországon” továbbra is. A cikk szerint arról, hogy vájjon a szovjet haderőket visszavonják-e, majd annak­idején a két kormány (Moszkva és Budapest) fog határozni a nemzetközi helyzet alapján. ♦ * ♦ A TISZTEK OROSZUL ÉS NÉMETÜL KÖTELESEK MEGTANULNI A Hamburgban megjelenő Der Spiegel c. német hetilap június 15-i cikke szerint a varsói május 11—14-i katonai kon­ferencia kimondta, hogy a csatlósállamok hadseregeinek minden tisztje köteles megtanulni oroszul, azonkívül még egy nyelvet, még pedig az albán tisztek olaszul, a bolgár tisz­tek törökül, a magyar és cseh tisztek németül, a román és lengyel tisztek franciául, a lengyel tengerésztisztek pedig an­golul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom