Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-08 / 2. szám

Megjönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty iáim C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal 362 Bathurst St. Toronto. Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto 5. évfolyam 2. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1955 január 8. KÉMEK ÉS ÁRULÓK 1 Ördögben boldogult Sztálin, valamikor a “dicső szovjet kémek” emlékére emelte poharát, akiknek “megbízható je­lentései, nagyban hozzájárultak a szovjet hadsereg győzel­meihez. Ha Sztálin, dr. Sorge tokiói munkájára gondolt csupán, —- aki idejében jelentette neki, hogy a japánok az USA ellen fognak hadbaszállani és ezáltal lehetővé tette a Távolkeleti szovjet hadsereg átcsoportosítását és az orosz hadjárat sor­sát megpecsételő sztálingrádi bevetését — kijelentése máris teljes mértékben indokoltnak látszik. Azóta azonban kiderült az is, hogy a koreai háborúba a kínaiak kizárólag azért mertek beavatkozni, mert “megbíz­ható értesüléseik voltak arra vonatkozólag, hogy az UNO csa­patok nem fogják tevékenységüket, a határt képező Yalu­­folyón át Mandzsúriára kiterjeszteni”. “Attól sem kellett tar­­taniok, hogy a légierő a kínai területen lévő anyagi és ellátó alapok bombázásával, elvágja hadseregüket működési alap­jaitól”. “Elérhetetlen, megkötő-rendszabályok ismerete és biztos tudata nélkül, a kínai beavatkozás, minden józan ve­zető számára, öngyilkos vállalkozás lett volna”. (MacArthur és Van Fleet tábornokok S.I.S. előtt tett vallomásának lé­nyege). Az indokínai háborúval kapcsolatban meg az sült ki, hogy a kommunisták folyamatosan és perceken belül értesültek, a legfontosabb szervek, legfontosabb döntéseiről. Tudták, hogy az USA nem fog fegyveresen beavatkozni, — a franciák pedig nem hajlandók Dien-Bien-Phu felmentéséért meghozni a szükséges áldozatot. A “dicső szovjet kémek” így valóban “nagyban hozzájá­rultak a kommunista hadseregek győzelméhez”. Tevékeny­ségük azonban, nemcsak a fegyveres háborúval kapcsolatos hírszerzésre terjed ki. Megtalálhatjuk őket a “hideg háború”, avagy ha tetszik, a “forró béke” minden arcvonalán. Köztudomású és közismert az atomkémek — Klaus Fuchsnak, Alger Hissnek, a Rosenberg házaspárnak, Ponte­­corvo és Jánossy professzoroknak, stb. — félvilágot beháló­zó kémtevékenysége, mely a nyugati világ biztonságát jelen­tő, tudományos kísérletek eredményét, köztük az A. és H - bomba titkát, juttatta szovjet kézre. Hasonló fontosságú és jelentőségű a bizalmas kormány­­szervekbe furakodott kémek tevékenysége : A Franciaországban közelmúltban kipattant kémbot­rányba csomó képviselő, magasrangú köztisztviselő és lap­­szerkesztő mellett, magát a jelenlegi miniszterelnököt — Mendes Francét—- is belekeverték. A vasfüggöny mögött eltűnt Donald MacLean és Guy Burgess, az angol külügyminisztérium, USA osztályának ve­zetéséig küzdötték fel magukat. így az USA és Anglia kö­zötti kapcsolatok és együttműködés vezetői, a legbizalmasab"' tárgyalások résztvevői egyben szovjet kémek is voltak. Ma, Moszkvában hasznosítják értesüléseiket és tapasztalataikat. Semmiesetre sem a “kizsákmányolt munkásosztály” érde­kében. Olaszországban tíz kommunista képviselőt kellett letar­tóztatni, mert resztvettek a Földközi-tenger legnagyobb re­pülő támaszpontjának — a Foggiai repülőtérnek :— titkai elárulásában. Se vége, se hossza a nyilvánosságra került, katonai ter­mészetű kémkedéseknek : Az Ausztráliában legnagyobb titokban lefolytatott atom­bomba és irányított rakéta kísérletek eredményei kiszivá­rogtak. A Japán külügyminisztérium egyik tisztviselője, a japán újra fegyverkezés terveit és a Japánban állomásozó amerikai | csapatok erejét és helyzetét árulta el megbízóinak. Norvégiában a határerődítést, Svédországban hadiipari titkokat árultak el, befolyásos és tájékozott helyen ülő szov­jet kémek, Angliában ép a napokban Ítélték el John Clarencet, az egyik légvédelmi körzet kommunista titkárát, aki a légi fi­gyelő-, riasztó- és elhárító szolgálat bizalmas utasításait és rejtjel kulcsát lopta el a páncélszekrényből. A világsajtóban is tárgyalt esetek azt mutatják, hogy a vörös kémek nemcsak a legfontosabb hírforrásokig jutot­tak el, hanem veszedelmes mértékben beférkőztek a Nyugati világ hírszerző és kémelhárító szervezeteibe is : Az USA egyik legbizalmasabb szervének — a National Security Agencynek — rejt jelző és re j jelmegfej tő tisztvise­lője, J. Peterson, továbbadta ismereteit. Berlinben az elmúlt napokban Ítélték el 5 évre, Irmgard Schmiedtet, a 24 éves szépségkirálynőt, aki női bájait a szov­jet hírszerzés érdekében értékes kapcsolatok megteremté­sére használta fel. így többek között intim viszonyt tartott fenn a Berlinben állomásozó USA hírszerző szerv ezredesé­vel is. A kapcsolat eredményeképen, Nyugat Berlin védelmi terve, az USA hírszerzők kiképzése, felszerelése, bevetése és szovjetzónai támaszpontjaik, szovjet kézre kerültek. A simább megoldást választotta dr. Otto John — a bonni német kormány biztonsági osztályának vezetője, — aki miután végiglátogatta és beható eszmecserét folytatott a washingtoni és londoni kollégáival, értékes jelenteni valóival egyszerűen átautózott a vörösökhöz. “Herr Jakob Kolb”, aki a többezer fővel dolgozó és Hit­ler egyik legtehetségesebb hírszerző tábornokának, Rein­hardt Gehlennek “magánhírszerző szervezetében” volt Nyu­gat-Németországi vezető, szintén Moszkvában dolgozza fel, felmérhetetlen jelentőségű munkájának többéves ered­ményét. Ezek a nagyágyúk. A vörös kémek előtt, azonban nincsen fontos vagy kevésbé fontos, jelentékeny vagy elhanyagolható terület. Ott vannak mindenütt és igyekeznek beférkőzni mindenhová. A külföldi magyarság szervezeteit és sorait sem kivéve. így az Innsbruckban meggyilkolt Kovách Attila hadnagy gyilkosa, egy személyben volt MHBK. futár és Bu­dapesti ÁVO. megbízott. Hasonlóképen az ÁVO. beépített embere volt az MHBK. titkos szolgálatának Bécsi vezetője, Démi-Gerő fhdgy. is. Hóhérkézre juttatott baj társai és test­vérei átkától kisérve, ma Budapesten élvezi “szolgálatainak” jutalmát. A kémeket dicsőítő Sztálint, mégdicsőbb munkatársai átsegítették a túlvilágra. A vörös kémek azonban továbbra is lankadatlan erővel dolgoznak. Valahogy az az érzésünk, hogy alig van hely ahová be nem férkőztek volna. Ezt a komoly veszélyt a szabad világ is kezdi felismerni és kezdi tudomá­sul venni, hogy ebben a megveszekedett világban, ahol kém­nek és árulónak egyformán kijár a szovjet elismerés, nem elég csupán a párttagokat és pártkönyveseket figyelemmel kisérni. Ma már hatalmas szervezetek, milliárdos költségvetés­sel igyekeznek a belopakodott vörös mételyt felderíteni és a fontos szervezeteket megtisztítani. A harc mindkét oldalról, ördögi fantáziával és ezer “trük”-kel folyik. Ennek a szín­falak mögött, titokban folyó “Itt a vörös, — hol a vörös ?” küzdelemnek, azonban csak akkor lesz igazán megnyugtató eredménye, ha az elhárítás fontosságát és jelentőségét nem­csak minden szabadságát szerető ember átérzi, hanem leküz­désében tevékenyen részt is vesz. (KOMISZ.) W\^WVVyWVVVUVWVVVWWVWVWWVWWtfWVVVVVVWWW'^WTtf^VVWWMWVVWWVVVVVVVVV KÉNYES MISSZIÓ Dag Hammerskjöld, az Egyesült Nemzetek norvég szár­mazású főtitkára tudvalevőleg az UNO közgyűlés határozata alapján jelenleg Chou-en-Lai vöröskínai miniszterelnöknél tartózkodik abból a célból, hogy a kémkedés ürügye alatt jog­talanul elitéit 13 amerikai pilóta ügyében kedvező döntést igyekezzék elérni. A főtitkár feladata tele van elvi nehézsé­gekkel. Mindenekelőtt furcsa, hogy ő, aki főtitkára az UNO- nak, amelybe Vöröskínát minden igyekezet dacára nem vet­ték fel és — komoly politikai változás kivételével — előre­láthatólag nem is fogják felvenni, — az UNO leghatalma­sabb tagja, az Egyesült Államok érdekében jár közben Vö­­röskínában. Egy másik érdembeli nehézség az, hogy már elő­re meghatározott programmal utazott Vöröskínába, alkura, megegyezésre nincs felhatalmazva, politikai engedményeket, vagy kijelentéseket nem tehet, hanem a feladata egyedül az, ■hogy a 13 amerikai pilótát kiszabadítsa. Ezt a feladatot pe­dig csak úgy lehet megoldani, ha Chou-en-Lai teljesen elfo­gadja az amerikai álláspontot; mert ha Vöröskína -— akár Hammersjöld közbenjárására, akár anélkül — kiszabadítja a jogtalanul elitéit amerikai pilótákat, annak ellenére, hogy a pilóták állítólag “bevallották”, hogy kémkedtek és hogy a bolsevista bíróság “jogerősen elitélte” őket, — akkor ezzel nyilvánosan megállapítást, nyert, hogy a kommunista kínai vészbíróságok jogtalanul és igazságtalanul ítélkeznek. Ilyen önvallomást semmiféle diktatúra részéről nem lehet várni, legkevésbé egy ilyen fiatal, ennyire ingatag alapon álló ter­ror-rendszertől. Nem valószínű tehát, hogy Hammerskjöld képes meg­oldani a rábízott feladatot, mert ez a feladat ilyen formában megoldhatatlan. Mégis azt kell mondanunk, hogy Hammersk­jöld kísérlete nemcsak az Újév egyik legbiztatóbb akciója, hanem a maga újszerűségében világtörténelmi jelentősége, amely a nemzetközi diplomáciai életben fontos precedenst fog teremteni. Az emberiség életében ugyanis újra, meg újra felmerült az a gondolat, — amelyet vallások, filozófiák, tündérmesék különböző formában ismételten felvetettek, hogy az egymás­sal verekedő népek között csupán valami kívülálló, emberfe­letti külső hatalom képes békét és rendet teremteni. A val­lások ezt a “külső erőt” valamilyen isteni csodában látták, azt hitték, hogy az Isten a földre küldi egyik angyalát, vagy világkatasztrófák, földrengések, árvizek alakjában teremt rendet a harcoló népek között. A filozófusok úgy képzelik, (Folyt, a 4. oldalon). AMERIKAI RETORZIÓ A SZOVJET DIPLOMATÁKKAL SZEMBEN-----------0-----------­A washingtoni külügyminisztérium leg­újabb rendelkezése szerint a szovjet szolgá­latban álló, az USA területén működő diplo­maták és tisztviselők mozgási szabadsága az Egyesült Államokban ezentúl korlátozva lesz. Az USA területének mintegy 30%-át a szov­jet tisztviselők számára tilos területnek nyil­vánították s az erre vonatkozó részletes jegy­zéket nyilvánosan közzétették. A “tilos zó­na” felöleli a katonailag fontos területeket, a teljes USA-mexikói és USA-kanadai ha­tárt és néhány várost, valamint New York Brooklyn-kerületét. Ez utóbbi különösen azért fontos, mert Brooklynban vannak a New York-i éjszakai élet színházai és mu­latói. A külügyminisztérium fenti rendelkezése nem annyira biztonsági célokat szolgál, mint inkább retorzió akar lenni a Szovjetnek nemrég meghozott intézkedésével szemben, amely az USA diplomaták és családtagjaik számára megtiltotta az utazást Szovjetorosz­­ország területének nagy részén. Dulles kül­ügyminiszter a kisérő jegyzékben megálla­pította, hogy az amerikai felfogás szerint a most meghozott intézkedés ellenkezik a de­mokratikus szabadság elveivel, s az amerikai kormány örömmel venné, ha annak nyomán a szovjet a maga részéről megszüntetné a korábban meghozott korlátozó intézkedése­ket s annak nyomán Amerika is felhagyhat­na ezzel a reákényszerített retorziós intézke­déssel. A LELKEK BÉKÉS EGYÜTTÉLÉSÉT valósítsuk meg a kölcsönös félelmen alapuló együttélés helyett, — mondotta a Pápa meg­rázó erejű újévi beszédében. A beszédet a Pápa orvosai tanácsára nem a rádióban mon­dotta el, hanem a Vatikán hivatalos lapjá­ban az Osservatore Romanoban tette közzé. A Pápa, aki már annyiszor tért vissza a sír széléről az elmúlt hónapokban, most nem az áldásosztó Főpap, hanem a szókimondó, ostorozó próféta hangján szólalt meg. Egy­forma eréllyel kritizálta a Kelet rabszolga­rendszerét és a Nyugat pénzéhségét. ■— Úgy a keleti, mint a nyugati világban — mondot­ta a Szentatya — túlnyomó többségben él­nek azok az emberek, akik Isten képét hord­ják lelkűkben, akik a hit szabadságát, a túl­világai életbe vetett hitet, a magasabb, em­beri eszméket szeretnék megvalósítani. Eze­ket a szabadságra áhító milliókat keleten erőszakkal kényszerítik hallgatásra, de a nyugati materialista világban sem tudnak megszólalni, mert hangjuk elvész a reklám, az anyagi javakért folyó küzdelem és a meg­vásárolható élvezetekért folyó hajsza hang­jaiban. Az igazságon alapuló békés együttélés az az út, amelyen járnunk kell. Több szeretet és kevesebb kényszert, több emberiességet és kevesebb elvi harcot kell hirdetniük azok­nak, akik a világot vezetik, keleten és nyu­gaton egyaránt.-----------------------o-----------------------­VEGYÜK ÁT A BÉKEOFFENZIVÁT Ml MAGUNK---------0--------­— jelentette ki Amitore Fanfani, a jelenle­gi olasz kormánypárt, a Keresztény Demok­rata párt elnöke. Nincs késő ahhoz, hogy a vörös elvtársak által bemocskolt béke-jelszót most a valóban békeszerető pártok vegyék át és tűzzék zászlajukra. Fanfani kijelenté­sének az ad jelentőséget, hogy az olasz kom­munista párt soraiban az elmúlt évben döntő szétesés volt tapasztalható : a Renaissance nagy pártküzdelmeiből ismerjük azt az olasz módszert, amely a legyőzött, vagy botladozó ellenség kezéből kitépi a zászlót s a saját ja­vára használja fel az ellenség jelszavait. UJ MUNKALEHETŐSÉGEK KANADÁBAN------------o-----------­Milton Gregg munkaügyi miniszter jelen­tése szerint az 1954. évben 16.400 uj munka­hely született a különböző iparágakban. A legfőbb iparágak, amelyek uj munkaalkal­mat adtak, változatlanul az autó- és közleke­dés, a vas- és acélipar, az elektromos cikkek és kémiai anyagokat előállító ipar, amelyek mellett a petróleumtermelés, a papírgyártás és a fa-melléktermékeket feldolgozó iparok­ban volt szükség újabb munkásokra. A 16.400-as szám csökkenést jelent az 1943. évi 23.000-es és az 1952, évi 34.000-es számmal szemben, de emelkedést mutat az 1948—51-es időszak többi éveivel szemben. A csökkenés elsősorban az autóipar túltelí­tettsége miatt állott be. Az uj munkaalkalmak oroszlánrésze ez­úttal British Columbiára esik, ahol a Kiti­­mat-i aluminium kohók építésénél rengeteg uj munkásra van szükség. HÍREK a TUDOMÁNY VILÁGÁRÓL ÚJFAJTA ŐSEMBER CSONTJAIT TALÁLTÁK MEG DÉLAFRIKÁBAN---------o--------­A számos fajta ősember között, amelyek a kultúrember földi megjelenése előtt népe­sítették be -a föld különböző pontjait, s az őskultúra különböző fokain álltak, azok a fajták a legérdekesebbek a természettudo­mány számára, amelyek á legtávolabb állnak a kultúrembertől és legközelebb az állati for­mához, mert ezek a letűnt fajták, illetve ezeknek a fennmaradt csontjai és munkaesz­közei tudnak a leginkább felvilágosítást ad­ni arra az izgalmas kérdésre, hogy az ember, a földkerekség ezen egyetlen gondolkozó te­remtménye, hogyan is alakult ki ? Mint is­meretes, a ma ismert legrégibb csontváz — illetve koponyamaradvány, amely egy már kétségtelenül emberszerű lénytől maradt hátra, több mint egy millió éves. Ez az úgy­nevezett “jávai majomember” maradványa. A jávai majomember kétlábon járt, a kezeit munkára használta, intelligenciája a kődo­básig és a fabuzogány használatáig terjedt. Már nem volt majom, de még nem volt em­ber sem, azonban koponyaalkata már magá­ban rejtette az intelligencia kifejlődésének a lehetőségét. Az időbeli sorrendben követ­kező összes későbbi leletek már lényegesen magasabb kultúrájú ősemberektől maradtak hátra, amelyek már törzsekben éltek, hasí­tott kőszerszámokat, sőt kőbaltát használtak és nagyrészt ismerték a tüzet is. Ezek az ős­ember fajták nagyerejű, hatalmas izomzatú, vadásznépek voltak. A most megtalált ú. n. “transvaali” ősem­ber, vagy őslény, úgylátszik átmenetet ké­pez a “jávai” típusú és az “európai” típusú ősemberek között. A transvaali ősember a je­lek szerint fán élt, mint a majom, igen kis­termetű, nem túl erős lény volt, a tüzek nem ismerte, azonban már rájött arra, hogy az kődarabokat pattintással még élesebbé lehet tenni, — tömegvadászatokat rendezett, tehát bizonyos fajta társadalomban élt. Abban az időszakban a délafrikai klíma körülbelül olyan lehetett, mint ma Európa hidegebb ré­szein, s így az apró ősember testét sűrű gyapjú borította. Mégis inkább volt ember, mint állat, mert a kezeit munkaeszközül használta. — A 17 ősember csontjait tartal­mazó legújabb lelet feldolgozása és részletes leírása folyamatban van.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom