Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-01 / 1. szám

KANADAI MAGYARSÁG “KOMISZ” ÚJÉVI ÍRÁSA. rr JO A TATAR Julián szerzetes az 1230-as években Lebediában megtalálta az őshazában visszamaradt magyarságot, amely ép­pen akkor, bolgárokkal, besenyőkkel, kunokkal egyetemben menekült Dzsin­­gisz khán győzelmes, mongol hordái elől. Küzdelmes és kalandos útjáról hazaver­gődve jelentést tett az illetékeseknek. Figyelmeztetésének kevés eredménye volt. A magyarság és Európa nemzetei, a békés polgári életet és az egymáskö­­zötti cívódást fontosabbnak tartották a kultúr világot fenyegető veszély elhárí­tásánál. Borzalommal hallgatták a mon­golok kegyetlenségéről érkező híreket, de a keresztény szolidaritás és cselek­vésre kész elszántság nem nyilvánult meg tettekben. A tatárjárás szomorú eredményét ismerjük. Joggal írta a ba­jor krónikás : “Magyarország 350 éves fennállás után megsemmisült.” Tekintetes országnagyok, magas uraságok ! Megkopott csuhában, szakadt tarisznyával elébetek me­részkedtem. Julián barát késő unokája vagyok. Egy a sok közül, aki nemrég érkezett az óhazából. Déd- és ükapáink közös földjéről, a Kék-Duna és Fehér-Visztula vidékéről. Vérben gázolva, népek országút) án bujdokolva, saját testvéreinktől űzötten, nem a magam életét mentettem. A látottakban és átszenvedettekben az részemre már beteljese­dett. Kizárólag a régi fogadalom pislákoló lángja, — értetek, a szerencsésebbekért való aggódás — hajtotta elfáradt tag­jaim tovább és egyre tovább. Idáig, hogy itt most elcsukló hangon elmondjam néktek : Jő A TATÁR ! Tekintetes országnagyok, magas uraságok ! Gúnyám, amelyben egykor Keletnek indultam, leszaka­dozott rólam. Földhöz tapadtan tengetem életem és csak a kóbor kutyák hallgatnak néha szavamra. Ti viszont erősek, okosok, boldogok és oly nagyon gaz­dagok vagytok. Büszke Capitoliumban, fényes fehér házban nem vagytok kiváncsiak, lenézett jött-mentek, kellemetlen beszédjére. Tudom, szavam nem jut el hozzátok és ha vélet­lenül eljutna, akkor sem hallgattok rá. Mégis, akárcsak hír­nök Julián ősöm, figyelmeztetlek benneteket : JŐ a TATÁR ! Ott jártam közöttük. Láttam az irdatlan hordát, amint elözönlötte a békés völgyeket, lángba és vérbe borítva, népek és nemzetek ezer keserves évvel megszentelt tűzhelyét. Lát­tam a “sarlót” könyörtelenül, ártatlanokon munkában, a “ka­lapácsot” amint szétzúzta a krisztusi keresztet. A ti köny­­nyelműségetekből és meggondolatlanságotokból nagyra da­gadt a “vörös csillag”, higyjétek el : Jő A TATÁR ! HÍREINK a nagyvilágból A FRANCIA PARLAMENT ELSŐ OLVASÁSBAN LESZAVAZTA A PÁRISI EGYEZMÉNYT TITO INDIÁBAN-0-­És vigyázzatok ! Ázsia mozdult meg ismét. A vad, ravasz és mindenre elszánt Ázsia, amely előtt ti döntöttétek le a né­met és japán védőgátakat. Ez a lomhán, de szívósan nekiké­szülődő örök Ázsia, ismét az Isten ostora lehet, mely kímé­letlenül elsöpri az elszántságát vesztett, erkölcsi gyávaságba zuhant, kényelemszerető és technikai vívmányaival pöffesz­­kedő kort és kultúrát. A francia parlament december 23-i ülésén 281:259 arányban leszavazta a párisi egyez­ményt. A szavazat, amely azt jelenti, hogy Franciaország nem fogadja el Nyugatnémet­ország felfegyverzését és nem engedi meg a közös parancsnokság alatt álló európai had­seregnek a NATO-keretében való megszer­vezését, súlyos csapást jelent az európai po­litikára. Mendes-France miniszterelnök any­­nyira ‘ biztos volt abban, hogy a parlament megszavazza az egyezményt, hogy a szava­zást nem is jelölte meg bizalmi kérdésként, azaz kormányának létét nem kötötte a sza­vazás eredményéhez. Erre való tekintettel a kérdést most mégegyszer szavazás alá bo­csátják éspedig december 27-én vagy 28-án azzal, hogy a ratifikálás elvetése esetén Mendes-France kormánya lemond. Van esély arra, hogy erre való tekintettel az uj szava­zás eredménye kedvező lesz. A kedvezőtlen eredmény úgy jött létre, hegy egy 82 főnyi képviselői csoport, amely­nek tagjai megígérték a miniszterelnöknek, hogy tartózkodni fognak a szavazástól, vá­ratlanul mégis az egyezmény ellen szavaztak. A szavazás eredményének kihirdetése után Mendes-France bejelentette, hogy a legköze­lebbi szavazást a bizalmi kérdés felvetése mellett kéri s azt mondotta, hogy ettől a sza­vazattól függ nemcsak Franciaország léte, hanem az egész nyugati szövetség, sőt a nyu­gati kultúra fennmaradása. Úgy a brit, mint az amerikai külügymi­nisztérium rendkívül erélyes intézkedések­re készül, ha a második szavazás eredménye is kedvezőtlen lesz. De az angolszászoknak Franciaországgal szemben követett politi­káját akkor is revízió alá veszik, ha a máso­dik szavazás eredménye már kedvező lenne, mert a francia szövetségbe vetett bizalom most már véglegesen megrendül bennük. Tito hivatalos látogatást tett Nehru indiai miniszterelnöknél. A két ország, amelynek helyzete a Kelet-Nyugat között folyó harc­ban sok hasonlóságot mutat, nem kötött egy­mással barátsági szerződést, amint azt el le­hetett volna várni, ellenben Nehru és Tito az az indiai parlament által is jóváhagyott kö­zös nyilatkozatot adott ki. Kijelentették, hogy India és Jugoszlávia nem kíván — más hasonló semleges nemzetekhez hasonlóan — egy “harmadik hatalmi csoportot” kialakíta­ni, hanem ehelyett arra igyekszenek, hogy a Kelet és Nyugat közötti békés együttélés politikáját támogassák, mert a békés együtt­élés fog előbb-utóbb a kollektív béke állapo­tához elvezetni. A két miniszterelnök közös nyilatkozata csupán arra a jóindulatú, de hiábavaló irány­ra jellemző, amelyet a gyenge s ezért kény­szerűen semleges népek követnek ; nem azért, hogy saját elgondolásukat rákénysze­­rítsék a nagyhatalmakra, hanem azért, hogy erőtlen pozíciójukat legalább eszmei síkon erősítsék meg. OLASZORSZÁG MEGSZAVAZTA PÁRISI EGYEZMÉNYT A római parlament 335:215 arányban meg­szavazta a párisi egyezményt, Németország önállóságát és a német hadsereg felállítását ; mindössze a kommunisták és a szociáldemok­raták szavaztak az egyezmény ratifikálása ellen. A NYUGATNÉMET HATÁRRENDŐRSÉG TOVÁBBI ÜRES FENYEGETÉSEK Chou-En-Lai Vöröskína miniszterelnöke a peipingi nemzetgyűlésben nagy beszédben :g\ ekezett az Egyesült Államokra fogni mindazokat a vadakat, amelyekkel eddig Chiang-Kai-Seket vádolta. Azt állította, hogy az USA a 13 amerikai pilóta ügyével mester­séges feszültséget idéz elő Távolkeleten, — a nemzeti Kínával kötött katonai egyezmény­­nyel súlyos háborús veszélyt idézett elő "s Dél-Indokínát felfegyverzi a Kína, elleni tá­madás előkészítésére. Formózáról szólva pe­­ft.g 4.zt jelentette ki, hogy ez kínai terület, amelynek elfoglalásáig a kínai nép nem nyu­godhat. Chou-En-Lai fenyegetései a napisajtó megszokott kis híreivé sülyedtek. A beszéd SAM SHEPPARD BÜNPERE Dr. Sam Sheppard New-York-i orvos fele­ségét valamilyen kemény tárggyal agyon­verték olyan időben, amikor a lakásban csu­pán az áldozat és a férj tartózkodtak. A gyil­kosság vádja alá helyezett dr. Sam Sheppard, aki New York egyik igen sikeres fiatal or­vosa volt, mindvégig tagadta, hogy a gyil­kossághoz valami köze lenne. Rengeteg lelki indítóokot hozott, fel a nyomozás és a vádlott maga is tett a gyilkosságot megelőzően olyan kijelentéseket, amelyek ellene szóltak, azon­ban kézzelfogható, tárgyi bizonyítékot nem találtak. Az esküdtszéki tárgyaláson olyan lírai hangok hallatszottak úgy az ügyész, mint a védő részéről, — s a bűnpernek olyan hatal­mas közönsége és sajtónyilvánossága volt, hogy az esküdtek csupán egyheti tanácsko­zás után voltak képesek döntésre jutni. Ki­mondották dr. Sam Sheppard bűnösségét nem gyilkosságban, hanem szándékos ember­ölésben s a bíróság az orvost életfogytiglani fegyházra Ítélte. De az ítélet nem hozott megnyugvást. Mert vagy bűnös volt Shep­pards akkor halálra kellett volna Ítélni, vagy ártatlan s akkor elmegyógyintézetben volna a helye. Á AAAA -A A A A A, főleg azért érdemel figyelmet, mert megmu­tatja, mi az az irány, amelyet az amerikai külpolitikának követnie kell. Csak ERŐ, sem­mi más, amit a vörösök megértenek. 1955. január 1. ÉRTESÍTÉS ’ A HUNGÁRIA CLUB |szei etettél közli Toronto és környéke magyarságával,( hogy minden PÉNTEKEN és SZOMBATON ZENÉS TÁNCESTÉLYT RENDEZ 7 BRUNSWICK AVE. (COLLEGE SAROK) alatti helyiségében. Telefon : WA. 1-1868 MINDEN VASÁRNAP ESTE 8 ÓRAKOR ZENÉS KLUB-EST melyen kávét és süteményt szolgálunk fel. M^a kellemesen akar szórakozni, jöjjön Toronto legszebbl tánctermébe és hozza el barátait is. KÖLCSÖNÖK 50 DOLLÁRTÓL 5000 DOLLÁRIG Gyors és barátságos kiszolgálás, kezesség vagy bankfedezet nélkül HOGYAN LEHETEK HÁZTULAJDONOS LEFIZETÉS NÉLKÜL ? Nézze meg a háztulajdonosok részéről összeállított Superior tervet. ADÓSSÁGA van? Mi kifizetjük, adunk 1 hónapi haladékot és összes tarto­zását fizetheti nálunk, egyhelyen, csekély havi részletekben. AUTőKöLCSöNöK : Vásárlásra és javításra is. Hasonlítsa össze árainkat : Mi adunk Önnek : Az Ön havi törlesztése : $Í00 $ 7.78 $30° $23.35 $500 $38.91 $1000 • $53.00 Minden viszonyhoz alkalmazkodó pénzügyi tervünk van Nagyobb összegeket is adunk hosszabb részletre SUPERIOR FINANCE LTD. 32pVi Yonge St. (Dundastól északra) EM. 6-3058 Hamiltoni címünk : 58 King St. E. JA. 2-6815 Nyitva : naponta d. u. 1 óráig. Szerdán este 9-ig. KARÁCSONY HITÜNK SZIKLÁJA A hit sziklájára épül a karácsony szelleme. S így a “békesség a jóakaratú embereknek” vezércsillagunk, mikor a tartós béke útját keressük a földön. S most, hogy megint karácsonyt ünnepeltünk, erősítsük meg hitünket az emberben, s adjuk át teljesen magunkat egy jobb világ előkészítése nagy feladatának. Egy olyan világnak, mely a.karácsony hitét tükrözi örök üzenetével : Békesség a Földön a Jóakaratú Embereknek. ühe JHouse of Seagram

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom