Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)
1954-07-03 / 27. szám
Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty _____ ____ "\ C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in the Hungarian language Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa 4 évfolyam 27 szám-Ára : 10 Cent. Toronto, 1954 julius 3 A SATAN ÜGYNÖKEI------------O-----------Ha az újságolvasó figyelemmel kisérte az elmúlt hetek és hónapok világpolitikai híreit, úgy könnyen megállapíthatta, hogy lényegében semmi otyan nem történt, ami közelebb hozta volna a világot egy kibontakozás, megegyezés, vagy a harmadik világháború kitöréséhez. A nagy forgószinpadon Ugyan ott voltak a diplomaták, akik elmondták szerepüket, amelyet részükre rendezó'ik kiosztottak, a szájukba adtak, a közönség, a nagyvilág sok-sokmillió kisembere azonban, akiknek szóltak ezek a szavak, ugyanolyan méla undorral hallgatta azokat, mint akár egy évvel ezelőtt. A világ színpadának szereplői ma már nem érdeklik az olvasót, mert lassan mindenki rájön, hogy a nagy események nem ott, hanem a kuliszák mögött fognak megszületni. A Sátán és birodalma még nem készült el a nagy leszámolásra, ezért cselszövésre, propagandára és ködösítésre van szüksége. Malenkov elvtárs még nem érzi magát biztonságban “a nagy Stalin” által reáhagyott nyeregben, ezért adta ki a parancsot ügynökeinek, hogy “dolgozzák meg” a nyugati világot, hitessék el velük (hisz már annyi maszlagot elhittek) hogy a Szovjet nem akar háborút, “békét” akar- És az ügynöki had New Yorktól Párisig, Londontól Rómáig és a világ minden részén munkába kezdett és mondhatjuk, remekül dolgozik. Pénz és sajtó korlátlanul áll rendelkezésükre. mert azok gz emberek, akik ezekkel rendelkeznek, lényegében még ma sem tudják, mi a bolsevizmus. A jámbor olvasó reméljük nem hiszi, hogy a Sátán ügynökei diplomata uniformisban, vagy, mint a Szovjet Unió hű barátai végzik végtelenül káros és szinte beláthatatlan következményekkel járó aknamunkájukat. Hisz ha igv jelennének meg, akkor ‘ könnyű volna rájuk ismerni, leleplezi '’ őket. Nen;. A Sátán ügynökei, mint “antikommunisták” jelentkeznek, tömeggyüléseken, rádica, televízión, (főleg televízión) s Írnak lepedőnagyságú, százoldalas újságjaikban. A Sátánnak ezek a nem fizetett, ostoba szekértolói, vagy fizetett ügynökei úgy szolgálják a bolsevizmus ügyét, hogy mindenütt éppen azokat a kiváló politikusokat és államférfiakat támadják beszédeikben, akik valóban becsületes szándékkal, ismerve a kommunizmus aljas céljait, próbálnak ellen küzdeni keményen és megalkuvás nélkül. Ennek legjobb példáját látjuk Amerikában, ahol MacCarthyt igyekeznek kompromittálni, lehetetlenné tenni, szeretnék eltüntetni a közéletből, olyan gyerekes, ostoba vádakkal, amelynek semmi alapja nincs. De tegyük fel, hogy volna is alapja az ilyen vádaknak, nem kellene-e akkor is melléje állni annak az embernek, aki csak az elmúlt két év alatt annyi szovjet kémet és velük együttműködőt leplezett le és adott át a bíróságoknak? MacCarthy szerintünk tisztességes ember és jó amerikai, ráadásul még hívő keresztény is, ami nagy bűn a bolsevisták és társutasok szemébe. Ezért akarják megsemmisíteni. De ugyanezt látjuk Londonban is, ahol még olyan nagy államférfinek tartott politikus is, mint Churchill teljesen félreismerve a helyzetet, meg akar egyezni azokkal, akikről a gyerekek is tudják, hogy nem lehet velük megegyezni. A BOLSEVIZMUSSAL NINCS KIBÉKÜLÉS, NINCSEN MEGEGYEZÉS. Tisztességes ember egy olyan rendszer képviselőivel nem fog. nem foghat kezet, amely rendszer a polgárainak millióit gyilkolta meg, zárta börtönbe, vagy hurcolta haláltáborokba. Vagy tekintsünk át egy másik országba, Franciaországba, amelynek vezetői, megcsufolva az évszázados ragyogó francia diplomácia múltját, teljesen önző, szűk látókörű politikájukkal a legnagyobb akadályozói az európai egység kialakulásának. Ez ország sajtótermékei is éppen azokat a kiváló elméket támadják, sokszor egészen alpári hangon, akik látják azt az irtózatos szakadékot, amely felé Franciaország tart és igyekeznek népüket megmenteni. De ugyanilyen szimptomákkal találkozunk Olaszországban is, amely a világ legnagyobb katolikus állama, mégis közel 7 millió magát kommunistának valló választóval rendelkezik. Akik még ma, 1954-ben sem ismerték fel Oroszország és az orosz imperializmus szekerébe fogott bolsevizmusnak a szándékait és céljait, azoknak nem volna szabad politikai tisztséget, vagy bármilyen közszereplést engedni, mert ezek — akarattal, vagy akarat nélkül is — e sátáni rendszer ügynökeivé válnak. És igy hazájuknak nemcsak, hogy hasznára nem tudnak lenni munkájukkal, hanem ellenkezőleg, jóhiszeműen, vagy gonoszságból, annak árulóivá válnak. A Sátán ügynökeit szépszerével, vagy erőszakkal, de le kell leplezni. Ez ma minden tisztességes ember legelső kötelessége. De kötelessége ez az emigrációban élő magyarságnak is. Nekünk épp úgy ki kell közösiteni soraink közül a kommunizmus ügynökeit, mint bárki másnak, mert ezek az emberek kétszeresen árulók: árulóik saját véreiknek, kik Magyarországon éhb.'’Iáira vannak Ítélve, s uj hazájuknak is, amely j tiszt: sséges megélhetést adott számukra-Kenesei F- László. | ÚJABB KÍSÉRLET AZ mDOVW~: KÉRDÉS IDEIGLENES RENDEZÉSÉRE A KÖZÖS ANGOL-AMERIKAI NYILATKOZAT HIVATALOS SZÖVEGE ;-----------0----------Churchill angol miniszterelnök és Eisenhower amerikai elnök aláírásával junius 28- án jelent meg az a nyilatkozat, amely a tárgyalások eredményét kívánja Összegezni. “A most befejezett barátságos és eredményes megbeszélések során hangzik a nyilatkozat — többféle tárgykörről tárgyaltunk, amelyek úgy az amerikai és angol érdekeket. mint a világ problémáit érintik ” NYUGATEURÓPA “Megegyeztünk abban, hogy a német szövetségi köztársaságnak el kell foglalnia a helyét a nyugatiországok közösségében, mint.egyenjogu résztvevőnek, s ebben a közösségben kell, hogy megfelelően résztvegyen a szabad világ védelmi rendszerében. Elhatároztuk, hogy ezt a célt megvalósítjuk és meg vagyunk győződve, hogy a bonni és párisii egvezmények nyújtják erre a legjobb mó; dot. Örömmel üdvözöljük a francia’miniszterelnök azon kijelentését, hogy a jelen bizonytalan helyzetnek véget kell vetni.” AZ EURÓPAI VÉDELMI KÖZÖSSÉGI szerződést a hat aláíró ország közül négy1 megerősítette, több mint kétévi részletes viták sorozata után. Természetes, hogy ezek az országok nem kívánják parlamentjük korábbi határozatait semmibevenni, vagy a vitát ugyanebben a kérdésben újra megnyitni. Ezen szerződésekkel kapcsolatban az Egyesült Államok és a Brit Királyság fontos kötelezettségeket vállalt, beleértve azt, hogy saját haderejüket Európában rendelkezésre bocsájtják, hogy ezzel is megmutassák, mennyire bíznak az Északatlanti Védelmi Egyezményben, az Európai Védelmi Közösségben és a bonni szerződésben. Meg vagyunk győződve arról, hogy az EURÓPAI VÉDELMI EGYEZMÉNY ÉLETBELÉPÉSÉNEK TOVÁBBI HALASZTÁSA KÁROS VOLNA AZ ATLANTI ORSZÁGOK SZOLIDARITÁSÁRA NÉZVE. Újra ki akarjuk jelenteni, hogy az európai egység megvalósításának tervét, amely terv Franciaországtól származik, s amelynek az Európai Védelmi Közösség csupán egyik eleme, amely olyan nagyszerű jövőt Ígér Európa békéje és fejlődése szempontjából, — továbbra is a legteljesebb támogatásunkban fogjuk részesíteni. DÉLKELETÁZSIA. Megtárgyaltuk a délkeletázsiai helyzetet és részletesen megvizsgáltuk, milyen helyzet állna elő, ha Indokinára nézve megegyezés jöhetne létre Azt is megtárgyaltuk, mi történnék, ha ez a megegyezés nem jöhetne létre. FOLYTATNI FOGJUK azon közös védelmli egyezmények kidolgozását, amelyek szükségessé válnak mindkét esetben. Mindketten meg vagyunk győződve arról, hogy amennyiben Genfben olyan követelményeket állítanának fel a francia kormánnyal szemben, amelyek lehetetlenné teszik egy Indokínára vonatkozó ELFOGADHATÓ EGYESSÉG létrejöttét, akkor a nemzetközi helyzet igen komoly mértékben romlani fog. ATOMENERGIA KÉRDÉSEK Ugyancsak tárgyaltunk az atomenergia kérdésében való technikai együttműködésről. Megállapítottuk, hogy mindkét ország teljes ’..értékben ki fogja használni ezt az együttműködést az USA-törvények által megengedett kereteken belül. Ezen speciális kérdéseken kívül megtárgyaltuk azokat az ALAPVETŐ KÉRDÉSEKET, amelyek országaink politikáját irányit. iák” Az elhangzott nyilatkozat méltatására később fogunk visszatéríti, amikor a francia és német kormányok álláspontja valamint a kommunista, oldal sajtónak visszhangja ismeretes legz. j. -------------;------------o--------------------A GUATEMALA! FELKELÉS ELSŐ POZÍTIW EREDMÉNYE-----------o---------— Castillo Armas kommunistaellenes felkelő hadserege az elmúlt hét. alatt elfoglalta‘Gua temala jelentős részét. Puerto Bankosban, az ország egyetlen számottevő kikötőjében : .lég áll a harc a kisszámú kormányhű hadeg és az ugyancsak kis létszámú felkelő hadsereg között, de a vasútvonal és a tenger.. . ’rthoz vezető országút szilárdat*: a.-fe’-k- ’:>V kezében van, akik helyenként 40 mérföldre állnak csupán Guatemala Citytől, az ország fővárosától. A felkelők jelenleg az ország legfontosabb stratégiai pontjaiért, Zacapa városáért harcolnak, s azt lényegileg már birtokukba is vették. A felkelők ellenkormányt alakítottak Chiqulimula városában, ahonnan a kormányhű csapatokat lázadásra és fegyverletételre hívták fel Ezen események hatása alatt Arbenz kommunistabarát államelnök lemondott és a hatalmat átadta Carlos Diaz-nak, aki jelenleg a kommunistabarát kormány katonai erejének főparancsnoka. Nemzetközi szempontból a guatemalai felkelés ezzel már el is érte legfőbb eredményét. Akármeddig is tart most már, hogy a felkelők bevonuljanak a fővárosba, —- akár csatlakozik a katonaság a felkelőkhöz, akár nem, — most már nyilvánvaló, hogy a kommunisták uralma Guatemalában ki van küszöbölve, — kivéve persze, ha külföldről nyilt fegyveres segitség érkezik. Ez azonban nem látszik valószinűnek, hiszen az UNO biztonsági tanácsában a kommunisták is elfogadták a be nem avatkozás álláspontját a guatemalai kérdésben. Hogy azután a guatemalai helyi politikai pártok és vezető emberei közül melyik fog győzni, — kit áliltanak falhoz, — klit avatnak nemzeti hőssé, — az nemzetközi szempontból már kevésbbé érdekes. Lehet, hogy Guatamalában is meg fognak jelenni egyes utcák bejáratánál azok a hatalmas plakátok, amelyek 1923-ban Mexikóban szórakoztatták állítólag a turistákat: “Vigyázat ! Ebben az utcában forradalom van! A látogatók testi épségéért nem vállalunk felelősséget!” CHOU-EN-LAI LÁTOGATÁSA INDIÁBAN-----------o-----------Vöröskina miniszterelnöke. Chou-En-Lai, háromnapos tartózkodásra Indiába utazott, ahol Nehru miniszterelnök hatalmas pompával fogadta- A poétikai tanácskozások célja az volt, hogy a két ország egymással megtárgyalja a kétoldalú “be nem avatkozás” po’itikáját. — Valószinűleg Nehru sem hiszi, hogy a bolsevistákkal lehet ilyen meg nem ímadási szerződést kötni. Vagy talán az indiai “Szent Tehén” megbízhat a vérengző f gris ígéreteiben ?---------------o-------------Pierre Mendes France, Franciaország uj miniszterelnöke tudvalevőleg az elmúlt héten titkos tárgyalásokat folytató; tt Chou-En-Lai vöröskinai külügyminiszterrel Bázelben. A tikos tárgyalás nem vezetett eredményre, annyi következménye azonban mégis volt, hogy a genfi konferencián miniszterhelyettesek megbeszélései folytatódtak s ma úgy látszik, hogy egy Ideiglenes rendezés Indokínában legalábbis elképzelhető. A KOMMUNISTÁK KIJELENTETTÉK, hogy ma már hajlandók elfogadni azt az elvet, hogy Kambodzsa és Laos kérdését a vietnámi kérdéstől függetlenül rendezzék. Hajlandók visszavonni a Viet-minh csapatokát úgy Laos, mint Kambodzsa területéről. Franciaország ugyancsak hajlandó kivonni a francia csapatokat Laosból, kivéve két kisebb egységet, melyek kizárólag repülőterek védelmére vannak hivatva Kambodzsa területén amúgy sincsenek francia csapatok. A Laos és Kambodzsa területén működő “partizánok”, akik tehát nem a Viet-Minh lázadó hadsereghez tartozó kommunista katonák, hanem helybeli felfegyverzett bolsevi sták, tovább is működnének, azonban csupán mint “politikai pártok”. VIETNAM KÉRDÉSÉBEN a jelenlegi kommunista ajánlat az, hogy mindenekelőtt tartsanak általános választásokat egész Vietnam területén egy közös Vietnam-Vietminh kormány megalakítására, azután ’ 2 }. ■ a:siüi t \. úgy, híg;: :• VJétshitth asapátojí és a francfa csapatok egyaránt vonuljanak vissza 'meghatározott pozíciókba, majd mikor az uj “közös” kormány megalakult. mindkét hadsereg szereljen le- Úgy a választásokat, mint a fegyverszünet betartását “semleges” bizottság ellenőrizze. Hogy ez kikből álljon, arra még nem érkezett konkrét ajánlat, de a Viet-minh képviselője már előre kijelentette, hogy a ‘‘semleges” bizottságban legalább egy kommunista tagnak kell lennie, s hogy ennek a kommunista tagnak vétó-jogot kell biztosítani minden határozat ellen. NEM KELL KÜLÖNÖSEBB politikai zseninek lenni ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy úgy Laos és Kambodzsa, mint Vietnam kérdésében teljesen elfogadhatatlan a kommunista ajánlat és nem is céloz egyebet, mint hogy a vörösök számára megtakarítson egy jelentős ember- és anyagáldozatot, amely a kérdéses területek katonai elfoglalásához szükséges. Nyilvánvaló, hogy ha Laosból és Kambodzsából a francia erők teljesen kivonulnak, de a fegyveres kommunista “partizánok”, mint felfegyverzett politikád párt tovább működhetnek, akkor ezzel a vörösök máris elfoglalták ezt a két indokinai államot. Ugyancsak nyilvánvaló, hogy ha a vietnami “szabad” választásokat olyan bizottság ellenőrzi, amelyben a kommunistáknak vétó-joga van, akkor minden választókerületben, ahol nem a kommunisták győznek, a még fegyverben álló Viet-minh csapatok fegyverrel fogják támogatni a vétó-jogot gyakorló bolsevista kiküldött akaratának érvényesítését, — ezalatt pedig a francia csapatok a fegyverszünet értelmében majd valahol a tengerparton fognak a kaszárnyákban üdülni-A HÍRHEDT MÜNCHENI EGYESSÉG ehhez a tervhez képest valóságos angol győzelem lett volna; pedig a müncheni egyesség, a megalkuvás, a hódítóval való gyáva megegyezés politikája ma már iskolapéldája lett annak a módszernek, amiit soha, semmiféle körülmények között nem szabad alkalmazni semmiféle imperialista hóditóval szemben. ÉS MÉGIS AZT KELL LÁTNUNK, hogy ez az “egyesség” vagy annak valamelyik válfaja létre fog jönni. Valószínű, hogy a kommunisták meg fogják kapni Indokínát, amelyet majd később az amerikai katonák lesznek kénytelenek súlyos véráldozattal és a helybeli lakosság borzalmas szenvedései árán, hosszú évek múlva visszahódítani. Mert úgy Anglia, mint az USA kénytelen volt otthagyni a genfi konferenciát és megtagadni a franciáktól azt a katonai segítséget, amelyet már annyiszor felajánlottak, de amelyet Franciaország sohasem volt hajlandó őszintén elfogadni. A mai francia miniszterelnök állását és Franciaország jövőjét kötötte ahhoz, hogy Indokínában — bármi áron — fegyverszünetet hozzon létre. Ez a “bármi ár” egyrészt ’ égleg lezülleszti Franciaországot a mellőzhető “kishatalmak” közé, — másrészt feláldozza a fehér emberek legfontosabb pozícióját Ázsiában, — végül tönkre fogja tenni a franciák afrikai birodalmát is, ahol a nacionalista ■eszméktől fűtött arabok és négerek első dolga lesz, hogy megpróbáljanak fellázadni az ellen az ország ellen, amely az első katonai vereség után önként leteszi a fegyvert.
