Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-16 / 3. szám
mmm mama»mmmmmmm mm mm 1954 január 16 6 KANADAI MAGYARSÁG MEGHÍVD MAGYAR ERDÉLYI BARNA, 1954 JANUÁR 23-ÁN, SZOMBATON ESTE 7.30 ÓRAI KEZDETTEL MAGYARNŐTA-TARKAESTET RENDEZ A (423 QUEEN ST. W.) UNITED CHURCH TORNATERMÉBEN. MŰSOR UTÁN TÁNC Büffé, — hűsítő italok. Közreműködnek : H. Harasztossy Irén, K. Mondáh Mária, Naszódy Sándor," Karnay Tibor, Eötvös József, Hamvas József, Szatmáry József, Inokay Péter, Dobos Zoltán és Finta Imre. ERDÉLYI-LACIÁK KOMBINÁLT CIGÁNYZENEKARAI. , Koriferál : MOLNÁR JÁNOS és TASSY LAJOS Belépődíj $1.00 — Gyermekeknek 25 cent. , Mindenkit szeretettel hív és vár ERDÉLYI BARNA rendező. Lapunk könyvosztályán kaphatók $ i 9 Béla deák : Hulló Vércseppek .................... $1.50 j| Füry Lajos : Árva Magyar János............. $1-80 & Füry Lajos : Két Áliomás Között....................... . $2.00 vászonkötésben...... $3.00 Mikszáth Kálmán : A Beszélő Köntös .................. $1.20 Móra Ferenc : Elbeszélések .................................. $1.20 Móricz Zsigmond : Pacsirtaszó ............................ $1.20 Magyar játékkártya...................................................$1.50 íjjj Orbán Frigyes : Görbe Tükör .............................. $1.00 Rúzsa Jenő : A kanadai magyarság története .... $2.50 §| i * I 1 Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk. FINN HALÁSZ ► ► ► ► s ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ ◄ 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 < A E finnországi halászon egyszerű fekete sapka van. Háziszőttes fehér inge ujja fel hajtott, s a kézelőjét nagy gombok tartják egybe- Mellénye piros; jól-kivehető sötétkék, függőleges csikók s sima aranyos gombok díszítik. Rövidnadrágját a térd alatt két aranyos gomb fogja össze. A legkedveltebb nadrágszín a kék. Fehér harisnyát s ezüst-vagy nikkel-csattos cipőt hord. Mellét nagy bronzkereszt ékesíti. A NAGYKÖZÖNSÉG ÉRDEKÉBEN KÖZLI: * ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► > ► ► k. \ ► > ► > ► ► ► ► ► ► ► !> BEADING'S i 4 4 4 BRADING BREWERIES LIMITED OTTAWA AND WINDSOR BRADING’S (KIEJTÉSE : BRÉDINGSZ) ► > ► ► > > > > ► ► NAGY LÁSZLÓ TÜZÉR mint egy tüzérosztály felderítő tisztese, a Storoshevoje-Uryw között megindult szovjetorosz támadás alatt, az állandó és igen heves ellenséges tüzérségi és gyalogsági tűzben is, fáradhatatlan támasza volt a tüzércsoport tüzvezetésében. A harcok folyamán a bolsevista túlerejű támadás annyira tért nyert, hogy a lelkiismeretesen kitartó tüzér felderitő-járőrt teljesen bekerítették. Ekkor a járőrparancsnok elhatározta, hogy embereivel kitör az ellenséges gyűrűből, melyhez Nagy tüzér önként és egyedül kutatta fel a kitörésre legalkalmasabb terepszakaszt. A tüzér-járőr kitörésekor vívott közelharc ban a felderitőtiszt járőrparancsnokra 8 bolsevista támadt. Nagy tüzér azonnal segítségére sietett parancsnokának és a 8 oroszt kézigránáttal harcon kívül helyezte. Ennek a kis csoportnak megsemmisítésével keletkezett az a rés, melyen a felderítő járőr kijutott és melynek kiszélesítése folytán egy egész ezred részére lehetőség nyílt a bolsevista gyűrűből való kitörésre. Nagy László nemcsak, mint tüzér teljesítette kötelességét, hanem a magyar virtus példaadó hőse is volt! MOLNÁR KÁROLY TIZEDES------------o------------1945 január 26-án este 20 órakor mint gyalogos harcjárőr parancsnoka parancsot kapott; járőrével állapítsa meg, hogy Andrejevka községben milyen nagy orosz erő van és hogy ez milyen csoportosításban helyezkedett el. A község megközelítésekor észrevettte, hogy a szélső háznál bolsevista figyelő tartózkodik. Járőrét hátrahagyva egyedül kúszott annak közelébe. Ott látta, hogy géppuskás tüzelőállásra bukkant és a géppuska mellett két orosz tart szolgálatot. Még közelebb húzott hozzájuk. A két őrt kézigránáttal ártalmatlanná tette és a géppuskát felkapva visszafutott járőréhez. A kézigránát dörejére igen sok bolsevista tódult ki a házakból és tüzelni kezdett Molnárék után. Molnár tizedes egyedül visszamaradva, a zsákmányolt géppuskával viszonozta az oroszok tüzét mindaddig, amig járőre biztonságos távolságra nem jutott. Akkor maga is visszavonult, a géppuskát magával hozta, ezzel kimagasló példát nyújtva egy parancsnok önfeláldozó, hősi kiállására. Híreink a nagyvilágból NAGYON IGAZ.. . O’Neil, a most elhunyt világhíres amerikai drámairó, az irodalmi Nobel-dij és három Pulitzer-dij nyertese mondotta- “Irodalmi dijakat akkor nyerünk el rendszerint, amikor már nincs szükségünk rájuk Olyan ez, mintha a hajótöröttnek akkor dobnánk a mentő-övet, amikor már szárazra úszott.”-----------------------o-----------------------“KELET ÉS NYUGAT” Egy idő óta a “magyar sajtó ismét mind nagyobb teret szentel a Kelet és Nyugat közti kereskedelmi kapcsolatok megújítása és kiépítése ’ propagandájának. Az 1952-es moszkvai “Világgazdasági Értekezlettel” kapcsolatban hirdették, hogy a szovjettömb országai “szinte korlátlan mennyiségben és értékben tudnának árukat vásárolni a nyugati államoktól.” A moszkvai értekezlettel kapcsolatban meghirdetett “hatalmas értékű megállapodásokból” szinte semmi sem lett. A szovjet blokk és a szabad országok közötti külkereskedelem nem emelkedett és lényegesen nem is emelkedhet, hiszen a szovjettömb államai úgyszólván kizárólag olyan nyersanyagokat és iparcikkeket akarnak a szabadvilágtól importálni, amelyekre hadfelszerelési okokból van múlhatatlan szükségük és ezeknek ellenértékeként másod és harmad rendű fontosságú, nagyon is nélkülözhető silány árukat akarnak exportálni. GYULA DEÁK A D. A. M. értesülése szerint ez év elején a kistarcsai internáló táborban elhunyt vitéz Somogyvári Gyula, irói nevén Gyula deák, vországgyűlési képviselő, az ismert iró. Somogyváry Gyula a két háború közötti magyar irodalmi életnek egyik érdekes és rokonszenves alakja volt. Az első világháború magyar hőseiről irta nagyszerű regényeit: á “Virágzik a mandula”, a “Ne sárgulj fűzfa” és a “És Mihály harcolt” cimü könyveket. A soproni népszavazásnak állított irodalmi értékű emléket “És mégis élünk” cimű regényében. Németországból származó családjának történetét “A Rajna ködbevész” cimü regényében irta meg. Könyveit áthatja a ttszta idealizmus, az izzó magyarság és valami kedves romantika. A szabadságharcnak is méltó emléket állított egy regény trilógiában. írásai az Uj Idők-ben jelentek meg. A háború után müvei indexre kerültek, őt magát internálták. Tragikus halála nagy vesztesége a magyar irodalomnak. ^ImarleÍ^ t Marlene Ditrich a világ legjobban öltözködő nagymamája, a “Ladies Home Journal” januári számában fejedelmien megfizetett cikket irt arról, hogyan tarthatják meg a feleségek férjük szerelmét? Marlene szakavatott tanácsa: ízletesen főzni neki és nem engedni, hogy mosogasson___ Béla deák Dal az idegen leányról tói a Dodó tiszteletére adott estig. Elmondtam, hogyan fojtotta belém a szót Neu mindjárt ismeretségünk elején. Bevallottam, hogy feleségül szeretném venni és erre kértem tanácsot Nandine nénitől. —Milyen tanácsot adhatnék én magának — igy Nandine néni — ha már egyszer elhatározta, hogy feleségül veszi ? Itt már nem lelhet tanácsolni semmit. De szerelemben tanácsot adni a leghálátlanabb dolog. Az is előfordulhat, hogy éppen a legjobb akarattal adott tanácsom miatt válik maga egy szép napon halálos ellenségemmé. Mondja, minek ez nekem? Miért csináljak esetleg abból ellenséget, akinek a vonzódása jól esik nekem. —De Nandine néni drága, ez még csak az én bohó vágyam. Nagy kérdés, hogy Neu hajlandó-e egyáltalán hozzám jönni. Csak azt mondja meg, hogyan, mikor, melyik pillanatban álljak elő szándékommal, ha azt a viszszautasitás veszélye nélkül egyáltalában megtehetem? Aztán szerettem volna tudni, hogy mi a véleménye leírásom alapján a leányról—Hogy a külsejéről mi a véleményem, azt már hallotta. Szépnek tartom. A bensőket csupán a maga leírásából ismerem, ami elfogult, hiszen szerelmes. Ezt igy is kell mérlegelnem. Azt a maga elfogult leírásából is kivettem, hogy a leány szeszélyes teremtés, de igen határozott, öntudatos és kemény akaratú, szóval bizonyos tekintetben férfias. Ha ez igaz, akkor egy kis baj van, mert akkor ő nem egészen magához illő természetű, ő férfias nő, maga férfias férfi és ez a kettő nem egyezik, vagy csak nagy fáradság árán, sok-sok türelemmel és lemon- • dással, esetleg egyikük egyéniségének a teljes feladásával hozható összhangba. Azért még ne keseredjen el. Könnyen lehetséges, hogy a leány mostani természete csak erőszakolt lárvája a belsejében háborgó tüzhányó— 81 — Bolsi világ Magyarországon...-----------o----------FOGYASZTÁSI VÁLSÁG ÉS KÜLKERESKEDELEM Nagy Imre kormányprogrammjának az a megállapítása, hogy a nehézipart túlzottan favorizálták a fogyasztási iparok rovására, természetesen külkereskedelmi vonatkozásban is jelentőséggel bir, hiszen a magyar külkereskedelem főcélja volt eddig nehézipari nyersanyagokat és hadiipari cikkeket importálni. Az uj külkereskedelmi propaganda valóban hangoztatja, hogy szükség van olyan fogyasztási cikkek importjára is, amelyeket Magyarország nehezebben tudna termelni. Miután pedig a Nyugat-Kelet közti, vagyis a szabadvilág és a szovjettömb országai közti kereskedelem növelése nyilvánvalóan kilátástalan, elsősorban a fogyasztási szükségletek ellátása terén igyekeznek még jobban kiépíteni a szovjettömb államai közötti külkereskedelmet. A MEGINGOTT KELET-NÉMET BOLSEVIZMUS GAZDASÁGI ALÁTÁMASZTÁSA Magyarországnak a szovjetblokkon belüli külkereskedelemben már mintegy két éve különleges szerep jutott: a bolsevizált Kelet-Németország súlyos élelmiszerhiányának enyhítése. Miután a keletnémetországi forradalomnak egyik főoka a hajszolt termelőmunka és a fogyasztás közti szakadék kiszélesedése, ebben a vonatkozásban a magyar szállításoknak döntő jelentősége van a német bolsevista rendszer fenntartására nézve. A Neue Züricher Zeitung keletnémetországi bolsevista forrásból jelenti, hogy “a Német Demokratikus Köztársaság és Magy^-ország között pótszerződéssel kiszélesítették az árucáereforgalmat- Magyarország többek között gabonát, rizst, növényi olajokat, főzelékféléket, textilárut és bőrcipőket fog Németországnak szállítani, amelyek fejében az szerszámgépeket, emelőgépeket s vegyi anyagokat exoprtál Magyarországnak.” Amint a Neue Züricher Zeitung megjegyzi: “ez a szerződés döntő szerepet játszik ama keletnémetországi szerződések között, amelyek az uj német kurzus gazdasági alátámasztását szolgálják.” DOLGOZNAK A HÓHÉROK ! Müncheni jelentés: — A Margitkor úti fogházban kivégezték a következő magyar katonákat: Szűcs Lajos ezredest, Hummel Ferenc századost, Csúcs György főhadnagyot, Dóczy László főhadnagyot, Dózsa Attila főhadnagyot és Gyurics Endre főhadnagyot. A váci börtönben raboskodnak a következő magyar katonák: Kudriczy altábornagy, Szacsvay Imre százados, Toldi Szabó Géza százados, ördög Ottó főhadnagy, Szentgyörgyi Dezső repülő, Forró Pál repülőhadnagy, Sürü Béla repülőhadnagy, Berta Géza főhadnagy, Háry G. repülőszázados, Gebauer József százados, Bene András őrnagy, Lipták Balázs alezredes és Gaskó Lajos százados. Az elitéltek nagyrésze 15-15 évi börtönbüntetésre vanelitélve. Béla deák Dal az idegen leányról nak. De erre vonatkozólag nem mondhatok Ítéletet, mert nem ismerem. —De Nandine néni, azt mégsem lehet rámondani, hogy férfias, hiszen csak annyira önálló és akaratos, amennyire egy ilyen nagyvilágban egyedül bolyongó fiatal leánynak feltétlenül szüksége van. —Látja! — mondta Nandine néni, miközben friss kávét öntött a csészémbe — Ha most a tükörbe néz, láthatta volna az arcát. Milyen hévvel vette védelmébe a maga Neuját. Mintha én támadtam volna. Pedig csak a maga leírását használtam fel, hogy összehasonlítsam a kettőjük természetét. Hát kellett ez nekem? Végén még megharagszik rám, azt mondom. —Dehogy haragszom Nandine néni, hát hogy tudnék én magára megharagudni. —Az attól függ. Ha most nem törődnék a magában dúló indulatokkal és igazam kierőszakolására vitába bocsájtkoznék, állítom, hogy megharagudna. Csakhogy Nandine néni már nem mai csirke. Okosabb és nem vitatkozik. De talán ismeri azt a nótát, hogy “Zöld ablakos kicsi ház, bolond aki magyaráz, a szerelmesnek magyarázni nem lehet. ..” Egyszerű kis nóta, de nagy bölcsesség van benne. A szerelem mindenkinek a legbelsőbb magánügye és ebben magának kell döntenie. —De mégis legalább arra akartam tanácsot kérni, hogy már most álljak elő szándékommal, vagy várjak vele? Nandine néni szórakozottan tört le egy darabot a kuglófból és szótlanul maga elé meredt. —Hm — kezdte aztán vontatottan — maga csak nem tud nyugodni- De ha már minden áron tanácsot akar, azt mondhatom, amit a józan ész diktál: várjon. Ne siesse el a dolgot. Ráérnek mind a ketten, hiszen fiatalok. Ezzel persze nem azt karom mondani, hogy évekig vár— 82 — ' I
