Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-20 / 12. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 1954 március 20 LŐRINCZ ISTVÁN : Családi háború Híreink a nagyvilágból Az Árpádház rövid, de annál dicsőségesebb uralkodása alatt öt szentet adott a világnak. Szent István, Szent Imre, Szent László a férfiak, Szent Erzsébet és Szent Margit a nők, de a család többi tagjai közül se tapad szenny, bűn, szégyen, botrány egyetlen egynek a nevéhez sem-Ezzel szemben a Habsburg ház hosszú, de annál dicste­lenebb története a botrányok, erkölcstelenségek, ármányko­dások, gyilkosságok és öngyilkosságok szakadatlan soroza­ta. Ha csak az utóbbi két évszázadra gondolunk vissza: II. József istentagadó, atheista volt, leányáról Mária Teréziáról több botrányos szerelmi esetet jegyeztek fel, mint korának bármelyik uralkodójáról. I. Ferenc elmebeteg, gyengeelméjű volt, I. Ferenc József egy Schratt Katalin nevű szinésznővel élt formális, “vadházasságban”, mig fia, a baloldali gondol­­kozásu, zavaros elméjű Rudolf rejtelmes halálával tette vi­lághírűvé a nevét. De a Habsburg család nem uralkodó tagjai is kitettek magukért. I- Ferenc József anyja, Zsófia olyan botrányos éle­tet élt, hogy fia sem mert a védelmére kelni. Ehhez a “családi hagyományhoz” hűek az országaikat, trónjaikat és koronáikat elvesztett és eltékozolt ma élő Habs­burgok is. II. Ferenc József, ausztriai főherceg nemrégen pert in­dított édes testvére, Antal főherceg ellen, 950.000 dollár el­­sikkasztásáért. A királyi sarj azt állította a periratban, hogy Antal “vad hitlerista” volt, “Hitler személyes jóbarátja” és a családi vagyont eladta, az árát pedig elköltötte feleségével, Ileana román hercegnővel együtt- Azt is állította a hetykeba­­juszu 49 éves főherceg, hogy sógornője, Ileana hercegnő Pau­ker Anának, az oláh bolsevista külügyminiszternőnek volt a kebelbarátnője. 1954 február 25-én tárgyalták New Yorkban az ügyet. A tárgyalás során Ileana ügyvédje azt kérdezte Ferenc Jó­zseftől, hogy irt e másik fivérének, Károly főhercegnek egy levelet, amelyben hamis tanuzásra és hazugságra, a bíróság félrevezetésére szólitotta fel. “Nem írtam” — volt a válasz. Azután azt kérdezte az ügyvéd, hogy az általa felmuta­tott papírlapon Ferenc József kezeirása van-e? — “Nem az én Írásom” — hangzott a felelet. Az ügyvéd ezután a bíróságnak nyújtotta át a szóbanfor­­gó papírlapot- A bíró felolvasta. Ferenc József irta Károlyhoz, és hazugságra, hamis tanuzásra bujtogatta benne öccsét. Rövid szünetet kértek az ügyvédek, amely után Ferenc József a bíró elé állott és azt mondta: “Hazudtam. A levelet én Írtam, öcsémet anyagi érdekből én biztattam fel a hamis tanuzásra és hazugságra. Keresete­met visszavonom.” Ezzel a nemes főherceg elveszített 950.000 jogtalanul követelt dollárt és a becsületét — de az ügynek nincs vége. Valószínűen eljárást indit ellene az amerikai bíróság, mert a hamistanuzásra való felbujtás bünügy. Ferenc Józsefnek ha nem is csukják be, minden eshetősége megvan arra, hogy nem kapja meg az USA állampolgárságot, sőt, talán ki is uta­sítják, mert az Egyesült Államoknak elég a “benszülött” bű­nözőkkel a baja. Habsburg Ottó sajátmagát a Habsburg család fejének, a magyar királyi és az osztrák császári trónok és koronák jogos örökösének tekinti. Vájjon, hogy tudná egy, vagy két ország ügyeit rendbentartani, ha a saját családján belül kép­telen az aljas anyagi haszonlesés, piszkos politikai vádasko­dást megszüntetni? Szent István koronáját, a Magyar Szent Koronát leg­utóbb egy Habsburg viselte, Ottó apja. Ha Ottó valóban szá­mot tart a koronára (függetlenül attól, hogy a magyarság véleménye lesz ezügyben a döntő és senkinek nincs joga eb­be előre beleszólni) akkor elsősorban elemi kötelessége a Habsburg név tisztántartása. Ferenc József “főherceg” bűn­ügyi nyilvántartóbeli ujjlenyomata nem tapadhat a Magyar Szent Koronához-ÚJABB VIETMINTH TÁMADÁS INDOKÍNÁBAN Az olvasó lassan megunja az Indokínai Vietnam-Vientminth frontról érkező, heten­ként változó híreket és hajlik arra az emberi cinizmusra, amellyel a távol lejátszódó ese­mények híreit szoktuk fogadni. Valóban egyik héten a franciák aratnak sikert, másik héten a kommunisták, s látszólag egyik hadi­eseménynek sincs komoly jelentősége. Ez a­­zonban a legkevésbbé sem áll a ma folyó in­dokínai háborúra, mert ezen a távoli “mel­lékfronton” éppúgy, mint a hidegháború és a távoli “kisháboruk” összes frontján tulaj­donképpen a civilizált világ egésze küzd a bolsevista felforgatás egészével szemben. Ezen a weekenden az történt, hogy az In­dokína és Laos határán fekvő Dien Bien Phu francia erődöt, amelyet a kommunisták há­rom hónappal ezelőtt egyszer már elfoglal­ták, most több, mint 40 ezer főnyi kommu­­ták, most több, mint 10 ezer főnyi kommu­nista benszülött támadta meg, s a támadás­ból úgylátszik az indokínai front legnagyobb, talán döntő ütközete kezd kialakulni. A fran­ciák többezer ejtőernyőst dobtak le a szórón­­gatott helyőrség megsegítésére, s a harc ma — talán először az indokínai háborúban —. nem csupán egy üres földrajzi név meghódi­­tásáért, hanem komoly stratégiai siker el­érésért folyik.------------o-----------­GOUZENKO VALLOMÁSÁT KÖZZÉTESZIK Igor Gouzenko körül néhány hónappal ez­előtt valóságos vihar dultt. Mint ismeretes, Gouzenko az ottawai szovjet követségről disszidált, feljegyzéseit átadta a kanadai ha­tóságoknak és azóta valahol álnéven él. Az Amerikaellenes tevékenységeket kutató a­­merikai szenátusi bizottság a Harry Dexter White-üggyel kapcsolatban Gouzenkot újabb kihallgatás céljából kikérte, azonban a kana­dai kormány nem járult hozzá Gouzenko a­­merikai útjához. Az ügy vége az lett, hogy Pearson kanadai külügyminiszter beleegye-, zett abba, hogy a szenátusi bizottság képvi­selője itt hallgassa ki Gouzenkot azonban az­zal a kikötéssel, hogy Gouzenko vallomását csak a kanadai kormány előzetes beleegyezé­sével szabad közzétenni. A kanadai kormány most hozzájárult, hogy Gouzenko vallomását — mindössze 35 szó ki­húzásával — az USA szenátusi bizottsága felhasználhassa és közzétehesse. IIP Miként élnek színjátszóink Buenos Airesben? ÉLő BOMBÁK A VIETNAMI FRONTON A háborúból ismert japán öngyilkos piló­ták példájára most “eleven bombákat” alkal­maznak a kommunista Vietminth csapatok a Dien Bien Phu erőd elleni ostromban. Az erő­döt most mintegy 40 ezer főnyi fanatikus benszülött hadsereg ostromolja, a legmo­dernebb kinai tüzérség támogatásával. Az erőd drótakadályain ezrével fekszenek a szerencsétlen benszülöttek holttestei. A leg­újabb bolsevista módszer az, hogy egyes ka­tonák a saját testükre akasztott dinamit­­bombákkal bújnak át az erődítéseken, s azo­kat a saját testükkel robbantják fel. A rendkívüli erejű támadás nyilvánvaló célja az, hogy az április 26-i genfi konferen­cián már egyes “befejezett tények” elé ál­lítsák a tárgyaló feleket.------------------------o-----------------------­AZ ATOMBOMBAKISÉRLETEK ÁLDOZATAI Március 1-én az Eniwetok-i korallszigeten és környékén fekvő atombomba kísérleti ál­lomáson újabb fissziós bombarobbantás tör­tént- A kedvezőtlen légköri viszonyok követ­keztében a robbanás fölött elterülő radioak­tiv felhő egy része távolabbra sodródott, s egy japán halászhajóra, amely a robbantától több, mint 90 mérföld távolságra tartózko­dott, radioaktiv hamueső hullott alá. A ra­dioaktiv anyag a halászokon égési sebeket és egyéb bőrelváltozásokat okozott. A kórházi ápolás a legtöbb esetben feleslegesnek bizo­nyult, mert a sugárzás hatása nem volt erős. A hatóságok most azt kutatják, hol adták d a halászhajó belsejében szállított halakat, mert azoknak fogyasztása káros lehet. A március 1-én felrobbantott atombomba hatásának ereje meglepte az amerikai kato­nai hatóságokat is. Hivatalos jelentés szerint 28 amerikai és 240 bennszülött, akik emberi számítás szerint kívül tartózkodtak a bőm ba hatósugarától, szintén ki voltak téve a radioaktiv sugárzásnak. RIADÓ A KÁRPÁTOKON Ezen a cimen kerül bemutatásra az Egyesült Államok­ban készült első Magyarországról szóló magyar ismeretter­jesztő film. A film szemléltető módon mutatja be a történel­mi Magyarországot, az építő, alkotó és egységet teremtő kul­turális magyarságot a Dunamedencében. Budapest szinpom­­pás képei, az Alföld. Erdély, Kárpátalja, Kiskunság, Dunán­túl és a történelmi nevezetességű városok tárulnak elénk. Aztán jön az "első háború és az azt követő bolsevista terror Magyarországon. A pusztulásból lassan emelkedik fel újra az ország és hasztalan kér igazságot Nyugattól, mindenütt sü­ket fülekre talál. A vörös veszedelem egyre közeledik. Ma­gyarország már tudja, mit jelent a bolsevizmus és kongatja a vészharangot: Riadó a Kárpátokon. A vörös veszedelem Ke­let felől eléri újra az országot és megindul a harc, mint a történelemben annyiszor és megint a Kárpátoktól le az Adri­áig áll egyedül, segítség nélkül és vérzik a magyar- Hadszín­tér lesz az ország és a német és orosz között, két pogány közt egy hazáért, omlik a magyar vér és pusztul az ország. Tör­ténelmi nevezetességű emlékeink, szemünk fénye, a Duna­­hidak robbannak, az egyik fél elkeseredett visszavonulásában feléget mindent, a másik győzelmes előnyomulásában a meg­maradtat pusztítja és a romok alatt haldoklik a magyar. Ez a tragédia játszódik le a szemünk előtt. Szent István orszá­gára ráborul a Vasfüggöny, hogy ne látsszanak a koncentrá­ciós táborok és ne hallatszon a jaj szó és halálhörgés. Elné­mulnak a templomok. Nincs több karácsony és körmenet. Ima ostromolja az eget, Szűz Mária, Magyarország Patroná­­ja segítsd meg hazánkat. Az Egyesült Államok felé fordul minden magyar bizalma, Isten után csak Amerika, a népek szabadságának letéteményese segithet a drótsövényeken, az aknazáron keresztül egy ezredéves szenvedés kér éltet vagy halált: Szabadságot Magyarországnak. A filmet Füry Lajos, lapunk munkatársa készítette a Library of Congress által rendelkezésére bocsájtott anyag­ból. A bemutató valószínűleg a jövő hónapban lesz Washing­tonban. Kanadában nem iszunk ex-et a hölgy cipellőjéből, de... A victoriai korszak kezdetén még szokásban volt az urak körében a hölgy cipellőjéből inni — egészségére. Európából ered e szokás, hol néhány vidéken az ujdon-sült férj a me­nyecske papucsából ivott egészségére. Mi itt Kanadában szin­tén iszunk a vendég egészségére, ha tiszteletadásunkat a pohárból s nem a cipellőből való hörpintés is fejezi ki-Az “egészségére” eredete még arra az időre nyúlik visz­­sza, mikor a vendéglátó ezzel akarta megmutatni, hogy tiszta az ital. Mikor valakinek az egészségére iszunk, felállunk Ka­nadában. Valamikor ennek is más volt az oka. Azért álltak fel, hogy a hátba-szurást elkerüljék. A tisztelet-adást kifejező koccintások után a régi görö­göknél illetlenség számba ment a vendéglátók részéről, ha vendégeiket megelőzően vonultak át az ebédlőbe. Itt Kana-4 dában viszont a házigazda a tőle-jobbra-ülő hölggyel nyitja meg az át-vonulást. A háziasszony pedig a hölgy férje kar­ján zárja be a “felvonulást”. KÖZZÉTESZI JOHN LABATT’S LIMITED BREWERS SINCE 1832 i-yj..-': - Ü • - O-LABATT’S CÉG FIGYELMESSÉGÉBŐL. Mélyen tisztelt Főszerkesztő ur. A Kanadai Magyarság 8-as számából örömmel olvasom, Páger Antal még otthon nagysikert aratott két filmjének pergetését: Torontóban. Már eleve feltételezem a telt házat, nemcsak az uj, de a régi Kanadás honfitársaink részéről is, kiknek már nem adatott meg az, hogy az emigrációban élő, de otthon a magyar nép széles rétegeinek szivébe vésődött színművészeinket megismerhessék. Kezemben a Kanadai Magyarság idézett számával, eltű­nődöm azon, vájjon át fogja-e érezni a kanadai emigráns ma­gyar azt, amikor Págert látja nagy filmje jeleneteiben, hogy ugyan miként is élhetnek színészeink odaát a földgolyóbis másik oldalán? Ez nem azt akarja jelenteni, hogy a Kana­dába vándorolt emigráns sorsa gondtalan. Koránt sem. A napi kenyérgondok itt sem hiányoznak. De aki szerette őket otthon, szívesen hall róluk. E sorok írója f- hó 7-én hagyta el Buenos Airest, igy köz­vetlen tudomása van arról, miként élnek színjátszóink, ha ugyan életlehetőségnek lehet azt egyáltalán nevezni. Mivel meggyőződésem az, hogy Főszerkesztő úr n.b. lapjával, első­sorban magyar közérdeket szolgál, engedje meg, hogy helyet kérjek és n.b. lapja útján hívjam fel Kanada Magyarságát Színészeinkre. Ezt azzal kezdeném, hogy már abban is nemes cselekedetet látok, ha a mi színészeink filmjeit forgatják üz­letemberek, kik azt anyagiakkal bírják. Mert hisz nemcsak derűt, de gyakran könnyeket is csal a szemekbe ezen filmek látása, itt a távolban, s a filmen hazai tájakat látva. Szándé­kosan írtam előbb a derűt, mert nekünk igencsak szükségünk van a könnyekre, a mélyebb érzések felkeltésére, hogy a Ha­zát, az egykori kedves otthont soha ne feledjük! S amit még a Págerfilmek eszünkbe juttatnak, az sem utolsó... Talán nem felesleges idéznem a neveket: Páger, Haj­­mássy, Vaszary Piri, Szeleczky Zita, Szilassy, Eszényi Olga, Komár Julia, és Cselle Lajos miként élnek? Nos kimondom: kutyául, gyalázatosán- Hogy ezt megértsük, tudnunk kell a következőket, amiért t.i. e sorok íródnak. Nagy Buenos Airesnek ma k.b. 4 és fél millió lakosa van, a városban nyolc hatalmas nagy Magyar Club “működik”. Azért tettem a működik szót idézőjelbe, mert bár elismerem, hogy e Clubok”műkedvelőkkel, a magyar szó megtartói, kul­túrának istápolói, váljék ez dicséretére Délamerikába kiván­dorolt régi honfitársainknak. Ám azt sehogy sem tudom az imént említettek javára Írni, hogy gyakran a Club érdekeit tolják előtérbe, s pont arra a napra tűznek ki valami előadás, vagy mulatságfélét, amikor Págeréknek a havonta egyszer tartott előadása van. Sőt mondhatnám szándékosságot is fel­lelhet az ember benne, mert néhány csökönyös baloldali ma­gyar szemében Págerék “az úri Magyarország” színészei vol­tak! — Hogy ez pont az ellenkezője a valóságnak, azt mi tud­juk emigránsok a legjobban. Ezért kényszerült Szeleczky Zi­ta felszámolni társulatát, minden előadását a baloldal kont­rázta- De mindehhez jött még az is, hogy a magyarul beszé­lő, de kevésbbé emigráns B. A.-i lakosságnak van külön szín­társulata, Lantos Olivér és társai, kik nem mulasztják el pro­pagandájukat kiterjeszteni a magyar clubokra sem, ezzel is elvonva a régi Délamerikás magyart Págeréktől. Ezekután pedig nézzük még, mi marad annak a szinészgárdának, mely­nek egyedüli keresetforrása ez. Páger és Társulata havonta ad egy előadást a Calle Chaccabuco 836 szám alatti Cataluna színházteremben. A te­rem férőhelye: 1200 fő. Leszámítva a szándékosság által el­vont publikumot, átlagban 900-at lehet alapul venni. Ez: 23 Peso középárral 20.700 Peso bevétel. Terembér, diszlet rende­zés, adó, idejön a nyugdij-alap, kellékek kölcsönzése, segéd­szereplők megtérítés, újság, ill. szinlapok: összesen 5-600 Peso. Marad 15.1000. 7 főre 2,566 Peso. Ez dollárra számitva, havi keresetben 110 dollárt jelent és nem többet. A “bölcs” 'erre azt mondaná: menjenek a színészek is dolgozni, azt te­­j kintsék főfoglalkozásnak. — Fanyar ábrázattal bár, de e so­rok írója rámondja, menjenek no. De engedje meg a világ, I hova, s milyen munkára menjen Vaszary Piri, Szeleczky Zita, és Eszényi Olga? Szakácsnőnek?, amikor ott, női munkaerő­ből hihetetlen bőség van. Higyjék el Kanada Magyar Hölgyei e sorok Írójának, igaz magyar szivükre hallgatva, nemes cse­lekedetet vinnének végbe, ha támogatására lennének Művész Asszonyáinknak. Amikor e sorokat papirra vetem, nem té­­j vesztem szemelől azt, ,hogy Kanada magyarsága szüntelenül hoz áldozatot. Mégis szabadjon feltennem a kérdést: az ily f’lmek bemutatása alkalmából, a filmet forgató üzletemberek, talán a haszon bizonyos százalékát megpótolva a Hölgyek ne­mes szivű felülfizetésével. Művész Asszonyaink javára, min­den bizonnyal hálás köszönetre kötelezné a fentemlitetteket. Főszerkesztő úrnak, mint Kanada nemesszivű Magyar Hölgyeinek ebbeli segítő készségét már előre is köszönve Színészeink nevében, maradtam tisztelettel id- Markó Ferenc. aa /VAA a a /VA A > -j A KANADAI MAGYARSÁG hirdetésed a"vek és ezrek ol- I vassák, s éopen ezért jó befektetést csirái, ha elhelyez egy ; hirdetést lapunkban. Nagyobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk. V$* EXPRESS TRAVEL AGENCY DR. TELEKES LAJOS volt budanerti ö'í~,r”á ’ ÚJBÓL KÜLDHETŐ RUHÁSCSOMAG MAGYARORSZÁGBA Kérjen részletes tájékoztatót. Szeretetcsomagok a világ minden részébe. Pénzküldés a legelőnyösebb áron- Gyógyszerküldés. Bármilyen recept megrendelhető. [Hajó- és repülőjegyek. Jogi, kereskedelmi, könyvelési, ADÓ, bevándorlási és állampolgársági ügyekben tájékoztató. Fordítások. 396 College St. Toronto. Ont., Canada. — RA.-7743

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom