Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-13 / 11. szám

i4 március 13 4 KANADAI MAGYARSÁG Kanadai Magyar Mnzsa Cl A Calgaryban élő magyar katonaköltő, a közismert Béla ík, lapunk régi, hűséges munkatársa, akinek sok szép pró­­munkáját jól ismerik olvasóink, jelenleg az emigráció e­­ik legkeresettebb magyar költője. A múltban megjelent “Hulló Vércseppek” című verses­­tete osztatlan sikert aratott mindenütt, ahol magyarok él­­k. Amikor a magunk részéről szeretetünket és legnagyobb smerésünket fejezzük ki kiváló munkatársunk ezen gyö­­'örű versgyűjteménye iránt, egyúttal teret engedünk annak, >gy más lapok kritikáját is olvassa a nagyközönség. Ezt ir­­k a különböző magyar lapok: LőRINCZ ISTVÁN : MODERN RABSZOLGAVÁSÁR ** * “Béla deák most megjelent válogatott versei klasszikus mörséggel pergetik le előttünk a legnagyobb magyar tra­­ídiát. A Don-tól a “Felszabaditás”-ig; a szétszórt magyarok lki vergődésétől a hazavágyó, könnyes, nevető emlékezések­r Néha úgy tűnik, hogy Petőfit olvasom, máskor mintha rany János tökéletes csillogó verseit élvezném, néhol Ma-! ách meglátásait vélem felismerni, ismét másutt Ady Endre ötetlen erejét látom. A tengeren túlra dobott költő minden során a magyar atás látszik, legjobbjaink hatása. És mégis.., a török idők hős Balassa Bálintja sok száz v után poraiból kélve uj és eredeti formában jelenik meg; ?éla deákban.” (K.M.U.) ■ “Különös, zaklatott versek, magukon viselik azoknak az ■seményeknek a súlyát és ostorozását, amelyekben szülét- i ek. Béla deák áradó egyéniség. Forrón és zabolátlanul árad. 'Téhol indulatosan is. De rpindig őszintén. Férfias líra. Igazi emigráns költészet. A honvágy. Mindannak a magával hur­colt, eladhatatlan öröksége, amiben felnevelkedett. Harcok, amelyeket az Újvilág nem ért meg, de amelynek elesett baj­­társai, neki drága és örökre feledhetetlen rokonai marad­nak. Az uj világ a maga vetélő, másféle fényeivel, amelyben minden megmásul. Ez gyötri, kínozza, hozza indulatba, vagy. keseríti el. Béla deák költeményei sok emberben fognak duruzsolni. Amit mond, az minden emigráns mondanivalója- Reméljük, j egyszer hazavihetj ük azt a érzészuhatagot, amely ebből a könyvből árad és megmutathatjuk az otthon szenvedőknek, j hogy hogyan éreztünk...” (Kát. Magyarok Vasárnapja) j . “Béla deák verseskötetében rímekbe foglalt vádiratban tárja az olvasó elé az uj (a szovjet:) tatárjárás borzalmait,! egyúttal felejthetetlen emléket állít a Névtelen Katonának, a hazáját hittel, meggyőződéssel, az ősi hagyományokhoz méltó vitézséggel védő magyar honvédnek.” (Amerikai Magyar Hang — Zsolnay Tibor.) “A hét fejezetre oszló és mintegy nyolcvan verset tartal­mazó igen szép kiállítású kötet kimagasló eseménye szám­űzetésünk költészetének. Az önmarcangolás alapvető kép Béla deák költészetében, amely hazája és fajtája iránti szeretetében többször lángos­torrá változik át. Az önmarcangolás szivettépő sikolyai és a könyörtelen kíméletlenséggel suhogó ostor csattanásai néha egészen fi­nom és halk zenévé csendesednek, mintha a tiszamenti füze­sek sejtelmes zizzenéseit hallanánk...” (Amerikai Magyar Hang — Erényi Géza.) “ízléses kiáliltásban jelentek meg Béla deák, a hontalan katonaköltő mély, hazafias érzéstől áthatott, kitűnő/ versei, Kanadában. A szerző az uj tatárjárás balladáit irta meg drá­mai erővel és szárnyaló költői ihlettel Nem kétséges, hogy a szavalásra alkalmas költemények gyakran fognak szerepelni öt világrész hontalan magyarjainak ünnepélyein.” (Hadak Utján.) “.. .Valóban magyar és valóban katonaversek. Főként pedig aktuálisak. Problémái az emigrált ember, az elveszett Haza, az elsiklott élet, de mindenkor, az uj tatárjárás után' is reménykedő magyarság versei. Átérzi a költő a kivándo- \ rolt magyar idegenkedést az uj hazában, a Nyugat részvét­lenség, kifejezést ad elkeseredésének azon a keserves sorson is, amely azokat a testvéreinket érte, kik a mai rab Magyar­­országon tengetik életüket. Címlapját, melyen a budapesti 32-es hősi emlékmű rajza jelzi a kötet tartalmát is, Némethy Lajos tervezte.” (Hungária.) “.. Az első ciklust a névtelen katonának szenteli a köl­tő és mint koronatanú áll a történelem elé, hogy elmondja a magyar katona hősiességét. A “Hősök temploma” cim alatt a második világháború véres csatái elevenednek meg és a ma­gyar katona hősiessége lesz valósággá a betűkben. Ennek a ciklusnak egyik legszebb, legerőteljesebb verse a “Roham”, amelynek soraiban, ritmusában szinte a halálba rohanó, hörgő, harcoló ezredeknek elszántsága, dübörgése lo­bog. A bujdosó élet árnyai és kis fényei villannak meg a “Bujdosó imáiban”, a “Levelek a demokráciából” című cik­lusban. Az újvilág impresszióiból született meg az “Épülő felhőkarcoló” című verse, amely a békés napokba riaszt bele a pusztulás víziójával. A haza, a magyarság, a honvágy, Is­ten és az ember — mindez versekké, csobbanó ritmussá lesz tolla alatt. A kötet utolsó két függelékkel jelzett ciklusában könnyű szavakkal játszó verseket találunk. Daloló rímeket, tiszta ritmussal (Kikelet) máskor a népdalok egyszerűségé­ben. Béla deák szereti a kötött, klasszikus formákat, uralko­dik felettünk, de otthonosan mozog a szabadversben is (Is­ten.) Az emigrációs irodalomnak olyan könyve Béla deák ver­seskötete, amelyben a magyar katonaköltészet hagyománya él.” (Délamerikai Magyar Hírlap.) ** * Hogy mi szeretjük Béla deák műveit, azt úgyis mindenki tudja. 'A fentiek mutatják, hogy a gyönyörű költeményeket más lapok ugyanolyan nagyra értékelik. A történet nem uj. Mózes első, a teremtésről szóló köny­vében megírta, hogy már akkor, az emberi történelem haj­nalán voltak kúfár, kalmárlelkű emberek, kiknek egyetlen istenük a PÉNZ, a PROFIT, a HASZON volt. Ha kellett, az anyjukat, a testvérhugukat, a lányukat adták el, csakhogy pénzt kapjanak. Pénzért, haszonért, az üzlet érdekében becsapták egymást, vagy szüleiket, fajtáju­kat, sőt megpróbálták még az égi hatalmakat is becsapni. Ilyen elrugaszkodott, sötét alakok garázdálkodnak a két kanadai metropolisban, Montreálban és Torontóban a leg­utóbbi tíz esztendőben. A rendőrség és a sajtó hivatalos jelentései elképesztő adatokat hoztak nyilvánosságra. Két ügyvéd a banda feje. Ügyvédek, akik esküt tettek az emberi és az állami jogok, a törvények és az igazság szolgálatára, ügyfelük becsületes szolgálatára. Esküjüket megszegve, hivatásukat lábbal taposva, min­den ügyfelüket becsapva, megcsalva, anyagilag megkárosít­va. erkölcsileg megtörve csak a saját zsebüket szolgálták. Tíz esztendeje — mondják a rendőrség hivatalos jelen­tései — szervezett gyermekkereskedő társaság működik Kanadaszerte, montreáli központtal. A bandának, két főnökön kívül vagy 120 tagja van. ügynökök, felhajtok, keritők, orvo­sok, bábák, soffőrök és csempészek-Hogy dolgoztak? 1. Egy newyorki házaspárnak, öt, tiz évi házasság után sincs gyermeke. Az asszonyt, aki vágyik az anyaság kitelje­sülése után, megszólitja egy előre jólértesült idegen. Mesél egy kis árva, aranyos, angyalarcu gyerekről, akit jólelkű, de szegény rokonai szívesen örökbe adnának. És a jóhiszemű, gyermek után vágyó meddő asszony lépremegy. Férjével együtt elutazik Kanadába, ahol az ismeretlen által megadott címen elmondja utazása célját... 2. Ezalatt egy montreáli kirakat előtt, amelyben baba­ruhák vannak, áll egy fiatal, állapotos nő. Kopott ruhája ma­gasan a térde fölé ugrik, haja, keze ápolatlan és szomorúan nézi az apró cipőcskéket, rózsaszín rékliket, világoskék bu­­gyogókat. Leány — és gyermeket vár. Jólöltözött, gyorsbe­­szédű öregasszony áll mellé. Mézes szavakkal elmondja, hogy egy “milliomos” ismerőse szeretne egy gyermeket örökbe­fogadni, tejben vajban fürösztené, egyetemre járatná, hi­res, gazdag embert nevelne belőle. Oh, melyik szegény, meg­csalt, hazulról kiűzött, vagy kétségbeesett szégyenében el­bujdosott leányanya szive nem dobbanna nagyot, véresen fájdalmasat, de örömkönnyeset erre a lehetőségre. Hogy az c drága kis porontyából gazdag, boldog ember lesz és felel­­getni kezd a mézesszavu vén boszorkánynak, észre se veszi, elindul vele, megy mellette... 3. A többi már csak “üzleti rutin.” A newyorki “felhaj­tó” szállította az örökbefogadó párt — kap egy ötvenest. A montreáli keritőnő hozza a születendő gyermeket — kap egy százast- A szerencsétlen lány kap egy ötvenest, vagy százast. A gyermektelen házaspár kap egy gyereket és hozzá egy születési bizonyítványt, mely szerint a bébi az ő édes, termé­szetes vérszerinti gyermekük, és Glazer Lajos, meg Buller Herman, a bandávezér ügyvédek kapnak háromezer vagy öt­ezer, néha tízezer dollárt. Kit hogy lehet “megvágni”. És mikor mindezért letartóztatják a Glazert meg a Bul­lert, akkor Myer Gross, az ügyvédjük széttárja a két tenye­rét : . “Na és? Mi itt a hiba? Mit kell ebből olyan nagy ügyet csinálni? Kinek fáj ez? Hiszen mindenki KAPOTT va­lamit. Nem ?< üzlet üzlet. Glazer és Buller nem gondoltak semmire. Csak vették, adták az emberhúst, élősúlyban, fontszámra, mint az élő ba­romfit. Egy font emberhús 3500 dollár. Ezt érdemes csempész­ni. Igaz, hogy heroinon, vagy kokainon több a haszon fonton­ként. de több a rizikó. Mert Quebec államnak van törvénye a kábítószer kereskedelem ellen. De élő emberhús? Nincs rá törvény, bátran lehet csinálni. ** * Ezer gyermek alszik, szerte Amerikában, ezer kiságyban, nyugodtan. És ezer mostohaanya hajlik félve, remegve, ag­gódva az ezer alvó ártatlanság fölé. Csak Buller, meg Glazer meg Gross nem aggódik. Nincs törvény Quebecben az emberkereskedelem ellen... MAGUNK KÖZÖTT Kiss Mária írja : Tűzött fel ön is március 17-én, St. Patrick napján zöld szalagot? Nálunk persze el sem lehetett volna kerülni. A gye­rekek ugyanis csak úgy öntötték az iskolában hallottakat er­ről a nagy ír szentről, ki még a kígyókat is elűzte Írország­ból. Felemelő arra gondolni, hogy hányféle nemzet küldte el fiait Kanadába. Hogy mi mindnyájan, a szülőföld szokásai, történetei átnyujtásával az uj haza kultúráját, Kanada szín­vonalát emeljük. Itt Kanadában eltűnnek azok a régi ellenté­tek, amik Európában elválasztottak bennünket. Kanadaiként, mi mindnyájan együtt dolgozunk. így hát még egy kissé bol­dogok is voltunk, hogy a hagyományos kis “o’Green rajtunk is megjelenik. A Kanadát alkotó sokféle nemzetiségről szólva, eszem­be jut az a sok barátságos hivatalnok, kik a szomszédos Im­perial Bank-nál dolgoznak. Még mindig jól emlékszem arra a kedves fogadtatásra, melyben részesítettek. Csak törtem'még akkor az angolt, önbizalmamat azonban mindjárt visszaállí­totta kedves és türelmes magyarázatával, hogy hogyan is működik a. bank, s miben is lehet szolgálatomra. Az egyik fiatal hölgy pedig, mikor az első betétemet hoztam megmu­tatta, hogy hogyan kell a takarékbetét-ürlapot kitölteni, ho­gyan kell eljárnom, mikor pénzt veszek ki, hogy hogyan kell csekket kiállítani- Az Imperial Bank of Canada-t “valóban a szolgálat építette/’ RAGYOGÓ SIKER Több, mint 500 magyar volt kiváncsi a torontoi Hungária március 7-én megtartott mű­soros délutánjára. Ez a ha­talmas embertömeg nem is csalódott várakozásában, mert az év legjobb, legnívó­sabb szórakozásában volt ré­sze. Az ünnepély fénypontja Hajmássy Ilona (Ilona Mas­sey), a jelenleg Torontóban tartózkodó világhírű film­sztár megjelenése volt, akit a közönség szűnni nem akaró ünneplésben részesített. Haj­mássy Ilonáról nem először emlékszünk meg e lap hasáb­jain, hisz a tavalyi nagy mon­treáli sikereiről is beszámol­tunk. Torontói szereplése a­­zonban felejthetetlen marad mindazoknak a szivében, akik ott voltak. A műsoros dél­utánt egyébként Molnár Já­nos műsorbemondó üdvözlő szavai után Kolompár Samu, a Csárda cigányprímása nyi­totta meg. Utána került sor Hajmássy Róna üdvözlésére, illetve fellépésére. A művész­nő égy verset adott elő meg* 1 2 3 rázó erővel, majd két magyar nótát énekelt olyan mély át­­érzéssel, hogy a közönség percekig ünnepelte utána. Tá­vozása után Remus, Kanada egyetlen magyar bűvésze lé­pett a színpadra és rengeteg “rejtelmes” mutatványával ej tette bámulatba a nagyszá­mú közönséget. Az Inotay há­zaspár tüzrőlpattant nagy­szerű csárdása aratott megér­demelt sikert. (A fiatal mű­vészházaspár méltatására al­kalmilag még visszatérünk.) Ezután Weszely Pál, Kanada legnagyobb magyar mulattató művésze (sajnos olyan ritkán látjuk a színpadon) hozott vi­dámságot a megjelenésével Úgy a magánszáma, mint a páros jelenete Szekulics Ju­liskával, általános sikert ara­tott. Szekulics Juliska két ma­gyar és egy angol dalt éne­kelt, olyan iskolázottsággal, hogy hivatásos énekesnek is dicséretére vált volna. A vi­lághírű Tyukody-házáspár csodaszép, erőt és ügyessé­get igénylő táncszámait a kö­zönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta. Általános sikert aratott Tyukody Bélá­nak az a bejelentése, hogy a harmadik Tyukody útban van. Naszódy Sándort, ezt az is­tenáldotta nagy színészt nem először dicsérjük meg azért a lelkes munkájáért, amit min­den magyar megmozduláskor, legtöbbször önzetlenül bocsát a magyar közönség rendelke­zésére. Vasárnapi előadó mű­vészetével önmagát niulta fe­lül. Soha még annyi átérzés­­sel nem hallottunk Ady-ver­­set szavalni. Ugyancsak álta­lános sikert aratott Gyóni Gé­za “Csak egy éjszakára” cí­mű közismert versével, ame­lyet oly drámai erővel adott elő, hogy szem nem maradt szárazon a nézőtéren. A mind végig nívós és emelkedett szellemű műsor “Megjöttek a délamerikai footballisták” cí­mű villámtréfával ért véget. Sajnáljuk, hogy ez utóbbi hu­moros jelenet szereplőinek nevét nem tudjuk felsorolni, bár megérdemelnék. Külön kell megemlítenünk Eötvös Józsefet, ezt a kiváló sokoldalú művészt, aki a leg­jobb varietté színpadon is meg állná a helyét. Nem csak lytünő táncos, hanem nagy­szerű előadó is-A Hungária Sport Club ve­zetősége minden dicséretet megérdemel, ennek a szép és nívós műsornak a megrende­zéséért. A konferanszié sok­szor hálátlan szerepét Molnár János kitünően oldotta meg.---------------o--------------­GAZDÁT CSERÉLT A , SHAEFER KÖNYVÜZLET HAMILTONI kirakat VOLT BUDAPEST BELVÁROSI SZABÓMESTER üzletet nyitott HAMILTONBAN MÉSZÁROS IMRE 236 James St. — Telefon: JA-9-8402 — LITTLE EUROPE Hamilton egyetlen magyar ÉTTERME 243 James St. N, Telefon: 27070 ízletes magyar ételek, mérsé­kelt árak, figyelmes kiszolgálás. Tulajdonos: Tóth Sándor a “Kanadai Magyarság” hamiltoni árusítója. Magyarországra Vámmentes IKKA élelmiszer csomagszállitás HAJÓ- ÉS REPÜLŐJEGYEK az összes társaságokra a hivatalos áron Bevándorlási engedélyek. Közjegyzői okiratok. Piatnik játékkártya kapható $1.75 CÜCUS HŰD nine CimiCGD ( Lukács-iroda) 84 KING ST. W., HAMILTON, ONT TEL.: 2-9258 Magyar üzlet az O. K. MEAT MARKET 237 James Street North HAMILTON, ONT. Állandóan friss húsok, hazai készitményű hentesáruk nagy választékban. Szeret ízlésesen öltözködni? Készíttesse ruháit MRS. K ó K A I óhazai női szabóval. Alsó és felső ruhák készítését valamint bárminemű alakítást elvállal. 75 Barton St. E. — Hamilton. PFAFF a világ legjobb varrógépé uj es hasz­nált PFAFF ÉS WESTINGHOUSE v varrógépek CITY /SEWING MACHINE 151 James St. N., Hamilton Telefon: 7-1495 Fióküzlet: 14-16 Washington G. Ave. Tillsonburg, Ont. Legjobb minőségű férfi és fiú cipők (beteg fájós lábakra is) mérsékelt áron. Mindennemű cipők javítása olcsón és pontosan. ÁDÁM GYULA cipőüzletében vásároljon 295 James St. N. Hamilton. r 'w 'V'V ’yr ▼▼▼ yryr v ^ TBT^F­Ruhatisztitást, javítást műstoppolást FASHION TAILOR SHOP HAMILTON 280 James Street, North. v /'«r EREDMÉNYT AKAR? HIRDESSEN LAPUNKBAN! CSOMAGFERTŐT LENITÉST \ ♦ rendeljen a PEST CONTROL TECHNICIANS LIMITED, 149 James Street North, Hamütoni cégnél. Telefon: JA-2-9062. Nyitva naponta 8-tól 5-ig, szombaton fél 1-ig. Ügyeljünk az alábbiakra: 1. A csomagokat csak vászonba szabad csomagolni, a varrá­son két incses nyilást kell hagyni, ahova a fertőtlenitési bi­zony itvány kerül. 2. A csomagot postázásra kész állapotban kell hozni, de a postáraadást mi nem vállaljuk- Sem ruhanemű, sem ételre nem káros a fertőtlenítés. 3. A fertőtlenítést minden csütörtökön végezzük, szombat reggelre vagyunk készen a munkával. A FERTŐTLENÍTÉS ÁRA CSOMAGONKÉNT 1 DOLLÁR. Lapunk könyvosztályán kaphatók Béla deák: Hulló Vércseppek ................................$1.50 Dumas: gróf Monte Christo 2 kötet (vászonkötés) $4.00 Füry Lajos: Árva Magyar János ........................$1.80 Füry Lajos: Két Állomás Között ............................$2.00 vászonkötésben ......................... $3.00 Mikszáth Kálmán: A Beszélő Köntös .................. $1.20 Móra Ferenc: Elbeszélések .....................................$1.20 Móricz Zsigmond: Pacsirtaszó ............................. $1.20 Móricz Zsigmond: Mese a zöld füvön .................. $1.20 Hatholdas rózsa>kert ................. $1.20 Orbán Frigyes: Görbe Tükör................................. $1.00 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története ... .$2-50 Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk. ■ 1 Ezúton hozzuk a magyar­ság szives tudomására, hogy a 463 Spadina Ave.-n levő és a magyarság által jól ismert Shaefter könyvüzlet gazdát cserélt- Az uj tulajdonos Mr. E. Schulz nagy raktárral áll a közönség rendelkezésére. A i legújabb könyjegyzék elké­szült és szívesen megküldi I minden érdeklődőnek. A “Kanadai Magyarság” Kiadóhivatalának, 362 Bathurst Street, Toronto, Ont. EZENNEL MEGRENDELEM A KANADAI MAGYARSÁGOT Az előfizetési dijat ............................................. • év1® egyidejűleg megküldöm. Név : ............................................................................................. Cím: ................................................................................... • Előfizetési árak egy évre $5.00 fél évre $2.75-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom