Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-27 / 9. szám
KANADAI MAGYARSÁG 2 1954 február 27 VIHAR A TORONT01 MÁRCIUSI ÜNNEPSÉG MEGRENDEZÉSE KÖRÜL —--------o-----------Mint arról lapunk mulíheti számában már beszámoltunk, a Kanadai Magyarok Szövetsége az idén Windsorban rendezi meg a hivatalos márciusi ünnepségeket. Ettől függetlenül azonban, amint azt a Szövetség körlevele külön is hangsúlyozza, minden más magyarlakta városban az egyházak és egyesületek közösen rendezik és ünnepük meg 1848 március 15-ének 106 éves évfordulóját. Ecélból a torontói egyházak és egyesületek is tárgyalásokat kezdtek, melyeknek eredményeképpen abban állapodtak meg, hogy a március 15-i ünnepélyt az ukrán hallban rendezik és az ünnepi beszédet tartó személyekben is megtörtént a megállapodás. Toronto magyar társadalma meglepetéssel értesült a “megállapodásról”. Sokan kifogást emelnek az ünnepély e-, gyik szónokának személye ellen, aki még 1948-ban a magyarországi vörös bábkormány diplomáciai szolgálatában állt, mint londoni magyar kommunista követség kulturattaséja. A másik tény, amely ellen Toronto magyarsága tiltakozik, a Torontoi Magyar Ház szerepeltetése. Ennek vezetői ugyanis a múlt évben, amikor a márciusi ünnepélyre meghívást kaptak, azt visszautasították, amiért a Kanadai Magyar Munkás cimű szovjet zsoldban álló lap meg is dicsérte őket. Most pedig, amikor lapunk hasábjain lerántottuk a leplet a Magyar Házban dúló állapotokról, ők voltak azok, akik kezdeményezték a márciusi ünnepély megrendezését. Azonban mindenki tudja, hogy ezt csak azért tették, hogy a magyarságot megtévesszék, illetve elvonják a figyelmet arról a bomlasztó és magyarellenes munkáról, ami a Torontoi Magyar Házban jelenleg folyik. Mi most a teendő? — kérdi Toronto magyar társadalma, — és ezt a kérdést elsősorban hozzánk, a Kanadai Magyarsághoz, Kanada legnagyobb példányszá-1 mú és a magyar érdekekhez hű hetilapjához intézik. Mi igyekszünk, mint már annyi sokszor, ismét helyes tanáccsal .szolgálni. Ez pedig a következő: A március 15-i ünnepélyt minden körülmények között meg kell rendezni. Az ünnepi beszéd elmondására egy olyan képzett, művelt személyt kell felkérni, aki soha egyetlenegy; percig sem kompromittálta magát, mint a kommunizmus bármelyik válfajának kiszolgálója és viselkedésével kivívta a magyarság osztatlan megbecsülését. A Torontoi Magyar Ház jelenlegi vezetőivel NEM SZABAD TÁRGYALNI, MERT EZEK SEMMIFÉLE MAGYAR RÉTEGET NEM KÉPVISELNEK. Az egyházak vezetői — és ebbe természetesen beletartoznak a McCaul-1 református Egyház vezetői is, össze kell ismét, hogy üljenek, hogy megbeszéljék az ünnepély műsorát. Az ünnepi ebéd, vagy vacsora — ha ilyesmire egyáltalán szükség van — nem lehet máshol, mint valamelyik egyházközség nagytermében, vagy egyik magyar vendéglő különtermében. Az ebből fennmaradt tiszta jövedelmet pedig ajánlják fel a Németországban sínylődő rokkant, beteg, öreg és kivándorlásra képtelen magyar testvéreink nyomorának enyhítésére. Mert ne feledjük, hogy ezeknek legtöbbje éppen a magyar szabadság elrablóinak az áldozata. Nekünk az a véleményünk, hogy miután a március 15-i ünnepség az egész magyarság egyetemes ünnepe, a helyi ünnepségek vezérszónokának kijelölése a Kanadai Magyarok Szövetségének hatáskörébe tartozik. Ha a szövetség jelölte volna ki a szónokot, úgy a mai “vihar” elkerülhető lett volna-Végül pedig arra kérjük Toronto, és távolabbi értelemben egész Kanada magyarságát, hogy őrködjék a felett, hogy a magyarság megnyilvánulásain soha se adjanak szót olyannak, vagy olyanoknak, akik nem a magyarság egységét, hanem az egység megbontását szolgálják. A SZESZESITALRA VONATKOZÓ KANADAI RENDELKEZÉSEK------------o-----------Kérdés: Mik a kanadai szeszesitalra vonatkozó rendelkezések? Mi az oka annak, hogy a legtöbb európai országáétól annyira különböznek? S miért mások ezek a rendelkezések majdnem minden városban? Felelet: A “szeszesital kérdésével” szinte mióta az ország építését elkezdték viaskodnak a kanadaiak- A kezdetben az volt a szokás, hogy a bevándorlók szülőföldjük szokását ültetik át s illesztik be a helyi viszonyokba, szükségletekbe. Akkoriban aligha akadt arra vonatkozóan rendelkezés, hogy a sört otthon készitették-e, a pálinkát magánhasználatra főzték-e, vagy eladásra. Hogy otthon ittuk-e, meg, vagy eladtuk, ill. elszállítottuk. Azt tettük, amit akartunk. Két tényező azonban döntő változást hoz. A kanadaiak, különösen az angolszász eredetűek meglehetősen puritán felfogásuak. így a századeleji szeszfogyasztási megtartóztatás divatja jó talajra talál. Korlátozás lép mindenütt életbe; néhol pedig törvényerejű teljes szesztilalom. Ugyanakkor pedig a tartományi kormányok, kik a szeszesital fogyasztási s eladási engedélyek korlátlan bírái, rájöttek arra, hogy a szesz a tartományi adóztatás szempontjától nagyszerű kilátással kecsegtet. Az elmúlt néhány év során azután a mérleg lassan a másik irányban kezdett eltolódni: A szabadabb forgalom s fogyasztás irányába. S noha a szeszesitalok ára egyre emelkedik — néhány tartományi kormányzat könnyítette a szeszesitallal kapcsolatos rendelkezéseit. Quebec tartományban sör, bor, pálinkaárusítás engedéllyel rendelkező vendéglőkben, szállodákban, clubhelyiségekben szabad. Sör üvegenként a fűszeresnél is beszerezhető- Bort és pálinkát azonban csak a tartományi kormány által fenntartott “szesz-üzletben” lehet beszerezni otthoni fogyasztásra. U- gyancsak Quebec az egyetlen tartomány, hol vasárnap is engedélyezett az italfogyasztás — nyilvános helyen. Persze ugyanakkor akármelyik törvényhatósági jelleggel felruházott közösség szavazással teljes szesztilalmat léptethet életbe. ONTARIOBAN az ilyen jellegű rendelkezések az utóbbi időben jelentősen enyhültek. Most már a hatósági engedéllyel működő cocktail lounge-okban, clubokban, vendéglőkben s szállodákban kimérve is lehet bort, sört és pálinkát kapni. Az otthoni fogyasztásra szánt szeszesitalt a kormány szeszüzletei árulják. Bort is vehetünk itt, de magánkézben levő üzletekben is. Sört pedig a sörfőzők által fenntartott üzletben. Törvénybe ütközik Torontóban az utcán való ivás, a gépjárműben való bármilyen szeszesital-fogyasztás. Vasárnap nincs kiárusítás. ALBERTA: Ugyancsak engedélyhez kötött a pálinka, bor, sör-vétel. Hatósági szeszüzletben árulják. Sört engedéllyel rendelkező szállodákban, s hatósági raktárban is vehetünk otthoni fogyasztásra. Csapolt sör s pálinka klubokban a tagoknak s vendégeik-KANADAI NOTESZ Két forradalmár : Lincoln és Washington-----------0----------nek; míg csapolt, vagy üveges sör a szállodákban a fogyasztóknak Vendéglőkben nem kapható szeszesital. SASKATCHEWAN: Bár engedély nem szükséges, bor s pálinka csak hatósági szeszüzletben szerezhető be- Sör hatósági üzletben, vagy engedéllyel rendelkező hotelben vásárolható otthoni fogyasztásra. Kimért sör ugyancsak szállodában kapható. Pálinka, vagy bor kimérve nem kapható. MANITOBA: Mostanában történtek lépések a rendelkezések enyhítésére, de végrehajtásuk lassú folyamatot igér. Engedélyhez kötött a bor és a pálinka beszerzése, s csakis hatósági üzletben. Sör, kimérve hotelben. Otthoni fogyasztásra: hatósági üzletekben kapható. Tilos kimért bor vagy kimért pálinka árusítás. Vasárnap pedig teljes szesztilalom. BRITISH COLUMBIA: Csak újabban került sor bizonyos enyhítésre. Ontariohoz hasonlóan sör és bor bizonyos körzetekben kimérve is kapható. Pálinkát és bort otthoni fogyasztásra hatósági üzletekben vehetünk. Üveges sört vendéglőkből “kivihetünk”. Nincs szükség engedélyre, kivéve a vasárnapot. NEW BRUNSWICK: Pálinka, bor és sör csak hatósági üzletekben szerezhetők be Nincs szükség engedélyre. Kimérve szeszesital nem kapható. NOVA SCOTIA: Engedélyhez kötött sör, bor, pálinka-vétel a hatósági üzletből. Helyi szavazással sört és bort vendéglőkbeni kimérésre —az ebéd keretében — engedélyeznek. Vendéglők s szállodák kimért sört is árulhatnak. Vasárnap szeszesital nem árusítható. PRINCE EDWARD ISLAND: Hosszú évekre visszamenően “száraz” tartomány volt, hol csak orvosi bizonyítványra lehetett egy üveg pálinkát kapni. Bort, sört, pálinkát azonban most már engedéllyel rendelkező egyének hatósági üzletekben beszerezhetnek. Vasárnap nincs szeszkimérés. NEWFOUNDLAND: Mikor 1949-ben a Kanadai Konfederációhoz csatlakozott, meglehetősen enyhe “szesz-rendelkezéseit” is magával hozta. Pálinka, bor és sör kimérve a bárokban, üvegben pedig a hatósági üzletekben kapható. YUKON TERRITORY nem önálló tartomány. A szövetségi kormány közigazgatása alatt áll. Hatósági üzletben bor, sör és pálinka, s kimért sör a sörkatakombákban szerezhető be. NORTHWEST TERRITORIES : Üveges pálnka, bor, sör hatósági üzletekben kapható- Kimért bor, sör és pálinka a cocktail lounge-okban, s s katonai kantinokban és a szállodákban kapható. Általános az a kanadai rendelkezés, hogy szeszesitalt 21 éven aluli személynek nem szabad eladni. Noha a hadsereg kötelékében ezt nem igen lehetne betartan. Legtöbb tartományi rendelkezés értelmében, kihágás tárgyát képezi az autóban történt szeszesital fogyasztás. Súlyos büntetés az ára az “italos állapotban” való hajtásnak. A kanadai rendőrök általában szigorúan lépnek fel az italos vagy ittas személlyel szemben. Csak néhány nap választja el a naptárban Amerika két legnagyobb hősének a születésnapját, akik sokban hasonlítanak egymásra. Mindketten nemzeti veszély idején váltak vezérekké; mindketten a nemzeti egységnek szentelték életüket; mindketten a belső meghasonlás ellen küzdöttek; mind ketten forradalmárok voltak. A felszínen azonban nagyon is különbözött egymástól ez a két forradalmár. Washington születésénél fogva és szokásai ban arisztokrata és nem a köznép bölcsességére és hazafiságára támaszkodik; Lincoln viszont a szegény emberek szószólója; ő maga is közülük való lévén, életét a szegény emberek sorsának megjavítására szánja- Washington a formákra is súlyt vetett; a kormány ténykedéseiben a társasági szertartások betartását követelte meg és minden hivatalos működésénél az előirt ceremóniák szerint járt el. Lincoln távol állott a formaságoktól, öltözékben és lélekben, örökbecsű szónoklatait ócska levélboritékok hátán fogalmazta meg és kezdetleges acélkerestes szemüvegén keresztül olvasta fel a halhatatlan sorokat, vállán kopottas fekete kendőjét hanyagul átvetve. A felszínes különbségek ellenére is mindketten egyformán vezérei voltak Amerikának. Washington forradalmat irányított az angol önkény, a politikai zsarnokság ellen. Lincoln forradalmat indított a rabszolgaság, a társadalmi zsarnokság ellen. E két forradalmár emlékének adózik tisztelettel és hálával Amerika népe, minden év februárjában. A megállapodott nemzet, mint a középkorú férfi, hajlamos megfeledkezni ifjúságának forradalmi eszméiről. Az eszmék, amelyek hagyományokat zúztak össze, közben maguk is hagyományokká váltak. Az amerikaiak életformáikat magától értetődőnek tekintik, de a világ legnagyobb része még nem. Az utolsó 175 év óta az Amerikai Egyesült Államok példaképe lett annak az uj viszonynak, amely itt a kormány és az egyén, az ember és ember között kialakult. A világ alkotó elemei ma is erjedésben vannak. Ázsia és Afrika népét a szabadságra és egyenlőségre való ugyanaz a vágy fűti, amely Lincoln és Washington korát ihlette meg. A holnap világának kialakulásában ezeknek a tömegeknek is szavuk lesz- Végzetes hiba volna, ha ők, vagy bárki más azt hihetné, hogy mi nem osztozunk velük az emberi méltóság megbecsülésében és védelmezésében. SZERKESZTŐI ÜZENETEK--------o---------3. N. Welland. Aki a Kanadai Magyarság ellen propagandát csinál, az vagy bolsi, fizetett ügynök, vagy egyéb a magyar érdekek ellen dolgozó gazember. Ezeket előbb-utóbb le fog juk leplezni és fel fogjuk hívni rájuk a magyar egyesületek figyelmét, örülünk, hogy ennyire szivén viseli lapunk sorsát és igyekszik ellenségeink aknamunkáját meggátolni. Köszönjük lelkes fáradozását. V. Fekete, Hamilton. Sajnos, a nevezett állást már betöltötték. Ha más alkalom kínálkozik, értesítjük. Figyelje “MAGYAR SZOLGÁLAT” cimű uj rovatunkat. L. Székely, Toronto. A nevezett moziban azért kellett 5 centet a jegyre ráfizetnie, mert a dohányzó páholyban foglalt helyet, és ez a legtöbb moziban 5 centtel drágább. Szövérffy Gábornak levele van, s szerkesztőségünkben átvehető naponta: 10-től d. u. 6-ig. t TUDJA-E, hogy Canada a Szent Lőrinc folytról kapta a nevét? Mikor Cartier, az első európai, aki a folyón felhajózott, a barátságos indián törzsfőnöktől megkérdezte, hogy hívják az országot, az indián azt hitte, hogy a folyóról beszél, amelynek a neve CANADA volt. hogy Toronto az iroquois indián nyelven gyülekezőhelyet jelent, hogy- Ontario, ugyancsak iroquois nyelven NAGY TAVAT jelent hogy Amerika egy olasz felfedezőnek, Americo Vespuccinak a keresztnevéről kapta a nevét, s tulajdonképen azt jelenti, hogy IMRE. hogy az első fehér emberek valószínűleg tizedik században léptek Kanada földjére, s az első telepesek viking hajósok voltak. Szendy Lajosnak levele van a kiadóhivatalban. Átvehető d.e. 10-től d.u. 6-ig. EGY DAL TÖRTÉNETE Irta: Gárdonyi Géza. A szomszéd faluba uj pap került. A kálvinistáknál nagy ünnep az uj pap bemutatkozása. A templomban szép beszédek fognak hangzani. Hol a papok beszélnek, hol a világiak. Van úgy, hogy a földmivesek közül is megszólal valaki; s többnyire az a beszéd az ünnep koronája. Átmentem én is. Az uj kálvinista pap gyermekkori ismerősöm, a rektor meg jóbarátom- Különben is mindig szívesen hallgatom a zsoltárokat. Micsoda szerencsés felekezet, hogy azon az erőtől duzzadó régi szép magyar nyelven beszélhet az Éghez! Én pápista embernek születtem és szeretem is az én minden művészettel ékes pompás vallásomat. Csak az a latin szó, az ne volna már benne! A kálvinista templomokban magyarnak érzem az Istent is. A beszédek alatt végigsétált a tekintetem a templom népén, és megállott egy agg gazdálkodó emberen, aki hátrább ült, mint a vele egykoruak. Szokatlan formás arc. A haja, bajusza, szakálla, mintha vattából volna fölrakva, olyan fehér. Bibliai fej. De valami különös komolyság ül rajta. Az az arc talán sohase nevetett. ^ Abban az időben nem bírtam még megérteni, hogy némelyik embernek az orcája miért oly szép, mintha remekbe alkotta volna a 'Teremtő; s miért kell másnak meg olyan fejet viselnie egész életén át, mintha valami ördög csúfságul formálta volna, hogy az Isten művészetét kifigurázza vele? Merthogy egyiknek azt mondja minden tekintet: —Szép vagy! Szeretem, hogy látlak. A másiknak meg azt mondja minden tekintet : —Rút vagy! Rád nézni kedvetlenség Túl vagyok már azon a koron, hogy arcért becsüljem az embert. S mégis ha szép arcot látok, jóérzés száll meg. Gyönyörködöm benne- Milyen boldogság szépnek lenni! S vannak szép emberek, akik öregségükben is épp olyan szépek, mint ifjúságukban voltak. És ez az öreg ember is: úgy szállott rá az élete tele, mint a fenyőfára a hó. Eleinte azt gondoltam, hogy nem falunk beli, s azért vonja meg hátul magát. De az tán láttam, hogy a subája épp olyan szabású, mint az idevalóké. Csak nem a szegénysége miatt tolják talán hátra? De nem is szegény: lám ahogy kibontja a pápaszemét és fölakasztja a fülére, egy gyémántforma gyűrű csillan meg az ujján. No még ilyet se láttam gazdaember kezén! S őt bámultam egyre, mígnem a ködmenszaggal vegyült rozmaringillat annyira elkábitott, hogy kimentem a templomból. Mondom aztán az ünnepi ebéden a mellettem ülő rektornak: —Egy szép öreg embert láttam a templomban. De kár az olyan arcot sírba vinni! Ha festő volnék, lefesteném. — Egy sűrű őszhaju ember. — Az. — Gyűrű van az ujján. — Az, az. — Aranyos Miska. Nem csodálom, hogy szemedbe ötlött— De hallod: Mihálynak is öreg az már. — Pedig ő már csak Miska marad, ha száz esztendeig él is. Különben az Aranyos név nem az igazi neve. És egy nevet mondott a rektor, valami egyszerű nevet, amilyen a Balogh, Kovács, Nagy, Kis, és másféle nevek, — én bizony ottfelejtettem. A rektor folytatta: — Könnyű életet élt, azért maradt meg ilyen gyüretlenül. Se felesége, se gyereke, csak éppen egy öreg rokonát tartja cselédképpen. — Arra is gondoltam, hogy börtön-lakott ember és hogy emmiatt húzódik hátra. — Eltaláltad. Csakugyan börtönt lakott. De az ilyesmi csak botlásféle a népnél. A kurátorunk amoda fönn az asztalnál, gondolnád-e, hogy ökröket lopott fiatal korában? Ezt persze halkan mondta és körülpillantott a szomszédain, hogy nem hallották-e meg? Azután folytatta Aranyos Miskáról a beszédet: — Hires ember ám ez! Nóta is van róla. Az elejét néhol változtatják: juhnyáj helyett gulyát énekelnek, s a juhászt meg teszik gulyássá. De mindegy. Az a valóság, hogy az öreg juhászlegény volt egy özvegy bárónénál Somogybán. — Hát nem idevaló? — Nem. Később telepedett ide. De hallgasd meg, mi történt vele ottan? Olyan húsz éves forma legény lehetett akkor Miska bácsi, abban az időben kiraboltak egy postakocsit. Tudhatod, hogy akkoriban virágzott a betyárság. Hol itt, hol ott kellett statáriumot rendelni. Hamar-törvényt, ahogy a nép mondja. Ma elfogták a betyárt, holnap kihallgatták, holnapután már lógott az akasztófán. Történik egy esős vasárnapon, hogy a Miska legény szamárra ül, és beüget a faluba, a kocsmába iszik. Iszik és berúg. Vagdalja az üveget a falubeli legények fejéhez. Mikor már eltör vagy tiz üveget, a kocsmáros megkérdezi tőle, hogy kergül-e két birka a jövő vasárnapra? mert egy birka nem lesz elég. — Nem kergül, — feleli a legény. — Hát akkor itt marad a szűröd, Miska. — Nem marad biz az! Azzal benyúl a lajbi-zsebbe: kipöndit az asztalra egy gyönyörű arany-pénzt. Egy óra múlva láncban állt a Miska. Vitték Kaposvárra. A ládája fenekén találtak még százhárom aranyat meg egy gyémántgyűrűt. — A postakocsitól? — Várd meg csak a végét. Vallatják Miskát, hogy: — Honnan ez a sok pénz? — Kaptam, — feleli Miska, — mindennap kaptam egyet. — Dehát kitől, és miért? Erre csak rázza a fejét. — Semmi köze abban a tekintetes vármegyének? — De bizony van közünk? Hát a postakocsi? — Arról én nem tudok semmit. Hiába: nem vall. Persze elitélték, akasztófára. A siralomházban meggondolkozik Miska és felizen a bíróságnak, hogy tanút akar megnevezni. A bíróság akkor is együtt ül, fölvezettetik Miskát. A fiú sápadt. Lóg a feje. Megszólal imigyen: — Tekintetes vármegye, azt gondoltam én, hogy legfeljebb húsz esztendőre nyomnak el engem. De már látom, hogy minden képpen föl akarnak kötni. Arra kérem az urakat, izén jenek el a méltóságos bárónéhoz, ott is a kisasszonyhoz, hogy nem akarna-e a javamra vallani? Ha nem akar, hát nem tehessünk róla. : Erre a bíróság összetanakodik. Végre is emberéletről van szó. Lovast menesztenek a bárónéhoz, hogy egy halálraítélt legény az ő leányát kéri bizonyságra. Másnap ott állt a leány. Sűrűn lefátyolozott arccal a biróság előtt. Az anyja is vele van. Azt mondja a bíróságnak, hogy van szava a legény ügyében, de csak zárt ajtók között hajlandó elmondani. Senkise tudja ma se, hogy mit vallott. De még aznap kiszabadult a Miska, és még aznap elvitték a kisasszonyt apácának. — És a nóta? — Mink is csak körülbelül abból tudtuk meg a történetét, vagy hogy a vármegyétől szivárgott ki. Én bizony nem tudom, mert az öreg sose mondja el. A nóta az, hogy: “Szépen legel a báróné juh-nyája, —a kisasszony maga sétál utána.” Rendelje meg lapunkat ön is. Évi előfizetési ára $5.00.
