Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-02-13 / 7. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 > 1954 február 13 CSORBA ISTVÁN : BESZÉLGETÉS PETŐFIRŐL------------o-----------­Január 30-án Brantfordon, a magyar református Egyház termében “esti beszélgetés” volt Petőfiről. A beszélgetést dr. Pándy László református lelkész ve­zette be. Elmondotta, hogy e hazai “szomszédolás”-ra emlé­keztető összejövetelnek két éves múltja van, mert az első kí­sérleti beszélgetés Hamiltonban történt, amikor még ő is ottani lakos volt. A hamiltoni beszélgetés sorozatban iro­dalmi, zenei, művészeti előadások hangzottak el. Kínáról tér­képes, Rómáról fénykép-gyűjteményes, a középamerikai szi­getvilág életéről vetitett-képes előadást láttunk. Talán minden ember “kalandvágyó” lelkületű, szeretné megismerni, “meglátni a nagyvilágot”, hogy benne, vagy ve­le összehasonlítva jobban megismerhesse önmagát, hazáját, népét, népének életmódját, művészetét, kultur értékeit. Egyik legutóbbi beszélgetésünk során Erdély őstörténe­téről hallottunk igen érdekes és értékes előadást, ma Pető­firől s következő alkalommal József Attiláról hallunk. Nem igénylünk nagy közönséget e beszélgetéseknek, bár szeretnők, ha minden magyar meghallgatná szerény han­gunk s eljönne beszélgetni közénk. Reméljük is, hogy a “szom szédolók” száma egyre gyarapszik s lassan szűk lesz e terem, hol imádkozással, lelkünk meghirdetésével is őt, az örökkéva­ló Istent szolgáljuk. E bevezető beszélgetés után Végh Imre a helyi rádió szerkesztője olvasta fel erre az alkalomra irt előadását-Előadása elején ismertette azt a kort, mikor az emberi szabadság-eszmények Magyarországba is eljutottak. II. Jó­zsef korát és kormányát részletezte, boncolgatta s következ­ményeket vont le belőlük. Petőfit nem “konvencionálisán”, hanem a szokástól el­térően “igazában” mutatta be. Petőfi, — szerinte — nemcsak a társadalom életében, az emberekközötti viszonyokban kí­vánt forradalmi változást, hanem költői művészetével forra­dalmi újítást is hozott hazai költészetünkbe, ő nem “népies­­kedett”, — bár elszakadt a jelenségek klasszikusnak neve­zett leirásai és éneklései módjától — hanem maga a nép hangja volt a a szónak legigazibb és legközvetlenebb értel­mében. Az egyszerű paraszti nép nyelvén beszél, mely akkor is s talán ma is a legeredetibben magyar. A kor és kortársai hatása érezhető ugyan művein, de leg­nagyobb villanásaiban mindig megmarad egyedülállónak, al­földi magyarnak. A világ tiz legnagyobbja között tartja szá­mon az irodalomtörténet. Előadásából e néhány gondolat ragadta meg figyelmün­ket, bár az egész mondanivalója a jó szerkesztés, adatgyűj­tés és az okfejtések nagyszerű összessége, megérdemelné, hogy hosszabban foglalkozzunk vele. Utána Fáy Ferenc iró beszélgetett el “a költőről, mint emberről”. Petőfit, az embert Adyval, Kosztolányival és Jó­zsef Attilával összehasonlítva mutatta be s ez összehasonlít­ható elemzésnek az lett a végső megállapítása, hogy a “mű­vet nem lehet és nem szabad alkotójától az “embertől” elsza­kítva nézni és értékelni.” A mű, művésze nélkül könnyen vál­­hatik öncélúvá s tökéletesen csak akkor érthető egy mű, ha ismerjük alkotóját, sőt alkotójának korát, korszellemét, kor­társait, szociális helyzetét stb. — összefoglalva: életét. Petőfi nemcsak a magyar szabadság-gondolatot hirdet­te meg legtisztábban, nemcsak a magyar irodalom legna­­gyobbjának szökött fel, de mint ember haláláig megmaradt szülei “gyermekének” Öccsének is azt írja: szeresd, tiszteld, imádd”, ő nem küldte haza csizmás édesapját a Nemzeti Színház várószobájából, kiüzenve, hogy “nem ismerem”, mint K. F., hanem gyakran lejárt hozzájuk beszélgetni, simi, ne­vetni. Apja mosolyát nem adta volna 100 aranyért. Fáy Ferenc “csendes beszélgetése” s az idézett versek, Béla deák _____________Dal az idegen leányról a vér.. . Aztán ahol térden felül ért a viz, ott belevetettem magam a patak hűs habjaiba. Menekültem valami elől, amihez akkor már nagyon közel álltam-De jót fogott a hideg viz. Úgy hatott rám mint, a zu­hanyfürdő. Utána gyorsan kiugrottam a partra és mire felöltöz­tem, arra már Neu is elkészült toalettjével. Odamentem hozzá és megfogtam a vállát. —Te — mondtam nyersen, de mélyen és komolyan a szemébe nézve — ezt nem lett volna szabad megtenned velem. Elfelejtetted, hogy férfi vagyok. —Bocsáss meg — rebegte halkan és a szemei köny­­nyekkel teltek meg. Nem értettem akkor ezeket a könnyeket, oly zavart és dúlt lelkiállapotomban voltam. Lassan, nehéz és fá­radt mozdulatokkal leültem a patak partiára. Neu követ­te példámat és egészen odahuzódott mellém. Hallgattunk. Valahol, de nem nagyon messze tőlünk egy pásztor­fiú álmatagon tilinkózott. VII. Egyszer a szülei felől kérdezősködtem Neutól, de ő csak egészen röviden beszélt róluk. Apja jónevü Stock­holmi textilgyáros, aki ugyancsak gazdag lehetett, mert lányának ömlött a pénz nemzetközi postacsekk- és bank­kontóján- Nem volt kívánsága, vagy szeszélye, aminek anyagi akadálya lett volna. Idejét a nagyvilágban való utazgatással töltötte és megvett mindent, amit a szeme megkívánt. Komornája kíséretében elment mindenhová, ahol nemzetközi tenniszversenyek voltak. A magavezet­te, hatalmas Cadillac génkocsit hol Nápolyba, hol Genf­­be, hol Bmrritzba, hol Winbledon-be irányította, aszerint, hogy éppen hová hívták. Soffőrje nem'volt, mert azt nem útirajzok remek előadóművészete nagyon meghatotta a je­lenlévő estézőket. Az esti beszélgetést rövid hozzászólások, megjegyzések tették bensőségesebbé s melegebbé. Részt vettek benne Fáy Ödön, Pándy László, Babanec F. Ferenc és felesége és Vágó Gyuláné. Utána Fáy Ödön zongorázott Petőfi dalokat zenei cifrá­­zás nélkül, .nagy gyönyörűségünkre. Amikor a műsornak vége lett s a beszélgetők csoportok­ba verődve még mindig szívesen beszélgettek és ujabbnál­­ujabb szempontokat hoztak fel, az volt az érzésünk, hogy hasznosan töltöttük el ezt az estét. Nagy is a reményünk s nagy a bizakodásunk is, hogy ezeket az esti beszélgetéseket nemcsak mi hívogatjuk össze időközönként, de a jó példán okulva, ez egyszer követve egymást, szerte a nagyvilágban szétszórt magyarok is. NYUGTALANÍTÓ JELENSÉGEK SPANYOLORSZÁGBAN Mint lapunk korábbi számaiban már jeleztük, Spanyol­­országban az egyetemi ifjúság és más ifjúsági csoportok sú­lyos tüntetéseket rendeztek “Le Angliával” “Gibraltárt vissza” és egyéb jelszavak alatt. Január 22-én az ifjúság az angol követség előtt tüntetett, köveket dobáltak és néhány angol turistát megsebesítettek. Mint tudjuk, a falangista rendőrség a tüntetéseket erőszakkal feloszlatta, mire a tö­meg dühe a rendőrök és a falangista párt egyes vezetői el­len fordult. Granadaban az egyetemi hallgatók betörték azj angol konzulátus összes ablakait, majd az épületre felhúz­ták a spanyol zászlót. Malagaban és Sevillában narancszá­porral ostromolták meg az angol épületeket. A tüntetések ki­fejezett célja az volt, hogy az angol királynő gibraltári láto­gatását megakadályozzák. Az angol kormány és az angol sajtó fölényes gúnnyal in­tézi el a spanyolok fenyegetőzéseit, s emlékeztetnek arra, hogy 1782-ben volt utoljára spanyol hadihajó Gibraltár vi­zein, azóta soha. De fenyegetőleg lépnek fel a spanyolok Franciaország­gal szemben is. Az északafrikai Marokko tudvalevőleg rész­ben Franciaország, részben Spanyolország birtoka, mindkét állam részéről egy alárendelt szerepet játszó szultán van ki­rendelve az arab lakosság kormányzására. Legutóbb a fran­cia kormány elmozdította a pán-arab érzelmű marokkói szultánt, s helyette fi’anciabarát szultánt nevezett ki- Nem­sokkal később Garcia Valino tábornok, Spanyol-Marokkó ka­tonai parancsnoka Tetuanban beszédet mondott, amely sze­rint a spanyolok az elmozdított francia-ellenes szultánt támo­gatják, “minden elképzelhető eszközzel.” Franciaország éle­sen tiltakozott a spanyol kormánynál, s most a marokkói helyzet rendkívül feszült. A sponyol mozgolódás igazi jelentősége abban rejlik, hogy éppen abban az időben következik be, amikor az ameri­kai légi- és tengeri támaszpontok épitése és felszerelése meg­kezdődik. Azt hisszük, nem tévedünk, ha a spanyol tünteté­sek mögött a kommunista intrikát keressük, amelynek érde­ke, hogy a világ bármely részén ellentétek keletkezzenek az angol, francia és az amerikai érdekek között. 3?SB;Í Í-SBÍ' :#SB< SSB*; >SB< .»SBS FIGYELEM DELHI ÉS KÖRNYÉKE ! I 1 Ha uj vagy használt Chrysler, Plymouth vagy Fargo i p* $ autót akar vásárolni, úgy keresse fel Delhiben A. GEHRING AND SONS | $ autógarázsát és autó-szaküzletét, 37 James Street f * . , 8 ^Mindenféle autók, traktorok javítását a már előnyösen;! § ismert Bartha Béla irányításával végezzük. §5 MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? Rózsa László clevelandi ma­gyar műsorát hallhatja a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. Takarékoskodj, hogy előbbre juss! Egy uj országban való érvényesülésnek szinte elő­feltétele, hogy pénzzavarban ne szenvedjünk. S ahogy a lehetőségek utunkba akadnak, mennyivel könnyebb valóraváltásuk, ha megfelelő összeg áll rendelkezésünk­re. Hogy pedig ebben hiba ne legyen, az egyik legcél­ravezetőbb mód a Canadian Bank of Commerce-nél nyi­tott takarékbetét. Pénzünk biztonságban, míg egyenle­günk kamatozik. S a takarékoskodás is szokásunkká válik. Keressük fel a legközelebbi fiókot, s még ma nyis­sunk takarékbetétet. The Canadian Bank of Commerce 640 KANADAI BANKFIÓK. LAPUNK NYOMDAVÁLLALATA A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN ! Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, röpiratok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. Címünk : 362 Bathurst St. Telefon : EM. 3-7678 A torontói CKFH rádióállo­más a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály-Cim: Hungarian Souvenir 11 Braenar Ave., Toronto. TANULJON ANGOLUL! Angol nyelvet kitűnően be­vált módszerrel, gyors ered­ménnyel tanít magyarul is be­szélő hölgy. Tel-: MO.-0624 HÁZASSÁG ÖZVEGYASSZONY, 55 éves, egy éve Kanadában, házas­ságra lépne józan, kiegyensú­lyozott lelkű FARMERREL. Italos, elkeseredett emberek kérem mellőzzenek. Levélválaszokat szívesked­jék ‘ÜGYES HÁZIASSZONY’ jeligére az alábbi címre kül­deni: Alex Tóth, 336 King St. Welland, Ont. FÉRJHEZ ADNÁM tisztvise­lőnő barátnőmet, komoly gon­dolkodású intelligens 40-45 év közötti úriemberhez. Fénykép­pel ellátott leveleket a Kana­dai Magyarság kiadóhivatalá­ba “Jó feleség” jeligére ké­rek. GÉPLAKATOS, villanyszere­lő, 44 éves magyar ember sze­retné városi állását a FARM ÉLETTEL felcserélni. Min­denféle karbantartáshoz, sze­reléshez értek, s a földmun­kán kívül bármilyen munkát szívesen vállalok. Olyan far­mernél szeretnék elhelyezked­ni, aki nem elfogult az ujka­­nadásokkal szemben. Nőtlen, független ember vagyok, a legkiválóbb ajánlatokkal ren­delkezem, jelenleg is három éve egy állásban dolgozom. Levélválaszokat szíveskedjék “BÉKESZERETŐ OTTHON” jeligére az alábbi cimre kül­deni: Alex Tóth, 336 King St. Welland, Ont. Első Magyar Cipőszalon Niagara Fallson! Mérték után első osztályú cipőket készítek. Javításo­kat jutánvos áron vállalok- NAGY ISTVÁN 545 Erie Ave. — Niagara Falls, Ont. — aaaamaaaaaaaaaaaaawaaa Béla deák _______________Dal az idegen leányról sereg kifogást hozott fel. Kivel fog ő magyarul beszél­ni? És ki fogja megbírálni a magyar nótáit? Aztán meg különben is vegyem tudomásul, hogy ő egyedül az én kedvemért maradt Ujhelyben és ha éppen én hagyom ma­gára, értelmét veszti a továbbmaradása. Amikor már csaknem veszekedni kezdett, komolyan feltártam előtte a valót és azt is megmondtam, hogy az orvostól valósá­gos ultimátumot kaptam és kezet adtam rá, hogy leg­alább egy hétre a hegyek közé megyek. Ez aztán hatott és a zsörtölődéseiben is ellenállhatatlan leányzó lecsilla­podott. De csak akkor nyugodott meg egészen, amikor megtudta, hogy csak néhány kilométernyire, Füzérrad­­ványba megyek, ahol a gépkocsijával akár naponta is el­érhet, ha akar. Arra meg egyenesen felragyogott a szeme, amikor véletlenül elkottyantottam, hogy ott esetleg pisztrángozni is lehet, mert vannak arra sebesfolyásu, kristálytiszta hegyipatakok. így már a csomagolásnál is segített, de mégis úgy búcsúzott, mintha legalább is a Tüzföldre készülődtem volna. Megállapodtunk, hogy szombaton már délben utánam jön, aztán beültem a bérkocsiba- A lakáskulcsot szükség­telen volt visszahagyni számára, mert a sásodpéldány úgy is állandóan nála volt. —Aztán vigyázz magadra! — kiáltotta még be a ko­csiba fátyolos hangon és addig integetett kis fehér kesz­kenőjével, míg a legközelebbi utkanyar el nem fedte sze­mem elől karcsú, kecses integető alakját. Radványban a Károlyi grófok mesésen berendezett kastély szállójában szálltam meg. Szép napos szobát kaptam fürdőszobával. A kis asztalkán mindjárt felállí­tottam a kölcsönkért táskairógépet és boldogan sóhaj­tottam fel arra a gondolatra, hogy itt majd végre beho­zom azt a rengeteg elmaradt munkát, amit Neu állandó jelenléte okozott. Mindenekelőtt eleget akartam tenni az A KANADAI ANYÁK TUDJÁK MIT TEGYENEK A GYEREKEK MEGHQLÉSEELLEN Érzékeny gyerektorkok kü-' gyerek-torkot s légcsövet el­­lönleges kezelésre szorulnak, záró nyálas lerakódás feloldó­mikor köhögés, meghűlés tá- dik. JACK and JILL Kanada mad rájuk. Ez az oka, hogy legjobb köhögés és meghűlés JACK and JILL Köhögései- elleni orvossága a gyerekek­­leni Szirup a kanadai anyák nek. A JACK and JILL-t Ka­­s a kanadai gyerekek legked- nada legjobban menő köhö­­veltebb gyógyszere. géselleni felnőtt gyógyszere JACK and JILL Köhögés- gyártója, a Buckley’s Mixtu­­elleni szirup gyors megenyhű- re előállítói hozzák forgalom­lést hoz. Simogató érintése ba. Kapható minden gyógy­­következtében az érzékeny szertárban. A GYEREK ELSŐ PRÜSZKÖLÉSÉRE, TÜSSZENTÉSÉRE A GYEREKEK SAJÁT KÖHÖGÉSELLENI SZIRUPJA. COUGH SYRUP i VITAMIN C-VEL FELERŐSÍTVE MINDENÜTT 50o — 99 — — 96

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom