Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1954-02-06 / 6. szám
1954 február 6 C KANADAI MAGYARSÁG SZABAD FÚROM SZÓT KÉREK! A London Free Press 1954 január 14 számában megjelent cikk az én megelőző nap elhangzott beszédemről, melyet a London Presbytery gyűlésen tartottam, sok zavarra és félreértésre adott okot. Szükségesnek tartom, hogy ebben a felmerült vitában néhány dolgot tisztázzak. A London Presbytery vezetősége arra kért, hogy az 1954 január 13-iki gyűlésükön beszédet tartsak: “A Protestáns Egyház és a Kommunizmus viszonya Magyarországon és Kanadában” cimen. Az előadás legnagyobb részében a magyarországi helyzetet és azokat a theologiai vitákat tárgyaltam, melyek az egyház és állam uj viszonya kapcsán felmerültek. A beszéd záró részében megemlékeztem röviden a kanadai helyzetről. A kanadai kérdésben arra igyekeztem rámutatni, hogy miként lehetne megtalálni a módját annak, hogy egyháztól elidegenedett baloldali testvéreink megtalálják az egyházhoz vezető utat és ott az egyháztagoktól barátságos keresztyéni fogadtatásban részesüljenek. Másképen szólva, miként lehetne őket gyülekezeteinkbe, mint egyenlő rangú és jogú egyháztagokat felvenni. Beszédem során kifejtettem, hogy a kanadai magyarok között létező úgynevezett kommunizmus tulajdonképpen nem egy politikai fogalom és semmi köze sincs az Európában gyakorolt kommunizmushoz. Elmondottam, hogy tudomásom szerint ez egy vallási dolog, mely az óhazában elszenvedett jogtalanságokból és a depresszió éveiben átélt keserűi emlékekből táplálkozik. Éppen azért, mert ez egy vallásos ügy, ezt csak egy igaz vallással, a helyesen megfogalmazott keresztyén hittel és ismerettel lehet orvosolni. Abban áll az egyház, de egyáltalán a nevelés nagy feladata, hogy ezt a keresztyén hitet és ismeretet minél érthetőbben helyezze szembe a téves vallással. Ezekkel a megállapításokkal senkit sem kívántam megvádolni, sem megsérteni, hanem a keresztyén hitnek a terj^i-1 dését elősegíteni. Régi és uj kanadások viszonyáról, mint a-1 hogy azt némelyek felhozták, egyáltalán nem történt semmi említés. Az előadás folyamán zárójelben megemlítettem, hogy azoknak aránya, kik ma a túlsó táborba tartoznak és igy az egyház munkájától szándékosan távolmaradnak, véleményem szerint mintegy 20 százalékot tesz ki. Ez volt az a pont, melyet az előadást végighallgató riporter — kinek jelenlétéről nem volt tudomásom — a bészéd összefüggéséből kiragadott és amelynek alapján egy szenzációt keltő cikket irt. A reporter egy kerek számot is formált cikkének címéül, melyről egy általán nem is tettem említést. Ezt a kerek számot későbbi újságcikkek még megtolodtták és igy valószínű azóta is állandó növekedésben van. Ez az említett 20 százalék valóban az a kérdés, mely felett megoszlanak a vélemények. Hangsúlyozom, hogy e százalékarány megállapítása nem volt az én beszédem lényege. Ennek megállapítását nem is tartottam feladatomnak, mert nem állnának pontos statisztikák rendelkezésemre. Miután ! én ezt nem is a nyilvánosságnak szántam, hanem mint magán véleményt közöltem, ezennel azt visszavonom és mindenkinek , a saját lelkiismeretére bízom annak eldöntését, hogy hová tartozik-Hálás köszönetemet fejezem ki azoknak, kik beszédem igazi lényegét és őszinte keresztyéni szándékát megértették. Elsősorban teszem ezt a London Presbytery, továbbá a London-Mt. Brydgesi gyülekezet tagjainak. A gyülekezet megértését láttam megnyilatkozni abban is, hogy a január 24-én tartott gyűlésünkön a parochia megvételéhez még hiányzó $600-t tiz perc leforgása alatt összeadtak. A SZERVEZETT MUNKÁSSÁG HARCA AZ EMBERI JOGOKÉRT Az amerikai két legnagyobb munkásszervezet vezetője nyilatkozott újabban az emberi jogok érdekében folytatott harcokról. George Meaney, az American Federation of Labor (A.F. of L.) elnöke szerint: “A munkásmozgalmak résztvevői keserves tapasztalatok árán tanulták meg, hogy az emberi jogokért vívott harcokat nem- lehet üres szavakkal győzelemre vezetni. Kemény munkára, állandó éberségre van szükség a megkülönböztetések újabb meg újabb formái ellen és szilárd elhatározásra, hogy magunk is gyakoroljuk azt, amit prédikálunk- Büszke vagyok arra, hogy az American Federation of Labor hetven év óta az elsők között küzd az emberi jogok érvényesüléséért és még büszkébb vagyok teljesítményeikre, a testvériség eszméjének terjesztése és a köreinkben még fel-felburjánzó elfogultság kigyomlálása körül. Szakszervezeteink megnyitották kapuikat olyan munkástestvéreink előtt is, akikkel szemben úgy a vállalatok, mint a munkások megkülönböztetést gyakoroltak még nem is olyan régen. Felismerték azt is, hogy a fajok elválasztása is a türelmetlenség megnyilvánulása. Sok községben a munkásszervezetek helyi közgyűlései voltak az első olyan összejövetelek, ahol elejtették a fajok elkülönítésének szégyenteljes gyakorlatát.” “Nem akarom azt állítani, hogy az American Federation of Labor már tökéletesen elérte a kitűzött célt; tudjuk, hogy még saját köreinkben is van tenni valónk, még inkább az egész ország területén. De ami, az American Fedecation of Labor vezetői, nem nyugszunk addig, amig minden egyes tagunk — fajára, vallására, színére és nemzetiségére való tekintet nélkül, egyenlő jogokat nyert el a többiekkel, úgy az alkalmaztatásban, mint minden egyéb tekintetben.” “Az A. F. of L. megalkuvás nélkül követeli az erre irányuló törvényjavaslatok beiktatását, úgy helyi, mint állami és szövetségi viszonylatban. Együttműködünk minden olyaa liberális megmozdulással, amely a közoktatás, a lakásügyek, a közegészségügyek és a jóléti intézmények terén ugyanilyen elveket vall.” Walter P. Reuter, a Congress of Industrial Organizations (CIO) és az automobil-, repülőgép- és mezőgazdasági gépgyárak munkásainak elnöke, (UAW), hangsúlyozta, hogy a CIO és az UAW egy-egy bizottságot küldött ki a türelmetlenség kiirtására és a polgári jogok érvényesítésére, valamint az alkalmaztatások körüli egyenlő elbírálás érdekében. “Ezeket a bizottságokat az a meggyőződés hívta életre, hogy a demokrácia halálra van ítélve, ha csak szavakra támaszkodhatik. Egyetlen szónoklatra sincs szükség, ha keresztülvisszük az akciókat, amelyeket e bizottságaink követelnek. Szüksége van-e a hadviseltnek lakásra?, az üldözöttnek menedékre ? — Építsük fel a házakat, teremtsük meg a munkaalkalmakat, ajánljuk fel a menedéket! Az amerikai életforma dicsőítése helyett, állapítsuk meg, mi a nemzet szükséglete lakásokban, munkaalkalmakban, közegészségügyi követelményekben, társadalmi biztonság tekintetében; szegezzük le mennyivel maradtunk adósok a szükségletek kielégítésében, azután pedig fizessük ki az adósságot! A CIO és az UAW kereti között megtanultuk, hogy a testvériség eszméjének diadaláért époly fáradhatatlanul kell dolgoznunk, mint a szakszervezetek elismeréséért küzdöttünk. A szakszervezet a testvériség eszméjével áll és bukik és a kollektiv szerződésekért vívott százéves küzdelmünk eredményei sem ment hetik meg a munkásságot, ha türelmetlenség és előítélet választja el egyik embert a másiktól. INNEN-ONNAN NÉGY ÉVES AZ INDIAI KÖZTÁRSASÁG Most van négy éve, hogy India végleg kivált az angol birodalomból és független demakratikus köztársasággá alakult át. Az évfordulót hatalmas ünnepségekkel és katonai felvonulásokkal ünnepelték meg. Két és fél órán át több mint egy millió ember vonult el New Delhiben, az indiai köztársaság fővárosában Rajendra Prasad elnök és Pandit Nehru miniszterelnök előtt. India több mint négyezer éve áll fenn. Csodás gazdagságú épületei, fantasztikus képzőművészete, hatalmas irodalma volt már akkor, amikor Európa legnagyobb részét lakatlan őserdők borították és még az ógörögök sem ismerték az írást. De ezalatt a négyezer év alatt nem történt annyi Indiában, mint a most eltelt négy év alatt. Sokezer öntözőcsatorna, sokezer kórház, sokszáz modem gyár, sokszáz vizierőmű épült és az ókori kasztrendszer eltörlése felé is hatalmas lépések történtek. Most kezd megérni az a kultúra; amelyet az angol katonák fegyverei és az angol kereskedők ötletessége száz évvel ezelőtt kezdett importálni az indiai félszigetre- India politikai tekintélye is hatalmassá nőtt az elmúlt négy év alatt. Gandhi szellemét követve, India meg mutatja a világnak, hogy egy nagy nép fegyveres erő nélkül is képes megbecsülést és elismerést kivívni, ha a helyes úton jár.------------------------o------<----------------A TORONTÓI HÁZBÉREK KÉRDÉSE HOGYAN GYŐZIK LE Elnézést kérek azoktól, kik beszédemet nem hallották és igy annak igazi értelmét félreértették. A megrovásokat pedig, melyekkel engem a London Free Press cikke alapján illettek, keresztyéni alázattal viselem. Dr. Havadtőy Sándor. ni réteghez tartozik, mint a lakók, a kérdést kizárólag szociális alapon sem szabad vizsgálni. Az azonban bizonyos, hogy az átmenet nélküli bérfelszabaditás sok igazságtalanságnak lehet a forrása, különösen most, amikor a normális mértéket lényegesen meghaladó munkanélküliség is olyan súlyos gondot okoz annyi családnak.-----------------------------------o---------------------------------KOMCSIK VIGYÁZAT ! Egy külföldi születésű kommunistát, akit egy amerikai hajón deportáltak, a 33 számú kabinban helyezték el. Két nappal később a hajóorvos kijelentette, hogy a 23 számú kabin utasa öngyilkosságot követett el és hátrahagyott levelében azt kérte, hogy a tengeren temessék el- Egy órával később az egyik tengerész jelentette a kapitánynak, hogy eltemették a 33 számú kabin utasát. —Maga hülye, a 23-as kabin emberét kellett volna ejtemetni. A 33-asban lévő kommunista volt és élt. Nem tiltakozott? —Dehogynem, uram — mondotta a tengerész —, de hiszen ismeri ezeket a kommunistákat, egy szavukat sem lehet elhinni. JWWWWJWSSSSSSSMVJWJWJWWV* AMERIKA TÖRTÉNELMÉBŐL Március 1-vel megszűnik Torontóban a kötött bérek rendszere. A törvényhatósági közgyűlésen már néhány hete vita folyik arról, hogy milyen átmeneti intézkedéssel hidalják át a hatóságilag ellenőrzött bérek rendszere és a tiszta kereslet-kínálatra alapított bérek rendszere közötti űrt. Lampert polgármester a tiszta szabad bérrendszer mellett van és még a maradványát sem óhajtja semmiféle bérellenőrzésnek. Kérdéses azonban, hogy a ! közgyűlésen megvan-e a többsége ebben az [ügyben? Számos városatya terjesztett elő különféle javaslatokat, de a közgyűlés egyiket sem fogadta el. Az ügyet most áttették a Board of Control-hoz, amely két héten belül fog javaslatot tenni a közgyűlésnek. Kétségtelen, hogy az ideális helyzet a szabad bérek rendszere volna. Ez azonban csak akkor eredményezheti a helyes és méltányos bérek kialakulását, ha nincsen lakáshiány. Másrészről azonban á kötött bérek rendszere gyakran rendkívül méltánytalan a háztulajdonosra nézve, aki a háború alatt megállapított alacsony bérek miatt gyakran a fenntartási költséget sem képes a lakóitól behozni. Minthogy a háztulajdonosok túlnyomó része ugyanahhoz a társadalmi és vagyo-A PÁRISI BÉKE JÓVÁHAGYÁSA (1784 január 14)--------o-------A párisi békét, amely az amerikai forradalom végét jelenti, az amerikai és angol megbízottak 1783-ban írták alá Párisban és néhány hónap múlva az amerikai kongressszus is ratifikálta. Ez a békeszerződés elismete az eredeti tizenhárom gyarmat függetlenségét és megállapította az újonnan alakult köztársaság földrajzi határait. Az Alegheny Hegyek és a Mississippi folyam közti területet kapták meg a gyarmatok, az utóbbi az uj ország nyugati határát szabván meg. Az északi határ nagyjában véve a mainak felel meg, bár később egyes kisebb szakaszok vita tárgyát képezték. A Floridától elválasztó déli határok felett is voltak vitáik, de már nem Angliával, hanem Spanyolországgal, mert Anglia Floridát visszaadta Spanyolországnak, nem sokkal a párisi béke aláírása után- Az Egyesült Államok halászati jogokat is szedett az északatlanti vizeken, a kanadai partok mentén. A Mississippi folyamon mindkét nemzet szabadon hajózhatott. A békeszerződésnek Amerikára nézve előnyös pontjait az amerikai megbízottak John Adamsnak és Benjámin Franklinnak, energiájának köszönhettük, John Jay-nek, El kell azonban ismerni a forradalom utáni Anglia liberális kormányának jóindulatát is. J GYORSAN A MEGHŰLÉST A KANADAIAK Tegyen úgy, mint sokezer kanadai. Vegyen be Buckley-féle Cinnamated Capsule-t. (fahéjjas tabletta.) Ezek a pirulák kitüszögtetik a megfázást, mielőtt erőre kaphatna. így a fájdalmakat azonnal megenyhitik, de további behatásuk folytán csökken a lázas-hideg-rázásos közérzet, a tüsszögés és prüszkölés megszűnik. Ugyanakkor pedig testileg s lelkileg egyaránt vidámságra hangolnak, s nem szűnnek meg a meghűlés és hidegrázás elleni harcunk I mindenegyes szakaszában sejgitségünkre sietni. Buckley’s Cinnamated Capsules négyféle hatása annyira hathatós s biztos, hogy Kanada legkeresettebb meghűléselleni tablettái lettek. Ne szenvedjünk tehát- Vegyünk még ma Buckley’s Cinnamated Capsules-t. 12 tabletta: 35c. Nagy, családi, 30 tablettás: 79c. BUGKIEY’S Béla deák Dal az idegen ldányról nak végéhez közeledett. Akkor már ilyen megjegyzései voltak.-—Tudod te azt, hogy milyen klasszikusak a ti gyakori tó-, műveltető- és ható igéitek ? A nyugati nyelvek mind egyike csak körülményes és kínos körülírással tudja kifejezni azt, amit ti, magyarok oly nagyszerűen egyetlen szóval mondotok meg-Egy másik alkalommal ezt mondta: A magyar nyelv a legszebben fejlett és legönállóbb nyelvek egyike. A legfelsőbb iskola fogalmának jelölésére kivétel nélkül minden nyelv a latin “universitas” szóból származtatja a maga megfelelő kifejezését. Az angol azt mondja “university”, a francia “Tuniv-ersité”nek nevezi, mig a német az “Universität” kifejezést , használja. Ugyanígy van ez a mi nyelvünkön is és —bár pontosan nem tudom — de meg vagyok győződve róla, hogy az olasz, a spanyol, meg a portugál is a maga variációjában ugyanezt a kifejezést használja. A magyar ebben is önálló. Tökéletesen eredeti és egyetlen már nyelvhez sem hasonlítható, mert az “universitas” fogalmát az “egyetem” szóval megkapóan, de tökéletesen és szabatosan a maga pompázó nemzeti színeibe öltözteti. Látszott rajta, hogy a nyelvtanulás benső örömet okoz neki. Büszkébb volt a magyar nyelvre, mint bármelyik magyar nyelv- és irodalomtanár, amikor felfedezte, hogy ez a szép kifejezésekben oly gazdag nyelv a fiatalabb nő testvér fogalmának jelölésére egészen más kifejezést használ, mint az idősebb nővér megjelölésére. Valósággal tombolt a lelkesedéstől, amikor megértette a “húg” és a “néne”, az “öcs” és a “báty”, a “testvér” és “fivér” kifejezések mély értelmű összefüggéseit. —Hát ez igazán nagyszerű! — tört ki lelkendezve — Ezt a kedves és vonzó megkülönböztetést a többi nyelvek megint csak nem ismerik. Mindegyik csupán fiatalabb Béla deák Dal az idegen leányról nővért, vagy fivért ismer. Ezért az egyért volna érdemes valamelyik magyar családba beleszületni; El tudom képzelni, mily kedves, mily derűs, mily patriarchális lehet egy magyar család élete. Milyen bájos lehet az, ha valakit “édes hugom”-nak szólítanak. Ezek után már azon sem csodálkoztam volna, ha egy szép napon azt a felfedezést teszem valamelyik újságban, hogy Neu Lehmann, a tudományos Akadémián, vagy a rádión magyar nyelvű előadást, tart a magyar nyelv fejlődésének egyes korszakairól-Csak egyet értett meg nehezen s ez az “édesanya” fogalma volt. —Nem értem a száj izek egyikének összekapcsolását az anyával. — mondta zavartan — Kényeztetés akar ez lenni, vagy csak átöröklött rossz szokás, amit már nem tudtok levetkőzni? Örültem ennek a kérdésnek és boldogan magyaráztam. —Egyik sem. Rossz malomban őrölsz. Távolról sem kényeztetés. Nem az angol “mummy” és nem a német “Muti”. A kényeztetésre is több kifejezésünk van, mint a többi nyelvnek, de ez nem az. Ez olyasvalami, amiben benne van az egész magyar nép lelke, amely minden álszenteskedéstől mentes szemérmes és mélyen vallásos. Az “édesanya” többet jelent az egyszerű “anyá”-nál. Méltóságot, szépséget, szelídséget és alázatot is kifejez. Mindazt, amilyennek mi az anyánkat látjuk. Amilyen a szent Szűz is volt. Külföldiek közül csak kivételes emberek érezhették ezt az érzést. Olyanok, mint Schubert, vagy Gounot, akik gyönyörű “Ave Maria”-ikat komponálták- Nálunk az egész nemzet érzi, hiszen az anyját minden magyar “édesanyám”-nak szólítja. Komoly dolog ez nagyon. Édesanyának lenni fennkölt érzés kell, hogy legyen, mert az édesanyaság rangadást jelent. Benne van CINNAMATED CAPSULES — 93 — — 94 —
