Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1954-06-26 / 26. szám
KANADAI MAGYARSÁG 2 1954 junius 26 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. Laptula jdonos-f őszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ h Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Telefon: EM. 3-7678. KANADAI NOTESZ VITÉZ TASNADI KOVÁCS ALADÁR ALTÁBORNAGY "ÁPÁK-NAPI" MEGEMLÉKEZÉSE AZ USA-BELI WJW RÁDIÓ MŰSORÁN Nemes lelkekből fakadt az a szép gondolat, amidőn az anyák- és apák napjának megünneplése egymás közelségébe jutott, hogy a szeretet meleg sugaraival aranyozzák be egymást-Az anyai elnéző gyöngédség és sok-sok szerető aggodalom összeölelkezík az apai szigorral, eréllyel és szeretettel. A gyermek az anya jóságos szemeiben keresi a szeretet melegítő sugarait, apjához serdülő korában kezd simulni és ébred tudatára annak, hogy apjában szerető irányitót, az élet utján biztos támaszt talál. Az apák mai napján, midőn visszatekintek a küzdelmes magyar életre, két nagy érzés él a lelkemben. Egyik, amit minden apa érez, kinek féltő szeretete kíséri gyermekeit az élet rögös utján, hogy mindig olyanoknak lássa, amilyeneknek apai szive büszke elgondolásban elkép zelte őket. * Ez az apai érzés Istentől kapott nagy ajándék, hála érte a Gondviselésnek; tisztelet minden küzdő édesapának. A másik apai érzés az, amit az öreg katona érez volt katonái iránt, kikkel együtt küzdött, szenvedett és kikért éppen úgy reszketett, mint saját gyermekeiért-Én kedves pozsonyi 13- honv. gyalogezredem katonái! egykori verseci gyalog századom, melyben a magyarral három nemzetiség élt meleg bajtársi közösségben. A szegedi honvéd kerület boldog békeidőbeli magyar katonái!... És máris nyomon követett bennünket az első világégés. Édesanyánk, a magyar Haza vérzett, apáink titokban, aggódva könnyeztek. Siró lélekkel, de repeső szívvel látnom kellett pozsonyi, csallóközi, győri, komáromi fiainkat lengyel földön, orosz mocsarakon át, mosolyogva, dicsőén rohanni a halálba-Láttam kemény télben honvéd fiainkat hűen őrtállni a Kárpátok ormain, hogy álljt parancsoljanak az orosz gőzhengemek. Kilenc Isonzó csatában láttam a magyar katonát, mindent felégető tűzben is helytállani. Emlékemben él egy pelyhedző bajuszu iker testvérpár; egymás mellett áldozták fel fiatal életüket pergőtűzben a Haza védelmében...- és ezer, meg ezer derék magyar hős. És láttam a gyulai honv. gyalogezred halálos áldozatát a Görz feletti Sabotin hegyen, a tüzpokolban. .. Felejthetetlen magyar fiaim, dicső emléketek örökké él bennem. Csak néhány fájó mondat, mögötte édesapák ezreinek hite, reménye, elfojtott könnye, gyásza, nem lankadó akarata és büszkesége tündöklik fel. Büszkesége, mert az apák öregedő kezeiből a fiákból lett apák vették és viszik át a tépett magyar zászlót! Ez a zászló a magyar családok és nemzedékek nagy nemzeti közösségének szent szimbóluma volt és marad mindenkor! A Nyugathoz menekülés a mi sorsverte nemzetünk életében kényszerű, fájó ismétlődés. Ha csak családom történetére emlékezem is-Egyik nagyapám Kossuth apánknak volt messze idegenbe követője. 1849-ben, mikor az orosz ármádia szülővárosomat, Losoncot — melyet maroknyi honvéd huszár védett — porig égette, a családok akkor is kétségbeesve menekülni kényszerültek. Édesapám, mint 9 éves gyermek a menekülők között voltígy kellett 9 évvel ezelőtt nekünk is menekülni ismét az orosz elől, dacára az ifjú apák és fiuk hősi küzdelmének és áldozatának, ősz fejjel, öregedő szívvel, de Isten ajándékozta erővel és egy szebb jövő reményével. Elbírtuk a nélkülözést, a sok keserűséget, megaláztatást s még azt is hallanom kellett, a hosszú háborút megjárt öreg katonának, mikor egyik fiamat kérdőre vonták, hogy miért harcolt az orosz ellen... Hazánknak immár egy hoszszu évszázad óta legveszedelmesebb ellensége ellen?... A feleletet megadja Világostól kezdve annyi megrázó történelem, ma pedig Korea, Indokína is. Ma már a francia, amerikai és sok más anya és apa fájó könnyein át megérti a magyar anyák és apák gyötrelmeit. “. . -Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. . •!” Köszönöm kedves Rózsa László barátom, hogy alkalmat nyújtottál számomra, hogy az apák napján lelkemből szólhassak az igaz magyar apákhoz. Egyben köszönöm neked számtalan hálás magyar hived nevében is, hogy minden magyar ügynek oly lelkes hirdetője vagy ezen a szabadföldön. FA-USZTATÁS------------o------------ 1 ’ ■ i Jacques Cartier “A hit folyamáénak nevezte a québeci St- Maurice folyót, amelynek medencéje a világ legnagyobb újságpapír termelő területe. Éppen most fejeződött be a pépnek való fa évi leszállítása az erdőből a folyón a völgyben levő 7 papírgyárba. A folyó 16.000 négyzet mérföldet kitevő vízgyűjtő medencéjében van Kanada leggazdagabb luc és balzsamfenyő erdeinek tekintélyes része. A St. Maurice erdeiből termelt évi újságpapír a becslések szerint 5 láb széles és 8 millió mérföld hosszú csíkot tenne kií A gyárak évi 3 millió tonna papírt termelnek, ami az egész kanadai termelés egy ötödé és a 7 gyár közül 6 annyit tudna termelni, mint az Egyesült Államok egész újságpapír termelése. A papírgyártás mellett a folyó völgye hasznos elektromos erőforrás is- Hat nagy gát van a folyón s ezek turbinái 1,500.000 lóerő energiát fejlesztenek. A papírgyárak felhasználják ennek az energiának egy-harmadát, a többi más ipartelepek és magánháztartások között oszlik meg. A folyó állandó folyásának biztosítására mesterséges víztartályt készítettek 375 négyzetmérföld területen. Közgazdászok tanumányozták a papir-pép völgyben való előállítását és kiderült, hogy a fatörzseket leggazdaságosabban viziuton lehet szállítani (sok esetben több mint 300 mérföldes utat tesznek meg ilyen módon). Több mint 50.000 teher vaggónra volna szükség a pép számára való fatörzsek szállításához. A viziuton való szállítással a papírgyárak évi 2 millió dollárt takarítanak meg-A fatörzseket úgy szállítják át a sok kis tóból a St. Maurice medrébe, hogy gépi mozgatóerő helyett érdekes módon a szelet használják erre a célra. A közelmúltban még hatalmas tutajokat ácsoltak össze a fatörzsekből és átvontatták őket a tavak mozdulatlan vizein. Most a tutajokat áthúzzák az öblök torkolatán, hogy az öböl mozdulatlan vizében meg ne állapodjanak, s azután a szél lassan, de biztosan a folyó felé sodorja a lassan szánkázó fatönköket. A fatörzsek egy részét a folyó felső vidékéről, a James Bay közeléből szállítják.------------------------o----------------------A tartományi kormánynak az a szándéka, hogy ha lehetséges még csökkentse ebben az északi vadonban a jelenleg sem sok turista szállók, valamint magán-nyaralók és kabinok számát. A mező és erdőgazdasági minisztérium szakértőinek vezetésével, amenynyire csak lehetséges vissza akarják állítani Algonquin Parkban az az eredeti állapotot, amely a múlt században végrehajtott erdőkitermelés előtt állott fenn. Következéskép az idén először nem adtak engedélyt magánszemélyeknek 21 évi bérletre száló szálló és nyaraló építésére és egyik turistaszálló bérletét visszavonták. Ugyanakkor, hogy védjék az erdőséget a tüztől és a tavakat a telhetetlen halászoktól, fenntartják, sőt szaporítják a földi és légi őrjáratokat. NOVA SCOTIA-I "HANGA" A történelmi Point Pleasant Park közepén, Halifaxban, Nova Scotia tartományban, van egy nagy tisztás, amelyet lila hanga szőnyeg borit. Történészek szerint, amikor a hires skót “Black Watch” ezred Halifaxba jött 1854- ben, hogy innen a krimi háborúba induljon, a skót felvidékről érkezvén, olyan szalmazsákokat hozott magával, amelyek hangával voltak megtömve. A kiszórt hanga egy része azután gyökeret vert és virágzani kezdett. A virágszőnyeg kellemes látványt nyújt augusztus havában. "ÉRDEMES MEGVÉDENI" AZ EMBERI JOGOKAT SZIGORÍTJÁK A FELÜGYELETET TURISTA PARKBAN A bíróságok az emberi jogok és az emberi szabadság jelképei kell legyenek. Ez a jelkép ma paródiává vált a világ sok részében. Jogtalan letartóztatás.. . lelki és testi kínzás által kikényszeritett vallomás. •. vád nélküli ítélet, mindezek nemzedékünkben már kétszer majdnem általános győzelmet arattak. Itteni életmódunk szerint az esküdtszék előtti igazságos tárgyalás és egyéni jogaink védelme legdrágább értékeink közé tartozik. Kötelességünk, hogy állandóan éberek legyünk. . . mert az emberi jogokat érdemes védeni! HUMOR Két nyakkendő beszélgetése: — Gondolta volna csíkos szomszéd, hogy itt fogunk megöregedni? — Én gondoltam volna, csak a kecskeméti kereskedelmi vállalat nem, különben nem küldene Kerekegyházára évente 300 csíkos nyakkendőt, amikor a faluban három ember •visel ilyet. KANADÁBAN VALÓBAN ÉLVEZZÜK A VALLÁSSZABADSÁGOT Az utóbbi években Kanadában példátlan az ipari és kereskedelmi fejlődés, de van egy területe az országnak, ahol a felügyelő kormányzat szigorú elhatározással küzd mindkét fejlődés ellen. Ez a terület a Torontótól 150 mérföldre északra elterülő, 3000 négyzetmérföld nagyságú Algonquin park-444444444444444444444444444444444444 X * 4 4 4 4 4 4 4 4* 4 4 4 4 4 4* 4* 4* 4 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4 4* 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4> MINDEN KANADAI HIHET BÁRMILYEN VALLÁSI TANT, AMIT AKAR, ÁLLAMI VAGY SZEMÉLYI BE-i'^ {•]' l I? Afl ATKOZÁS NÉLKÜL. A VALLÁS SZABADSÁGA f EGYIKE A LEGFONTOSABB JOGOKNAK, AMELYEKET KANADÁBAN ÉLVEZÜNK. LEGYÜNK ŐSZINTÉN HÁLÁSAK EZÉRT A MEGFIZETHETETLEN ELŐJOGÉRT ! O’KEEFE’S BREWING COMPANY LIMITED 4 4 4 4 4 % 4 4* 4 4* 4* 4* X 4 4* 4* 4 4* 4* 4'4 4 4 4* 4» 4 4 4 4* 4 4 4» 4* 4* 4 4 4 4<4 <4 <4 <4 X X ♦ 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 X 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 mit írnak mások? A “New Yorsky Dennik” c. lap “Fordított Erkölcs” címmel megjelent cikkéből vesszük a következőket: “A cseh katolikusok Chicagóban megjelenő “Narod” c. lapja az utolsó időben gyakran támadja a csehszlovák száműzetés egy részét. Az amerikai nemzettársaink ezen részének érdeklődését csak üdvözölni kellene, de úgy hisszük, hogy helyénvaló volna egy kis tárgyilagosság és tisztesség. A “Narod” leplezetlenül örvend azon, hogy a csehszlovák emigráció egyes tényezőit (Kipka, Zenki, Ferjencik, Lettrich) a szenátus bizottsága már kihallgatta, vagy ki fogja hallgatni. Szabad országban vagyunk, mindenkinek joga van véleményt alkotni. Ami azonban bennünket érdekel az az, hogy ma Csehszlovákia és Magyarország kb. egyforma helyzetben vannak, — talán azzal a különbséggel, hogy Csehszlovákia a kommunista rohamnak tovább állt ellen. — Azok a politikai tényezők, akik sokat kockáztattak, hogy a kommunisták támadásainak ellentálljanak és amikor az tovább már nem ment a külföldre menekültek — máskülönben életükkel lakoltak volna ezért, de legalább is bebörtönzéssel. — Hogy az ellenállást megfelelően hajtották-e végre vagy hibákkal, bizonyára lehet felette vitatkozni, de azt magyarázni, hogy Zenki áruló, vagy az volt és ugyanazon cikkben közzétenni Varga Béla fényképét azzal, hogy még Magyarországon a képviselőház elnöke volt és elmenekült amikor rájött, hogy a kommunistákkal szemben elveszti a játszmát — s esetleg életével lakói — hogy ez az esperes, aki később menekült, mint a gyűlölt Zenki — a magyar kormány vezetője az exiliumban, igazán fordított erkölcs.” így szól a cikk bennünket közelebbről érdeklő része. A New Yorsky Dennik tulajdonosa egyben szellemi vezetője Papanek János, aki mint a Sz. Cs. T. végrehajtóbizottságának tagja szintén a F. E.-tól kapja a járandóságát. Ez azonban nem zavarja őt abban, hogy ilyeneket közöljön a lapjában az M. N. B. nevű testvérszervezet és annak elnöke ellen. A lap főmunkatársa Valusek a F. E. igazgatósága felettes szervének a Crusade for Freedomnak egyik főembere. Papanek volt az, aki Csehszlovákiát még az 1948 évi februári kormányváltozás után is képviselte az E. N. Sz.-nél és aki megakadályozta, hogy tárgyalják Mindszenty József hercegprímásnak a felvidéki magyarság 1946 évi borzalmas deportálása ügyében beadott távirati panaszát. Nem meglepő, hogy most Ripkáék védelmében a magyarságot és Varga Bélát támadja- A fizetett csatlósok egymás között kezdenek veszekedni és jelét adni, hogy a zsiványbecsület is gyenge lábon áll közöttük. A cikknek nyilvánvaló célzata a kenyéradó F .E. felé irányul, hogy ha nem intézi el Zenki és Ripka ügyét, akkor ők nem kímélik a F. E- másik kedvencét, Varga Bélát. Még annak a cirkusznak is a tanúi lehetünk, hogy a F. E. egyik vállalatának tagjai vádolják a kommunistákkal való kollaborálással a másik testvérvállalat vezetőit a szenátusi bizottság előtt. A new-yorki M. N. B.-nak meg van a külügyi osztálya és feltételezzük, hogy az figyelemmel kiséri az utódállamok nyelvén megjelenő sajtót és igy erről a cikkről is tudomást szerzett, mert a jólértesültség az egyik alapja a jó külügyi politikának. Fel kell tehát tételeznünk, hogy a cikkről és annak tartalmáról az M. N- B. külügyi osztálya tudomást szerzett és a végrehajtóbizottság tagjaival is közölte. Tény azonban, hogy a cikkünk Írásáig nincs tudomásunk arról, hogy az M. N. B. vagy Varga Béla részéről levél vagy tiltakozás érkezett volna ebben a tárgyban a két szervezet felettes gazdájához a F. E.-hoz. A hallgatást bárki könnyen beismerésnek tekintheti. Minden esetre érdekes volna megtudni, hogy vájjon a cikk a F. E. előzetes tudtával vagy beleegyezésével jelent-e meg. Feltűnő, hogy a F. E. sem adott ki semmiféle cáfolatot a cikkel kapcsolatban és nem tudunk arról, hogy Valusekre vagy Papanekre vonatkozóan a cikk megjelenése valamilyen következménnyel járt volna. A F. E. szervezeténél nem fordulhat elő elő, hogy ilyen cikkről a vezetősége ne tudjon. Ismerve a F. E. azon buzgalmát, hogy Csehszlovákiát és a kis entente-t a jövő számára megmentse, könnyen elképzelhető, hogy kedvenc Csehszlovákiája védelmében magyar csatlósait és alkalmazottjait áldozatul adja. A csehszlovákok állítása hogy Magyarország kevésbbé állott ellent, mint ők, durva hamisítás. Magyarország 1945- 1 tői kezdve mind a mai napig orosz katonai megszállás alatt van és igy nem szabad ura akaratának. Csehszlovákiában azonban 1945 december óta egyetlen orosz katona sincs és nem fegyveres nyomásra, hanem saját akaratából lett kommunista országgá. Úgy látszik azonban, hogy az M. N. B,nek sem külügye, sem végrehajtóbizottsága nem tartja szükségesnek a testvérvállalat lapjaiban megjelent rágalom vissza utasítását. Ellenmondás nélkül tűrik, hogy a magyarságot továbbra is háborithatatlanul rágalmazhassák azok, akik Magyarországra az utolsó 30 esztendőben annyi rágalmat összehoztak, hogy a magyarság máig sem tudta kimosni magát belőlük és szenvedi következményeit. Vagy az M. N. B. urainak érdeke talán, hogy a magyarság továbbra is kishitű maradjon, ne törődjön jövőjével, és a legfőbb magyar ügy nekik az, hogy továbbra is húzzák a F. E.-tól búsás javadalmukat azért, hogy mindent lenyelnek? (Kettős Járom alatt.) BUJDOSÓ LEXIKON A TRIANONI BÉKE ÉVFORDULÓJÁN .. Jól emlékezetünkbe véssük Lloyd George e szavait: “A trianoni szerződés elfogadásánál megtévesztések áldozata lettem.” Nicholson angol békedelegátus irataiban pedig elismeri, hogy a magyar ügy tárgyalásakor inkább elfogadták minden ellenőrzés nélkül a cseh, román és szerb adatokat, semhogy elkéssenek az ötórai teáról. Az a néhány tájékozott angol politikus, aki tudott ezekről a hallatlan felületességekről, a lordok házában tiltakozott a trianoni békeszerződés ellen. így James Briage v. miniszter, lord Sydenham, lord Newton, lord Montague. Asquith v. angol miniszterelnök többek közt kijelentette, hogy “a trianoni békeszerződés tévedések eredménye!” (ÉF.)
