Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-16 / 3. szám

Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in the Hungarian language Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa 4 évfolyam 3 szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1954 január 16 LÁTOGATÁS HORTHY MIKLOSHÁL A VILÁG HÚRUL Rekkenő hőség volt Maiquetiában, Caracas repülőterén, amikor elindultam európai kirándulásomra. Venezuelától bú­csúzva néhány óra múlva Puerto Ricóban vagyunk Édes kis szigetország. Este hétkor a Bermuda szigeteken sétálunk ke­veset és megyünk tovább. Órám szerint hajnali fél négykor virrad már- De ez természetes. Kelet felé repülünk, elébe megyünk a napnak. Ez az éjszakánk rövidebb lesz 5 órával a Caracas-Madrid közötti órakülönbséggel. Még mindenki al­szik. Gyönyörű nézni ilyenkor a természetet, amikor ébre­déskor kevergeti a színeket, rendezgeti a felhőket mintha napi programmot csinálna. Vörös sugárhirnökök jelzik, hogy a napimádók istene érkezik. Pár perc még és tündöklő a vi­lágosság. A bárányfelhők kékesszürke hálóingüket levetve hófehér menyasszonyi díszt öltenek. És ha véletlenül a gép ( beléjük kavarodik jól megráznak és mindenkit felébreszte­­tenek. Késő délelőtt az Azori szigeteken pihenünk meg. Tró­pusról jövet kopár és hideg. Európai szemmel Európából jö­vet romantikus és enyhének tűnik. Már fél 6 van, amikor meg látjuk Európa partjait. Csend lesz a gépen. Sokan a viszont­látástól, sokan az először való megpillantástól érzékenyednek el. A 650 méter magas Madridot napok alatt nagyon meg1 szerettük- Castellanoja olyan, mint a párisi Champs Elyseés,' az Av. Jósé Antonioj a olyan, mint a newyorki Broadway, a Puerta del Sol olyan. .. mint a madridi Puerta del Sol. Ezt csak önmagához hasonlíthatjuk. Tipikusan madridias, spa­nyolos, forgalmas, tömegcsevegőhely. A turista szemével nézve Espana a legolcsóbb ország Európában. Pár hét után mentem tovább és végiglátogattam egy tucat európai orszá­got. Visszatérve elhatároztam, hogy még átmegyek Portu­gáliába, ahol meglátogatom a volt kormányzót. Madridban szomorú volt a búcsúm. Utoljára láttam és beszéltem Nyirő Józseffel, aki pár nap múlva tüdőrákban meghalt. A lisboai repülőtér hatalmas mérete, bámulatos tisztasá­ga, luxusszerűsége mindenkit megragad. Az ezt körülvevő pázsitok gondozott golfpályákra emlékeztetnek. Lisboa u­­vgyanigy elragadtat- Pálmafasoros útak, terek, szép palotahá­zak, svájci mintaszerűség bólogat felénk. Egy volt diploma­ta, aki ma előkelő munkatársa egy nhgy portugál lapnak, lá­tott vendégül. Háza történelmet, művészetet, kifinomult eu­rópai kultúrát lehelt magából. A levegő) reneszánsztól és ba­rokktól volt terhes. Csillárok, falfaragások, időtől fáradt szobrok, bútorok, régiségek, olaj lámpások valóságos ezer­egyéjszakát varázsoltak körém. • Másnap egy bérautó segített elérnem az Estoril felé in­duló gyors villanyosvonatát. Mig szép utcák, régi templomok, bástyák, a Tajo folyó tengerré szélesedő kikötője mellett csattogott velem a vasút, bőven volt időm elmélkedni Estoril­­ról a lisboiak elegáns üdülőhelyéről. Grandi a fasiszta Itália egyik fő alakja kezdte meg az itt letelepedett emigránsok so­rát. Miután az utolsó római fasiszta nagytanács előtt és a­­latt 1943 julius 24-én kirobbantotta a Duce elleni összeeskü­vést, előkészítve annak letartóztatását, a Badoglio kormány tói álnéven útlevelet kapott és Estorilba emigrált. Hires szakálla nélkül érkezett már meg. Azután jöttek a többiek. Ideiglenesen Ottó főherceg, Péter, szerb király, majd végle­gesen Horthy Miklós, József Ferenc főherceg, Umberto olasz trónörökös és Károly román király telepednek itt le. Utóbbi brazíliai bolyongása után, ahol Lupescunét annak halálos be­tegségére való hivatkozással csupán papi áldással vette fe­leségül és főhercegnővé tette, nagy vagyonnal érkezett ide. Nemrég halt meg. Mihály király, Károly' fia érdeklődött e­­zekután az örökség felől- Lupescuné közölte, hogy férje “sze­gényen halt meg”. Ezekutári Estoril gazdagabb lett egy elke­seredett hagyatéki perrel. 9 De már itt is vagyunk. Süt a nap, de gyengén. A fürdő­zésre alkalmas partok, a kávéházak, sétányok várják minden rivierai hely egyedüli védangyalát a meleget. Rosszkor ér­keztem. Autóverseny van Estorilban. Homokzsákok a sarko­kon, tömeg figyeli az éktelen zajjal robogó szörnyeket. Nagy nehezen jutottam el a villához, ahol ma Horthy Miklós lakik. Egyemeletes szép, tiszta villa. Balról garage. Jobbról kis élő­kért után a kapu., Tudtak érkezésemről és igy a magyar szo­balány az előszobán keresztül azonnal a hallba, egy nagyobb­fajta nappali szobába vezetett. A berendezés egyszerű, Ízlé­ses. így lakik Kanadában vagy az Egyesült Államokban egy mérnök, vagy egy orvos- Kint autóberregés, és tömegmoraj, itt bent megnyugtató a csend. Egyik sarokban egy lámpa mellett a volt Kormányzóné és a kis Istvánkának a fényké­pe. Hát ez a Horthy otthona. Egy hölgy, egy magyar arisz­tokrata amerikai származású özvegyének a vendége. Lépé­sek az előszobában és megjelenik az ajtóban a volt Kormány­zóhelyettes fiatal özvegye. Szép fiatal arc, intelligenciát su­gárzó szemek, bűbájos jelenség. A Kormányzóék nincsenek itthon. Velük csak másnap találkozhatom. A grófnő mesél apósának németországi életéről, amikor j a Kormányzó magafabrikálta össze ágyát, amikor anyósa j sorbanállt élelmiszer jegyért. Mesélt mindarról, amit a hazá- I jukat vesztett menekültek olyan jól ismernek. Mesélt István­ról, az egész család dédelgetettjéről- Lisboában mindég osz­tályelső volt és a bizonyítványai alapján ingyenes ösztöndí­jat nyert egy skóciai intézetben. Karácsonyig tehát a Kor- | mányzó nem láthatja unokáját. Másnap délután Horthy Miklós úr Ili grófnővel már várt rám. Menye mindent elmesélt már venezuelai életem­ről. Horthy Miklós 85 éves. Egészen mást 1 aptam, amit vártam. Egy 60 évesnek tűnő markáns pirospo zsgás arc tűnt elém, egy acélos kézszoritás támasztotta alá a házigazda fi­atalságát. Nemsokára megjelent a Kormányzóné is. Meg­őszülve is nagyon elegáns, szép jelenség. Először nekem kel­lett beszámolnom fiuk, a fiatal Horthy Miklósnál tett látoga­tásomról Rio de Janeiroban. Hogyan él, hogyan lakik. • Talán meglátogat bennünket ezen a karácsonyon, — je­gyezte meg a volt Kormányzó. Azután a világpolitika került szóba. Én bízom Eisenhowerben, — mondotta, ő katona és igen jól ismeri Európát. Tökéletesen optimista vagyok- El­jön az idő, amikor majd hazamehetünk. De vájjon haza­­rnegy-e majd minden magyar, — tette fel szinte magának a kérdést- Jól emlékszem egy jelenetre Ausztráliában,-—mesél­te tovább. Fiatal tisztként hajóztam arrafelé és amint a ki­kötőben lenézek a hajóról, látom, hogy ott sétál egy úr. Sétál és néz bennünket. Végre feljön, bemutatkozik'. Magyar, 25 éve él már Ausztráliában, megnősült, boldogult, egy kis va­gyont is szerzett. Vágyott magyar szót hallani. Meghívtam vacsorára. A legénység közt volt egy pár magyar, akik na­gyon szépen tudtak énekelni, muzsikálni. Sirt a meghatott­ságtól. De miért nem megy haza, — kérdeztem végül tőle. Az évek idekötnek, — válaszolta. Itt keresem a pénzt. —Ta­lán nagyon sok magyar igy fog gondolkozni a jövőben, — hajtotta le a fejét. Pillantnyi csend támadt. A Kormányzóné sok szenve­déstől finomra csiszolt arcán kis kételyt látok. Kételyt, hogy hazamennek-e vájjon ezek a magyarok és kételyt, hogy rö­videsen hazamehetünk-e mindnyájan. Ili grófnő is alig ész­revehetően kétkedéssel csóválta a fejét. Azután szóbakeriilt sok sok más. De nem a szavak vol­tak'fontosak és talán a téma sem. A mód, ahogyan Horthy Miklós beszélt. Kossuth energiája áradt belőle. Kemény volt és katonás, mint Hindenburg. Eszembe jutott, ahogy vele szemben ültem, hogy sokan sok tekintetben hibáztatják Horthyt, sokan még ma is rajonganak érte. Én csupán egyet kell megállapítsak elfogulatlanul, ő, felesége és menye, há­rom kifinomult, magaskulturáju lény, mindig hősiesen áll­ták meg a helyüket a menekülés alatt. Mindenki nagyot zu­hant, de ők vitathatatlanul a legtöbbet veszítettek- A Kor­mányzó szavainak mély értelme, finomsága, kézmozdulata, hogy öreg korára is fiatalos idealizmusa és az a mérhetetlen nagy kultúra, mely lényéből kiáradt V. György angol királyt, II. Erzsébet nagyatyját és Bismarckot juttatta eszembe. Le­het, hogy mindháromnak volt hibája, de urak voltak, kor­rektek és becsületesek. Egyórai csevegés után menni akartam. 10 perc elég az állomásig, — jegyezte meg a volt Kormányzó, tehát még van egy kis időnk, — fordult örömmel a Kormányzóné felé. Olyan örömmel mondta ezt, mintha szerény látogatásom legalább is valami értékkel birt volna. Csak igen nagy emberek tud­nak ennyire udvariasak lenni. Hűvös volt az este, amikor visszatértem Lisboába. Tele voltam élménnyel, meglátásokkal és témákkal. Másnap vissza tértem Madridba és egy hét múlva sikerült helyet kapnom az egyik Venezuelába induló repülőgépre. Édes kulturföld­­rész Európa, tele emlékekkel és baráttal, de számunkra, akik már 7 éve a trópuson élünk, ilyenkor már bezáródik ez a földrész a jövő tavaszig. Las Palmasban már enyhébb idő fo­gadott- Puertto Ricoban már jó meleg volt. De Maiquetia for­rósága volt az igazi. Pár napig voltam Caracasban, melynek fejlődése olyan páratlan, hogy a rekordteljesitményekhez szo­kott amerikaiak is csodálkoznak. Aztán eljöttem ide Choriniba, Venezuela egyik gyönyö­rű Nációnál Parkjának apró partmenti falujába. Egy nagy­szerű magyar ember pensiójában Írok, gondolkozom és át-, emésztettem a közelmúltat. Azután kimegyek a tengerpartra és nézem a csacsogó hullámokat, a vizet és az eget, melyek a horizonton összeölelkeznek egymással, nézem a pelikánok halvadászatát, a halászcsónakokat, megfürdöm a kis öböl­ben és minden porcikámmal érzem, hogy az élet nagyon ér­dekes. Hálát adok az Istennek, hogy karácsony hónapjában nyári nap mosolyog felettem és ember lehetek ezen a pom­pázatosán szép földtekén. D. H. J. DULLES SZENZÁCIÓS BESZÉDE-----------o-----------­John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere január 12-én nagyszabású nyilatkozatban fektette le az USA külpoli­tikáját. A külügyminii&ter kijelentette, hogy az Egyesült Államok célja olyan hatalmas meg­torló haderő kiépítése, amellyel minden ag­ressziót azonnal meg lehet torolni, éspedig “olyan eszközökkel és azon a helyen, ahol az amerikai kormány akarja.” A négyhatalmi konferenciára való hivat­kozással figyelmeztette Dulles a Szovjetet, hogy: “AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SOHA NEM FOG SEMMIFÉLE OLYAN MEGÁL­LAPODÁST KÖTNI, AMELY A MEGSZÁL­LOTT NÉPEK SORSÁT MEGPECSÉTELNÉ VAGY JÓVÁ HAGYNÁ A VILÁGNAK VÉGLEGES KÉT RÉSZRE VALÓ SZAKÍ­TÁSÁT.” Dulles a New Yorki Külpolitikai Társaság ülésén mondotta el beszédét, amelyben azt is kijelentette, hogy a régi módszer, mely szerint a kommunizmus térhódítását orszá­­gonkint kell megakadályozni, többé nem használható. A nyugati világnak most már nem a helyi ellenállásra és védekezésre kell támaszkodnia, hanem olyan pollitikára, a­­mely a bolsevizmust eleve elrettenti min­den támadástól. W. Stuart Symington külképviselő, az ame rikai ’ellenzéki demokratapárt egyik vezére kijelentette, hogy: “Az a Dulles által han­goztatott elv, hogy fel kell készülni arra, hogy mindennemű támadást abban a pilla­natban megtorló támadással viszonozzunk, az egyetlen valóban hatásos módszer a bol­sevista támadások eleve való elhárítására.” MEGDÖBBENTŐ ADATOK KOMMUNISTÁK ÁLTAL IRÁNYÍTOTT SZTRÁJK AZ ANGOL ATOMENERGIA TELEPEKEN A Nagybritánniában működő atomenergi­át. gyártó ipartelepek közül kettőnek műkö­dését jelentékeny mértékben megbénítja a kommunista “Electrical Trades Union” (E- lektrotechnikusok szakszervezete) által meg­hirdetett sztrájk. A sztrájkot az egyik gyár 28 munkása kezdte meg, majd ahhoz továb­bi 250 elektrikus csatlakozott a plutónium­­gyárban. A sztrájk továbbterjedhet mind a hét angliai atomenergia-gyárra- A sztrájko­ló elektrikusok fizetésemelést kémek, de a sztrájk valóságos célja nem ez, hanem az atombombák gyártására alkalmas angol ipar­telepek működésének megbénítása.--------------------o-----------------------­FÁHOZ KÖTÖZTÉK A RENDŐRT Courtland, Virginiában Page Watkinson 30 éves próbarendőr szogálat közben egy sebe­sen hajtó autót vett üldözőbe- Az autót el­fogta és megállította. Az autóból egy kö­zépkora férfi és nő lépett ki, kik egy 45 cali­­berű revolvert szegeztek a rendőrre, elvették a fegyverét, és az autóba kényszeri­­tették, majd elhajtottak vele. 35 mérföldre Courtlandtól egy lakatlan, kietlen helyen az autóból kiszállították, a fához kötözték és elhajtottak. Hat óra múlva egy arra járó farmer szabadította ki a rendőrt kényelmet­len helyzetéből. A tetteseknek nyomuk ve­szett.--------------------o-----------------------­A KIVÉGZETT BERIA A BIBLÍÁÉRT FOLYAMODOTT Vatikán City. A vatikáni rádió közölte ma, hogy Lavrenty Beria, a volt szovjet titkos­­rendőrség feje, akit árulásért és kémkedés­ért sortüzzel kivégeztek, a kivégzés előtt őre­itől a Bibliát kérte és az utolsó percig, míg a kivégzéshez vitték, olvasta. Beria utol­só óráiban “megtért” és a Bibliához folyamo­dott. A nyugati hatalmak közös kommunistael­lenes politikájának leggyengébb pontja az, hogy mialatt Ázsiában egyre folynak a kü­lönböző lokális háborúk, s Európában válto­zatlanul folyik a megszállt államok kizsák­mányolása és a Szovjetbe való besorolása, mialatt egyre közelebb jön egy elkerülhetet­len katonai leszámolás, vagy helyette egy lábhoz tett fegyverekkel lefolytatott kény­szer-megegyezés, — azalatt a nyugati ke­reskedők fokozódó ütemben szállítanak lét­fontosságú hadianyagokat a Szovjetnek és a többi kommunista államnak. MacCarthy igen helyesen mutatott rá en­nek a helyzetnek a tarthatatlanságára- Most néhány jellemző adatot közlünk annak iga-' zolására, hogy mennyire igaza volt. Nagy-Britannia 1951 évben 42.000 tonna nyersgumit szállított a Szovjetnek, s 1952- ben több, mint 88,000 tonnát. A brit Állam­közösséghez tartozó Ceylon 1952-ben 50,000 tonna nyersgumit szállított Vörös Kínának. Hogy ezek a számok milyen fantasztikusan nagyok, arra példa az, hogy az Egyesült Ál­lamok teljes katonai felszerelési programm­­jához 40.000 tonna nyersgumit használ fel csupán. Nagybritannia azzal indokolja ezeket a szállításokat, hogy a nyersgumi nem hadi­anyag. Mi, akik láttuk, hogy a Magyarorszá­gon átvonult több mint 4 millió főnyi orosz hadsereg kizárólag amerikai katonai teher­autókat és jeepeket használt, s hogy ezek mindegyikén brit eredetű gumiból készült abroncs volt, nehezen tudnók elfogadni ezt a kifogást. Hong-Kongi jelentés szerint a koreai há­ború folyamata alatt Vörös Kína több, mint 43 millió dollár értékű hadianyagot kapott nyugatról egyedül ezen az egy kikötőn ke­resztül. Érthető, hogy a kereskedelem nem szenti­mentális, s annak ad el, aki többet fizet. De ennek a kereskedelmi szabadságnak nem sza­bad az öngyilkosságig mennie.--------------------o----------------------­ÓRIÁSI HÓVIHAROK ÉS SZERENCSÉTLENSÉGEK AZ EGÉSZ VILÁGON Nemcsak Kanadában van szokatlanul hi­deg. Európát hatalmas hóviharok pusztítot­ták végig, amelynek az Alpok különböző te­rületein több, mint 100 halálos áldozata van. Az ausztriai Stans-ban, valamint az Arlberg­­vasut mentén több helyen lavinák pusztítot­tak, Svájcban pedig több községet öntött el a hócsuszamlás.-----------------------o----------------<-----­A HARMADIK COMET LÉGLÖKÉSES REPÜLŐGÉP KATASZTRÓFA-----------o----------­Miután 1953-ben két Comet-léglökéses utasszállító gép zuhant le, maga alá temetve összes utasait, most egy Rómából felszállt Comet a Földközi tenger felett ragyogó idő­ben, 4000 méter magasságból, látszólag min­den ok nélkül lezuhant, Elba és Montecristo szigetek között. A 35 utasból egy sem ma­radt életben. Ezzel 87-re emelkedett a Comet áldozatainak száma. A vizsgálat folyik.--------------------iO'-------------------------­KI A KÖVETKEZŐ ? Európai sajtójelentések szerint Moloto szovjet külügyminiszter beteg. A januá 25-í berlini találkozón nem ő, hanem Gromj ko fogja képviselni a Szovjetet. Nem tue juk, Molotovnak mi baja van, de annyit ti dunk, hogy a bolsevista fővezérek egyil napról a másikra szoktak súlyos, gyakra halálos betegséget kapni. Úgy látszik, mos Molotov is megkapta a “bolsibetegséget” é kizárólag Malenkovtól függ, hogy meggye gyul-e.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom