Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-24 / 17. szám

1954 április 24 6 KANADAI MAGYARSÁG Bolsi világ Magyarországon... SZEMELVÉNYEK A BUDAPESTI BOLSI LAPOKBÓL ÍTÉLETEK “Háromtagú rablóbandát ítéltek el.. “Huszonhároméves siheder és két fiatal nő ül a börtön­őrök között a vádlottak padján. Büntetett előéletű, munkake- j rülő csibész. Ugyanolyan jampec-külsejű, mint két társnő-1 je: Schmidt Gusztávné és Chysezon Pálné. A tényállás a kö-.j vetkező: Csorna Sándor, egyik budapesti nagyüzemünk danake-i zelője egy napon hajnali 5 órakor betért a Marx-téri “Ilko­­vics büffébe”. A közveszélyes munkakerülők és bűnözők, a­­kik néha szinte megszállva tartják ennek a büffének a helyi­ségeit, a’ögtön felfigyeltek a munkásra, aki százforintossal | fizetett és akinek tárcájában a fürkésző szemek még több j pénzt pillantottak meg. Pongó István, akit az alvilági élet­ben “Tarzan“ néven ismernek, azonnal ráuszította a kisze- | melt áldozatra két hölgyismerősét. Nusi és Ica, ez volt bece- j neve Schmidt nének, illetve Chysezonnének, berugatták Cső- j mát, majd Nusi elvitte a férfit egy Jókai-utcai kapualj alá. Ide betoppant Pongó, aki féltékenységi jelenetet játszott meg, majd leütötte Csornát, eközben pedig Nusi és Tarzan kiürítették Csorna zsebeit.” “A tárgyaláson a vádlottak összevissza beszéltek, ellent­mondásokba keveredtek és az egész esetet féltékenységből eredő veszekedésnek akarták feltüntetni. A biróság nem fo­gadta el a vádlottak védekezését és Pongót ötévi, Schmidt-' nét háromévi, mig Chysezonnét két évi börtönre Ítélték.” * * * A fenti Ítélet, ha ugyan tényállása egyáltalán igaz, sem­mi különöset nem mondana, hiszen hasonló eset mindenütt előfordul. Mégis két szempontból figyelmet érdemel- Az egyik az, hogy a kommunista sajtó közel három éve alig kö­zölt híreket a közönséges bűncselekményekről, s szinte kizá­rólag politikai bünperekről adtak hirt, pedig megbízható ma­gánforrásaink szerint soha annyi betörés, lopás, sikkasztás■ nem volt Magyarországon, mint most. Ugylátszik a kommu- 1 nista vezetés célszerűnek találta e téren is módszert változ­tatni. — A másik az, hogy az ezen a területen működött bű­nözők kiszemelt áldozatai a háború előtti és alatti időben ál­talában vidéki kereskedők, földbirtokosok voltak. Most belé­pett a körbe a valószínű élmunkás darukezelő, akinek ritka érték, több száz forint volt a zsebében. Szemelvények a többi ítéletekből.------------o-----------­“Árdrágítók” ismét megjelentek------------o-----------­“A budapesti és a váci járásbíróság több Közért tisztvi­selőt börtönbüntetéssel sújtott, mivel különböző árakat a jóváhagyott állami álaknál drágábban hoztak forgalomba.” ** * Lopják a rendszer vagyonát. “A Budapesti Fővárosi Biróság Nagy Istvánt és Man­­hertz Györgyöt 5-5 évi, mig Vancsó Bélát 3, Gráfl Jánost pe­dig két és félévi börtönre Ítélte, mivel folyamatosan lopták a társadalom tulajdonát.” ** ♦ Halálbüntetés postarablásért. MAGYAR PROTESTÁNSOK ERDÉLYBEN A SZOVJETEMBE» IRTA: ÉNEKES LŐRINC------------o----------­Az elszakított keleti területeken tudvalevőleg a protes­táns magyarok aránya nagyobb, mint a csonkaországban, Erdélyben magában pedig a reformátusok többségben van­nak. Ember, vagy gépezet falanszter mérgezett janicsára? Nincs vágya, terve, egyénisége, magasabb életre támasztott igénye, nem több, mint harckocsi lelketlen, kis része, félüveg vodkáért ömlik ki a vére. Akasztófák alatt ringott a bölcsője, embermillióknak szörnyű temetője, átkos munkájának egyetlen gyümölcse. Nem is ember többé, lélektelen tömeg, csupa fiatal csak, nincsen benne öreg. Nem kellett öregje varázsfuvolásnak, az még tudója volt régi, jó világnak, öregek számára nyíltak a táborok, velük telítődtek a milliós sírok- Bárgyú és tudatlan fiatalja maradt, faló. faltörő kos, dönteni a falat uj Tróják szörnyű háborújában. KANADAI SZOKÁS CARMMC'S THE CARLING BREWERIES LIMITED Waterloo • Montreal Toronto • Tecumseh A romániai református egyház szervezési szabályzata az 1949 juius 1-i 591 sz. dekrétummal hagyatott jóvá. A sza­bályzat megállapitja, hogy az egyház autonóm és független. Aközponti szerv: az egyetemes zsinat és az Állandó Tanács. Az orthodox egyháztól eltérően, a gyűléseken paritás van a tagok közt (két egyházi és két világi tanácstag). A közpon­ti hatóságok engedélye nélkül nem lehet uj parókiát létesíte­ni. Az erdélyi református egyházkerület nagyjából megma­radt úgy, ahogy volt. Rajta kívül van egy nagyváradi refor­mátus egyházkerület is, mely Trianonig Debrecenhez tarto­zott. A kolozsvári püspök Vásárhelyi János, akit még a hábo­rú előtt választottak meg Makkai püspök helyére. Az egy­házkerületek, egyházközségek még megvannak, de az isko­lákat már államosították. Aradon van egy evangélikus magyar egyház is, amely­nek szervezési szabályzata az 1949 juius 1-i 588 sz. dekré­tummal hagyatott jóvá. Szabályzatában ez az egyház elis­meri a állam felügyeleti jogát a kultuszminisztériumon ke­resztül Ez a romániai magyar evangélikusok egyháza (a szászoké külön van), feje Argay szuperintendens. Már a két világháború közt is létezett. Papjaikat a kolozsvári reformá­tus teológián képezték. Az unitáriusoknál sem történt változás, amelyről a saj­tó megemlékezett volna. 1940-ben Józan Miklós budapesti j unitárius lelkészt választották meg püspöknek. 1945-ben Ko- I lozsvárott az utcán ismeretlen egyének megtámadták és való­­í szinüleg ennek következtében halt meg rövidesen. Á kolozsvári és aradi egyházak közös lapja a Reformá- I tus Szemle. Ennek 1953 nyári száma több érdekes hirt közöl. A kolozsvári teológián a lap szerint valamennyi protestáns felekezet számárai képeznek lelkészeket. Az intézet rektora Nagy József professzor, tanulmányi igazgatója Bende Béla. A teológiai akadémia épületét nemrég újjáépítették. Vásárhelyi János püspök beszédét is közli a folyóirat A püspök “Az egyház békemunkája” cimen az orthodox-román [egyház vezetőjének, Justián patriarcha könyvével foglalko­zott. A békéért való küzdelemben ő hívta egybe a Román Népköztársaság valamennyi felekezetének képviselőit ta­nácskozásra. Megemlíti Vásárhelyi János, hogy a pátriarcha könyvének egyik értékes Vonása, hogy sehol sem idéz egy­házi tekintélyeket, igazolásul mindig s egyedül a Szentirás­­ra hivatkozik. Bukarestben két magyar refonnátus gyülekezet van. Az egyiknek temploma van, a másiknak imaháza. A püspök mindkét gyülekezetei meglátogatta, amikor a román Állan­dó Békevédelmi Bizottság ülésére Bukarestbe utazott. (AZ Ut, 1953 aug. 9-15). MEGHÍVÓ A Független Magyar Refonnátus Egyház (274 Huron St. Toronto) Nőegylete április 25-én este 7.30 órai kezdettel tartja HATODIK ZENÉS KÁVÉESTJÉT Belépésnél szeretet adomány a templom-átépítés költségeire. Magyarnótázás, — Vidám hangulat. Névreszóló meghívót nem küldünk, de mindenkit szeretettel hívunk és várunk. Vezetőség. “A Fővárosi Biróság Jónás-tanácsa Kristály Istvánt ha­lálra, mig Kristály Tibort életfogytiglani, Kristály Józsefet pedig 15 évi börtönre ítélte, mert kiraboltak egy Közért fió­kot, továbbá a tápiószöllösi postahivatalt, mig a Gyöngyösi ut 55 számú valamint a Vadaskert-uti postahivatalokat is megkísérelték kirabolni, de tervük eredménytelen volt.” A fenti ítéletet nem tartjuk igazságosnak, mert az sérti a “Nagy Sztálin emlékét”, aki mint tudjuk szintén postarab­lással kezdte pályafutását. (Szerk.) Az elmúlt két hónapban a “társadalmi tulajdon” elleni büntetések megszaporodtak, ami érthető is, mert több jel mutat arra, hogy a munkások ahol csaik lehet, megröviditik a rendszert. Az “árdrágítók” megjelenése azért érdemel fi­gyelmet, mert ez mindig az élelem hiányra mutat A “posta­rablók” ellen hozott szigora Ítélet azt mutatja, hogy a lopá­sok és rablások száma, alaposan megnövekedett és az ítélet elrettentő hatást akar elérni. BUJDOSÓ LEXIKON SAUDI-ARÁBIA-----------o-----------­É.F. Hogy az Arab Ligához tartozó államok belső viszályaiba bepillanthassunk, azért foglalkozunk ezúttal Saudi-Arábiá­­val. Az államalapítás érdeme a múlt őszén elhunyt Ibn Saud nevéhez fűződik, akinek mintegy 20 évvel ezelőtt sikerült egyesítenie az egyik leghai’cosabb arab népelemet, a bedu­inokat, s ügyes gazdaságpolitikájával (kőolaj-kitermelés) az országot felvirágoztatta. Ibn Saud évi jövedelmét mintegy százmillió dollárra becsülték. A Korán előírásaihoz, tehát a hagyományokhoz való j ragaszkodása mellett a merész korszerűsítésektől sem riadt vissza. Jellemző rá, hogy közel 130-szor nősült, — a Korán j csak négy feleséget engedélyez — így kb. 120 ex-feleség és 4 özvegy siratta Ibn Saudot, valamint kb. 100 fia és leánya, j A korszerűsítések'között megemlítjük a távbeszélő beveze- j tését, amit a mohammedánok ördögi találmánynak neveznek. I Bé.-a deák Dal az idegen leányiól zen tudtam válaszolni. — Elhalmozol és igen megtisztelő feladat elé álli­tasz — kezdtem s éreztem, hogy arcomat pir futja el — de igyekezni fogok megfelelni várakozásodnak. Nehéz a kérdést annyira dióhéjba foglalni, amennyire magyar nyelvtudományaid és magyar-ismereted megkívánják. A terjedelmet azonban a rendelkezésre álló idő is kei*etek közé szorítja. Hiszem, hogy tovább fogsz haladni ma­gyar tanulmányaidban s meggyőződésem, hogy lesz al­kalmam kezedbe adni azokat a tudományos- és szépiro­dalmi munkákat, melyek majd minden részletében fényt derítenek arra a kérdésre, amit most igyekszem tömören összefoglalni. \ Ismeretségünk folyamán többször botlottunk a nép­­lélek és sajátosan a magyar néplélek fogalmába. Nem akai'om Ádámon és Éván kezdeni, de hogy félreértés ne essék, határozzuk meg először röviden magát a fogal­mat. Amint bizonyára te is tudod nagyobb közösségek, törzsek, nemzetek egyénei bizonyos tekintetben közös lélekkel is birnak. Ez a közös lélek a népiélek, melynek sajátosságai a nemzet nyelvében, mítoszaiban, mondái­ban, vallási felfogásában és szokásaiban nyilvánulnak meg. Ez a néplélek nem szeszélyes, nem változékony, mindaz időjárás, hanem állandó. Kialakulására befolyás­sal vannak az éghajlat, a nép általános szellemi- és anyagi viszonyai, foglalkozása és vallása. — Én azt hiszem — jegyezte meg Neu — hogy a kialakulást befolyásoló tényezők közé hozzásorolbatod még a vérmérsékletet is. — Igazad van, de én azt most az éghajlat gyűjtőfo­galmába beleértettem. A magyar néplélek kialakulását legjelentősebbín az ország földrajzi helyzete s ezzel ösz­­szefüggő tragikus történelme befolyásolta. A néplélek fo­— 136 — Béla deák Dal az idegen leányról galma szempontjából ez alakította ki a magyar típust is. Ez égette bele bélyegét már születésekor minden ma­gyar leikébe. Magyarország földrajzi helyzete a népek or­szágút ja. Természetes ütközőpont Kelet és Nyugat, bar­bárság és civilizáció között. Negyedik Béla királyunk ösztönös megérzéssel a Dunát “Aqua contradictionis”­­nak, azaz “ellentmondások vizé”-nek nevezte- És joggal. Nemzetünk a népek országutján rengeteget szenvedett. A nagy keleti népek minden terjeszkedési vágya raj­tunk torpant meg, í’ajtunk szántott végig minden barbár hódítási kísérlet vihara. De ez történelmi hivatusunk volt. Többször is fel kellett áldoznunk nemzetünk szine­­virágát az európai kultúráért. Az egyik pápa ezért neve­zett bennünket a “kereszténység védőbástyájának”. Szép titulus volt ez s az is szép gesztus, hogy Hunyady János nádorfejérvári győzelme után a pápa elrendelte a déli ha­rangszót. Hiszen tapsban, dicséretben sohasem volt hi­ány. De ahogy Muhi síkján egyedül maradtunk a tatá­rokkal szemben, épp úgy egyedül maradtunk a törökkel szemben is a Mohácsi síkon és egész történelmünk folya­mán Buda felszabadításáig. Nemzetem mindenkor telje­sítette történelmi hivatását. A hősök nemzete vagyunk. Hőseink azért temetkeztek a végvárak í'omjai alá, hogy ti nyugodtan fejlődhessetek, gyarapodhassatok, hogy megvédje Európa várait, katedrálisait és királyi palotá­it, hogy a nyugati keresztény kultúra megalkothassa re­mekeit, hogy Dante megírhassa a “Divina Comediá”-t, hogy Michelangelo megfesthesse a Sixtusi kápolna fres­kóit, hogy az angolok nyugodtan kereskedhessenek az egész világgal. Ha ez nem igy lett volna, akkor ma ugyan­annyi magyar él a földön, mint amennyi angol, mert Má­tyás királyunk korában a két nemzet lélekszáma telje­sen azonos volt. De nekünk meg kellett halnunk Európa védelmében, mert tudtuk, átéreztük, valóra váltottuk — 137 — k

Next

/
Oldalképek
Tartalom