Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-09-05 / 35. szám

1953 szeptember 5 ,, Alapította : KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon : EM. 3-7678 Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Valaszbéíyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ' CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday -''Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Tel.: EM 3-7678 Subscription Rates : One Year $5.00 Six Months, $2.75. ÍGY IS LEHET A MAGYARSÁGOT GYALÁZNI------------o----------­Az Egyesült Államokban megjelenő, magát “Szabadság”-* nak nevező magyarnyelvű napilap julius 8-i számában “Nem megyünk aratni....” címmel Gyomai Imre irt egy eszmefut­tatást. Ha a sorok mélyére nézünk, megérezzük, hogy az egész elbeszélésből a magyarság elleni gyűlölet izzik, az nem más, mint közönséges nemzetgyalázás, szemenszedett hazugság és a régi elmúlt rendszer rágalmazása. Gyomai Im­re nerh számított arra, hogy írását olyan idős magyarok is olvassák majd, akik abban az időben már éltek és ezeket az eseményeket nem rosszindulatú, kommunista mesékből tud­ják. Az igazság az, hogy 1918 óta törvény szabályozta az ara­tómunkások helyzetét. 1918 évi II. törvénycikk rendelkezésének értelmében minden aratási szérződést a községi főjegyző előtt kellett megkötni. A főjegyző a szerződést a munkások és a munka­adó birtokos előtt felolvasta, megmagyarázta, azt mindkét fél aláírta, azután a főjegyző tanúként szereplő elöljárósági taggal együtt hitelesítette. Minden arató munkásnak igazol­ványa volt, amelybe az elvállalt munka és az érte járó fize­tés volt bejegyezve. Az aratási munkabér az egész ország­ban általában egy tized vagy egy tizenegyed része volt a le­aratott gabonának. Ugyancsak ilyen mennyiségben része­sültek szalmából és pelyvából is. Minden vidék maga hatá­rozta meg a részesedés nagyságát. Soha semmi panasz ebből nem volt. Külön törvény intézkedett arra az esetre, hogy ha az aratók nem vállalták a részért való aratást, milyen munka­bért kell kapjanak készpénzben. A munkabéreket a munká­sok és a munkaadó birtokos együttesen állapították meg. Ha a munkabérre vonatkozóan a szerződés nem intézkedett a főjegyző a szerződést nem hitelesíthette, viszont nem hite­les szerződésnél a közigazgatási hatóság (csendőrség) az ügybe nem avatkozhatott bele. “Gazdasági ispán panaszára a csendőrség senkit nem vezetett elő, senkit nem vert véres­re, senkit nem ‘tartóztatott le.” 1918 óta Magyarországon munka megtagadás nem volt- Ha valahol elégedetlenség ütötte fel a fejét, azt csak a kom­munista vagy szociáldemokrata pártok okozták. Senkit nem kellett munkára kényszeríteni, hasonló eset csak mostaná­ban, az orosz “felszabadulás” óta, a kommunista rendszer­ben fordul elő. Ennyit a cikkről. De ha még megtörtént volna is a Gyomai által irt eset, miért kell azt kiteregetni, miért kell a kintlevő magyarságot újból gyűlöletre uszítani a szülőföld iránt. Nincs elég baj ? Nincsen elég felháborodásra több okot adó esemény, amiről egy írónak írnia kell? Mi tudjuk, hogy a Szabadság csak nyel­vében, de szellemében sohasem volt magyar újság. így nem is kívánhatjuk, hogy megvédje a magyar multat, hogy tisz­telje nemzetünk tradícióit. Egy más, egy számunkra gyűlö­letes világot képvisel a Szabadság, azt a világot, amely min­dig idegen volt az egészségesen gondolkodó magyarság szá­mára. És az is marad. Ezt ma már a “Szabadság” is tudja, ezért változtatott taktikát a kommunizmus ellen, lényegében azonban ma is a bolsevizmussal van lelki rokonságban. MAGYAR SZOLGALAT Mai számunkban a fenti címmel uj rovatot nyitottunk. E ro­vatunkban közöljük az összes munkaalkalmakat valamint azoknak címeit, akik munkát keresnek. Kérjük olvasóinkat, hogy ha bármilyen munkaerőre, munkásra vagy tisztvise­lőre van szükségük, közöljék szerkesztőségünkkel. E rovat­ban közölt hirdetések díjszabása szavanként 10 cent, állást­­keresőknek 50 százalék kedvezmény. Szépen bútorozott, tiszta szo­ba, állandó fürdőszoba hasz­nálattal és főzési lehetőség­gel (esetleg koszttal is) kiadó. Telefon: RU-1-4188. Keresem Gyűrűs Erikát és állítólagos kisfiámat. Utolsó címük Montreal volt. Címét titokban tarthatja, de ez eset-Egyedülálló, 57 éves erdő­mérnök kéri a magyarság se­gítségét, hogy valami módon Brazíliából Kanadába jöhes­sen. Erdőmérnöki hivatásán kívül ért a mezőgazdasághoz, kertészethez, gombatenyész­téshez, baromfi és állatte­nyésztéshez. Bízva magyar testvéreinek jóindulatában és segíteni akarásában leveleket kér a következő cimre: Ist­ván Havas, Sao Paolo Caixa­­postal 2808 Brazília ben sajátkezű írásával való kijelentését kérem, hogy sem most, sem a jövőben a gye­rekkel kapcsolatban semmifé­le követelése velem szemben nincsen. Ha valaki- tud hollétükről, kérem értesítsen az alábbi címen: Molnár Ferenc, 1895 j Ellen Ave., Niagara Falls, On- 1 tario. •; „is— i iü . s KANADAI KIS NOTESZ JÉGMENTES UTCABURKOLATTAL KÍSÉRLETEZNEK---------------o--------------­A new-brunswicki Közmunka Hivatal kí­sérletezik a jégmentes kövezet vizsgálatával. Ez utca-burkolat európai találmány, s azt a célt szolgálja, hogy a téli hónapokban az úttestet és járdát a jégtől mentesítse. A Trans Canada Highway Jemseg és Yo­ung’ Cove közti 800 yárdos szakaszán alkal­mazzák ezt az eljárást.-------------------------------o--------------------------­RÉGI KANADAI HAJÓRA BUKKANTAK Montreali búvárok a közeli Lake St. Louis­­ban egy hajóroncs nyomára bukkantak, mely véleményük szerint valamikor francia-kana­dai katonai szállitóhajó lehetett. “Frogmen”­­nek (béka-ember, búvár) nevezik azokat az úszókat, kik sportszerűen űzik a búváko­­dást-A gránittal mgerakott roncsot azzal az el­ső québeci telepesektől használt szállitóhajó­­val azonosítják, mely az elszigetelt őrségnek és telepeknek követ és sziklát szállított. Kö­zelben kőhorgonyra is leltek: 1750-es dátum­mal. Az amatőr búvárok az uj montreali Cana­dian Frogmen’t Club tagjai.-------------------------------o--------------------------­HÁROM GYILKOSSÁG EZER DOLLÁRÉRT E. Lindsey, fiával, Richarddal és a fiú Fred Clarr nevű barátjával medvevadászat­ra indultak Pennsylvaniából, az USA-ból a kanadai Quebec tartománybeli Gaspe köz­ség erdőségeibe. Julius 9-én érkeztek meg és néhány nap múlva véletlenül akadtak rá kirándulók a három vadász hullájára. A hul­lákat a medvék félig megették már, mikor rájuk bukkantak, így először az volt a felte­vés, hogy a medvék ölték meg őket- Az or­vosi vizsgálat megállapította, hogy mind­hárman puskalövéstől haltak meg. Hosszas nyomozás után kiderült, hogy Willert Coffin, gaspei lakos, aki mint idegenvezető ment ki az erdőbe a három vadásszal, megölte és ki­rabolta őket, mert tudta, hogy E. Lindseynél ezer dolár készpénz van. A gyilkos felesége beismerte, hogy férje hazavitte a vadászok felszerelésének értékesebb darabjait. A borzalmas bűnügy rövidesen tárgyalás­ra kerül.-----------------------o--------------------------­MAGUK ÉPÍTIK MEG HÁZAIKAT A VÁLLALKOZÓSZELLEMÜ U.J KAN ADÁSOK Kanadában már hosszú évekre nyúlik visz­­sza a lakáshiány problémája. S most az uj ka­nadások azok, akik kimagasló kezdeménye­zést mutatnak fel, hogy saját lakás szükség­leteiket megoldják. Az itt született kanadai­aknak pedig szélesre tárul a szemük, mikor azt az önbizalmat, energiát és hozzáértést ta­pasztalják, amivel az ujkanadások tetőt húz­nak fejük fölé. Jellemző az Oakville (Toronto és Hamilton közti félúton) körzeti eset. Uj ipartelepek nőnek ki itt a földből s a telep-rendészeti fo­lyamat hatalmas lendületben. Ott él Mr. és Mrs. Jan Jonson és Mr. Mrs. Ruyse családjá­val, — s a hollandiai út pora még alighogy megszáradt rajtuk. Saját házukat építik máris, pedig életükben még házat nem épí­tettek. A Ruyse otthon már félig kész. Az apa, és az anya, de a gyerekek is kiveszik részük a házépítésből. Szól a kalapács és dalol a fű­rész. Mr- Ruyse Utrechtből származik, de vá­rosi ember létére — kijelentése szerint -— ko­moly nehézsége még nem akadt. Reméli, hogy a tél beállta előtt szép családi házuk el­készül.-------------------------------o------------------------------­KANADÁBAN FIZETIK LEGJOBBAN A TE XTILMUNKÁSOK AT Kanada az egyike a világ három nemzeté­nek, mely a textilipari munkabérek terén ve­zető helyet foglal el. A másik két ország e csoportban az Egyesült Államok és Izrael. Az adatokat a Nemzetközi Munkaügyi Hi­vatal közli. Kanadán és Amerikán kívül jól fizetik a munkásokat még a következő országokban: Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország, Svájc, az Egyesült Királyság, Argentina és Ausztrália valamint New Zealand. A harmadik csoportba: Franciaország, Hol­landia, Írország, Csehszlovákia, Olaszország, Németország, Csile, Urugay és a Délafrikai Unió sorozódtak. A legalacsonyabb bérek: Bulgária, Brazília, Kolumbia, Peru, Egyip­tom, India, Pakisztán és Japán. Szovjetoroszországra vonatkozóan nincse­nek adatok.-------------------------------o--------------------------­GYERMEKBÉNULÁSOS FERTŐZÉS ELLEN Jó AZ ELŐVIGYÁZATOSSÁG A forró időszakban fordul elő leginkább a poliós (gyermekparaleikus) megbetegedés. A kanadai egészségügyi hatóságok nyomaté­kosan felhívják a szülők figyelmét a követ­kező óvintézkedések megtartására és betar­tására : A gyerekekkel gyakran mosassunk kezet, különösen a fürdőszoba használata után. Aki élelmiszerhez nyúl — s ez különösen áll az anyákra: mosson kezet. Kisméretű uszodákban, különösen a magán kézen levőkbe, ahol a vizet nem valami gyak­ran cserélik: ne menjünk fürödni Pusztítsuk a legyeket.-----------------o--------------------­INGYENES MUNKAKÖZVETÍTÉS VEZETŐ ÉS HIVATÁSRENDI ÁLLÁSOKRA --------------o-----------­Azoknak az uj kanadásoknak ( kiknek ve­zetői vagy hivatásrendi képzettségüknek megfelelően még nem sikerült elhelyezked­niük uj országukban, de azoknak is, kik már állásban vannak s munkakörüket mégis vál­toztatni sezretnék: az Országos Munkaügyi Hivatal segítségére lehet. Ez a segítség már 1945 óta igénybevehető volt, érdekes azonban, hogy nem valami so­kan tudtak róla. Az Országos Munkaügyi Hi­vatalra ugyanis általában csak úgy tekinte­nek, hogy segíti az építőipari, háztartási, se­géd és alkalmi munkásokat. A munkaközvetítés pedig a vezetői és hi­vatásrendi állásokra is egyaránt kiterjed. A torontoi hivatal cime: 118 Ricmond St. West. Vezetője: William F. Condy. A Munkaügyi Hivatal minden helyi kirendeltsége is felada­ta magaslatán áll, de a munka zöme mégis a torontoi és egyéb központibb hivatalokra há­rul A vezetői és hivatásrendi állás-csoportba az évi $4,000 és $5,000 kezdő-fizetésű, illet­ve jövedelmű egyének tartoznak. Lehet per­sze évi jövedelmű ennél is több, ha munka­körüket szeretnék megváltoztatni, illetőleg más munkát kapni, a hivatal segítségükre lesz. Az EP Section kirendeltség a jelentkező­ket és pályázókat öt nagyobb csoportba oszt­ja. Hivatásrendi: mérnökök, ügyvédek, orvo­sok, tanítók és így tovább. Fél-hivatásrendi: iparművészek, laboránsok, fényképészek, sze­mélyzeti-osztályvezetők. Igazgatói és hivata­li, viszonteladással foglalkozó üzletvezetők, nagybani kereskedők képviselői, hirdetési ügynökök. Tisztviselői: ügynökök, becsüsök, egyeztetők. Kereskedői: biztosítási ügynö­kök, alkuszok, ingatlanforgalmi ügynökök, ipari beszerzők és eladók. Az EP ajtaja persze nem tárul szélesre az előtt, aki valami ellenállhatatlan vágyat érez,! hogy évi $5.000 és $10.000 közti állásba ke­rüljön. A kérvényezőnek ki kell mutatnia, hogy képzettségének megfelelően évi $4.000 és $5.000 közt keresett. Nőknél kb. $1.00-ei kevesebbet számítanak Amint azután ez megállapítást nyert, a je­lölt kitölti a meglehetősen részletes jelentke­zési űrlapot, s az EP közegek egyik jól felké­szült tagjával megbeszélést folytat. A saját területükön a megbeszélést lefolytató köz­egek szakavatottak, s minden tőlük telhetőt j megtesznek, hogy a jelentkező munkaigényét kielégítsék. Az adatokat természetesen bizalmasan ke­zelik, hangsuliyozza Mr. Condy. “Minden­egyes hivatalnokunk felesküszik arra, hogy a befutó adatokat bizalmasan kezelj e; s az adattárba senkinek sincs bejárása. Az ügy szigorúan a jelentkezőre és ránk tartozik. Sem a pályázót, sem pedig a munkaadót nem terheli semmiféle díjfizetési kötelezett­ség. A torontoi hivatalon keresztül olyan messzire is elkerülnek egyének, mint a bri­tish-columbiai Kitimat, s néhányuk olyan álláshoz is jutott, mely évi $15.000-ig fel­megy. Az átlag évi $5.000 és $7.000 közt mo­zog. Az E. P. igyekszik mind a munkavállalót, mind pedig a munkaadót kielégíteni. Heten­te legalább egy napot minden E. P. közeg utánjárással, utazással tölt, hogy az alkal­maztatás kérdéseit, a munkapiac igényét, az egyes álások és hivatásrendi pozíciók pon tos helyzetképét a helyszínen vehesse fel- S ugyancsak hetente az E. P. közegek egybe­ülnek, hogy egy-két órás gyűlés keretében az adandó kérdéseket közösen megbeszélhessék, tisztázhassák. Az Országos Munkaközvetítő e tagozata azután hetenként értesítőt ad ki. The Exe­cutive címen. A fűzetet sok helyi cégnek meg küldik, de minden munkaadó megkaphatja, ha igényét bejelenti. Az akkori munkapiac általános képét kiegészítve ez a kis értesítő az E. P. lajstromába felvett 15-20 kérvénye­ző általános bemutatására is kiterjed.-----------------------o----------------------­KANADA VISZI “EURÓPA FÁKLYÁJÁT” jelentette ki a B. B. C. bemondója. Ernest Watkins, angol szerző és a B. B. C. hírmagyarázója úgy véli, hogy Kanada mesz­­szebbre viszi “az Európa-gyujtotta fáklyát”, mint bármely más nemzet. Háromhónapos kanadai útjáról visszatér­ve Watkins rádióelőadása keretében London­ban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy valami uj-képzetü társadalom van kiala­kulóban Kanadában. Valami, amely más, friss és izgató; nem pedig az Egyesült Álla­mok egyszerű utánzata. Az első nagy különbség — kijelentése sze­rint, — hogy az amerikai termelőeszközöket és eljárásmódot elsősorban a hazai piac kielé­gítésére állították be, fejlesztették ki. így csak “önmagára tekintő” ország számba ment. Kanada viszont, Angliához hasonlóan az egész világról nyert képét elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatban. KANADAI MAGYARSÁG Boisi világ Magyarországon...------------0-----------­EGYHÁZ ÉS ÁLLAM------------o-----------­A KULISZÁK MÖGÜL---------------o---------------­Miközben a kommunisták támogatásával működő “Papi békemozgalom” egy-egy hivatalos nyiltkazatában a vallás­­szabadságról regél, a kommunisták szívósan folytatják rom­boló munkájukat. Az alábbi híreket frissen menekültek el­mondásából állítottuk össze: A MÁRÍABESNYÖI KEGYTEMPLOM SORSA ... “A Máriabesnyői kegytemplom pusztulása egyre telje­sebb képet nyújt. A kommunista hatóságok bezárták a templom kapuját azzal az indokkal, hogy beomlás veszélye áll fenn. Időközben halad tovább a templom értékeinek kifosz­tása. A Grassalkovich féle harangon kívül, — amelyet eddig nem tudtak leszerelni a harangtoronyból, — elhordták az összes harangokat. Majdnem teljesen áldozatul estek a fosz­togatásnak a templom orgonájának fémből készült sípjai. A kegytemplomhoz tartozó rendházépületbe az állami gazdaság legényotthona és leányszállása rendezkedett be A szálláson napirenden vannak a hangos kilengések és botrá­nyos tivornyák, amelyek mélységesen megbotránkoztatják a környék lakosságát.” KEGYHELYROMBOLÁS VÁCOTT ... “Bűnös kezek újabb kegyhelyrombolást végeztek Vác közvetlen közelében. A Budapesti és Veresegyháza-i ország­út kereszteződésénél lerombolták és elhordták az úgynevezett “Hét kápolna” búcsú járóhelyet. A kápolnák lebontására ál­lítólag azért volt szükség, mert kiszélesítik az országútat és a munkálatok útjába esnék a kápolnacsoport. Vácott a városi tanácsnál ezzel szemben mit sem tudnak az országút állító­lagos kiszélesítésének tervéről és a püspöki hivatalban sem je­lentették be hivatalosan a kegyhelyek lerombolását. Kommunista kegyhelyrombolók kilengésére mutat az is, hogy a kápolnák kőszentjeit összerombolták. A szobrok da­rabjai, törmelékei napokig szanaszét hevertek az országút mentén. A vallásos lakosság összegyűjtötte és elhordta az út porából az összerombolt szobrok törmelék darabjait. A váci­ak vallásos érzését súlyosan érintő újabb kommunista pro­vokáció nagy elkeseredést váltott ki a környék lakosságá­ból.” MÁRIA-REMETÉT SEM KÍMÉLIK... “A Mária-Remete-i kegyhely épületei profán kezek rom­boló munkája nyomán a teljes pusztulás képét mutatja. A templom és a volt zárdaépületet összekötő fedett sé­tány cinklemez tetőzetét ismeretlen tettesek lefeszítették és elhordták. A közelmúltban teljesen kirabolták a templom pin­céjét. Elhordták onnét a többi között azt a 15-20 mázsa tör­melék vörösrezet és réztárgyakat, amit a háború folyamán a zarándokok és a hívők gyűjtöttek össze a templom nagyha­rangjának céljaira. Eltűnt az úgynevezett szentkút fölé e­­melt homokból épült kis kápolna, amely teljesen épen túlélte a háborús rombolásokat. Ismeretlen tettesek elhordták a kö­veket. A volt zárdaépületből már 1950-ben kiűzték a szerzete­seket, most kulturház és könyvtár. A templomot — a há­borús sérüléseket még most sem javították ki, — életveszé­lyes rommá nyilvánították. Hétközben zárva van a templom kapu, csak vasárnap nyitják ki délelőtt rövid időre.” MÉG A BETEGHEZ IS NEHEZEN JUT BE EGY PAP ... “A Győr-Sopronmegyei kórházban is mint más magyar kórházakban, minisztériumi rendeletre megnehezítették a papok beteglátogatását. Hosszadalmas kérvényezésbe ke­rült, míg a betegek kérésére, hogy betegágyukhoz papot kér­nek, teljesülhetett. A beteg kérése nem elegendő, egy hozzátartozójának szóbeli kívánsága a kórház igazgatójánál, egy Írásbeli kér­vény benyújtása a kórház gondnokánál, melyet a beteg is ellátott aláírásával, szükséges ahhoz, hogy a gondnok kiállít­son egy belépési engedélyt a következő nap délelőttiére. Az engedélyre egy forintos okmánybélyeget kell ragasztani és a gondnok figyelmezteti a kérvényezőt, hogyha a pap jelen­léte kárára lesz a betegnek és ebből baj származik, a felelős­ség a hozzátartozót terheli.”---------------------------------------o--------------------------------------­AFORIZMÁK ÉS ÖTLETEK,-----------o-----------­Az asszonyok éppen az életük aranyát adják a férfiak­nak. Meglehet; de mindig olyan nagyon is apró pénzben ké­rik vissza. * Milyen férfire mondja maga, hogy rossz? Az olyanfélé­re, aki megcsodálja az ártatlanságot. ** * ** ❖ Milyen asszonyra mondják, hogy rossz? Az olyanfélére, akit egy férfi sohasem un meg. * Csodálatos, milyen elnéző a közönség; mindent megbo­csát, kivéve a zsenit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom