Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)
1953-09-12 / 36. szám
KANADAI MAGYAKSÁG 3 1953 szeptember 12 Híreink a nagyvilágból Jó ÜZLET A HADISZÁLLÍTÁS---------------o--------------A Nyugatnémetországot megszálló amerikai erők parancsnoksága azon fáradozik, hogy James Harlow, San Antonio-i US. állampolgárt valahogyan Németországba tudja szállítani, hogy ott bíróság elé állítsák. A 38 éves texasi üzletember egészen tavaly novemberig az USA hadsereg európai élelmiszerbeszerzője volt. Mint kiderült, 236 ezer dollár megvesztegetési pénzt fogadott el különböző hadseregszállitóktól, hogy ajánlataikat előnyben részesítse.---------------------------o--------------------------“EZÜST PUSKAGOLYÓ” KALANDJAI-----------_o--------------A new-jer sei Camden városkában hónapok óta különös rablások történtek. Minden eset után egy bocsánatkérő levél maradt a tetthelyen, amelyben a rabló elnézést kért az áldozatoktól, az aláírás mindig ez volt: “ezüst puskagolyó”. A rendőrség végül is. hosszas sikertelen nyomozás után egy kerékpárt talált az egyik kirabolt ház kertjében. Ezen a nyomon elindulva elfogták “ezüst puskogo!yó”-t a félelmetes rablót. Kiderült, hogy egy dúsgazdag kereskedő tizenhároméves fia, aki a távolbalátó és a filmek hatása alatt határozta el, hogy a dicső betörői pályára lép. Most azután javító intézetbe teszik, hasonló korú és szellemű gyermekek közé. Amit eddig nem tudott a rabló szakmából, azt ott megtanulja. Ha kikerül, nem fogja többé kerékpárját otthagyni a rablás színhelyén.----------------------------— o--------------------------VANNAK MÉG KOMOLY TOLVAJOK !---------------o--------------A világ összestolvajai büszkék lehetnek Cuba szigetén élő szaktársaikra! Matanzasból érkező jelentések szerint a YUMURI Agricultural Company feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik betörtek a társaság raktárházába és elloptak egy gőzmozdonyt, tizenhat vasúti teherkocsit és négy tehergépkocsit. Úgy hisszük, hogy mi, magyarok. tudnánk egy jó tanácsot adni a cubai rendőrségnek. Ugyanis mi tudjuk, hogy Magyarországon nem egy, de sok száz mozdonyt és nem tizenhat, de sok ezer vasúti teherkocsit loptak el a “felszabadulás”-kor “ismeretlen tettesek”. Tessék csak körülnézni cubai kommunista körökben! Nem csodálkoznánk, ha kiderülne, hogy akárcsak Magyarországon. Cuba szigetén is a “tovarish”-ok azok az “ismeretlen tettesek”, akik vonatokat (és minden egyebet, ami kezükügyébe akad) lopnak! pipámat nem egyszer kihozattam vele, de a csibukot kelletlenül vette a szájába- Nem szerette-e a megyfa-szagot, vagy hogy már régi volt a szár és nem a meggyfaszagot érezte rajta? — nem tudom. De azért elmondtam neki. —Hentzi, ide vigyázz! Hentzinek ragyogott a szeme, mint a gyémánt. —Hozd ki a pipámat: a csibukot. Hentzi ugrott, mint a villám. A következő percben láttuk: hogyan vergődik az ajtóban. A pipaszár persze keresztben állt a szájában s le is ütötte a borostyán-szopókát a csibukom száráról, de azért kihozta. A tanfelügyelő erre szótlanul kivette a bugyelárisát, és fizetett. —No, — azt mondja,—nem is kutya ez, hanem ember. (A pánit az iskolának ajándékoztam.) —Ez még semmi, feleltem. — Ez a kutya nemscak a szót érti, hanem kitanálja a gondolatot is. Mondjuk például, hozzon ki egy tányért! Hol láttatok valaha tányért kutya szájában? Persze ebben volt egy kis hamisság. A kutyának külön tányérja volt az asztal alatt. Még az előbbi gazdája rászoktatta, hogy sapkát tudjon tartani- Könnyű volt átszoktatnom a tányérra. Kedves volt, ahogy tányérral kért az asztalnál, s mink belevetettük a csontot. No ezt már sehogysem akar ták elhinni. Az uzsonnánk hideg rántott csibe volt. Kiveszek belőle egy szárnyat, és faragcsálom. Leszólok a kutyának, azon a han gon, ahogy csontra szoktam hívni: Hentzi! A kutya örvendve csóválja a farkát. Véli, hogy a földre vetem a csontot. HOL VAN A LEGKEVESEBB ÖNGYILKOSSÁG? A nemzetközi egészségügyi szervezet nemrég érdekes adatokat közölt a világ közerkölcsi állapotáról. Többek között az öngyilkosságokról is. Az adatok megállapították azt, hogy aránylag Írországban és Spanyolországban, tehát két katholikus országban, van a legkevesebb öngyilkosság. Írországban százezer ember közül 4 követ el öngyilkosságot, Spanyolországban 8. Berlinben viszont a nagy világvárosok közt aránylag a legtöbb az öngyilkosság. Százezer férfi közül 40 és százezer nő közül 33 követi el ezt a súlyos bűnt.-------------------------------o------------------------------NEVADÁBAN TÖRTÉNT----------o--------Egy nevadai lap szerkesztője lapzárta előtt ugyancsak törte a fejét, mivel is töltse meg a rendelkezésére álló bőséges helyet. Miután már minden közölhető cikket és verset elhelyezett, még mindig maradt egy üres hasábja. Tanácstalanságában elővette a tízparancsolatot és minden megjegyzés nélkül kinyomtatta-Milyen nagy volt azonban a csodálkozása, mikor a lap megjelenését követő napon egyik előfizetőjétől a következő levelet kapta: “Tisztelt Uram! Azonnal törüljön előfizetőinek névsorából. Az Ön lapja túlságosan személyeskedővé vált.”-------------------------------o------------------------------AZ UTOLSÓ HÁBORÚ ÁLDOZATAI —-------o----------Egy német szakértő hosszú tanulmányt folytatott arról, hogy mennyi lehet a második világháború áldozatainak száma. A tanulmánya megállapítja, hogy 25 millió civil és 27 millió katona halottja volt a második háborúnak. Németország 6 millió embert vesztett, a Szovjetunió 20 milliót és Lengyelország is közel 6 milliót. A lakosság arányát tekintve Lengyelország vesztesége a legnagyobb.-------------------------------o-------;----------------------KEDVELT Á KANADAI GABONA A TÁVOLKELETEN---------------o--------------A Saskatchewan! Wheat Pool igazgatója C. S. Fisher szerint a magas minőségű kanadai gabona a Távolkeleten mind nagyobb tért hódit. Mr. Fisher kijelentése szerint a liszt iránti fokozódó keresletet az adja, hogy a rizstermés mindenütt elégtelen. Ahol csak gazdaságos, a benszülöttek mind inkább a kenyérre és a kenyérfélékre térnek át. Egy test, egy-vér, egyazon orvosság. Hanem ahogy a városba érünk, mi történik? Az egyik házból kihallatszik a faduda nótája: “Mert Ponyatovszky nincsen a csatába • ..” Az én kutyám hegyezi a fülét. A szeme ragyog. Egyszer csak kiugrik a kocsiból. Elnyargal. Kiabálok utána:-—Hentzi! Hentzi! Gyere ide! Vissza se fordul. —No fene egye meg, — mondja a kocsisom — csakugyan megveszett. De én mindjárt gondoltam, hogy hol van. Megállítom a kocsit. Leszállók. Megyek a nóta irányában. Hát már akkor ott jár az én kutyám két lábon Mátyás körül. Nem fáj annak a foga. A szájában a Mátyás sapkája, szedi a pénzt. A falábú ember meg nézi örömmel-Mátyás abba hagyja a nótát és hozzám baktat. —No bizony elrongyosodott, mióta nem láttam. —Hát hogy élünk, Mátyás? —Köszönöm, bizony roszszul. Magam vagyok. —Hogy, hogy? Az az átkozott asszony megint elhagyott. Nézte a kutyát. A kutya ugrált, mint a bolond a duda körül. —Uram, — mondotta az ember könnyektől nedves szemmel. — Adja vissza nekem ezt a kutyát. Eszemágában sem volt, hogy visszaadjam. Bosszúsan kiáltottam rá: —Hentzi! Hentzi! Nem jössz azonnal! tufferfluchte! Komm her! A kutya visszafordította rám a fejét, de csak ott maradt. Csóválgatta a farkát Mátyásnak. Én aztán mérgemben ott hagytam. De én a fejemet rázom: —Hozd ki, amit gondolok. Hentzi egyszerre eliramlik. Be az ebédlőbe. Onnan be a konyhába. Egyszer csak megint előtűnik. Hozza tányért. Nem szereti hozni. Mert hiszen csak az asztal alatt emelgette. De végre is hozza- A foga úgy vacog rajta, mint a telegráf masina. De azért elhozza. A vendégeim elhőkölnek csodálkozásukban. Hentzi a farkát örömmel csóválja s tartja a tányért. Hát ilyen kutya volt. Mátyás is bezzeg megbánta. hogy eladta: irt egyszer érte, hogy visszaadná az öt forintot. Csak annyit feleltem neki, hogy tagja vagyok az állatvédő ligának. Erre újra irt. Esküdözött a levélben, hogy nem bántja többet a kutyát, csak adjam vissza. De biz én nem adtam. Egy májusi napon befut hozzám a kisbéresem, hogy hozzam a puskát, mert a Hentzi kutya megveszett. Nézem a kutyát. Kedvtelen.' Néha félrevonja a szájaszélét és nyöszörög. A szőre meg borzolódik az ég felé—Hentzi, — mondom. — mi bajod kutyuskám? Néz rám keservesen. Féloldali fordítja a fejét, és megmegrándul a szája széle. —Emberek, — mondok, — hozzatok ide vizet. Én azt hiszem. nem veszett ez a kutya, csak beteg. Eléje teszek egy tányér vizet. Hát csak fellafatyolja, mintha mutatni akarná, hogy nem veszett. Mindjárt eltaláltam, hogy a foga fáj. Fogatok. Ülök a kocsiba. Magam mellé veszem. Megyünk a városba a fogorvoshoz. Nincs ezen semmi nevetni való. Az állatnak csak azok a betegségei, mint az embernek. ECKHARD TIBOR : HALASZTHATATLAN FELADAT------------o-----------Nolc, várakozásban eltelt, meddő esztendő bebizonyította, hogy Európa felosztása két szembenálló táborra csak a Szovjetnek válik javára. Az ázsiai rém egyre hosszabbra nyúló árnyéka félelmet ébreszt Nyugat-Európában és megbénítja a legjobb nemzeti erőket. Saját eszközeikkel a Marshall-terv sikere ellenére, a nyugat-európai népek nem tudják biztosítani a józan országvezetés egyik célkitűzését sem: sem biztonságot, sem gazdasági boldogulást nem tudnak teremteni amerikai segítség nélkül. Az önérzetes Nyugateurópa megalázottnak, a jólelkü Amerikai megcsaltnak érzi magát, s a növekvő egyenetlenség újból a Szovjet malámra hajtja a vizet. A mi vasfüggönymögötti, közép és keleteurópai népeink sorsa közben végzetesre fordult. Emberi jogaikat, nemzeti önállóságokat elkobozta a barbár Szovjet és most már felnövekvő fiainkat fogja be a marxista világforradalom szekerébe. A mai nemzetközi rendben az a feladat jutott nekik osztályrészül, hogy anyagilag és erkölcsileg erősítsék a Szovjet fegyveres erőit és hogy meghaljanak moszkvai parancsszóra, ha majd üt a Nyugat ellen való támadás órája. A szemfényvesztés és képmutatás korszaka már véget ért. A nyugati világ vezetőinek be kellett látniok, hogy Európa keleti fele nélkül nem állhat fenn Európa és hogy nem lehet békés világot remélni addig, amig a mi vasfüggönymögötti népeink szabadsága és függetlensége helyre nem áll-Az egyre veszélyesebbé váló világhelyzet most arra kényszeríti a három nyugati vezető nagyhatalmat, hogy Bermudában tanácskozásra, üljön össze. A veszedelmet valamennyien felismerték, de lényeges véleménykülönbségek keletkeztek az elhárítás módját illetőleg. A hanyatló Brit Birodalom érzi. hogy egy újabb árat is hajlandó fizetni, hogy az összecsapást a Szovjettel elkerülje és hallani sem akar arról, hogy Keleteurópában a Szovjet jelenlegi birtokállományát megcson kitsák. Mr. Stevenson, a Demokrata Párt volt elnökjelöltje is ezt az álláspontot képviselte. A hivatalos amerikai politika Eisenhower megválasztásával került ellentétbe a brit politikával. Az ő programra ja szerint a Szovjet világ mai határai között már túl veszélyes Amerikára is, ezért azt előbb vissza kell szorítani, s csak azután lehet vele békés együttélésről tárgyalni. Ezenfelül, Szovjet Ígéretek fejében Eisenhower nem hajlandó semmiféle árat fizetni, mert felismerte értéktelenségét. Melyi felfogás kerekedik majd felül, az angol, vagy az amerikai ? A mi népeink élete forog kockán Bermudában, ha egy újabb Yalta vár ott ránk. De lehet az is, hogy elindulunk végre a hazánk felszabadulása felé vivő úton. Ha valaha, úgy most van itt az ideje annak, hogy a szabad magyarság méltóságteljes egységben megnyilatkozzék. Ügyünket a bermudai konferencia elé kell vennünk. A lényeget három pontban foglalhatjuk össze: 1. kémünk kell, hogy a német és osztrák kérdéssel egyidejűleg, a mi leigázott közép és keleteurópai népeink szabadságának és függetlenségének a helyreállítását is tűzzék ki a napirendre-2. kémünk kell, hogy a Szovjet által ránk szabadított minden megszálló erő (katonai, rendőri és polgári) takarodjék végre ki, összes hadifoglyaink, az elhurcoltak és igazságtalanul bebörtönzöttek szállíttassanak nyomban haza. 3. azután pedig jóindulatú, demokratikus hatalmak ellenőrzése alatt becsületes választások tartassanak, hogy magunk választotta kormányok alatt végre szabadon élhessünk saját hazánkban. Ezt kérjük, sem többet, sem kevesebbet, nemcsak megunknak, de minden leigázott népnek a vasfüggöny mögött. Ez az a programm, melyben tisztességes magyarok mindnyájan egyetértünk. Ezért most és itt az emigrációban kell síkraszállnunk, ha nemzetünket az erkölcsi és fizikai végromlástól meg akarjuk menteni. Szólaljon most meg a nemzeti lelkiismeret és némuljanak el a politikai pártok! Minden szabad magyar tartozik valahova: fogjunk össze ezt a megszervezett magyar erőt, országonként és azután szerte a vi- I lágon hallassuk ennek az áldozatoslelkü magyarságnak a sza- i vát. Ennek a hangnak kell érvényesülnie a Yalta hívei, társútasok és alákínálok kis, de kártékony csoportjának hangjával szemben, akiknek még mindig jó a kommunismus, mert ők csak Moszkvából ábrándultak ki — talán ! Itt a nagy alkalom a becsületes, pártok feletti magyar egység megteremtésére és tudjuk, hogy az elszalasztott alkalmak nem térnek vissza. Fogjunk tehát a szervezéshez országonként, hogy azon át megvalósulhasson a szabad magyarok egysége ! (Eckhard Tibor fennti cikkét a “Unió” júliusi számából vettük át.) Karcolatok AFORIZMÁK ÉS ÖTLETEK.------------o-----------** * Jónak lenni annyit tesz, mint összhangban lenni saját magával Önmagával való meghasonlás annyit jelent, mint kénytelienség'ből összhangban lenni másokkal. ** * Manapság aránylag ritka az igazán nagy szenvedély. Privilégiuma az olyan embereknek, akiknek nincs dolguk. Csak erre jók egy ország heréi. * * * Milyen könnyű másokat megtéríteni! Miyen nehéz az embernek saját magát megtéríteni ! * * * A Szépség imádatában nincs semmi egészséges vonás. Nagyon is pompázó ahhoz, hogy egészséges legyen. Azokban: akik életének ez az uralkodó hangneme, a világ mindig csak álmodozókat fog látni. £44444444444444441*4 4444444 44*4*4*4*44*4*4*4*4*4*4*44*4*4*4*4«444*4*4* 4 4 4 4 tT 4 4 4 4 4 4 X 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 <P 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 X 4 4 4 4 T 4 4 4 FIGYELEM ! ÁLLANDÓ NEMZETKÖZI MOZI ! FIGYELEM ! A LEGJOBB EURÓPAI FILMEK ! MELODY THEATRE 344 COLLEGE STREET MÁSODIK HÉTRE PROLONGÁLVA A TORONTO CsARDASKIRALYNO Szerelem, muzsika, humor és romantika. Igaz magyar hangulat. A főszerepben RÖKK MARIKA énekel és táncol közismert magyar temperamentumával. A film teljes angol felírással van ellátva. Előadások: este 6.30 és 8.30. Szombaton d-u. 2 órától folytatólagosan. Telefon: KI-0850 és KI-6319 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 K 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 *4444444444444444444^444444444444444444444444444HKt KŐVETKEZŐ MÜSAR : PETŐFI SÁNDOR DALJÁTÉKÁBÓL KÉSZÜLT FILM A János Vitéz FŐSZEREPLŐK Palló Imre Kiss Ferenc Dajka Margit Nagy Izabella, Közelebbi felvilágosításért forduljon: ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE KI-0850 — KI-6319
