Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)
1953-07-11 / 28. szám
1953 julius 11 4 KANADAI MAGYARSÁG Péli Zya : MADAGASZKÁR n tv. 1 -Jk ' [ Sejti persze, hogy ha az enkételök nem is tartják szükségesnek, hogy véleményüket előtte kifejezzék, rapportjuk azonban, amelyet a tapasztalatokról a királynak küldenek, semmi esetre se lehet előnyös számára. Viszont azt is tudja, hogy ez a jelentés még nem mehetett el (hiszen a hajójáratok ugyancsak gyérek még abban az időben) és csupán azzal a hajóval indulhat el, melyen majd ő is utazik. Benyovszky nem esett a feje lágyára. Tudja ő jól, hogy Mária Antonia udvarában is állandóan hálóznak és számított rá, hogy ha az egész mulatós társaság előtt bevonul (azok után, hogy minden levelében egetverő gyarmatositási sikereiről zengedezett) lehetetlenség lenne őt másnap csak úgy “tout de go” a Bastille-ba bezárni. Ám, hogy erről mindenképen biztositsa magát, nem átalja még aznap este kifejezni hogy némi szerény óhajai volnának: bizonyos kis jutalmakat vár természetesen. A kövér király, aki úgy trónolt a sok mosolygó szép hölgy közepette, mint valami olympusi istenség, természetesen kitűnő hangulatban van, amikor a magyar báró felé fordulva megkérdezi: — És pedig? — Mint ezredes, én lennék őfensége legboldogabb alattvalója, ha kegyeskedne megadni nekem a Szent-Lajos érdemkeresztet, — Az öné, feleli XVI. Lajos a körülállók elragadtatására. Benyovszky pedig úgy érzi magát, mint valami győztes hadvezér, hiszen előtte a Szent-Lajos keresztet csakis 18 éves ezredesi szolgáat után érdemelhették ki . . . csakis franciák. Azonban, legalábbis látszólag, annyira természetesnek veszi a kitüntetést, hogy még egyéb kérése is akad: brigád-generá~ lissá szeretne előlépni. Ezt is nyomban helybenhagyja a lágyszívű Lajos. De ez még nem minden. Az előcsarnokban Benyovszky igyekszik elcsípni de Sartine tengerészeti minisztert,^ aki persze kénytelen neki gratulálni a rangemelkedéshez és érdemkereszt elnyeréshez, mire a mi remekül oportunista magyarunk siet megragadni a kitűnő alkalmat. Azonnali kihallgatást kér, amit persze de Sartine nem tagadhat meg a nap hősétől. Ennek az audienciának első eredménye 50 ezer aranyfont nyömbani kiutalása Benyovszky számára, hogy párisi tartózkodása alatt “rangjához méltón” élhessen. S miután már a kiutalási irat az újdonsült brigád-generális kezében van, eszébe jut, hogy 1776 januárja óta még nem kapta meg kormányzói fizetését. Kap tehát még egy aláirt papirt de Sartine-től. Ám elválásuk előtt még aggályoskodik: kétséges, hogy mindez az összeg elegendő lesz-e. Régi adósságok rendezése . . . Felesége is irt nagyobb tartozásairól . . . “Félety hogy még zavarnom kell majd Excellenciádat . . . Nem helyesebb lenne most mindjárt elintézni az én kis ügyemet? Madagaszkárban majd nem költőm a pénzt, de itt sok kell. Nem utalna még ki részemre 30 ezer font előleget ? De Sartine látva, hogy máskép nem szabadulhat tőle, aláírja még ennek az összegnek kiutalását is. Ezekután kapja kézhez de Sartine, illetve a király, a Madagaszkárba kiküldött felülvizsgálok reportját. Ebbe irtott beletekintve ime ezt olvashatjuk: “ . . . Minden pártoskodás nélkül és teljes hidegvérrel tanulmányozva a helyzetet lehetetlenség nem felkiáltani: Szörnyű nyomorúság! őrületes közigazgatás! Micsoda agyrém állapot! . . . . Ma már oda jutottunk, hogy minden vonakodás nélkül kijelenthetjük, hiszen minden adat bizonyítja, hogy soha még a francia kormányt nem vezették félre oly merész módon, mint amikor Monsieur de Beniowszky küldözgette neki leveleit . . .” Benyovszky tudja, hogy már elolvasták a reportot, sőt arról is értesül, hogy ebben alaposan elintézték. De törődik is ő már ezzel! Hatalmas paksamétával a hóna alatt még aznap jelentkezik a tengerészetügyi miniszter kabinetjében. Alaposan kidolgozott terveket, jobban mondva ajánlatokat terjeszt elő, de már nem koldul, hanem . . . mint Madagaszkár nagytöbbsége által megválasztott császára, üzleti kollaborációt ajánl fel a francia királynak. Pontosan arról van szó, hogy 30 évre kisajátítsa magának Madagaszkárt és annak társszigeteit: ha a király akarja, hogy a franciák kapják meg kereskedelmi monopóliumát, ha'óhajtja, hogy alattvalói gazdászati koncessziókat kapjanak a szigeteken, feli kell emelni 600 főre a kiküldött francia katonaságot és köteleznie kell magát a szigetek hadi védelmére az esetleges támadások esetén. Szó van még az export és import áruk utáni vámdijak elengedéséről is, amelynek ellenében “Benyovszky császár” kötelezi magát évi 12 ezer szarvasmarha és 10 ezer tonna rizs szállítására. De Sartine miniszter bezárja a paksamétát íróasztala fiókjába, Benyovszky báró pedig . . . elutazik Bécsbe fivérei meglátogatására. * * * Bécsben . . . Mivel a Benyovszky-legenda oda nem foszlányokban, hanem megnövekedve és még színesebben jutott el, Mária-Teré7ia nemcsak hogy megbocsátja a magyar báró régi bűneit, de még hozzá rangejmelkedésben is részesiti. Egyik ezred vezénylését bízzák rá — talán nemcsak azért, mert hajlandónak mutatkozik Ausztriában maradni egy ideig. Lehetséges, hogy Ausztria titkon reménykedett abban, hogy majd egy szép napon osztozkodhat Madagaszkáron. Nemsokára ezután II. József Fiume kereskedelmi parancsnokává nevezi ki Benyovszkyt. Itt aztán újra egészen elemében van és a legmerészebb terveket szövi, mig közben szédületesen vakmerő spekulációkba keveredik. Ilyenformán, persze hamarosan megint annyira eladósodik, hogy jobbnak látja angolosan odébbállni. Pénzszerzési lehetőségek kényszerétől sarkalva most kitalálja, hogy a francia királyi udvar még mindég adósa valami hátralékkal. Kiköt hát Párisban és nem kevesebb mint 83 ezer fontot követel. Na de ezúttal nincs szerencséje. Megértetik vele, hogy ha nem kivan valamelyik börtön belső falaival megismerkedni, okosan teszi, ha minél hamarabb eliszkol a franciák hazájából. Áthajózik tehát Angliába. Toboroz, szerződéseket köt - amelyeket ' mint Ampanszakabé, ill. Madagaszkár császára ir alá és bizonygatja, hogy leghatlmasabb szövetségese maga a német császár. Ilyenformán sikerül is anyagi gondjaitól egyelőre megszabadulnia. Ám a hivatalos támogatások utáni törekvései egytől-egyig meghiúsulnak. Folytatjuk. Zathureczky Gyula : HATÉKONY MAGYAR PROPAGANDA------------o-----------Úgy vélem, igen meddő fáradozás volna úgynevezett propagandának hibáira és hiányosságaira rámutatva keresni a választ a kérdésre: milyen legyen a hatékony magyar propaganda?! Talán helyesebb, ha a kérdéssel csupán elvi és elméleti vonatkozásban foglalkozunk. Induljunk ki tehát az alaptételből: A PROPAGANDA CÉLJA A MEGGYŐZÉS! És talán mindjárt alapszabályként fogadhatjuk el: MEGGYŐZŐ MINDEN IGAZ ÜGY‘BECSÜLETES KÉPVISELETE ! Véleményem szerint ez a a nyitja minden jó propagandának. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi az “igaz ügy” és mi annak “becsületes képviselete’’? Ha eredményt akarunk elérni, “igaz ügy”-nek soha sem azt szabad tekintenünk, amit — bármily méltányosan és idokoltan is — annak érzünk, hanem amit mások annak fogadnak'— talán helyesebb a kifejezés — annak fogadhatnak el. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy az “ügy” érdekében végzett érvelésünk érthető és legalább logikailag elfogadható legyen. Lényeges tehát, hogy a KÉRDÉST NE A MAGUNK, HANEM'A MEGGYŐZENDŐ FÉL SZEMSZÖGÉBŐL TÁRGYALJUK és magyarázatára mindig magasabb, általános szempontokat keressünk. Világosabban: arra kell törekdnünk, hogy ÜGYÜNK FELKAROLÁSA MÁSOK ÉRDEKÉVÉ VÁLJÉK. Közelebbről térve a tárgyra, megítélésem szerint a magyar propaganda akkor helyes és hatékony, ha a magyar ügyet nemzetközi üggyé tudja tenni és megoldását az európai érdekek sorába képes emelni. Amilyen lényeges az “ügy” ilyen értelmű kifejtése a meggyőzendő fél felé, ugyanolyan hangsúlyt kell adnunk “becsületes képviseletének”. A szemben álló félnek soha sem szabad éreznie, hogy az általunk esetleg felállított követelések alku tárgyai lehetnek, hogy csak azért követelünk sokat, hogy engedhessünk. Az ügyet tehát teljességgel és az emberileg elképzelhető legnagyobb tárgyilagossággal kell képviselni. A szemben álló félnek éreznie kell, hogy állításaink helytállóak, érvelésünk átgondolt és követeléseink megfontoltak, sem félre nem akarjuk őt vezetni, sem csapdát nem állítunk neki. Ellenfeleink érvelésével csak akkor szállhatunk eredményesen szembe, ha bírálatuk igaz részét elismerjük, de a kérdést a megfelelő kor nemzetközi szintézisébe emelve tárgyilagosan magyarázni tudjuk. Úgy gondolom rendkívül lényeges része a hatékony propagandának, hogy MINT KIINDULÁSI ALAPOT A JELEN VISZONYAIT TÁRGYALJA. A sérelmi politika a propagandában legfeljebb sajnálkozást ébreszt, mert senki nem hajlandó visszafelé forgatni az idők kerekét, hanem megköveteli, hogy MINDEN NEMZET VÍVJA KI A MAGA HELYÉT AZ EMBERISÉG SORÁBAN. Adottnak tehát ne a multat, vagy a jelenlegi politikai helyzetet, hanem MAGÁT AZ ÉLŐ NEMZETET TEKINTSÜK, az ő ügyét helyezzük mindenek fölé és az élő követelményeivel érveljünk. Ezek amúgy is fednek minden értelmi és érzelmi momentumot, csak képviseletük így közérthetőbb. Nagy vonásokban talán ennyit a hatékony propaganda elveiről. Ha azonban a gyakorlati propaganda kérdését tagiáljuk, eljutunk annak eszközeihez és az azokat alkalmazó emberhez. Mondanom sem kell, hogy minden külföldön élő magyar akaratlanul is “propagandista”. Magatartása, véleménye alakítja ki környezetének véleményét az egész nemzet felől. Azokat azonban, akik hivatásosan és tudatosan űzik a propagandát, két nagy csoportba vélem oszthatni: az egyik a politikusok és diplomaták csoportja, a másik a szellemi emberké: tudósoké, íróké, művészeké, újságíróké. Tekintettel emigrációnk rendkívül vegyes világnézeti és politikai összetételére, egységes politikai propagandáról nem lehet szó. A helyzet megoldásának lehetőségét abban látom, hogy MINDENKI A SAJÁT, PÁRTJA, VAGY VILÁGNÉZETE. DE SEMMIKÉPEN SEM A MAGYARSÁG EGYETEME NEVÉBEN ÉRVELJEN. Ha így magyar részről különböző felfogások is nyilvánulnak meg egyes kérdésekben, a szemben álló félnek módjában áll azokat kiértékelni és így általános érvényű megállapításokra juthat. Igaz, hogy ezzel a felőlünk mondott ítélet megalkotásának jogát teljességgel átengedjük a bíráló félnek, de az adott helyzetben egyebet aligha tehetünk, minthogy nyílt és becsületes magatartásunkkal hozzájárulunk a megközelítőén igazságos ítélet kimondásához. A tudósok, írók és művészek hosszabb lélekzetü munkája a propaganda sajátos szektora. Minden sikerük nemzeti siker és hatása trtós. Mellettük, valamint a politikusok és diplomaták mellett, a propagandának — hogy így fejezzem ki magam — “frontharcosai” az újságírók. Rájuk talán fokozottan állnak a fentebb kifejtett elvek. Számukra három nagy feladatkört vélek megállapíthatni. Az egyik a MESTERSÉGÜKBŐL ADÓDÓ ÉRINTKEZÉSI FELÜLET KIBŐVÍTÉSE a nemzetközi élet személyiségeivel. Éhez az emigrációTegteljesebb támogatását kellene, hogy élvezzék, mindenkinek segítségükre kellene sietni a kapcsolatok kiépítésében. Eredményes munkájukhoz KÖZPONTI EMIGRÁCIÓS SZERVNEK KELLENE ELLÁTNIA ŐKET ZSURNALISZTIKAILAG IS FELHASZNÁLHATÓ INFORMATIV ANYAGGAL az aktuális hazai eseményekről és viszonyokról. A másik feladatkör, amiben ugyancsak az emigráció erkölcsi támogatására volna szükség abban áll, hogy MINÉL TÖBB MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ HELYEZKEDJÉK EL A NEMZETKÖZI SAJTÓBAN. Meggyőződésem szerint minden különösebb anyagi erőfeszítés nélkül így biztosítani lehetne a magyar ügy megfelelő képviseletét a világsajtóban. A harmadik nagy feladatkör megfelelő súlyú és tekintélyű IDEGENNYELVÜ FOLYÓIRATOK KIADÁSA, amelyek minden emigrációs szellemi erő bevonásával képviselni tudnák a magyar ügyet a világ közvéleménye és talán elsősorban a nemzetközi élet döntő személyiségei és fórumai felé. Ennek a feladatkörnek a betöltéséhez az emigráció anyagi áldozatkészségére volna szükség, mert a siker elengedhetetlen feltétele, hogy az idegennyelvü folyóiratok teljes őszinteséggel és nyíltsággal képviselhessék a magyar ügyet ÉS MUNKÁJUKBAN SEMILYEN OLDALRÓL NE ÉRJE ŐKET SE BEFOLYÁS, SE KORLÁTOZÁS. A propagandának és a hatékony propagandának magától értetődően még ezernyi módja és lehetősége van. Hiszen puszta létünk idegen nemzetek között sem egyéb propagandánál. A megadott keretben azonban csak az általam leglényegesebbnek vélt pontokat érinthettem. Végezetül talán még egyet: ha jó és hatékony propagandát akarunk csinálni, TUDNUNK KELL, HOGY MIT AKARUNK. Ennek a kérdésnek a tárgyalása azonban már kívül esik e cikkem keretén. (UNIÓ) A FEW BUTTONS MISSIN ... Néhány gomb hiányzik. . . mondja James T. Fisher ideggyógyász azokról a paciensekről, akik valamilyen formában eltértek a normális életformáktól. A lelki köpönyeg get rosszul gombolták rá az illetőkre sokszor saját hibájukból, sokszor külső hatások következmény eképen. Hosszú és eseményekben gazdag életének sok különös paciense vonul fel a könyv lapjain különböző idegbetegségek illusztrálására. De ezeknél is sokkal érdekesebb mindnyájunk számára, akik szeretnénk ebben az őrült világban is többé kevésbbé normálisnak megmaradni, hogyan látja Dr. Fisher ezt idérhetőnek, illetve megvalósíthatónak. Könyve végén összefoglalva életének tanulságait a 82 éves szerző ezeket mondja: Én hiszek abban, hogy amit itt leírok, az igaz: Ha összegyűjtjük mind azokat a tekintélyes írásokat, amik valaha megjelentek a leg elsőbbrangu ideggyógyászok tollából az elme egészségtanáról, átfésüljük, kifinomitjuk a végletekig a stílusunkat, ha mindennek csak a legjavát vennénk és átadnánk a legjobb élő poétáknak, hogy foglalják költeménybe, akkor még mindig csak dadogó és ügyetlen megközelítése lenne a Hegyi Beszédnek. És az öszszehasonlitás nagyon hátrányosan ütne ki. A mai ember nagy baja, folytatja Dr. Fisher, hogy elfelejtette az alázatosságot. Az élet feltétlen uralkodó csillagának látja magát a világ színpadán. A nap csak azért van, hogy hangsullyozza az ő dicsőségét, a csillagok képezik a rivaldafényét, a különleges hatás kiemelésére. Miltont idézi, mint receptet Dr. Fisher. “Aki uralkodik magán és fegyelmezi vágyait, szenvedélyét és félelmét, az több, mint egy király.” “Az emberek vitatkoznak a vallásról, írnak róla, harcolnak érte és meghalnak érte, mindent tesznek, csak nem élik.” Figyeljünk csak a hires ideggyógyász, a modem amerikai, gazdag és szegényemberek lelkinyomorának nagy ismerője minden baj gyógyírjaként a tízparancsolat szerinti életet javasolja. Milyen közel van hozzánk a problémák meg oldása, csak ki kell nyújtani a kezünket érte . . . Vaszary Kálmánná. ------------o------------MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ?---O-A torontói CKFH rádióállomás a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály. Rózsa László clevelandi magyar műsorát hallhatja a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Kanadai Magyar Antibolsevista Liga Kossuth Rádiója minden szombaton délután 1 órától 1.40-ig sugároz műsort a Brantford, CKPC 1380 hullámhosszon. Cim: Mrs. Erna Végh 63 Palace Street, Brantford, Ontario. Közöljük Delhi és környéke magyarságával, hogy lapunk szervezését Sztronga Jenő, a Delhi-i Magyar Ház gondnoka vállalta- így Sztronga Jenő jogosult előfizetések, hirdetések gyűjtésére és ezek di- i jainak nyugta ellenében való I felvételére. j Megbízottunk szívesen van ! segítségére a Delhi és környékén munkát kereső magyaroknak is, így kérjük olvasóinkat, forduljanak hozzá bizalommal. Cime: Mr. Eugen Sztronga, Delhi, Hungarian House. ÉRTED KÜZD A KANADAI MAGYARSÁG WELLANDI MAGYAROK mm mmmm mmmmsm- mm. mmmmmmmmmmmmmm I EAST MAIN GARAGE 1 £-> ■s»' Welland egyetlen magyar autójavító üzeme és benzinállomása. i|, A világhírű német VOLKSWAGENOK | wellandi képviselete É Használt autók vétele és eladása. EAST MAIN GARAGE I 936 EAST MAIN ST., WELLAND, ONTARIO mmmmmmmm men mmmm mmmm mm. mmmmmmmmmM <♦> mm •»> »z <♦> <«. mm mm'mmmm::miz mem i §j i 9 § 5? I Virágot minden alkalomra a legjutányosabban szerezhet be a magyar virágüzletben, Tulajdonos Biró Ferenc és fiai $ 277 KING ST. - TELEFON: 9242. | tmm.mm. <♦> mm mm mm .<♦> mvmm:mm:mm:mm'sm\ £»,:><♦> mm mm mm mmmm mm mm mm mm mm. mmmm mm® u ■’r Ha lakását ki akarja festetni, — azt csak szakemberrel végeztesse! Hívja WTelland egyetlen magyar szakképzett szobafestő mesterét. ALEXANDER NAGY 150 GARNER AVE., WELLAND. - Tel.: 9531. v mmmmmmmm mm mm. mmmm mm mm mmmmmm mmmmm g <♦> •» wm mm mm mm/mmmmmm :^"mmmmmmmmmmmti Welland legrégibb magyar étterme a COFFEE SHOP I 266 KING STREET i Minden időben töltött paprika, töltött káposzta H és más jóízű magyar ételek. j§ Minden magyart szeretettel vár j CZEFFÓ SÁNDOR, tulajdonos. • Msm. :mmmm'mm :mm.:mmmmmm"mm • 'mmsmm' mm. mm:mmc-mm "mm ■ fm mmmmmm mmmm mmmm mm mm; -mm. mm mm mmmm mm jöjj § Welland legszebb magyar| CZANK JÁNOS I borbélyüzlete a § borbélyüzlete GERGELY £ 97 Park St. — Welland BORBÉLY SHOPf K i: ii nő munka, I A legújabb magyar hangelőzékeny kiszolgálás!lemezek állandóan raktáron 233 King St. — Welland. | nagy választékban. om mm mm mm mm mm.mm:mi&mm.:mm'mm.mmmm:mmmmi RAINBOW RESTAURANT 381 King St. — Vvelland. Kitűnő magyar étel éli minden időben. Tulajdonos : Kazal László. Az Ön szabója : az ANDY’S TAILOR SHOP 647 King St. — Welland — Mérték utáni ruhák — Tulajdonos: . . Medvarski András . . ön is ismeri MIKE KO VALIK Welland egyik legrégibb henle's és fűszeráru üzletét. 169 Burgar Street, Welland. Telefon: 5342. Keresse fel Wellandon SASIÁRI JÓZSEF hentes és zöldségáru üzletét 350 King Streeten Finom házilag készült hentesáruk, felvágottak és friss gyümölcsök. Kérjük olvasóinkat, hogy bevárlásaikat azon cégeknél eszközöljék, melyek lapunkban is hirdetnek, mert ezek egyúttal a magyar betű támogatói. JÓL BEVEZETETT cipőjavitó üzem teljes felszereléssel együtt eladó. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál a tulajdonos. 336 King Street Welland. PORT COLBORHEIÜZLETI KALAUZ ^ A Kanadában létező legjobb mT I TELEVISION I % készülékekből óriási választék. Jk Jr Két magyar alkalmazott áll rendelkezésére, ha # ^ televíziós készüléket vagy más villamossági cikket ^ akar vásárolni. £ $ WALTER SMITH c„. m. < %30 Clarence St. Port Colborne, Ont. - Tel.: 4636.^ Festékek, mosógépek nagy választékban. Háztartási cikkeket, edényeket, vasárut vegye RAWLINS & MARTINSON vaskereskedésében Előzékeny kiszolgálás. 230 West St. Port Colborne THE A. LEON CO, LTD. Mindennemű házibutorok, kerti bútorok, konyhai berendezések vaamint jégszekrények, rádiók, mosógépek, televíziók, villany- és gáz-tűzhelyek részletre. The A. LEÓN Co. Ltd. 416 King Street PORT COLBORNE Beaver Lumberral szemben Dohányvidékre munkát keresek ! SZAKÁCSNŐNEK a dohányszezónra nagy gyakorlattal ajánlkozom. Leveleket kérek : M. SOLÁR, 392 Brunswick A ve., Toronto, Ont. címre. KERESTETÉS Keresem ZSÍR VINCÉT, aki 1951-ben érkezett Kanadába Triesztből. Kérem, aki tud róla, értesítse Perényi Györgyöt, R.R. 1. Straffordville, Ontario, címen. i
