Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-31 / 5. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 1953 JANUÁR 31. XII. Pius pápa karácsonyi rádióbeszédének szövege csak a napokban érkezett hozzánk. A beszédet, annak nagy jelen­tősége miatt, az alábbiakban részletesen ismertetjük olva­sóinkkal. “A segítségért esdeklők fájdalmas kara — mondotta a pápa — nemhogy csökkent volna,, — amint a jó pár éve be­fejeződött világháború után joggal reméltük, — hanem egyre hangosabban zúg a sürgős és sokféle szükség miatt. Szomorú tapasztalatból tudjuk, alighogy jóhírt kapunk valamely or­szág általános helyzetének javulásáról, a másikból uj szeren­csétlenségre, újabb nyomorra és ínségre számíthatunk”. Beszéde folyamán örömmel állapította meg a pápa, hogy állami és egyéb jótékonysági szervezetek mindent elkövetnek a nyomor enyhítésére. Számtalan tervet mutatnak be előtte is, is, azonban szomorúan kell megállapítania, hogy nem egy közülük tele van aránytalansággal, ellentmondással s bizony tájékozatlansággal is. Bármennyire hatalmunkba kerítettük a természet erőit, a többtermelés még oly tökéletes megszer­vezése sem oldja meg a problémákat, ha nem az alapvető em­beri értékeket tartjuk szem előtt. De még így is legfeljebb a legégetőbb kérdések enyhítését remélhetjük, nem a nyomor megszüntetését ! A nyomor megszüntetése u. i. nem sikerül a vallás-ei’kölcsi elveknek következetes megvalósítása nélkül. Ennek, az emberi számításainkat meghaladó problémának megoldását Isten kinyilatkoztatásából kell megtanulnunk. “Ha sikerül jól átgondolt, mind nagy vonalaiban, mind legkisebb részletében alaposan előkészített szervezéssel az emberi erőt és a természeti erőket szerves s lehető legna­gyobb, de ugyanakkor fokozott termelést biztosító egységbe fogni, azt gondolják, hogy csak úgy ömlenek majd a várva­­várt földi javak : a kényelem, az egyén biztonsága, a béke. Valamennyien tudjuk, hogy a modern ipari mammut­­vállalatokban gyökerezik a szociális gondolkodás gépimádata. Nem akarunk véleményt mondani a termelés hasonló formái­nak szükségessége, hasznossága, vagy éppen megfelelőtlen volta felől. Kétségtelen, u. i., hogy a leleményességnek és az emberi szellem alkotóerejének nagyszerű megnyilatkozásai. Méltán néz a világ csodálkozva ezekre a vállalatokra, hisz a felépítésükben és irányításukban jól átgondolt elvek sikerrel fogják össze az ember és anyag erejét. Az is kétségtelen, hogy ez a szilárd rend, nem egyszer újszerű, sajátos, külső szépségével, méltán ragadja büszkeségre korunkat. Azonban tagadnunk kell, hogy ezek a vállalatok lennének szükségképen a modern szociális be­rendezkedés egységes mintái. Mindenekelőtt világos és bölcs alapelv, hogy csak akkor beszélhetünk igazi haladásról, ha régi eredményekhez, a múlt értékeihez csatoljuk újabb eredményeinket. Egy szóval : ha képesek vagyunk a tapasztalatból kincset gyűjteni. A törté­nelem tanítja, hogy a régebbi nemzetgazdasági formáknak mindig volt pozitív hatásuk a szociális életre, vagyis javára váltak az alapvető társadalmi formáknak : a családnak, az államnak és a magántulajdonnak, valamint a szabad társulás jogán létre jött szervezeteknek. Kézzel fogható eredményként idézhetjük a földműves és kézműves céhek tagadhatatlan előnyeit. Nem vonjuk kétségbe, hogy a modern ipari vállalatok is sok jót eredményeztek. Azonban a mi problémánk : a ter­melésnek csak mammut-vállalati formáájt elismerő világ alkalmas-e arra, hogy általában a szociális életet, különösen pedig a társadalom három alapvető intézményét egyenlőké­pen áldásosán befolyásolja ? Azt kell felelnünk, hogy az efféle társadalmi berendezkedésnek személytelen jellege már ma­gában is szemben áll az Isten rendelte társadalmi alapformák személyi érdekeivel. A házasság és a család, az állam, a ma­gántulajdon intézménye u. i. a maga természeténél fogva arra irányul, hogy az emberi személyiséget kialakítsa, védje és alkalmassá tegye arra, hogy önként vállalt közreműködésé­vel a társadalom javára váljék. Isten teremtő bölcsességét semmikép sem tükrözi olyan személytelen egység, amely az emberi személyiséget, a társadalmi élet forrását és célját, a maga benső lényegében, Isten képmásában kezdi ki. Sajnos, nem feltevésekről és baljóslatokról van szó, hi­szen már bekövetkezett ez a szomorú helyzet. Ahol a szerve­zés démona megvetette a lábát s zsarnokoskodik az emberi szellem fölött, azonnal felütik fejüket a hamis és rendellenes társadalmi fejlődés jelei. Több országban a modern állam óriási közigazgatási gépezetté vált s ránehezedett az egész életre : a politikai, gazdasági, társadalmi és szellemi élet egész területét, sőt magát a születést és halált is a közigazgatás ha­táskörébe kényszeríti. Senki se csodálkozzék tehát, hogy a személyiség megsemmisítésének ebben az egész életet átható légkörében a közjó fogalma az egyén lelkiismeretében eltom­pul s az állam egyre jobban elveszti elsődleges jellegét : meg­szűnik az állampolgárok erkölcsi közössége lenni. így tűnik ki, mi a forrása és kezdete annak a szellemi áramlatnak, amely a mai embert szorongatott helyzetébe so­dorta : az ember “személytelenítése”. Elsikkadt a modern ember arca és neve ! Az élet számos jelentős tevékenységé­ben a társadalom puszta tárgyává vált. A társadalom pedig személytelen rendszerré, az erők lélektelen szervezetévé lett”. A közigazgatás részvétlenül nézi az ínségesek csoport­jait : a városok, külvárosok, falvak kétségbeejtő helyzetben, reménytelenül vergődő szegényeit. Segítenek-e a nemzetközi konferenciák a gazdaságilag lezüllött országokon ? Mit felel a társadalom a munkanélküliség sorvasztó jelenségére ? Ezek­re a kérdésekre általában azt felelik, hogy olyan rendszert kell kitalálni, amely, a szabadság lényeges sérelme nélkül, nagyobb egységbe fogja az embereket s fokozza a technikai haladást s automataként ontja a jólétet. Azonban ezek az áb­rándok nem nyugszanak komoly alapon. A cél és az eszközök körbenjárnak, összhangban nem találkoznak. Míg a nagyobb munkabefektetést és az életszínvonal emelését hangsúlyozzák, nem számolnak a munkanélküliség katasztrófájával. A mun­kabefektetést nemcsak fokozni, hanem állandósítani is kell. Az életszínvonal és a befektetett munkaerő fogalmát nemcsak mennyiségi tényezők, hanem a szó igazi értelmében vett em­beri értéknek tekintsük ! EZENNEL MEGRENDELEM A KANADAI MAGYARSÁGOT Azelőfizetési fiiját ..............................................................évre egyidejűleg megküldöm. Név : ............................................................................................. Cím : ............................................................................................. Előfizetési árak egy évre 5, fél évre 2.75 dollár. “Minden tervnek és programmnak ettől a gondolattól kell áthatva lennie : az ember mint alany, mint az emberi ér­tékek őre és fejlesztője, még a technikai haladás eredményei fölött is áll. A társadalmi rend alapformáit mindenekelőtt mentsük meg az egészségtelen személytelenítéstől, s hasz­náljuk fel emberi kapcsolatok megteremtésére és kiépítésére. Ha a társadalmi erőket erre fordítjuk, akkor nemcsak tulaj­don teremtő szerepüket töltik be, hanem jelentékenyen hoz­zájárulnak a jelen szükség enyhítéséhez is. Hisz az a hivatá­suk, hogy az emberek és népek között a kölcsönös szolidari­tást előmozdítsák. Épp arra irányul szózatunk, hogy ennek a szolidaritásnak alapjára s ne üres, bizonytalan rendszerekre épüljön a társa­dalom. Ez a szolidaritás követeli, hogy egy-egy nép különböző csoportjai közt megszűnjék az életszínvonal kínos és kiáltó különbsége. Ennek a sürgető célnak elérésében ne annyira a külső kényszer, hanem a lelkiismeret hatékony szerepére építsünk. A lelkiismeret mondja meg, hol a fényűző kiadások határa. A lelkiismeret veszi rá a vagyonosokat arra, hogy mindenekelőtt a szükséges és hasznos dolgokról gondoskod­janak, a fölösleget pedig megtakarítsák. Az emberek között nélkülözhetetlen szolidaritás nemcsak a testvéri érzület, hanem kölcsönös összhang nevében is köve­teli, hogy a már fennálló munkalehetőségeket fenntartsuk és újabbakat teremtsünk. Miért is mindazok, akiknek befekte­tési tőkéjük van, a közjó érdekében fontolják meg, össze tud­ják-e egyeztetni lelkiismeretükkel, hogy tőkéjüket, a gazda­sági lehetőségek határain belül, arányosan és kellő időben be ne fektessék s oktalan óvatosságból visszatartsák. Ugyan­akkor azok is lelkiismeretük ellen cselekszenek, akik a maguk munkalehetőségét önző lelkülettel kihasználják s xajtuk mú­lik, hogy mások nem találnak munkát s munkanélküliek­ké válnak. Ahol aztán a magánkezdeményezés nem megy, vagy kevésnek bizonyul, az államhatalom köte­lessége, hogy közhasznú vállalkozásokat kezde­ményezzen s a legmesszebbmenőleg gondoskod­jék munkalehetőségről, valamint tanáccsal vagy egyéb módon megkönnyítse a munkakeresők el­helyezését. A szolidaritás kötelességét és érzését sürgető felhívásunk a népekhez is szól. Minden nép törekedjék arra, hogy az élet­­színvonal és munkaadás terén minden adottságát kiaknázza s nyújtson segítséget kevésbbé jó viszonyok közt élő más né­pek gazdasági kibontakozásához”. A modern embernek nemcsak anyagi nyomort szerez a személytelenítő gazdasági felfogás, hanem lelki gyötrelmet is. A keresztény embernek a természet és Isten törvényei sze­rint kell élnie. Azonban a rendszer akárhányszor összeütkö­zésbe kerül a lelkiismerettel. Hogy csak két kérdést ragad­junk ki : az egyik a születéskorlátozás, a másik a kivándorlás. A gépesített társadalom előírja a születésszabályozást is s gátat vet a kivándorlásnak, pusztán számítás alapján, csak azért, mert ki van számítva, hány embernek szabad és lehet megélnie. Az emberek számának közgazdasági érdekekhez való kötése a természet rendjének és a rajta nyugvó erkölcsi világnak felforgatása. “Más erőszak alatt is szenved a lelkiismeret manapság. Nevezetesen, ott, ahol a szülőknek, meggyőződésük és akara­tuk ellenére, előírják, ki nevelje gyermekeiket, vagy ott, ahol a munkavállalást vagy a munkahelyet attól teszik függővé, hogy a munkás tartozik-e egy bizonyos, előírt párthoz, szer­vezethez, amelyet csak a munkapiac hozott létre. Ezekből a visszaélésekből kitűnik, hogy a szakszervezetek működésének és sajátos cél­kitűzésének eszméje határozatlan. Azaz tisztázatlan, hogy az egyre jobban névtelenné váló kol­lektív társadalomban, mint védik a bérmunkások érdekeit. Vájjon mi más lehetne a szakszervezetek lényeges célja, ha nem annak gyakorlati hirdetése, hogy az ember alanya s nem tárgya a társadalmi vonatkozásoknak ? Mi más lehet a céljuk, ha nem az, hogy az egyént a névtelen munkaadók kollektív felelőtlenségével szemben megvédjék ? Mi más, ha nem az, hogy képviseljék a munkás személyét azok előtt, akik csak meghatározott árú termelőerőt látnak benne ? Ki tartja egészséges állapotnak, hogy a munkás személyi jogainak vé­delme mindig monopol jellegű mammut-szervezetektől függő névtelen közösség kezében legyen ? A személyi jogaiban meg­csonkított, hatalmas gépezet kerekei közt őrlődő munkásnak tapasztalnia kell, mily kínos szabadságának és lelkiismereté­nek elnyomása”. Az amerikai kommunista párt Mikor 1948-ban Whittaker Chambers nyilatkozott az Al­ger Hiss üggyel kapcsolatban, tanúvallomását “a háború egyik aktájának” nevezte. Ez­zel Amerika és a kommunista párt közötti háborúra célzott, mely a párt 1919-ben való megalakulása óta többé-ke­­vésbbé, de az utóbbi években valóban dúl. Az bizonyos, hogy Amerika kommunista pártja fennállási idejének legnagyobb részében zavartalanul virágozhatott és aránylag büntetlenül végez­hette bomlasztó munkáját. 1933 ,s a második világháború vége közötti időszakban még kényeztették és bátorították is. Az Alger Hiss-féle eset azonban döntő fordulatot je­lentett. 1948 óta állandóan fo­lyik a küzdelem ellene, ha a demokrácia formáinak megfe­lelően csendesen és lassan is. Nézzük csak, hogy ennek a küzdelemnek mi eddig a pozi­tív eredménye : A párt külsőleg rosszabbul fest ma, mint megalakulása­­óta, harminc esztendőn keresz­tül, bármikor. A törvény lé­nyegében az egész belső veze­tőségre rátette a kezét. A 12 főnyi nemzeti bizottságból tizenegyet 1949-ben az ameri­kai kormány elleni összeeskü­vés miatt elitéltek. Nyolcán közülük börtönben ülnek, há­romnak sikerült megszöknie. A párt névleges feje, a 71 éves William Z. Foster vád alatt van. Az elmúlt évben 21 “má­sodik garnitúrához” tartozó párttagot tartóztattak le és 1948 óta összesen 85 kulcs­helyzetben levő kommunistát ítéltek el, valamint 88 külföl­dit távolítottak el. A párt nyilvános tagszáma ma 30.000 az 1938. évi 90.000- el (az Ifjú Kommunisták Li­gáját is beleértve) és az 1950. évi 54.000-el szemben. A pénzügyi helyzet is erő­sen rosszabbodott. A Daily Worker már régóta nehézsé­gekkel küzd és azokat a szei'­­vezeteket, melyek eddig anya­gilag támogatták a pártot (pl. az International Workers Or­der) lassanként megszüntetik. Csaknem 150 kommunista “fellegvár” vesztette el így használhatóságát, miután a kormány felforgató társasá­goknak jelölte meg őket. Még tíz évvel ezelőtt a kom­munisták a szervezett mun­kásság 20%-át tették ki az uniókban, ma ez a szám 2%­­ra csökkent. A láthatatlan párt is szen­vedett néhány vereséget. Al­ger Hiss és a többi atomkém elitélése mindenesetre akadá­­yorta a vörös kémhálózat mű­ködését, bár egyelőre lehetet­lenség annak kiderítése, hogy a hatalmas szerkezet fő-rúgó­­ját sikerült-e eltörni. A párt mindig bizonyos ti­tokzatos, konspirációs légkör­ben működött, de különösen 1948 óta vett fel erősen véde­kező magatartást. Négy éve nem adnak ki pártkönyvet és minden tagságot bizonyító irat megőrzése tilos. A párt fel­jegyzéseit megsemmisítették vagy elrejtették, a telefon- és postahasználatot erősen meg­szorították, A minimumra csökkentet­ték a nyilvános gyűlések szá­mát is. A tagok utasítást kap­tak, hogy sejtösszejövetele­ket tartsanak autókban és ét­termekben, de nem magánhá­zakban. A kommunistákat megfélemlítette, hogy soraik­ban nemrégen kormányügynö­köket fedeztek fel s ez még­­inkább elmélyítette a bizal­matlanságot és gyanút, melyet a tagok már régen egymás iránt éreznek. A megmaradt “nyilvános” tagok gondosan megszervezett klubokba tömörülnek és eze­ket kb. 30, az egész Amerika területén elszórt kommunista főhadiszállás kormányozza. Működésük kiterjed államok, megyék, városok, szervezetek százaira és lehatol Amerika társadalmának legmélyebh Torontó társadalmának nagy eseménye lesz 1953 február hó 7-én este 7 órai kezdettel a “Kanadai Magyarság” Sajtóbálja a Szent Erzsébet Hall termeiben. Étel, ital, zene, tánc, sorsolás. Belépődíj : $1.00 A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a jegyek árú­­sítását máris megkezdtük szerkesztőségünkben : 362 Bathurst St., reggel 10-től este 7-ig. Kérjük hívja fel barátai figyelmét is SAJTÓBÁLUNKRA! Mielőtt bútort vagy rádiót vásárol tekintse meg nagy választékunkat ! BÚTOROK minden árban ! Elsőrangú minőségű PÁRNANEMü saját gyárunkból ! RÁDIÓK, GÁZ- ÉS VILLANYESZKÖZÖK Kedvező fizetési feltételek. Minden szombaton délután 2—5 óra között magyar munkatársunk szolgálja önt ki ! VICTOR’S RADIO & FURNITURE 751 Dundas St. W., Toronto, Ont. Tel. WA. 8746 gyökeréig. A nyílt pártnál sokkal fon­tosabb a földalatti szervezet. Ez mindig így volt, de különö­sen azóta, hogy a kormányzat háborút indított a nyílt párt ellen. Feltehető, hogy azok kö­zül, akik az utóbbi években ki­léptek, egyharmada a föld­alatti mozgalomhoz csatlako­zott, melynek tagszámát jelen­leg 10.000-re becsülik. John Lautner, akit 1950-ben kicsap­tak, tanúvallomásában el­mondta, hogy utasítást kapott földalatti rendszer részletes és gondos kidolgozására, melyet abban az esetben használtak volna fel, ha a pártot törvé­nyesen megszüntetik. Lautner terve szerint a földalatti rend­szer tagjai hármas sejtekbe tömörültek volna, úgy, hogy az egyes sejtek tagjai csak egymást és még három tagot ismernek. A pártvezetők szá­mára uj személyazonosságot agyaltak ki és szó volt róla, hogy ezek külvárosi üzleteket vásárolnak és itt működnek. (Folyt, köv.) “HARMINC MILLIÓ 1975-RE ?” (A torontói Financial Post vezércikke). Kanada 1975-re megkétsze­rezheti jelenlegi lakósságszá­­mát s a század végére Anglia mai lakosságszámát is elér­heti. Ez 1975-ben harminc mil­lió, 2.000-ben pedig 50 millió­nyi lakosságnak felelne meg. A becslés Robert Rae-től, a Dominion Bank elnökétől szár­mazik s a részvényesek évi közgyűlésén tartott beszédjé­ben szerepelt. Csak az a fon­tos, hogy az elmúlt 12 hónap növekedési, aránya fennma­radjon. Mr. Rae nagyon is vi­lágossá tette, hogy szerinte ez igen is fontos s lehetséges. “Kanadának, — jelentette ki, — elégséges terület áll rendelkezésre ekkora lakosság eltartására. Hosszú-lejáratú tervekkel kell, hogy készül­jünk erre. A jövőben Kanada életszínvonala sokkal maga­sabb lesz, mint a mai, mit ugyan a nálunk kedvezőtle­nebb helyzetben levő országok ma is irigyelnek. A kérdés megoldásának kul­csa uj bevándorlók fokozot­tabb bebocsájtása. Építő s fel­fokozandó bevándorlási politi­ka, amire szükségünk van”. Ottawában utalás történt arra vonatkozóan, hogy a je­lenlegi korlátozott bevándorlá­si politikát rövidesen megint csak áttanulmányozzák s hogy a beilleszkedési időszak múl­tán, megint csak szélesre tár­ják a kapukat. VIKING RESTAURANT Európai és kanadai ételek, olcsó árak Németül beszélünk. Nyitva : reggel 7-től éjjel 2-ig. 535a. Bloor St. (közel a Bathurst-höz). Tel. : LL. 5564. <♦> •»> <♦> <♦> •»: .'A'. ’ .«a mi <♦> <«• $ P Elsőrendű férfi és női angol gyapjú-szövetek, bélés-árúk & V $ H $ v r •:« óriási választékban. Szabóknak és viszonteladóknak árengedmény. utcjiíson & Ü>on szövet nagykereskedők 64 Wellington St., W. (Empire Building) Toronto Telefon : EM. 4-2998. 4 1 i § § § § I dl |R. Teslia Real Estate Toronto Offices 863 Bloor St. W. 575 Queen St. W. KE. 9459 WA. 2646 Hamilton Office : 1294 King St. E. Tel. :9-3558 $3.000 lefizetéssel 6 szobás erős téglaház Ossington— Bloor környékén. Keményfapadló, modern kony­ha, olajfűtés. Teljes vételár : $12.000. Hívja : Mr. W. Bybvk-et, WA. 2646. $3.500 lefizetéssel 6 szobás erős téglaház Quebec St.— Glenlake környékén. Keményfapadló, száraz pin­ce, szép udvar. Bentlakó bérlők miatt ára csak $10.500. Hívja : Mr. R. Cholkan-t, WA.2646. $4.500 lefizetéssel 6 szobás, verandás erős téglaház Ossington—Dundas környékén. Keményfapadló, pincegarázs és autóút. Hívja : Mr. E. Tepper-t, WA. 2646. $5.000 lefizetéssel 8 szobás erős téglaház College—Grace környékén. Olajfűtés, szép udvar és autóút. Szé­pen karbantartott ház, hamarosan átvehető. Hívja Mr. J. Mares-t, WA.2646. $5.000 lefizetéssel 6 szobás modern, erős téglaház Dover­­court—College környékén. Keményfapadló, me­legvíz-fűtés, modern konyha és fürdőszoba, min­denütt olajfestés, magán autóút és garage. Tel­jes vételár : $15.000. Hívja : Mr. M. Kaszczuk-ot, WA. 2646. $5.000 lefizetéssel 8 szobás erős, sárga téglaház Keele— Bloor környékén. Tiszta, nagy szobák, keményfa­padló, két modern konyha, két fürdőszoba, me­legvíz, olajfűtés, dupla garage, közel üzletekhez, iskolához, közlekedéshez. Hívja : Mr. O. Shmi­­gelsky-t WA. 2646. Fűszeres-hentes self-serve üzlet High Park üzleti részé­ben lakással. Villamosmegálló üzlet előtt, hosszú bérlet, alacsony bér, jó felszerelés, forgalom az utolsó adóévben $100.000, ügyes vezetéssel emel­hető. $5.000 készpénz és kb. $5.000 raktár. Csak betegség miatt eladó. Hívja : Mr. R. Chilkan-t, WA. 2646. Apartment ház. Különálló, erős téglaház Dufferin— Dundas környlékén, 6 apartment mindegyik5 szo­bás. Melegvíz-fűtés. Szépítés szükséges, befekte­tés érdemes. 1 apartmentre opció. Ára : $42.000. Készpénznél engedmény, méltányos ajánlatot megfontolunk. Hívja : Mr. Y. Spolsky-t, WA. 2646. HA Jó EREDMÉNYT KÍVÁN HÍVJA TESLIA-T ! MAGYARBETüS ÍRÓGÉPET KIADÓHIVATALUNKNÁL 362 Bathurst St. SZEREZZEN ÖN IS EGY ELŐFIZETŐT LAPUNKRA, A MAGYAR ÉRDEKEK IGAZ HARCOSÁNAK. “A SZEGÉNYEKHEZ ÉS ELNYOMOTTAKHOZ...”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom