Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1953-06-13 / 24. szám
1953 juius 13 6 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI KIS NOTESZ------------------o-----------------Kanada ékszer- és ezüstáru ipara 1952-ben $331-398 értékű kelyheket és egyéb templomi és kegytárgyakat készített, az 1951-es 137.862 dollár értékű gyártással szemben. * * * Az 1951 január 15 és 1953 január 15 közötti két évben a férfi farmmunkások átlagos havi fizetése, az ellátás beszámítása nélkül, 27 dollárral $131-re emelkedett Albertában, 14 dollárral $117-re Saskatchewanban, 11 dollárral $125-ra 'Quebecben, 6 dollárral $119-ra Ontarioban, $108-ra Manitobában, 5 dollárral $146-ra British Columbiában. * * * Alex Buller, egy 15 éves bevándorló fiú, aki két esztendővel ezelőtt még nem tudott angolul, most egy alsó British 'Columbiában megtartott angol helyesírási versenyen első lett a többi, nagyrészt született kanadai társa előtt. A fiatal középiskolai tanuló lengyelszármazásu, korábban Németországban járt iskolába és 1951 júniusában jött Kanadába. * * * Kanada 16 vezetőhelyen álló bányája közül csak ötnek nem volt nagyobb termelése 1952-ben, mint 1951-ben. A cement, agyag, arany, vasérc, ólom, földgáz, nikkel, petróleum, só, ezüst és cink-termelés emelkedett, mig az azbeszt, szén, réz, gipsz és mész-termeiés csökkent. ** * CASA LOMA LESZ A KIRÁLYI KASTÉLY ?-----------------o-----------------Múltkori számunkban megemlítettük, hogy Erzsébet királynő uralkodásának egyes időszakait különböző országaiban szándékozik eltölteni. Kanada lelkesen fogadta ezt a gondolatot és mindjárt megfontolás tárgya lett, hogy kanadai •tartózkodásainak idejére melyik megfelelő épületet rendezzék be a királynő számára lakóhelyül. Szóbajött egy Quebec City közelében levő és a Szent Lőrinc folyóra néző terület éfpitkezés céljából, néhai Mackenzie King miniszterelnök Ottawa közelében fekvő nyári lakhelye, legnagyobb esélyei azonban a torontói Casa Loma-nak vannak, mely kivül-belül pompás kastélyszerü jellegével a legmegfelelőbbnek látszik arra, 'hogy királyi rezidencia legyen. Torontó város természetesen örömmel támogatja ezt a tervet.--------------------o--------------------REMEKMŰVEKKEL GAZDAGODOTT A KANADAI NEMZETI KÉPTÁR •-----------------o-----------------Kanada Nemzeti Képtára nemrégiben három világhírű remekművet vásárolt meg összesen 276-000 dollárért. A festmények egy hires és talán egyedül érintetlenül maradt európai mestermű-gyüjteményből származnak. Egyikük Rembrandt : “Betsheba öltözködés közben”, melyet a nagy németalföldi mester 1632-ben, sikereinek kezdetén festett. Ez egyébként egyike első műveinek, melyeket már hatalmas vásznon és nem kis táblákon készített. A festmény realisztikus, azonban az öltözet pompás, dús arany és vörös színárnyalatai ragyogóvá teszik, Feltételezik, hogy Rembrandt modellje valószinüleg nővére volt. A másik két mű, melyek a 15 században élt Filippino Hippinek, az olasz festészet egyik legnagyobb alakjának és 'Botticelli tanítványának festményei, részletek a mester “‘Eszter élete” cimü sorozatából. Mindkét tábla temperával készült. ~ A nemzetközileg elismert műszakértő, aki a képtárnak a vételt ajánlotta, kijelentette, hogy ez nem költséges kiadásnak, hanem inkább jó beruházásnak tekintendő. Az ilyen festmények vásárlásával a Nemzeti Képtár jelentősen emeli Kanada kulturéletét, hogy méltó helyet foglalhasson el a nemzetek sorában. SERTÉSKOLERA ONTARIOBAN Májusban az egyik ontariói farmon egy halálos virusbetegség, a sertéskolera tört ki, melyet hét éven keresztül sikerült távoltartani Kanada területéről. Hírek szerint 21 sertés múlt ki és további 29 fertőzött állatot kellett levágni és meszesgödörbe temetni. A járványos kór kitörésének okát nem sikerült megállapítani, a földmivelésügyi mi nisztérium illetékes osztálya azonban a biztonság kedvéért a Kitchener közelében levő farmtól mérföldnyire eső körzetben minden sertést védőoltással látott el. További megbetegedések Milverton, Guelph és Seaford környékén fordultak elő. A száj- és körömfájással ellentétben a sertéskolera csak a disznóállományt sújtja, más állatot és embert nem fenyeget a fertőzés veszélye- A sertéskivitelt Ontarióból a járvány teljes megszüntetéséig azonnal zárolták. A káros betegség az elmúlt évben Newfoundland területén jelentkezett, de csak kissebb mértékben. Kanadában 1946 óta, mikor is szintén Ontarioban tört ki, nem fordult elő. Inkább az Egyesült Államokban gyakori, ahol oltások által több-kevesebb sikerrel igyekeznek a kórt leküzdeni. Kanada éppen ebből az okból tiltotta meg az élő sertések behozatalát az USA- ból. A korábbi járványnál a fertőzés forrását rosszul főzött moslékokban találták meg, s valószínű, hogy ez volt az oka a mostaninak is. De az is lehetséges. hogy a vírust az Egyesült Államokból vagy a tengerentúlról hurcolta be valamely személy vagy anyag. Ontario számára különösen súlyos gazdasági csapást jelent ez a betegség, minthogy a kanadai 5,300.000 darab összállomáHyból 1,800.000 sertés esik éppen ennek a tartománynak területére. A KORONÁZÁSI DÍSZRUHA A hölgyeket bizonyára érdé kelni fogja, hogy Erzsébet királynő koronázási ruhája teljes öt hónapon át készült. Norman Hartnell udvari szabó januárban kezdte meg a tervezést és az utolsó öltések néhány nappal az ünnep előtt történtek rajta. Norman j Hartnell napokat töltött a múzeumokban, hogy tanumányozza a hajdani uralkodónők öltözeteit. Viktória királynő ruhájának például tiszta fehérnek kellett lennie, mert megkoronázásakor még nem volt férjnél. Hartnell végül is egyik minta után sem tervezte meg remekművét, ha nem vonalait az uj királynő egyenes kívánságára az öt év előtti esküvői ruhához hasonlóan szabta ki. A ruha 15 yd. anyagot magábanfoglaló fehér tiszta selyem szaténból készült, rövid ujjakkal és szorosan simuló derékrésszel. Kivágása elől szivalaku, a hullámzó bő szoknya rövid uszály ban végződik. A nemesen egyszerű szabás mellett a ruha egészen különös szépsége azonban a hímzés, mely fentiül egészen a szoknya szegélyéig borítja be. A 3000 óra munkaidőt igénybevett himzésmotivumok Erzsébet őszszes orszgainak virágjelképeit ábrázolják, így az angol rózsaszínű Tudor rózsát, a kanadai zöld “Maple Leaf“-et arannyal szegélyezve, a sárga mimózához hasonló ausztráliai “waffle flower”-t a new zealandi páfrányt, a délafrikai rózsaszínű “protea” virágot. a gyöngyházzal kivarrott indiai és ceyloni lótuszt, az arany, ezüst és gyémántkristályokkal behintett pakisztáni búzát, gyapotot és jutát. A csillogó, ragyogó anyag és színek valóban királynőivé tették a gyönyörű ruhát, melyhez pompásan illett a biborbársony, hermelines palást- Az öltözetet magassarku, bokapántos aranyszandál egészítette ki.-----------o-----------A KREML “VÉDELMEZŐJE” MEGHALT Nemrégiben meghalt Csulakov professzor, a moszkvai műegyetem tanára. Neve általában nem ismert, s a “Prav da” is csak néhány szóval emlékezett meg haláláról. Csulakovnak mégis jelentős szerepe volt a múltban, mert ő volt az, akinek “zseniális ötletei” folytán Sztálin nyugodtan alhatott. Nem csoda tehát, hogy közte és a néhai vörös cár között személyes barátság fejlődött ki-Vladimir Csukalov alakította át ugyanis a Kremlt egy raffináltan biztosított erőddé. Még abban az időben, mikor Sztálin életét veszedelmes vetélytársa, Trockij fenyegette, a diktátor Csulakovot bízta meg a feladattal, hogy olyan biztonsági berendezést találjon ki, melynek segítségével a Kremlbe egy lélek sem léphet be, s nem is hagyhatja azt el láthatatlanul- Röviden tehát olyan technikai készüléket, amellyel a hatalmas épülettömb belsejében tartózkodó összes személyek nyilvántarthatok. Ismeretesek az u. n. mágikus szemek, fotoelektrikus cellák, melyeket senki sem látott, de amelyek mindenkit láttak. Ismeretes az a berendezés, mely által Sztálin minden egyes személyt, minden egyes szobában külön mozgósíthatott anélkül, hogy mások közreműködését kellett volna igénybevennie. Ezenfelül egyetlen gombnyomással a Kreml összes embereit a szobájába rendelhette. Egy másik Csulakov által feltalált technikai rendszer lehetővé tette, hogy Sztálin bizonyos fontos ajtókat automatikusan tudott kinyitni és bezárni. Az ő akarata ellenére senki nem volt képes ezeket az ajtókat megmozdítani. Legzseniálisabb mesterműve azonban kétségtelenül az u. n- akusztikus ajtó volt, mely a keleti mesék „Szezám nyílj meg” varázslatának is beillik. Ez egy fal, mely az “Otwori dwor” kiáltásra nyílt szét, azonban kizárólag csak akkor, ha Sztálin hangja szólalt meg. Állítólag bármely utánzat teljesen eredménytelennek bizonyult, sőt még a Sztálin hangjáról felvett és kisérletképen lejátszott hanglemezeknek és magnetofon szalagoknak sem engedelmeskedett az ördögien raffinált szerkezet. Igen kétséges, hogy bármely tudósnak is sikerülni fog az ajtót Malenkov hangjára átalakítani, mert Csulakov a titkot magával vitte a sírba. Hogy Sztálin személyes barátja, a bűvész-feltaláló miért és milyen módon halt meg, s éppen rövid idővel a hatalmas diktátor halála után, az is titok marad, mint még sok minden a Szovjet láthatatlan, de annál áthatolhatatlanabb vasfüggönye mögött. Egy bizonyos: Malenkovnak más berendezést kell feltaláltatnia személyes biztonságának megőrzésére. Folytatás a 2-ik oldalról A MAGYAR HONFOGLALÁS KÖRÜLMÉNYEI ÉS TANULSÁGAI A JELEN SZEMPONTJÁBÓL voli részei is megismerték a kengyel mai formáját-Nagy szerepet játszottak az ötvösök, akik finom ízlésű tarsolylemezeket, művészi kardhüvelyeket, remek fülbevalókat, gyönyörű nyakékeket és mentegombokat készítettek. Híresek voltak a kocsigyártóink is. Meg kell említenünk azonban, hogy a kocsi — minden más felfogás ellenére — nem magyar találmány. Nem sokkal a Kr- e. 1000-ik év után találkozunk az óvilág különböző részein hasonló jármüvekkel. Homeros gyakran emlegeti a harci szekereket, de a szkiták, rómaiak és egyéb népek kocsijai általánosan ismertek voltak- Legfeljebb a kocsi egy sajátos formája terjedt el magyar közvetítéssel, s maga a “kocsi” szó több nyelvben magyar eredetre utal. Szíjgyártóink munkája nagyszerű bőrtarsolyok (ezekben tartották a kovát, taplót, acélt) övék és különböző lószerszámok készítéséből állott; az ijjasmester állította elő a nagy hatással alkalmazott ijjakat, amelyek harcászati értékéről a “Kanadai Magyarság” egyik korábbi számában már megemlékeztünk. Ugyanott ismertettük honfoglaló őseink hadakozási módját is-A pogány magyarság vallási képzeteire a kereszténység felvételével kapcsolatban fogunk kitérni. ' Hova járjunk ebédelni, vacsorázni? 3; MAGYAR TALÁLKOZÓ HELY A !j BUDAPEST RESTAURANT j\ 395 Queen St. W. Toronto, Ont. Telefon : EM. 8-0302 \ \ > UJ VEZETÉS! {► ízletes magyar ételek ! 3* Figyelmes kiszolgálás ! Méltányos árak ! Étkezési problémáját legkönnyebben oldhatja meg a Fészek Étteremben Tulajdonos : NEMES DÉNES 263 College St. Toronto KIngsdale 6753 Kitűnő magyar konyha ! Európai cukrász sütemények Szolid árak ! Figyelmes kiszolgálás ! “BLUE BIRD” (Kék madár) TORONTO UJ MAGYAR ÉTTERME 322 Spadina Ave. Magyar ételkülönlegességek. Hazai hangulat. Mérsékelt árak ! Tulajdonos : if j. Szijjártó Dezső. Vacsora előtt vagy után, de mindenesetre olvassa a KANADAI MAGYARSÁGOT Megjelent! SZITNYA1 ZOLTÁN : “TÉBOLYULT VILÁG” című hatalmas regénye- Kapható: Könyvosztályunkon Ára : $2.00. wwvwyvv^w^wwwv BLUE DANUBE RESTAURANT (Kék Duna Étterem) 262 Spadina Ave. Torontó legrégibb magyar étterme- ízletes ételeit, süteményeit magyar szakács és cukrász készíti ! Tulajdonos : SZOLLÁR ENDRE “NEW VIENNA LUNCH” a magyarok találkozóhelye 338 Huron St.—Tel: PR-3491 ízletes magyar ételek- Mindennap nyitva- Lakodalmi, névnapi alkalmakra külön terem. V^>vWVvVWWV^VWWWVS«N MAGYAR ÉTTEREM RAINBOW RESTAURANT Tulajdonos: Fedor János- Full Course Leals Lunches 1329 Ferry St. Tel: 2943 Niagara Falls, Ont. Magyar vendéglő keres mosogatót (nőt) déli 12 órától este 9-ig. 6 napos munkaidő. Cim : a kiadóhivatalban, 362 Bathurst St. Tel- EM-3-7678. Jókai Mór : Az Új Földesúr Mig Karnpós uram rövid kivonatban iparkodott a nap eseményeit előadni, azalatt a két csónak megérkezett Garanvölgyi háza elé, mely mint kis sziget a tenger közepén, feküdt az árvíz lepte téren. Az ősi vert falnak most tűnt ki a haszna; olyan volt az, mint a szikla: még három lábnyira állt ki a vízből. KÖNYVEKET VÁSÁROLJON LAPUNK KÖNYVOSZTÁLYÁN : 362 Bathurst St. Toronto. Béla deák : Hulló vércseppek.............................. $1.50 Füry Lajos : Árva Magyar János.......................... $1.80 Madách Imre : Az ember tragédiája.................. $2.00 Orbán Frigyes : Görbe tükör.............................. $1.50 Rúzsa Jenő : A Kanadai Magyarság Története. . $2.50 Szenczi : Tanuljunk könnyen gyorsan angolul nyelvtan............................................................... $3.98 Szitnyai Zoltán : Tébolyult világ ...................... $2.00 Welsh : The Practical System angol-magyar szótár................ $4.75 Magyar játékkártya .............................................. $1.98 Utánvéttel könyveket nem szállítunk ! Jókai Mór : Az Uj Földesúr köveket, azokat az összereccsent gerendákat és a házán keresztül omló hideg, fekete árt, mintha nyitott szemmel nézni, csakhogy ő még többet is lát, a kövek közt gyermekének véres testét, s a fekete viziárban amint annak szép, hosszú, selyem haja végig-végig úszik. Az alvó homlokán nehéz veríték gyöngyözött alá s szaggatott lélekzetében tehetetlen kiáltások hangjai töredeztek. Aladár aggodalmas sietséggel evezett el a dűlt kastély előtt, s már-már sikerült azt elhagynia, midőn az utcából, melynek végén a kastély állt, egy másik csónak bukkant ki, melyet eddig a kanyarodástól eddig nem lehetett látni. A holdvilágnál ép oly hamar ráismert Aladár a másik csónakosban Kampósra, mint az ő reá, de mielőtt inthetett volna neki, hogy maradjon veszteg, már késő volt, Karnpós uram örömében akkorát rikoltott, hogy arra minden alvónak fel kele riadnia. — Hahó! ifjú ténsuram! Hahó! kiálta a lelkes ur csáklyája végére tűzve kalapját. — Csitt, az Istenért, ne kiabáljon - . . dörmögé Aladár a házsorba igyekezve jutni. Már késő volt. Ankerschmidt az első kiáltásra felriadt fektéből s mint szemeit felnyitotta: a legelső kép, amit meglátott, összeomlott kastélya volt. Talán ugyanazon látás, a miről folyton álmodott testté válva. Néhány percig mereven, jégszemekkel, halott arccal nézett a rémképre; azután felugrott, maga elé kapott és az őrület hangján kiálta fel: “leányom!” Ha Aladár jókor meg nem ragadja, a vízbe esik “Leányom! !” orditá magán kívül a hadastyán. — Ott van nálunk! nincsen semmi baja! lármázott Karnpós uram, ki most észrevevé, milyen rettenetes ostobaságot követett el, s iparkodott minden tőle kitelhető tudományával Aladár lélekvesztőjéhez csáklyázni, erősen szerencséltetve azt a felfordulás minden esélyével. Jókai Mór : Az Uj Földesúr Ankerschmidt arcza e szóra egyszerre kaczagásra váit, kaczagott, mint egy gyermek, mint egy őrült. — Igazán? Igaz-e az! Megszabadították? semmi baj sincs ? Mely kérdések mindegyikét a naptár minden szentéire esküdve bizonyitá Karnpós uram; oly pazarul bánva az úgysegélj enekkel, mintha nagy rablásért vallatnák— Nincsen semmi baj méltóságos uram. Ámbár elég orozva jött ez a gonosz veszedelem, éjnek idején; még sem történt semmi szerencsétlenség- Amint a harangot meghúzták, az öreg ur egyszerre talpon volt; kijött hozzám, kérdezte mi baj ? Én mondtam, hogy a görgitői csőszök lóháton nyargalva jöttek, hogy már a határban a viz. Nohát akkor be kell tömetni az utolsó kaput. Amint ez megvolt, már jött nagy harsogással az alsó utcza végén, épen a méltóságos ur kastélya felől az Isten haragja, a házak az utczán végig mind el voltak már töltésekkel rekesztve, hanem az utcza egyszerre viz alatt állt s ma estig az ablakok ialjáig emelkedett, de azokon felül nem. A mi töltéseink úgy állják köröskörül, mint egy vár. Amint a víz csónakázható lett, azt mondta az öreg ur: “no Karnpós, mit csinálnak most Ankerschmidték ? Azok nem fogadták, meg az intést.” — Erről beszéljen, erről; siirgeté őt a lovag, kit épen csak leánya érdekelt. — Igen is. Tehát mondám, hogy azok bizonyosan úsznak. No hát akkor le kell ereszteni a csónakot. (Ugyan jó, hogy ezt a csónakot előre küldte Aladár urfi!) Majd én mag*am kormányzók! mondá iaz öreg ur, s ekkor törte meg először fogadását, hogy nem megy ki a házból, nyolez esztendő óta. Magam, még egy evező legénnyel, egy hosszú kötéllel, egy lábtóval, megindulánk a kastély felé. Nagy volt ám már akkor a hiba- Mondtam a nagyságos urnák, hogy a bécsi pallér megérdemelné, hogy bezsindelyeznék a fejét. Amint a pince megtelt vizzel, egyszerre félre
