Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-06 / 23. szám

1953 junius 6 4 KANADAI MAGYARSÁG Péli Zya : A FRANCIA ANTILLÁK II. Cuba után a legterjedelmesebb a néhai Saint-Domini­­que, amelyet ugyancsak Colombus fedezett fel 1492-ben és tőle a Hispaniola nevet kapta. Erről a felette kalandos-múltú szigetről érdemes meg­jegyezni, hogy 1697-ben Spanyolország legálisan átengedte Franciaországnak az egyik felét, majd 1795-ben, a baseli szerződés értelmében, neki adta másik felét is. Ám az ottani Afrikából áttelepített négerek, fellázadva a francia fenható­­ság valamint a spanyol lakosság ellen, véres és hosszas küz­delmek árán, teljesen függetlenné teszik az egész szige­tet 1804-ben. ők az elsők, akik sikeresen ellen tudnak állni Napóleon hadainak. A viszálykodások azonban továbbra is folytatódnak, míg végül 1844-ben két államá lesz Haiti. Egyik a néger Haiti köztársaság, másik a spanyol Dominiki Köztár­saság .. • s ezek most már csak gazdasági érdekeik védelmé­re szorítkoznak — főleg az Egyesült Államokkal szemben Ezek után térjünk még vissza d’Esnambouc-hoz és tár­saihoz. Első pillanatra a szigeteket olyan csodálatosaknak lát­ták, amilyeneknek a majd másfélszázad óta színesedő legen­da azokat lefestette. Kegyeket és javakat Ígérő, felhőtlen ég, amely tó-síma tengeröbölben nézegeti azúr-arcát; meleg, de állandóan kel­lemes szellővel üdített lég... A növényzet buja pompája : erdők, melyeknek lombjai sohasem sárgulnak, soha nem ko­­párulnak és amelyek a legcsodálatosabb tollazatú és hangú madaraktól népesek; ligetek ahol egész éven át érik valami gyümölcs, illatozik valami virág . .. Tisztások ahol a fű kö­vérebb, mint az európai búza . •. És hegyek, hegyek. Egyesek kétségtelenül kialudt vul­kánok — sőt, tán ki sem aludtak : némelyik állandóan füs­tölög Valamennyi minden képzeletet felülmúlón festői: Ba­zalt-, márvány- és gránit sziklák. . . Pazar növényzetek. .. Páfrányoktól benőtt és indákkal girlandozott barlangok . .. Fantasztikus szakadékok ■.. Szédítő meredekek . •. A természet szépsége mindenütt a rajongó meghatódást szakit ja ki az ámuló emberből. A zuhatagok 20-30-50 méter magasságból ,s még maga­sabbról, mint porrázúzott, zúduló kristály, törnek elő a he­gyek ormaiból. Mások a sziklapárkányokat simogatón, öle­­lőn, ömlenek és olyanok, mint dús patyolat amellyel a szel­lő játszik. A völgyek számtalan folyói, patakjai, csermelyei. . . Mind megannyi nevető és fáradhatatlan tiszta élés a sziklás vagy csillogó-kövecses medrekben. Ott voltak például a szörnyű tropikus szúnyogok, ame­lyek az őserdős vidék mocsaraiban élték világukat és ame­lyek ellen az indiánok, ösztönszerűleg, testük vörösre mázo­lásával védekeztek. Ám ezekkel a parányi bestiákkal szem­ben az újdonsült honfoglalók teljesen védtelenül álltak. Ügyetlenül védekeztek az erdők egyébb ártalmas férgei, va­lamint a mérges kígyók ellen is. Mindezeken kívül, sok energiát és emberéletet igényel­tek a tenger felöl jövő támadások, vagyis a, fehérbőrűek, a “testvér-népek”, ádáz irigykedései is. Alig 39 évvel d’Esnambouc száz emberének megtelepe­dése után, 1674-ben, 3000 főből álló tengeri csapat támadja meg Martinik szigetét : a hollandusok nagy Ruyter admirá­lisa, 35 csatahajójával. D‘Esnambouc citadellájának mindössze 152 védője van, de bátran és elszántan felveszik a harcot a 3000 hollandus el­len és... győznek. A 35 remek csatahajó vereségesen vonul vissza miután embereinek vére vörösre festette a Martini­ket locsoló habokat. Húsz évvel később, 1694-ben, az angolok próbálkoznak három teljes héten át a sziget megszállásán . . . minden siker nélkül- Végül kénytelenek visszavitorlázni Albion elé — a martiniki öbölben hagyva számos emberük hulláját. • / Valóban mesebeli tiindérkertekben képzelhették magu­kat. Igen de . •. mint a meséknek, úgy az Antilláknak is meg­voltak a maguk kártékony manóik, ellenséges szellemeik-Ilyenek voltak elsősorban is. • . állítólag a karaibok. Az egyik történelem-író szelíd, békeszerető törzseknek mondja őket és szeretné mea-kulpára gömyeszteni valamennyi fran­cia hátát, amiért hódító őseik majd minden karaibot leka­szaboltak. Másik történelmész félelmetes vörös-ördögöknek festi le ezeket az indiánokat. Mitöbb, a korunkbeli Larousse -— a valamennyi között legnagyobb elismerésnek örvendő fran cia szótár — emberevőknek állítja a szerencsétlen végétért ősamerikaiakat — amennyiben valószinű csúnya tévedést követ el. Annyi bizonyos, hogy a karaibok voltak az Antillák ős­lakói. Az is nagyon valószinű, hogy boldog szabadságban él­hettek mindaz ideig, amíg a “sápadtarcú” népség le nem te­lepedett közéjükí Nos, érthető, hogy nem nagyon örvendhet­tek az olyan vendégeknek, akik csak egyszerűen elszedtek tőlük mindent — még szabadságukat is. Érthető tehát az is, hogy az aggályoskodások elmérge­sedése következtében, a francia hajósnemzedéknek meg kel­lett verekednie egynéhányszor a dicső Mohikánok unokatest­véreivel, a karaibokkal. Ezek a viszályok azonban csak kis részét jelentették a többi veszedelemnek. Bizony, a karaibok haláláértfsokszor és súlyosan kellett a franciáknak megbünhödniök — ha nem is ember, de Isten akaratából-Folytatjuk. MEGHÍVÓ A torontói Magyar Sport Egyesület (egyesült jHungária-Pan­­nonia) 1953 junius 6-án, szombaton este 8 órai kezdettel az egyesület helyiségébeii, (161a. King St. W-) TÁNCCAL EGYBEKÖTÖTT SÖRESTÉLYT rendez, melyre minden magyar sportbarátot szeretettel hív és vár az Egyesület Vezetősége. MAGYAR ÉLET IDEGENBEN ANYÁK NAPI ÜNNEPÉLY A TORONTÓI MAGYAR ISKOLÁBAN A torontói Szent Erzsébet Egyházközség magyar iskolá­jának növendékei május 30-án vasárnap este 7 órai kezdettel kedves és megható ünnepsé­get rendeztek a magyar Édes anyák tiszteletére-A jólsikerült műsort Vikto­­rin Gabi nyitotta meg köszön­tő verssel, majd a gyermek­kar két édesanyáról szóló dalt énekelt el. Ezután követke­zett az ügyes kis Vlosák Ka­tica nagyon szép magyar tánc­száma. melyen meglátszott, hogy Horváth Mária, a kivá­ló tánctanámő tanította be. A “Mese az Édesanyáról” cimü bűbájos 2 felvonásos színdarabban különösen fel­tűnt a tehetséges Vigh Zsu­zsi, aki kész gyermekszinész­­nő és talpraesetten, sok hu­morral játszotta fiúszerepét. Igen jó volt a másik főszerep­lő, Mitró Bözsi is, de az egész lelkes kis gárdát meg kell di­csérnünk, olyan ügyesen, ked­vesen játszottak. Külön ki kell emelnünk, hogy mindegyik gyermek nagyon jól tudta sze­repét. Mindez vonatkozik az “Éji látogatás” cimü Gyulay költeményből dramatizált je­lenetre és a “Szűz Mária üzen” cimü kis színdarabra is. A szünetekben Vida Lajos é­­nekszámokkal szórakoztatta a közönséget. Vigh Zsuzsika és Mitró Bö­zsike még magyar táncszám­mal is szerepeltek. Mitró Ju­liska pedig ír táncot adott e­­lő. Magyar gyermekeink telje­sítményei megérdemelt szép sikert arattak és nemcsak a szülők, de a közönség többi része is meghatva, szivbéli örömmel hallgatta az előadást, s tapsolt a bájos, lelkes kis szereplőknek. Külön elismerés és hála jár a műsor rendezőinek és beta­nítóinak: Sister Xavériának, Mrs. Vighnek és Kristóf Ju­liannának- Az ő szerető tü­relmüknek, fáradhatatlan, ön­zetlen munkájuknak köszön­hető, hogy az előadás ilyen nagyszerűen sikerült. De elis­merés és köszönet jár a szü­lőknek is, akik gyermekeiket az idegenben is elküldik a ma­gyar iskolába, hogy ápolják nyelvünket, megtanulják a magyar irást-olvasást, dalain­kat és táncainkat, sőt áldoza­tot is készek hozni, hogy az erről tanúskodó előadások mi­nél szebben és jobban sikerül­jenek. Father Békési István S. J. plébános zárószavaiban szin­tén köszönetét fejezte ki a szülőknek, s kérte őket, hogy továbbra is minél számosab­ban küldjék gyermekeiket is- I kólába, sőt lehetőség szerint i maguk is segítsenek a tanítás j munkájában, hiszen minél ál- 1 talánosabb a részvétel és ér­deklődés, annál nagyobb az eredmény. Felszólításának mindjárt visszhangja is tá­madt. Az egybegyűltek egy igazán kedves, jólsikerült es­te emlékével távoztak. Meg kell még említenünk, hogy az előadás önkéntes ado­mányokból összegyűlt jöve­delmét a gyermekek nyári tá­borozására fordítják.-----------o-----------­WINDSOR Független Magyar Reformá­tus Egyház. Templom: 1396 EIsmere Ave. Lelkipásztor: Borbás Antal. Lelkészlakás : 868 Ellis St. E­­Telefon: 2-9994. —o--­Istentisztelet vasárnap és ünnepnap 10:30-kor. Énekóra a vasárnapi isten­tiszteletek után. Magyar iskola és vallásóra szombaton d.s. 10 órakor. PÜNKÖSD ünnepét telt templomban, Isten Szent Lei­kével megtelve, ünnepi érzé­sek közt ülte meg gyülekeze­tünk. Az úri szent vacsorá­ban 137 fő vett részt. Az ado­mányok összege $170.48 volt. Az urvacsorai kenyeret és bort id- Fazekas István és ne­je adományozta. Isten áldása legyen a népes Fazekas csalá­don. UJ TEMPLOMCSILLAG. Horváth István, a régi és el­korhadt fa-csillag helyett sa­ját készítésű rézcsillagot a­­jándékozott az egyháznak, a­­minek felszerelése a templom­bejárat fölött pünkösd ünne­pére meg is történt. Isten áld­ja meg Horváth István test­vérünket kedves nejével és családjával együtt a szép a­­jándékért. VIRÁGOT HOZOTT Isten házának díszítésére özv. Mát­­hé Béláné asszonytestvérünk. Köszönjük. Isten áldja meg érte. JUNIUS 14-én, vasárnap tartja egyházunk 20 éves fenn állása alkalmából jubileumi ünnepségét, amely délután 4 órakor templomi istentiszte­lettel kezdődik, este 6:30 óra­kor pedig a 2175 Parent Ave, alatti Olasz Hallban (Caboto Club) banket lesz. Banketje­­gyek már is kaphatók az egy­háznál. Kérjük egyháztagja­inkat, vegyék át azokat csa­ládtagjaik részére mielőbb, a­­zonkivül legyenek segítségül a vacsorajegyek terjesztésé­ben is- Az egyház elöljárósá­ga, az egyházakat és egyesü­leteket és az egyház minden jóbarátját ezúton is szeretet­tel meghívja és várja. ISTEN DICSŐSÉGÉRE Gönczi János $5.00, Büti Gyu­la és neje $4.00, Kanócz Já­nos $2.00, Török Lajos és ne­je $2.00, Kovács Sándor és ne­je $2.00, adott. A TEMPLOMFESTÉSRE és a templom rendbehozatalá­ra a következő családok ada­koztak: Koszla Lajos és neje $10.00, Horváth István és ne­je $5.00, Finn Mária $5.00, Ve­res János és neje $2.00-Isten áldása legyen a jószi­­vü adakozókon és családjai­kon. A MAGYAR TEHETSÉG ÚJABB DIADALA Látogatás a Globus Food Co. Ltd. guelphi gyártelepén —o— Bizonyára még sokan isme­rik olvasóink közül a GLOBUS nevet, melynek otthon, a bé­kevilágban is jó hirneve volt. Elekes Miklós, a Globus kon­zervgyár 15 éven át volt ü­­zemvezetője, most nemrégi­ben, pár lelkes magyar em­ber támogatásával és segítsé­gével egy teljesen modern, minden igényt kielégítő gyá­rat létesített az ontariói Gu­­elphben. Felkerestük a kiváló szak­embert és megkérdeztük tő­le, hogyan jutott arra az öt­letre, hogy itt Kanadában, a konzervgyártás hazájában spe ciális magyar konzervekkel kísérletezzék­“A magyar gulyás, csirke­paprikás, de még több magyar étel is már régen meghódítot­ta a világot. Annakidején a Globus konzerveket a világ minden részébe szállítottuk és egyik legjobb piacunk éppen Anglia volt. Itt pedig, ahol a lakosságnak több mint a fele délkeleteurópai bevándorló, — akik köztudomásúlag sze­retik a magyar ételeket — e­­gészen biztos, hogy a konzer­­veink'hamarosan népszerűek 'esznek. Egy kétszemélyes pompás ebéd, székelygulyás, vagy rizses-sertés, amelyet szintén gyártunk, még any­­nyiba sem kerül, mint a leg­egyszerűbb ebéd bármelyik étteremben, s igy a háziasz­­szony az Ízletesen elkészített konzervből kevés munkával és költséggel percek alatt pompás ebédet vagy vacsorát készíthet. Hiszem, hogy a magyar konzervipar itt, az idegenben is versenyképes lesz. Persze, azt is tudom, hogy rengeteg munkába ke­rül, amig majd a már beve­zetett konzerváruk mellett a Globus is általánosan ismert és népszerű lesz”. Hisszük, hogy a magyar te­hetség, mint már annyiszor, ezúttal is maradandót fog al­kotni. Ezt őszintén kívánjuk és Isten áldását kérjük az uj magyar gyár működésére ! Mindenféle festő- és mázoló­munkát gyorsan és olcsón vállal ALEXANDER KADOSHA volt budapesti festőmester. Telefon: OL.-6833 881 Bathurst St., Toronto, Cimfestő munkát is készítek! SZERKESZTŐI ÜZENETEK —o— Cs. A. Weílandport. A kül­dött 6 dollárt és kedves so­rait köszönettel vettük. Ki mindját eleget tettünk. Szí­vélyes üdvözlet. Steve Balog, Vancouver. Kér­jük, közölje előbbi címét, mert ilyennevü előfizetőnk Vancou­verben nem volt. B. Farkas, Montreal. Sajná­lattal közöljük, hogy a jel­zett 5 dollárt nem kaptuk meg. Szíveskedjék reklamálni a postahivatalban-Felhívjuk állatenyésztő hon­fitársaink figyelmét, hogy e­­gyik régikanadás olvasónk o­­lyan növényt termel, mely a seriésko'iera ellen, közlése sze­rint, egészen kiválóhatásu­­nak bizonyult. Érdeklődők forduljanak a következő cím­re : A. Csánig, R. R. 1, Wel­­landport, Ont. ELADÓ ÜZLET “Fleetwood” nevű jómenete­­lü üzlet tulajdonos betegsége miatt East-End-en eladó. Friss halárak eladása és nagy for­galmú “fish and chips”. Bő­vebb felvilágosítás : Mr. H. Way, 258 Sammon Ave. To­ronto. Tel. GE-3979 Ismételten kérjük olvasóinkat, hogy a hozzánk intézett leve­lek borítékjára a TELJES CIMET szíveskedjenek kiirni, tehát : “CANADIAN HUN­GARIANS”, 362 Bathurst St., Toronto. Jeligés leveleknél a hirdetésben közölt jeligét ok­vetlenül szíveskedjenek a bo­rítékon feltüntetni ! v_# .jru V/ »-r u u «# vr u* w*» vy «­MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? —o--­A torontói CKFH rádióállo­más a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály. Műsorszerkesz­tők : Nyári Nagy Mihály és Szilvássy László. Rózsa László clevelandi ma­gyar műsorát hallhatja a W.J.W. rádióállomáson min­den vasárnap délelőtt 11 órá­tól fél 12-ig. Kanadai Magyar Antibol­­sevista Liga Kossuth Rádiója minden szombaton délután 1 órától 1.40-ig sugároz műsort a Brantford, CKPC 1380 hul­­lámhosszon._______________ Tangó-harmónika eladó, Hoh­­ner 120 basszus, 4 váltó. Sza­bolcsi, 300 Róbert St. Toronto. Telefon : MI-3890- / — Első kanadai magyar konzervgyár — GLOBUS Food Co. Ltd. 92 Ferguson St., Guelph, Ont. Telefon : 6179 FŐZÉSI GONDJAI MEGOLDÓDNAK ! A világhírű magyar konyha kiválóminőségü dobozolt kész ételei Kanadában is minőséget jelentenek. A GLOBUS kannázott kész ételei vitamindus, friss, első­rendű nyersanyagokból készülnek. A GLOBUS készétel-konzervek speciális készitése világszabadalom. A GLOBUS week-endre is a legalkalmasabb ! Folytatás a 2-ik oldalról. VÁLASZ, MELY MÁSOKNAK IS SZÓL.------------o-----------­A második föproblémátok: a szociális probléma, melyet radikálisan, brutálisan, egyszersmindenkorra meg kell oldani, mert szerinted, amig szociális igazságtalanság van, addig nincs nemzeti egység, addig hiányzik az a nyugodt atmoszfé­ra, amely elengedhetetlenül szükséges egy mindenkinek széles szabadságjogokat biztositó parlamentáris, demokratikus ál­lam zökkenésmentes nyugodt életéhez.” Nem tudom, deduktiv, avagy induktiv utón jutottál el ezekhez a meghatározásokhoz. De hogy következtetésed sán­ta, az bizonyos. Mert pontosan Te puffogtatsz olyan nagy sza­vakat, amelyekkel a mérsékelt és impotens, totyogó öregura­kat vádolod. Ezek az öregurak még tudnak gondolkozni. Tud­ják azt is, hogy ha a gyorsvonatból véletlenül kifelejtik a fé­ket, az katasztrófa felé röpiti utasait. Tudják azt is, hogy aki csak pártrendszereken keresztül képes egy uj, modem állam­alakulatot elképzelni, annak azt is illik tudnia, hogy a szoci­ális igazságot egészen más mértékkel mérik a hatalmon lé­vő párt kiszolgálóinak, mint azoknak, akik ugyanezen hata­lomért küzdenek. Sőt azt is merik állítani, hogy az az ifjú­ság, aki egyetlen programmért képes eladni magát, ha kell, még a legszélsőségesebb pártoknak is, az az ifjúság nem elég érett arra, hogy egy ország felépítésében számottevő felada­tok megoldására vállalkozzék, különösképen pedig nem elég érett arra, hogy vezetőszerepet játszhasson. Mert a szélsősé­gesek mindig totális, kizárólagos hatalmat, diktatúrát jelen­tenek, nem pedig széles^zabadságjogokat, parlamentáris, de­mokratikus államot. A szociális problémák radikális, brutális megoldására vonatkozólag csak csendesen megjegyezzük, hogy nekünk, szegény magyaroknak már éppen elegünk van a különféle brutalitásokból, amellyel hol a szélsőjobb, hol a szélsőbal ajándékozott meg bennünket. S ezek egyikének a­­karja magát eladni a magyar ifjúság ? Az “AHOGY LEHET” azután pálcát tör a középosztály felett. Veled együtt Ítélkezik élők és holtak fölött, mintha *a magyar középosztály lett volna oka mindannak a szörnyűség­nek, amely a második világégést ránk zúdította. Szerinted a magyar középosztály élete csak a reggel kilenctől délutánket­tőig tartó tarokkozásban merült ki. Hát ismeritek Ti a hábo­rú előtti magyar középosztály életét? A papét, aki misézett, gyóntatott, hittant tanított, betegeket látogatott, esküvőt és temetést tartott, ifjúsági egyesületek lelke, mozgatója volt? A tanító, aki benneteket irni-olvasni megtanított, a tanoncis­kolában bíbelődött veletek, esti tanfolyamokat tartott, arany és ezüstkalászos gazdákat nevelt a falunak, leventéket okta­­tott és a napi 16-18 órás robot után halálrafáradtan hazaérve belehuppant az ágyba, s nyomban elaludt. Vagy az orvost, a jegyzőt, akik ugyanezt csinálták csak más keretek között ? Természetesen, mert a tanár is tagja volt ennek az annyiszor elátkozott bűnös magyar középosztálynak, szintén céltáb'ául kellett választani. Legalább is ezt célozta Szentimrei Gáb r: Budapesti dráma c. novellája. A szociális igazságtalanságok képezik a súlypontot. Iv ek köré szövődik a történet, ami végeredményben ren is lerne rossz, ha az iró rosszindulatúan ki rém pe’lengérezné fő" ő­­sének tanárait és igazgatóját- Bár a főhős bevallja, ho-~ v min­den hétfőn ui élet t kezdett, de csak szerdáig jutó it. Töb: re már nem futotta fiatalos lendületéből — s hogy mégis leg:, en valami elhihető ebben az állandó letörésben, lélektani alapot kellett keresni és találni a tanárok viselkedésében, akik állan­dóan éreztették vele proli mivoltát. A novella szerzőjének ez­úton üzenem, hogy én is szegény szülők gyermeke voltam. Legalább háromtucatnyi tanárral volt dolgom hoszabb, rö­­videbb ideig, s ezek igen jól tudták, ismerték az én u.n. “proli” mivoltomat. Azonban éreztetni sohasem éreztették. Ma annak, akit annakidején közülük a legrosszabbnak tartottam, deres fejjel is megcsókolnám a kezét. Ez az öreg ur jósolta meg ne­kem, hogy sohasem lesz belőlem “valaki”. Bár már 35 éves fejjel a VII. fizetési osztály boldog irigyeltje lettem minek n urambátyámos protekció nélkül, ma egyszerű gyárimunk s vagyok. Szóval neki lett igaza. Csak éppen ennek a sorsford i­­latnak nem a hétfőtől szerdáig tartó fiatalos, lendületes ki­tartás volt az oka. e Azután Te irod levelemre adott válaszodban : “. .. a középosztály felelős azért az ostoba közhangulat­ért, mely otthon uralkodott a két háború között, s mely sze­rint “úriember” csak jogásznak vagy katonatisztnek mehe­tett, kereskedőnek soha; ezzel az ügyes közhangulattal való­sággal kiszolgáltattuk kereskedelmünket a zsidóságnak . . .” Ugylátszik, mégsem jártatok nyitott szemmel odahaza. Mert nem láttátok meg az ilyen cégfelirásokat: Dr. Kovács Gábor vegyeskereskedő, Dr. Nagy Mihály műbútorasztalos- Mint a Baross. Szövetség egykori egyik vezetője készséggel szolgálhatok akár száz és száz hasonló címmel, pontos hely­ség és utca-házszám megjelöléssel. Hogy ezeknek a helyzetet világosan látó fiatal magyaroknak mennyi nehézséggel kellett megküzdeniök, éppen, mert nem tartoztak a nagytőke előnyö­sen kiszolgált “‘unsere Leute”-k közé, arról köteteket lehet­ne Írni. Ami a földbirtokreformra vonatkozó véleményemet illeti, röviden összefoglalom néhány pontban : a) A parcellázásra került, önként leadott birtoktestek leg­nagyobb része mezőgazdaságilag igen nagy részben meg nem művelhető terület volt. Megművelésére olyan hatalmas össze­geket kellett volna befektetni, amit az előző tulajdonos a nagy kockázatra való tekintettel nem tudott, vagy nem akart vál­lalni, b. ) Bűnnek tartottam és tartom ma is a nagybirtokok nadrágszij-parcellákra való felosztását, mert 1, ) az uj tulajdonos lakóhelyétől rendszerint több órajá­rásra feküdtek, 2. ) mert az uj tulajdonosok 90 százaléka nem rendelkezett sem megfelelő állattal, sem gazdasági eszközökkel s ennek kö­vetkeztében csak külterjes gazdálkodást folytathatott rossz, vagy igen rossz terméseredményekkel. c. ) Talán itt ezen az egyetlen ponton tartanám helyesnek a radikális, de nem “brutális” megoldást. A felosztásra ke­rülő nagybirtokok uj tulajdonosait termelőszövetkezetekbe kényszeríteni megfelelő gazdasági szakemberek vezetése mel­lett, ahol az egyes családok közötti haszonrészesedést ponto­san körvonalazott elvek szabályoznák. S most, miután egymásról való “jóvéleményünket” ala­posan megmondogattuk, még arra kérlek, a jövőben is kerül­jük el a szenvedélyes hangot, mert a szavak könnyen alakulhat nak tetté és esetleg később nem tudjuk kontrolálni a szavak által felgyújtott tetteket. Ezen szavakkal nyújtja búcsúzóul kezét másvéleményen lévő bátyád B. János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom