Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-30 / 22. szám

1953 május 80 4 KANADAI MAGYARSÁG Mr. Churchill Sligovicája New York i levél------------o-----------MAGYAR ÉLET IDEGENBEN-----O-----­Irta: Marschalkó Lajos. Mr- Tito, a partizánvezér londoni látogatása alatt egy hordó sligovicával ajándékozta meg Mr. Churchill angol mi­niszterelnököt. Bevalljuk: őszintén irigyeljük az angol pre­miert, mert a sligovica — amelyet ,a régi reakciós világban tiz dinárért mérték literenként — valóban kitűnő ital. Egy­két kupica elegendő, hogy rózsaszínűnek lássa az ember a világot és ártatlan báránynak Titót. Egy hordó pedig töké­letesen elegendő arra, hogy ,az ember még mindig világbiro­dalomnak képzelje Angliát ! Ebben az egész Tito-látogatásban és sligovica-mámor­­ban nem tudjuk eszébe jut- a konzervatív Angliának I. Fe­renc József, az utolsó lovag és gavallér, iaki nem fogadta so­ha a Karagyorgyevicsok leszármazottait, mert nem akarta kezükön látni az Obrenovicsok vérét. A monarchiát és az an­gol világbirodalmat is ez a szellem, az az alkuvást nem isme­rő erkölcsiség tartotta fenn. Ezt nem lehetett megvenni po­litikai előnyökért, gyarmatokért, aranyhegyekért. Sőt ! Még egy hordó sligovicáért sem- A történelmi materialisták ma a szociális viszonyokra, a gyarmati népek ébredésére fogják a monarchia és a viktoriánus Anglia eltűnését. Pedig mind a kettő akkor került a lejtőre, amikor valahol megingott “min­den ország talpköve” a tiszta erkölcs. A gyilkosokkal nem egyezkedő keresztény ethika. S mi most nagyon kiváncsiak vagyunk rá, hogy Mr. Churchill, mikor hajnali ébredése után a titoista sligovica enyhe ködébe, vagy a havanai szivar kék füstfellegébe bur­kolódzik, vájjon látjia-e azt, amit mi láttunk a sligocicás hor­dót ajándékozó gyilkossal kapcsolatban. Tudja-e vájjon, hogy ezek a kitűnő szövetségesek körülbelül két millió hor­­vátot, szerbet gyilkoltak le a vérgőznek, biológiai osztály­harcnak olyan sligovicás őrületében, amely szinte példátla­nul áll még Sztalin-Malenkov elvtárs birodalmában is. Ismeri-e Mr. Churchill azokat a jegyzőkönyveket, amelyek itt vannak a mi kezünkben a szenttiamási 1300 magyarról, a zsablyai és délvidéki magyarokról, akiket 1944 októberében éjszakán­ként 200-as csoportokban lőttek tarkón a nagy sligovicás de­mokrata balkáni humanistái ? Tud-e Mr. Churchill azokról a hős horvát katonákról, akiket kiszolgáltattak Titonak, s aki­ket e nagy marsall, akit most odavitt Nagy Britania király­asszonya elé, úgy mészároltatottt le, mint kuytákat- A mi tudomásunk szerint egyedül ezek a horvátok többen voltak százezernél. És vájjon érzi-e Mr. Churchill a “jugoszláv” sli­govica forró ízében azoknak ia népi német anyáknak könnyét, akiknek gyermekeivel üvegszilánkot etettek Tito “marsall” megsemmisítő táboraiban. Hallja-e, mint a walesi bárdok da­lát, annak a kétszázezres bácskai, bánáti, horvátországi né­metnek halálhörgését, akiket legyilkoltak, deportáltak, é­­henhalasztottak a sligovica mámorának megszállottjai ? Száz Katyn és ezer Lidice tömegsírjai nyugszanak ott a jugoszláv vasfüggöny mögött. Az újvidéki mészárszékre terelt s ott letaglózott magyarok, az útszélen meggyalázott s aztán agyonlövöldözött sváblányok, a keresztre feszített pa­pok és muzulmán bosnyákok vére kavarog ebben a sligovicá­­ban, amelyet reggelenként felszolgál a libériás inas. Még merő szerencse, hogy Mr. Tito nem vitte magával kedves ne­jét és Nagy-Britania ifjú királynőjének nem kellett kezet fognia azzal az “asszonytársával”, aki Mr. Eden belgrádi lá­togatása alkalmával büszkén dicsekedett, hogy ezzel a gyen­ge és minikürözött női kézzel vágta át — álmukban — két német katona nyakát-Ismételjük : a sligovica kitűnő ital, de ha valaki egy po­hárral többet iszik belőle, könnyen elveszti ítélőképességét, egyensulyérzékét és a viktoriánus Anglia helyett nagyon gyorsan szeme elé képzelhet egy részeg rémképet : a Világ- Titoizmust. Titoizmus, mint a gyengék, tévedők utolsó ments­vára. Titoizmus Indiában és titoizmus Kínában, Hong-Kong­­ban, Malayában. Titoizmus mindenütt, ahol recsegnek, ropog­nak a halálba bukott Commonvealth tartóoszlopai. A sligovica kitűnő ital! A harmadik pohár után még gyakorlott szesz­testvérek sem látják, hogy ez ugyanaz a bolsevizmus, mint a Trotzkijé, a Staliné, a Mialenkové- A harmadik pohár után már senki sem veszi észre, hogy Szenttamás ugyanaz a nép­gyilkosság, mint Katyn és Zsablya, vagy Újvidék ugyanaz a bolsevista pokol, mint Vinyioa, vagy valamelyik másik malenkowista kivégző tábor. Mindszenty, vagy Stepinac ugyanaz a mártir, akit nem titoista, hanem sztálinista ala­pon fagyasztottak jégbe ennek az azonos és változhatatlan bolsevizmusnak északi fáklyahordozói. A titoizmus ugyan­úgy százezer alja-ember uralma egy 17 milliós lakosságú ál­lamterület felett, mint ahogy Oroszországban is legfeljebb másfélmillió piszlicsár-diktátor kegyetlenkedik a többi száz milliókkal. Mindezen felül, — ami számunkra ia iegrémületesebb — a titoizmus nem jelent semmiféle felszabadulást, még akkor sem, ha a malenkowista rabságban szenvedő Kelet-Európát a Mr. Churchill által oly kínosan került leszámolás esetén tito-; ista rabtartók “szabadítanák” fel. Gyilkosok helyett nem uj gyilkosokat várnak az otthoniak. Szovjet-szláv poroszlók he­lyett nem kommunistákat, moszkovita helytartók helyett nem belgrádi harámbasákat ! Vodka helyett nem sligovicát! S ha az angol világbirodalomnak nevezett kicsinyke sziget most mégis a titoizmusban keresi a szövetséges társat, ak­kor a legjobb úton van ahhoz, hogy maga ellen hívja ki min­den vasfüggöny mögötti nép, — bele értve “Jugoszlávia” né­peinek, sőt magának a szerb népnek a gyűlöletét is és az el­keseredett, csalódott tömegeket egyetlen kézmozdulattal át­tolja a Szovjet-Unió táborába. A magyar emigráció megfizetett táborában, vagy oppor­­tunistái között máris úgy látszik, hogy sokan hajlandók eg­zisztenciájukat is feltenni erre a titoista kártyára- Már hal­lunk óvatos duhajokról, akik Eledben akarnak nyaralni és Szabadkáról szabadságharcoskodni, ha — persze — Mr. Churchill mindehhez garantálja a személyi biztonságot, sőt a sligovicát is. A Kovács Imrék és a többiek már ott valahol Bezdán környékén képzelik azt az új magyar honvédséget, amely élén Göndör Ferenccel, Sélig Imrével, Pfeiffer Zoltán­nal, vagy Peyer Károllyal, okvetlenül visszafoglalja a népide­mokratikus népbíróságok pulpitusait és újra ítél majd ele­venek és halottak fölött. Milyen kedvesen egyszerű és nemes volna ez a titoista államkoncepció ! A szovjet-hadosztályok helyére oda állanának a szerb-partizánok divíziói, Rákosi Mátyás helyére a Rádi István-szerű új felszabadítók, Farkas Mihály örökébe odalépne az agg Linder Béla és a szovjet-hó­hér helyett a titoista bakó, északi szláv helyett a délszláv mé­szárolná tovább és eredményesebben a magyar százezreket. Kecskeméti barack, vagy vodka helyett egy kis sligovicát in­nánk és megáldanánk az angol konzervativizmust, amelynek —ime — sikerült felszabadítani a szép magyar hazát- A vi­­lág-malenkowizmus helyett társországai lehetnénk a világ­­titoizmusnak. A csapi határon nem sztálinista szurony villog­ez egyszer személyes ügyben. -----o-----­Kedves László, nagyon kérlek, engedd meg, hogy kivételesen személyes ügyben Írjam meg new-yorki levelemet, főként azért, mert személyem mint lapod, a “Kanadai Magyarság” munkatársa lett említésre méltóvá. Valóczinűleg sejted, kedves László, hogy miről van szó. Göndörről, iaz “Ember” göndöréről és ennek a lapnak arról a legújabb, sötét mesterkedéséi’ől, amellyel a “Kanadai Magyarság”-ot egy nemlétező összeeskü­vésbe akarja belekompromittálni-De kezdjük elölről a dolgot! A francia tudományos aka­démia szótárbízottsága egyszer ülést tartott s a készülő fran­cia nagyszótár részére a szavak meghatározásán dolgoztak. Közben egy természettudós lépett a terembe »és az elnöklő nyelvész örömmel mosolygott rá: “Jó, hogy jön kedves kol­legám! Éppen természettudományi dolgokról van szó, azt határoztuk meg, hogy mi a rák. Hallgassa meg és mondja el nagyra becsült szakvéleményét! íme a meghatározás: A rák kicsi, piros hal, amely hátrafelé megy. Nos, Ön, mint termé­szettudós mit szól ehhez ?” 4 természettudós megsimogatta a szakállát és azt fe­lelte : “A rák nem kicsi, nem piros, nem hal és nem megy hát­rafelé. A meghatározás különben helyes-” Nos, kedves László, körülbelül ez az igazság abban, amit az “Ember” április 25-iki számának 2. oldalán “Torontói tu­dósítás a nyilasok kormányalakításáról” című cikkében ró­lam ír. Fenti cikk szerint a névtelen tudósító Torontóba utazott és ott meggyőződött róla, hogy a “The Telegram” című toron­tói lapban megemlített nyilaskormány kultusztárcáját nem más tölti be, mint “egy bizonyos Gyaraki Géza nevű ismeret­len nyilastehetség, aki azt hiszi magáról, hogy ő ért a kultú­rához és ez elég.” Ennek a mondatnak minden szava hazugság- Először is mint azt sokan tudják és bizonyíthatják, Washington és New-York között bonyolódik le hajszolt ujságiróéletem. Másodszor nem vagyok ismeretlen, (hiszen a tudósitó is ismer ha nem ismerne, nem írna rólam!) harmadszor nem vagyok nyilas. Sőt, semmilyen pártnak nem voltam, vagy vagyok tagja, mert ez a hivatásommal nem egyeztethető össze. Hogy tehetség vagyok-e, azt nem álszerénységből nem magam döntöm el, hanem azért, mert nekem errevonatkozólag a nagy angol kiadók és lapok véleménye jelent annyit, mint Göndör Ferencé, aki, jaj, de szívesen közölne tőlem dolgokat, ha írnék neki! Hogy azt hiszem- hogy értek a kultúrához ? Nos kedves Göndör elvtárs, (mármint Kun Béláé, Ráko­sié, de nem az enyém) ez az a pont, amelyről lehetne, bár nem érdemes vitatkozni. Tegyünk egy próbát! Ha én szóról-szóra ezt Írnám pél­dául : “Buta vagy mint a tök, édes (bátyám Göndör-Krausz). Tanulatlan, műveletlen, hitetlen uzsorása vagy (Mózes) val­lásának, egyszerűen: az a népbutító gonosztevő vagy, akit az Isten botozna ki nemcsak (az “Ember” szerkesztői) foteléből, de a legparányibb falu (olvasóterméből) is, mint sikkasztóját a (zsidó) eszmének és tolvaját a szeretetnek, megértésnek, de elsősorban a türelemnek, édes (bátyám Göndör-Krausz).” Ugye, ha én, Gyaraki Géza ezt írnám, akkor izetlen, ízlés­telen, ronda alak lennék! Egyszóval: kultúramentes! Csakhogy álljon meg a menet! Mert a fentieket nem Gyaraki Géza írta Göndörről, hanemGöndor Ferenc írta 1946-julius 16.-án az “Ember”-ben Mindszenty Józsefről, Magyarország biboros-hercegprimásá­­ról, Esztergom mártir érsekéről! Igen, én csak zárójelben Mindszenty helyett Göndört, katolikus helyett zsidót, Jézus Krisztus helyett Mózest és hercegprimási fotel helyett az “Ember” szerkesztői foteljét írtam be! De a szöveg szószerinti idézet Göndör “Ember”-ének 1946. julius 16-i számából! Nos, ki a kulturember? Eltettem azt a számot Göndör elvtárs! Mint ahogy az “Ember”-nek olyan, még bécsi számai is birtokomban vannak, amelyekben — ha nem is aljasabb és Ízléstelenebb — de más göndöri cikkek is vannak ! Tessék Göndör elvtárs! Idézzen Gyaraki Gézától az utób­bi 30 év alatt bárhol megjelent angol, magyar vagy másnyel­vű írásból egyetlen hasonló szellemű és stilusu mondatot! Vagy szerezzen rá bizonyítékot, bármilyen kicsit is, hogy Gyaraki Géza a “Telegram” cikkében említettek közül csak egyet is ismer, hogy a “helyszíni tudósítás” ideje, vagy az előtte elmúlt hónapok alatt egyáltalán Torontóban vagy bár­hol Kanadában járt! Vagy hogy a cikkében említett urak bármelyikével is beszélt! Lieber Göndörkém, beszéljünk okosan! Maga sajátma­gának akarja a kultusztárcát, maga kis hamis, azért harag­szik úgy rám! De vigyázzon, mert erre a szerepre mások is törekednek! Lehetnek még olyanok, akik a Gábor lányokat akarják a kultuszminiszteri bársonyszékbe, mivel azok annyit tettek már eddig is a magyar kultúráért. De higyjen nekem, hogy én nem akarok kultusztárcát magyarországi kormányban, nem én! So soll ich leben! Tudja, mi akarok cn lenni, illetve mi szeretnék lenni? Semmi más, csak ami Voltam, egyszerű szürke, hétköznapi ember, névtelen napszámosa a magyar nyelvnek-És ha Isten segítségével úgy alakul Magyarország jövő­je, ahogy én (és velem együtt azt hiszem minden magyarér­­zésü emigráns) szeretné, magának Göndör elvtárs sokkal na­gyobb, sokkal jelentősebb szerepe lesz otthon, mint nekem. Mert maga, tudja, mi lesz ? Elrettentő példa ! Annak ugyanis kiváló- Úgyis mint újságíró, úgyis mint ember ! Addig pedig, — ha már kinevezett — szólítson nyugod­tan kegyelmes urnák, ha találkozunk. New-York, 1953. május Gyaraki Géza. na többé, hanem — ó, mely gyönyörűség! — felszabadító és mindent megváltó jugoszláv-bolsevista bajonet. Made in Great-Britain ! Ismételjük: a sligovica nemes és tüzes ital. Azonban, ha Mr. Churchill, — mint Pithya gömbjében — csak ezt a jövőt látja a vasfüggöny mögötti népek számára, akkor a sligovi­­cát: igya meg maga ! * * * Fenti cikk a “Magyarok Útja” április 16-iki számában jelent meg Marschalkó Lajos tollából és magunk is minden sorával egyetértünk. Csak a közelmúltban bíráltuk Churchill újabb politikai baklövéseit és most azt kell hinnünk, hogy Tito sligovicája valóban elködösítette az agyát. Ugylátszik, a kommunista itallal kommunista barátságot is szívott magába ! Torontói Első Magyar Református Egyház McCaul Str. 206., Toronto. Lelkipásztor : Dr. Nagy Lajos 356 Blackthorne Ave., Tel. : JU. 7207, ISTENTISZTELET minden vasárnap d. e 11 óra­kor. VASÁRNAPI ISKOLA fél 12-től, a templom kultúr­termében. Tanítók : Dr. Nagy Lajosné, Bernáth Jolánka és Mátéffy Györgyi. A palástra és írógépre adako­zók névsora: Benedek József $20.00, Ap­ró Imre $20.00, Vladik Sán­­dorné $10.00, Asztalos Jó­­zsefné $10.00, özv. Éles Ist­vánná $10-00, id. Kovács Ist­ván $5.00, Mrs. Lukárs $5.00, Gulyás Lajosné $5.00, Csók Ernő $5.00, Szabó Jánosné $ 5.00, Séra Imréné $5.00, Kiss Lajosné $5.00, Demeter Mi­­hálvné $5.00, Mrs. Szotkó $.5- 00, Majoros Józsefné $5-00, Nagyobb Lajos $5.00, Tóth Sándorné $5.00, Izsák Elemér $5.00, Birta Lajos $5.00, Mrs. Hörcsig $5.00, Bernáth Já­nosné $5.00, Farkas Imréné $5.00, Horváth József $5.00, Farkas Ferenc $5.00, Szabó Szilvesztemé $5.00, Szabó Gusztáv $5-00, Széli Sándor $5.00, Bódi György $5.00, Odor László $4.00, Takács Sándomé $3.00, Mrs. Svaj­­kovszki $3.00, Mrs- Fitus $3.00 Mrs. Veres $3.00, Kántor La­josné $3.00, Izsák Gyuláné $3.00, Birinyi Sándorné $3.00, Vágó Istvánná $2.00, ifj. Ko­vács István $2.00, Nagy Al­bert $2.00, Zelinka József $2.00, Mrs- Balla $2.00, De­meter Mihály $2.00, Mrs. Szé kely $2.00, Szerényi József $2,00, Béres József $1.00, Seirich Ferenc $1.00, Nagy Sándor $1.00, Soós Károly $-1.00, Vas Domokos $i.00, Zsohár Géza $1.00, Benkő Já­nos $1-00, Görgy Ferenc $5.00, Mrs. Fülöp $5.00, Molnár Gyű la és családja $5.00, Mrs. Mak­iári $1.00, Sajnóczki Mihály $2.00. Évi egyetlen nagyszabású­nak ígérkező piknikünk juni­us 14-én. Angol-német fordításokat leírásokat, SOKSZOROSÍTÁSOKAT VÁLLALUNK ! 362 Bathurst St. Telefon : EM. 3-7678 Független Magyar Reformá­tus Egyház, 490 Jarvis St. Lelkész : Nt. Steinmetz Ká­roly. Lakás- 15 Glenfern Ave. Api. 20 Toronto, Ont. Pünkösd ünnepe alkalmá­ból Nt. Dr. Bötvkös Béla, az Amerikai Magyar Független Református Egyház lelkésze és családja látogatást tett egyházunknál. A Nt. Asszony leányával együtt résztvett va­sárnapi iskolánk előadásán is. Az egyháztagok már az isten­­tisztelet megkezdése előtt megtöltötték a termet. Az ünnepi istentiszteleten Nt. Dr. Bötykös Béla prédikált- Az Úri Szent Vacsorát Nt. Stein­metz Károly lelkipásztornál együttesen szolgáltatták ki. Délután a vendég lelkészcsa ládot és a szép számban meg­jelent gyülekezeti tagságot Nt. Steinmetz Károly látta vendégül otthonában. A ven­­dégkoszoru éjféltájt kezdett szétoszlani. Esketés. Kovasitz Ferenc és Rittmann Katalin folyó hó 25-én tartották esküvőjüket egyházunknál. Az esketési szertartást Nt. Steinmetz Ká­roly végezte. Tanuk voltak : Magyarosi József és Magya­rosi Mária. Isten áldása ki­sérje az uj párt. Nvilas István WINDSOR A Windsori Független Magyar Református Egyház Jubileuma A windsori Független Ma­gyar Református Egyház eb­ben az évben, junius 14-én, ünnepli fennállása 20 éves ju­bileumát. Tizenkilenc évig ez az egy­ház volt Kanadában az egyet­len magyar református füg­getlen egyház. Magyar a nyel­vében. református a hitelvei­ben és törvényeiben, önálló, a gazdasági életében. Szervezet szerint az Amerikai Független Magyar Reformá­tus Egyházkerülethez tarto­zik, mely egyházkerületnek a joghatósága ma már kiterjed Észak- és Délamerika álla­maiban lévő független egy­házakra-Mint minden egyháznak, a windsori független egyház­nak is harc és küzdelem volt az osztályrésze hosszú éveken át, éppen a magyarsága, a református mivolta, egyházi törvényeinek szigorúsága és anyagi függetlenségre való törekvése miatt. De a hűség­gel való megállásért Isten meg segítette és a megpróbáltatá­sokkal teljes évek elmúltak. Ma szép temploma van az Ellis és az Elsmere utcák sar­kán és példás gyülekezete, ön­álló és teljes jogú lelkésze. Békessége van önmagával és embertársaival, a magyarok­kal és mindazokkal, akik kö­zött él. A huszadik év határmesgyé­­jén megállva Isten iránti há­lával tekint vissza az egyház a múltba és jóreménységgel a jövőbe. A junius 14-iki jubileumi ünnepség délután 4 órakor templomi istentisztelettel kez­dődik, mely után este 7 óra­kor a 2175 Parent St. alatti Olasz Hallban (Caboto Club) bankett lesz. Az egyház veze­tősége az egyházakat és egye­sületeket és minden jóbarát­ját ezúton is meghívja és sze­­retettel várja.______________ W E L L A N D A Kanadai Magyar Keresz­tény Egyesület wellandi osz­tálya május 23-án pünkösdi táncmulatságot rendezett, a­­mely, mint mindig úgy most is reményen felül sikerült-F lapon keresztül is hálás köszönetünket fejezzük ki a­­zoknak, akik mind anyagilag, mind munkájukkal elősegítet­ték a mulatság sikerét. A Vezetőség. NEM LESZ “INGYEN SÖR” A KORONÁZÁSON —o— James E. Glanville munkás­párti képviselő azt az indít­ványt tette az angol parla­mentben, hogy a sörgyárosok a koronázás napján minden­kinek, aki bemegy egy ven­déglőbe, ingyen adjanak 6 pint (majdnem 3 liter) sört. A Brit Sörgyárosok Szövetsé­ge visszaútasította az indít­ványt, azzal az érvvel, hogy : “nem lenne praktikus”­LAPUNKBA EGY HIRDETÉS A LEGJOBB TŐKEBEFEKTETÉS ! MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? A torontói CKFH rádióállo­más a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály. Műsorszerkesz­tők : Nyári Nagy Mihály és Szilvássy László. >»>":<♦»»> :*►> «►%<♦> -««*.>14*: sa* <«* w-;.««* MÉG MA TEKINTSE MEG AZ (fi HILLMAN KOCSIKAT KERESKEDŐJÉNÉL AZ 1953-as HILLMAN MINX CONVERTIBLE A széles, bench-tipusú első ülés csak egy a sok előnyös sajátosság közül, amelyek ezt az osztályának legsimább menetű, legszebb és mégis leggazdaságosabb kocsiját jellemzik. Ára is meg fog felelni önnek ! AZ 1953-as HILLMAN ivm\X SEDAN 21 év és 21 billió mérföld tették tökéletessé ezt a kocsit az ön számára ! Az áramvona­las nagy autó kivételes könnyedséggel kezel­hető és éppen olyan gazdaságos, mint egy könnyű kocsi. HILLMAN TTLLtlx ROOTES MOTORS (CANADA) LIMITED • VANCOUVER • TORONTO • MONTREAL • HALIFAX HILLMAN, HUMBER, SUNBEAM-TALBOT, COMM ER, KARRIER, ROVER AND LAND-ROVER PRODUCTS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom