Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)
1952-07-05 / 27. szám
KANADAI MAGYARSAG 5 1952 JULIUS 5. l 1 |j Könyvbarátok ! Figyelem ! £ A közeljövőben megjelenik Béla deák I “H (IL L ó VÉRCSEPPEK S ^ az utolsó tatárjárás ballatlái című gyönyörű verseskötete |jj Megrázó költői vádirat ez a Hazánkat bilincsben tartó vörös fi pokolfiak ellen. ■ $ y Az örök értékű verseskötet csak korlátolt példányszámban M § fog szerkesztőségünknek rendelkezésére állni. Aki általunk $ II rendeli meg, a költő eredeti aláírásával ellátott példányt fog kapni. % Ara csak $1.50 + portó. § H Ne késlekedjék megrendelését még ma postára adni hogy $ is » V * I i i még idejében előjegyezhessük. 9 * I Eza könyv nem hiányozhatik egyetlen keresztény és nemzeti ^ gondolkodású magyarember könyvespolcáról sem. mm. mmmmmmmm mmmmmmmm. mm. ^mtmmmt: -mmtS Evente több mint 1.000 ember hal meg az Egyesült Államokban hashajtók miatt. Ezen ártalmatlannak tartott háziszerek nem is mérgező voltuk miatt okozhatnak halált, hanem helytelen és indokolatlan alkalmazásukkal. Aranyszabály, hogy gyermekeknek, de felnőtteknek se adjunk gyomor-bél panaszok esetén hashajtót vagy beöntést, míg orvos nem rendeli. Atfuródott vakbél, vagy átfuródott gyomor esetében hashajtók alkalmazása végzetes lehet. A fertőzött gyomor-, vagy béltartalom szétkenődik a hasüregben. A baj körülzárása tökéletlen a védekező erők csökkennek, az általános gyengeség fokozódik. A beteg rohamosan kifejlődött általános hashártyagyulladás tünetei közt halad a pusztulás felé. De a hashajtók maguk, vagy a magas beöntés okozhatják a vakbél vagy gyomor átfuródását — olyan egyéneknél, akiknél a figyelmeztető tünetek után az orvos sürgős műtéttel egész rövid idő alatt talpra állította volna a beteget. Gyerekek, idős emberek általában jobban bírják az ilyen átfuródásokat, alig okoz náluk nagyobb fájdalmat vagy más ijesztő tüneteket. Éppen ezért a csalékony viselkedésért vannak leginkább a gyerekek kitéve a hashajtók veszedelmeinek. A “gondos anya”, hogy költséget is megtakarítson, maga kezeli hashajtóval gyermekét, aki átfuródott vakbéllel rendesen fekszik vagy vadul játszik az ágyban. Mire hosszas késéssel szakember kapj a kezébe a beteget, -— mert a hashajtó után nem javult, sőt rosszabbul lett — sokszor már alig lehet rajta segíteni. Itt, a reklámok világában, ahol hirdetéssel mindent bele lehet beszélni az emberekbe, különösen nagy a kisértés. Amit oly gyakran és oly hangos szóval hall dicsérni az ember az újságban, hangszóróban, az csak jó lehet ? — tehát megveszik. S ha már pénzt adott érte, akkor be is veszi vagy gyermekének is beadja, ahelyett, hogy háziorvosának tanácsát kérné, s vele osztaná meg a cseppet sem kis felelősséget. Nem beszélünk a taljánokról, akiknél általános családi ünnep a heti purgálás, legalább is Olaszországban beszédtéma jó társaságban is, hogy ki mikor vette be a ricinusolajat vagy a keserűsót. Mi magyarok, otthoni viszonylatban beszélve, nem éltünk vissza ezekkel a szerekkel — más nép, más szokás és más éghajlat, más konyha. Ezenkívül eléggé köztudatba is ment a fentemlített aranyszabály, legalább is városokban és nagyobb falvakban. Dr. Kovács Ernő. 213.000 munkanélküli Kanadában Az ottawai munkaügyi miniszter jelentése szerint júniusban az erős javulás ellenére 213 ezer ember keresett munkát. Ez ai szám 69.000-el több, mint egy évvel ezelőtt, de 70 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal korábban. A farmermunkások iránti kereslet változatlanul erős és növekszik a munkalehetőség a faiparban is. Legkedvezőbb a helyzet Quebec tartományban, ahol egy hónap alatt 30 ezer ember talált munkaalkalmat, Ontario 16.200-ával szemben. Soha többé 1941 jun. 22-ét. Ez volt a jelszó egész Keletnémetországban Hitler Szovjetinváziójának 11 éves évfordulóján. Országszerte nagygyűléseket tartottak ezen a napon a felfegyverkezés propagálására és egyúttal tiltakoztak a nyugatnémetek fegyverbe állítása ellen. Egy esetleges támadás kivédése céljából lázas sietséggel építik a “Sztálin falat” Keletnémetország nyugati határzónájában. Jókai Mór : Az Uj Földesur hadsegéde, aztán egy hét múlva ráismert Egerben, mint pincérre. — No, akkor az egyszer megtörtént, az igaz. De most az egyszer kétségtelen vagyok, hogy ő az ! — Kicsoda ? — No, ha megmondom, a tekintetes ur egyszerre fel fog ugrani az asztal mellől s kérni fog, hogy vezessem rögtön hozzá. Adám ur fejét rázta. — Minek nevezi magát ? A derék kis zömök ember egy ideig tétovázott : elárulja-e a nagy titkot : már a nyelve hegyén is volt, de megint visszanyomta ; azután az orrának került, azt csavarta ; utoljára a szemeibe tódult, ott jelent meg két nagy könnycsepp képében, amiket, midőn kurta kezei bötykével eltörült, megindult hangon rebegé a vallomást. O az, ő az, a mi felejthetetlen Petőfi Sándorunk. .. Adám ur nagyot ütött öklével az asztalra s azután mélyen sóhajtott. A sóhajtás a költő emlékezetének szólt, az ütés pedig annak, ki e bálványozott nevet bitorolja. — Ismerte valaha ön Petőfit ? kérdé szomorúan a kasznártól. — Hogyne ismertem volna, hiszen minden versét könyv nélkül tudom. — De mint élő embert látta-e ? — Látni nem láttam, de olyan elevenen tudom őt képzelni magamban. — Arcképét sem látta ? — Nem értenek ahoz a pictorok. — Hasonlít-e ehhez ? — kérdé Garanvölgyi, egy albumot nyitva ki, mlyben a költő arcképe látható volt. — Jaj, kérem alássan, elváltoztatta ám most az ábrázatját, hogy rá ne ismerjenek. — De hát kérem, mi oka van önnek úgy elhinni az ugyanazonságot ? — Hát mikor kérem alássan mindenre tud verset mondani. Mindennap megír az huszonöt verset is, de az egyik szebb a másiknál. — Szeretnék egy ilyen költeményt látni. Jókai Mór :____________________ Az Uj Földesur A szerencsétlenség mint iparüzlet Egy esztendő múlva készen állt az uj kastély a túlsó faluvégen. Hamar felépült látszik, hogy építője könnyen bánik a pénzzel. Másik őszön bele is költözött Ankerschmidt lovag családja, egy katonás tartásu öreg ur, két kisasszonyával. Gazdatiszteiket, cselédeiket mind más országból hozták ; Garanvölgyi tiszteinek ennélfogva is nagyon kevés érintkezésük lett volna velük ; ilyformán a régi földesur élhetett nyugodtan, anélkül, hogy valaki szomszédját emlegette volna előtte. Volt Garanvölgyinek egy régi kasznárja, ki az alatt, míg az ifjabbakat elhordta jobbra-balra a vihar, megmaradt a maga helyén. Nagyon köpcös volt mér arra, hogy a dicsőséget keresse. Hanem azért ő is volt felkelő sereg egy ízben Kassa alatt ; szerencsésen az elsők között volt, akik onnan visszaérkeztek ; még a puskáját is meghozta és a szorongattatás napjaiban is megtartá dugaszban. Kampós ur igen ügyes gazda volt, értette a tudományát gyökeresen, bár erről soha sem szokott beszélni. O cskk nagy dolgokról szokott beszélni. Politikáról. Akit elfoghatott, azt tartotta is efélével untig. Ha földesura a passiv ellenállás embere volt, ő épen az ellenkezővel tartott. Ha földesura nem dohányzott, azért, mert a. monopolium bejött : ő ellenkezőleg megmutatta, hogy csak azért is szűz dohányt fog színi ! Hol tett szert rá ? az az ő titka. O passussal soha sem jár, pedig mindenüvé elmegy s a fináncoktól meg nem ijed. Ha valahol rászedheti őket,, azt nagy virtusnak tartja. A mezőn összeáll a munkásokkal s beszél velük az ország dolgairól. Neki nem kell az, ami az újságokban van. O különb híreket tud. Járnak hajtsárok keresztül a falun, — 18 — — 15 —
