Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)

1952-06-28 / 26. szám

KANADAI CANAOtAN-HUNGARIANS Szerkesztőség és kiadóhivatal 963 Avenue Road, Toronto. • Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa Edited and Published at 963 Avenue Road, Toronto. 2. évfolyam, — 26. szám. Ara : 10 Cent. Toronto, 1952 junius 28 A hontalan magyarság történelmi feladata Dallos Ferenc rk. magyar lelkész beszéde Calgaryban. Ez történt a világban... A BUDAPESTI MUZEUM KÉPEIT III. Akinek tiszta fogalma van a történelemről, az biztosan tudá­sa alapján állítja a tételt : a tör­ténelmet az Isten írja, Az ember a történelemben csupán az Isten eszköze. A történelem kialaku­lása azonban nem csupán az Is­tentől, hanem az embertől is függ. Amíg az ember elfogadja Isten törvényeit és így készsé­ges eszközévé válik az Istennek, megvalósul az Isten akarata, ha azonban megtagadja az eszköz szerepét és a saját elgondolása alapján akar a történelem szol­gálatába állni, már nem építő, hanem romboló munkása a tör­ténelemnek. A történelmi idők elengedhetetlen követelménye éppen ezért az, hogy mindenki­nek eszközzé leéli válnia az Isten kezében, mert csak így valósul meg az Isten akarata. Aki isme­ri a haza igazi fogalmát és sze­reti a hazáját, annak elsőrrangu feladata önmagában, egyéni éle­tében, gondolkodásában az Is­tent szolgálni, mert csak az Is­ten szolgálatával tud a történel­mi időkben hazájának javáért, sorsának jobbrafordulásáért dol­gozni. A haza oltára nem a földi jólétnek, a földi hatalomnak, ha­nem az Istennek van építve. Aki a haza oltárának szolgál, az egy­úttal az Istennek is szolgál. Az eszköz szerepében az embernek ott kell szolgálnia, ahol az Isten akarja és azt a munkát kell elvé­geznie, amelyet az Isten bíz reá. Az Isten eszköze a csendes idők politikusa, a háború katonája, a tudós titokzatos laboratóriuma, a jövő nemzedék otthona, a csa­ládi szentély. Az Isten, bár rit­kán, de különös feladatot ró az eszközre. Ezeréves múltúnkban, bár kevésszer, de ritka feladatot rótt nagyon sok magyarra. Mi ezen kevesek közé tartozunk. Ritka feladatok betöltésére vá­lasztott ki bennünket az Isten. Idegenbe szakadva, hazánktól tá­vol, vérző szívvel kell a hazán­kat szolgálni. Nem a mi akara­tunk volt, hanem az Istené, hogy szétszórattunk az egész világon. Ott van a magyar mindenütt. Magyar szótól hangos Európa öreg földje, Canada, U.S.A. Dél- Amerika latin államai, Ausztrá­lia városai, Indokína idegenlégió­ja, Afrika forró tájai. A világ­ban szétszórt magyarság törté­nelmi feladata : tudásával, be­csületes munkájával, mélységes hitével, egymás iránti szereteté­­vel kivívni az Isten és a világ megbecsülését fajtánk iránt, fel­hívni Mindszenty vértanú népé­re a világ figyelmét, őszinte ba­rátokat szerezni az idegen né­pek között, hogy azután az ide­genben gyökeret vert és fává terebélyesedett magyarság, ha itt lesz az ideje, vállalni tudja második nagy hivatását, a bol­sevizmus által lerombolt magyar oltár felépítését anyagi áldoza­tával. Szomorú tény az, hogy a nagy történelmi feladatot csak keve­sen ismerték fel. Amint a nagy vihar után mindenki menteni akar, igyekszik menteni a hon­talan magyarság is mindent, ami hazájából még menthető. Men­teni akarnak, de nem a történel­mi idők igaz eszköze gyanánt, hanem egyéni vélemények alap­ján. Történelmi idők történelmi embereket kívánnak. A törté­nelmi emberek az eszközök az eszközök az Isten kezében. Aki a holnap építő munkása akar len­ni,annak törekednie kell arra, hogy felismerje történelmi fel­adatát. Az idegenbe szakadt ma­gyarságnak nem az a történel­mi feladata, hogy egyéni néze­teket, elgondolások alapján dol­gozza ki a jövő országépítés alapokmányát, írja elő annak alkotmányát, leendő kormányo­kat alakítson és hivatva érezze magát arra, hogy az általa ala­kított kormányt kényszerítse a felszabaduló nemzetre, papíron előre betöltsön otthon minden fontos pozíciót, mindenütt, ahol anyagiakra számíthat, önző ér­dekeinek szolgálatában képvisel­je azt a magyarságot, amelyet múltjában megtgadott, jelené­ben mind az otthoni, mind a kül­földi magyarság vezetőjének el nem fogad. Nagyon sok égető magyar probléma van. Ahogy a mentési munkálatok elvégzésére siet min­den magyar, nem ismerve igazi történelmi feladatát s nem éri el a célját, ugyanez a helyzet az égető magyar problémákkal is. Mindenki egység után vágyódik, de mindenki csak a maga elgon­dolása alapján akarja megoldani az egység kérdését. A következ­mény természetesen a nagy ma­gyar egység helyett a még na­gyobb magyar széthúzás. A he­lyes magyar történelmi feladat felismerése és követelése oldja meg egyedül az gység kérdését. A hontalan magyarság történel­mi feladatának szolgálatában testvéri szeretettel kérek min­den magyar testvért, hogy te­gyünk félre minden egyéni néze­ten alapuló személyi vagy párt­­politikát, multat felhánytorgató bíráskodást, szeretetlenséget és széthúzást. A történelmi hiva­tásunk szolgálata forrasszon eggyé bennünket Vallásra, poli­tikai felfogásra, múltra, foglal­kozásra, vagyoni állapotra, szár­mazásra való tekintet nélkül. Értsük meg azt, hogy egy anyának vagyunk az édes gyer­mekei, tehát édes-testvérek va­gyunk. Ha voltak, vannak és lesznek is hibák, legyünk min­dig egymással szemben megértő, (Folyt, a 2. oldalon.) árusítják lelkiismeretlen kufá­­rok Brazíliában, akik a kommu­nista bábkormány megbízásából 1950-ben szállították ki a ma­gyar nemzet jogos tulajdonát képező nagyértékű műremeke­ket. A brazil lapok vezércikkek keretében foglalkoznak a felhá­borító esettel és felhívják az il-Mindszenty prímást a Szovjetunióba szállították gyógykezeltetés céljából, — je­lenti az egyik amerikai hírügy­nökség. Előrehaladott pajzsmi­­rígy bántalmai tették szüksé­gessé a Szovjetbe való utazását. 12 millió kényszermunkás Az UNO Nemzetközi Munkás- Bizottsága (ILO) előtt zárt ülés keretében kezdődött meg az em­beri jogok védelme alapján a kommunista országok felelős­ségre vonása. Az első napon bi­a chicagói Hilton Hotelben meg­tartott díszebéden, amelyet Sen. Robert Taft tiszteletére rendez­tek. A republikánus elnökjelölt kijelentette, hogy az uj Ameri­kának olyan buzgó keresztény és jellemes férfiakra van szük­sége, mint Mac Arthur tábor­nagy, akit politikai ellenfelei süllyesztőbe akartak tenni, de az amerikai polgárok lelkiismerete “Tito kommunistái azzal vá­dolnak, hogy 30.000 vörös parti­zánt öltem meg. En ezt nem is tagadom és büszke vagyok rá, bár öltem volna meg többet be­lőlük” — mondotta a Niagara Falls-on megtartott Szerb Nap alkalmából Dobroslav Jevdjevic, a kivégzett Mihaj lovics generá-Szökni készült Roosewelt barátja Owen Lattimore, az elhunyt elnök politikai tanácsadója, aki­ről Sen. MacCarthy leleplezése nyomán kiderült, hogy régi kom­munista és részben neki volt kö­szönhető a Yalta-i szerződések­ben lefektetett tragédia is. Most a Szovjetunióba akart szökni, de az U.S.A. határőrség ébersége meggátolta a “profesz­­szor elvtársat”, hogy csatlakoz­zon már korábban megszökött kollégáihoz. Kiutasították Olaszországból a moszkvai Pravda című újság tudósítóját. Olga Csecsetkina 18 hónap óta küldte uszítóhangu letékes körök figyelmét a kom­munista infiltrációs veszélyére az üggyel kapcsolatosan. A moszkovita rablóbanda a 3 mil­lió $-ra becsült műkincsek áru­ba bocsátása révén a hadikészü­lődéshez olyannyira szükséges nemesvalutát akarja az ország kifosztásával megszerezni. zonyítékok alapján beigazolást nyert, hogy a Szovjetunióban jelenleg 11 millió, a vasfüggöny mögötti országokban, Romániá­ban, Magyarországon, Csehszlo­vákiában és Lengyelországban 1 millió ember szenved a kényszer­munkatáborokban. A cseh dele­gátus Ján Papanek nagy beszé­det mondott és kijelentette, hogy országa szenved legjobban a szovjet iga alatt, az egész or­szág egy hatalmas munkatábor­rá változott át. Nem tudjuk, kit terhel a mulasztás, hogy egy ilyen nagyfontosságu ülésen a magyar ügyet ismét senki sem képviseli. Csaknem ismét a NB politikusai a ludasok ebben is. újból arra a magaslatra fogja emelni, amelyet megérdemel. Taft szerint a koreai háború szükségtelen volt és az UNO tel­jes csődjét bizonyítja. Egyet - étrünk kedves Senator, de mi már akkor gyanakodtunk Trw­­ve Lie ur hozzáértésében, ami­kor még önök nagyban pártfo­golták ezt a politikai és erkölcsi csődtömeget. lis egyik alvezére. Tito háborús bűnösség jogcímén kérte kiada­tását Canadától azzal, hogy az olasz fasisztákkal kollaborált a háború alatt. Gratulálunk Mr. Jevdjevic tiszta szívből és kíván­juk az Isten tartsa nmg'iószová­­sát itt Canada földjén is, még; szükség lehet rá egyszer. tudósításait főnökeinek, míg most Ridgeway tábornok látoga­táséról emlékezett meg utszéli hangon — amerikai gangszter­­nek és a koreai nép gyilkosának szólítva. Ez az első eset a hábo­rú befejezése óta, hogy külföldi újságírót kiutasítanak egy or­szágból, de azt hisszük nem az utolsó...__________________ 24 sírkövet törtek össze a torontói zsidótemetőben ismeretlen tette­sek. Moris Silverberg rabbi sze­rint a rombolást felnőttek kö­vették el, valószinűleg az uj be­vándorlók közül, akik között sok az antiszemita. Hasonló cselekmények fordultak elő a múlt hó folyamán Philadelphiá­ban (U.S.A.) is. 2.000 darab $50-os jegy kelt el Büszke, hogy vörösöket ölt

Next

/
Oldalképek
Tartalom