Kanadai Magyarság, 1952. január-május (2. évfolyam, 1-21. szám)
1952-01-26 / 4. szám
KANADAI MAGYARSÁG 2 1952 JANUÁR 26 EURÓPAI FEDERÁCIÓ FELÉ A közelmúltban, egyik cikkünk keretében már foglalkoztunk, a különböző emigrációs csoportok federációs terveivel. A sokat szenvedett európai népek egyre inkább hajlandók támogatni egy ilyen tervet, annak reményében, hogy ez egy és mindnkorra megszüntetné a háborúk lehetőségét ezen a területen. Mai cikkünk keretében, nem kívánunk azon európai államférfiak, politikusok terveivel foglalkozni, akik régi harcosai egy ilyen elgondolásnak, mert hisz ezek gondolatait többé-kevésbé úgy is ismerik olvasóink. Helyette kivonatosan közöljük, a szlovák emigráció egyik tekintélyének — dr. Josef Pauconak, a közelmúltban megjelent Írását, amely ugvan csak ezzel a tervvel foglalkozik. Dr. Pauco, érdekes cikkében többek között a következőket írja : • Testvért látok minden politikai száműzöttben, aki átjött Amerikába, hogy itt népének szabadságáért harcoljon és annak megvalósítását követelje. Azt hiszem, minden európainak kötelessége ezt a közösségi szellemet olymódon ápolnia, hogy a múltnak elválasztó sorompói eltűnjenek és mielőbb behegedjenek, azok a sebek, melvek fájdalmat okoztak az elmúlt időkben. Ennek az új eurónai szellemnek köztünk már itt is érvénvessü'ni kellene, a USA-nak. a földién, melynek vendégei vagvunk s ahol semmi sem olv értékes és drága, mint az egvénnek és a nemzetnek szabadsága. Európában is megvalósítandó volna ez a nemzetek közötti érdeknélküli megértés és kölcsönös szeretet. pában, sem másutt ne legyenek ellenségei. A mai szlovák nemzedék az európai kontinenst a barbár Kelet részéről fenyegető veszély pillanatában még fokozottabb mértékben ragaszkodik szélesebb hazájának kulturális és anyagi értékeihez és meg van győződve arról, hogy ha az egyes nemzetek sajátos érdekének kielégítése, a népek közötti egészséges jóviszony szellemében fog megvalósulni, amikor is az ő szőkébb hazája is megtalálja majdan az őt megillető igazságot. De ez a nemzedék ahhoz a meggyőződéshez igazodik, hogy elmúltak azok az idők, amikor egyes európai népek idegen hatalmi érdekek intrikáiáltal félre engedték magukat vezetni s aztán ennek következményeként Európa egves részeire a politikai, erkölcsi és anvagi szenvedések sorozata szakadt rá. Mi szlovákok hiszünk abban, hogy Európa népei nem fognak egymással szembe kerülni, hanem át fogja hatni őket az egymás iránti testvériségnek érzése. Ma Közép- és Keleteuróoa népei szörnyű megpróbáltatások alatt szenvednek, ami meg fog szűnni, ha a szabad Európa megvalósul. Az önök Ms.gvarországa és a mi hazánk, Szlovákia legyenek a közös szabadság templomának, az Eurónai Federációnak ékes oszlopai. A USA-ban élő szabad szlovákok. a 1952-es év küszöbén | mást nem kívánhatnak maj gyár szomszédainknak mint azt, hogy egv esztendő múlva í már ünnepelhessük a szabad I Eurónai Federáció megvalój sulását ! * Dr. Pauco a külföldi Szlo-A szlovák politikai menekülteknek és főleg az Amerikában élő szlovákoknak alapvető célkitűzésük, boPv a szlovák nemzet teljes politikai szabadságot élvezzen és hoev a remélhetőleg megvalósuló Eurónai Federációban egyenrangú félként szerepeljen. U- gvanakkor e nemzet számkivetésben élő tagjai azon is fáradoznak és dolgoznak, hogy avák népnek sem Euróvák Nemzeti Tanács elnökségi tagja, régebben a “Slovak” című napilapnak volt a főszerkesztője. Mi még ebből az időből ismerjük. Tudiuk, hogv a Pozsonyban megjelenő lapiában annakidején számos olvan irás jelent meg. amely sértő és bántő volt a magvarságra nézve. Persze, tudiuk azt is, hogy ezek a köziemén vek nem a szlovák nép érzelmeit tükrözték vissza, hanem egy kis hangos soviniszta csoport nyomására láttak napvilágot. Örülünk, hogy dr. Pauco, mostani Írásával bizonyságot tesz, hogy nem azonosítja magát, ezeknek a “túlzóknak” politikai elgondolásaival. Mi magyarok, sohasem vontuk kétségbe egyetlen népnek sem a jogát, az önálló állami élethez és a szabadsághoz. Azt aonban; tudnia kell, a szlovákoknak éppen úgy, mint a románoknak és a jugoszlávoknak is : hogy akár lesz Federáció Európában akár nem, csakis azok a területek tartozhatnak majd hozzájuk, ahol a népek többségben az ő nyelvüket beszélik. Azoknak a területeknek pedig, ahol a magyarság él többségben, ismét Magyarországhoz kell, hogy tartozzanak. Ez az előfeltétele a középeurópai népek igaz meebékülésének és együttműködésének. keresCNK”"~ FCV ANGOI/TTT, IS TTTTIÓ GVOR«. FS CÉPIRÓNŐT A SZERKESZTŐSÉG fzHTt” V. t7f, M É íí ügyvéd és közjegyző Iroda : 100 Adelaide St., W. Sült 608 Toronto, Ont. Telenhon : F.Lgin 19-20 Este HUd.son 36-22 fészek’ étterem 263 College Street Toronto a Magyar Ház mellett. Uj vezetés ! Magyar szellem ! Elsőrendű magyar konylia. •TORTÁK •RÉTESEK • KRÉM ESI.KPÉNY O DOBOSTORTA Telefon : MI 03-37 Egyedül érzi magát ? Száz és száz fairünk van. akik szeretnének megismerkedni önnel ! TTa fér jhez akar menni, vagy nősülni akar. írjon a következő címre : Box 427-a Toronto, Ont. Ca. Mellékelje T.eveiéhez Ezt a tM) Hirdetést!____________ Dr. Kovács Ernő orvos Rendel: gyermekeknek éa felnőtteknek hétfőtől-pénteklg dél u. 5-7 lg. Szombaton del e 10-12 lg és előzetes megbeszélés szerint. 415 BPOÖR ST. W„ TORONTO Tel. : MI. 3895—ME- 8550 Bármilyen munkát vállalna fiatal, munkasember. Szives megkeresést kér Rácz Imre KI 00-92 telefon számon. KOSSUTH tM eszméit is kisajátította a bolsevista bérsajtó. Handabandázó mellveregetéssel idézik beszédjeit, munkáját és célkitűzéseit. Teszik mind ezt akkor, amikor a magyar nép a legnagyobb elnyomásban görnyed. Kossuth, 103’ évvel ezelőtt, a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért indította mg a harcot, az alkotmányos nómzet jogait semmibe sem vevő Habsburgok ellen. Ez a harc. egész biztos, hogy győzelemre vezetett volna, ha a kis népek örök elleniéire, orosz hadsereg le nem veri azt. Furcsa és krotex, hogy expert azok beszélnek Kossuth nevében, akik tűzzel-vassal irtják, e Nagy Hazafi eszméit, mindenütt, ahol csak erre módjuk van. Kossuth, szabadsághős volt, a szó legnemesebb értelmében. Olyan hazafi, aki az életét is feláldozta volna népének a szabadságáért. Kossuth nem akarta, hogy más népek irányítsák a magyarság sorsát és hogy más fejével gondolkozzon a magyar. Kossuth száz évvel ezelőtt, azért jött amerikába : hogy a magyar nép elver szett szabadságának a viszszaszerzésére segítségei kérjen. Hogy ígéreteknél egyebet nem kapott, az csak azt bizonyítja, hogy. a nagyhatalmak veetői, akkor sem törődtek a kisnépek szabadság vágyával, mint ahogy ma sem törődnek — feltéve, ha az nem érinti üzleti érdekeiket. Ha Kossuth ma élne, ugyan azt csinálhatná, amit száz évvel ezelőtt — küzdhetne népe elveszett szabadságáért. Mert az orosz csizmák ma éop úgy sárba tapossák a magyar nép szabadság vágyát, mint akkor.
