Kanadai Magyarság, 1951. november-december (1. évfolyam, 1-8. szám)
1951-11-24 / 3. szám
A bolsevista világpropaganda szünet nélkül^ foglalkozik a Stokholmi ■ Béke- felhiváü'j valamint a későbbi„Berlini felhívás''aláírásaival s amikor beszámol a az.aláírások számadatairól teszi ezt úgy,mintha "Picasso békegalambjának" a felröppentése teljes sikert hozott volna,s a világ békeszerető népei ujjongva kisérték volna mindenütt a stokholmi béke galamb szárnyaló útját a nagy világban. A téry valóbe.n az,hogy az emberek száz és százmilliói»valóban a legőszintébb békeakarattól vannak áthatva,de vi' szont tény az is,hogy éppen ezek az őszintén békét,nyugalmat ohajfö ember* milliók"érezték meg ösztönszerüen azt,hogy a béke galambnak karvaly cső. re van és a béke felhívás,az aláírások összegyűjtése mást takar,mint amit a propaganda hirdet.Egy őszinte békeszándék Oroszország részéről,csak akkor volna hihető,ha az emberiség azt látná,hogy a Szovjet*birodalom semmilyen-meg felszabaditás-cimén sem törekszik hódításokra,nem törekszik más népek leigázására s azokat a hatalmas területeket,amelyeket ma megszállva tart,katonai nyomás,állig felfegyverzett hadseregek nélkül igyekezett volna eszmei alapon,a maga ideológiai és érdek körében megtartani. Miután ez nem történt meg,s a felszabadított népek ma is csak katonai meg szállás alatt állanak,s belpolitikájukat,a már megtörtént átalakulás után sem önön-maguk,hanem. Moskva szabja mfg,érthető gyanakvással fogadta a'békeszerető világ,a pálmaágat hordozó galamb útját s milliók-a békét óhajtó embereknek százmilliói*tagadták meg az aláírásukat,mert úgy gondolták,hogy az egész galamb repültetésnek nem a béke a célja,hanem az, hogy Moskva számszerű és pontos adatokat kiván szerezni azokról az erőkről, amelyek egy háború esetén vele szimpatizálnak,vagy éppen mellette varyiak. . . , . Tálán ez a nem egészen alaptalan; feltevés-juttatta azután_ csjedbc,az altalános bókeóhaj ellenére az egész vállalkozást a nagyvilág úgynevezett szabadországaiban.Legalább is ezt bizonyítják azok a. szám-adatok,amelyeket -éppen szovjet oldalról tettek közzé, igy tehát számszerüség tekintetében hiteltérdemlőek. Az adatok szerint a helyzet az ,hogy az aláírások nagy tömegei az orosz megszállás alatt levő országokban gyűltek össze,ahol kétségtelen,hogy orosz szuronyok és pártrendőrségek vigyáznak arra,hogy egy-egy Moskvából irányított akcióból senki ki ne maradhasson. Lássuk tehát először ezeknek az országoknak az adatait,hogy mindeki összehasonlíthassa azokat a nyugati világban összegyűlt aláírások adatával és igy mindenki képet alkothasson arról,hogy Picasso béke galambjáról a világ egyik felén és a másikon,miként gondolkodtak az emberek. Ezek az adatok a következők:-Oroszország:115,515»000 aláírás, Bulgária:5,627,000,Kína:344,000,000 »Magyarország:7,148,000,Csehszlovákia 9.020.000, Mongolia:635,000,Lengyelország:18,053»000,Románia:11,60,000, és Vietnam:1,800,000-tehát Oroszországban és Oroszország által megszállott, illetve befolyás alatt álló területeken beleszámítva Berlin 200, - ezer és a Népi Demokratikus Német Köztársaságban összegyűlt több,mint 13 millió aláírást is, a békegalambnak több,mint 525 millió aláírást sikerült összegyűjteni»addig az úgynevezett szabadállamokban,ezeknek az államoknak csak néptöredékei Írták alá a bókefelhívás iveit. Lássunk itt néhány ilyen adatot isIAnglia több,mint 45 millió lakosa közül 1,000,000 ember irta alá az iveket,egész Ausztráliában összesen csak 40,000,Belgiumban 263,000,a szuezi kérdés miatt Angliával vitában álló Egyiptomban 22,000,Dél-Amerika összes államaiban együttvéve: 2,525,578,Japánban:5»186,876,Olaszországban:lOmillió 500ezer,Iránban: 1.800.000, Portugáliában:32,000,Spanyolországban/illetve a spanyol emigránsok köreiben/l,200,000,Svájcban:32,000,Svédországban:230,000 és Franciaországba^, 000, 000 ember nyilvánította a békeiveken keresztül a békekivánságát.
