Kanadai Magyarság, 1951. november-december (1. évfolyam, 1-8. szám)
1951-11-17 / 2. szám
KANADAI Ára: 10 cent. MAGYARSÁG évfolyam. — 2 szám. Canadian-Hungarians ! FÜGGETLEN HETILAP f Toronto, 1951, november 17 <tq 4P /'&)----------2V-&.--------yf---------------------tyqftéz vcűjia megfog?.]irattal,körülírni,hogy mit jelent,mit akarunk vele kifejezni és mégis mindaniiyiunk lelkében benne él,szivünket ez dobogtatja és életünknek ez ad értelmet.A magyar gondolat nem divatos jel szó,nem a két világháború szülötte és"még csak nem is a politikusok találták ki.A magyar gondolat több,mint ezer év előtt született,akkor,amikor őseink meghódították azt a földet,amit úgy hivunk,hogy Magyarorszag. A magyar gondolatot nem mindig értelmezték helyesen es töebször is viszr szaéltek vele.A lényegen ez mit sem változtatottmert ahhoz,hogy a magyar gondolatot kiirtsák,elösször a magyarság lelkét kellene^megölni.^ Ez a gondolat azonban ma mégis veszélyben van,még pedig itt Amerika földjén,illetve itt Kanadában.Miben áll ez a veszély»amelyre gondolunk?A választ nem nehéz megadni IBármerre járunk^régi kanadás magyarok között és beszélünk gyermekeikkel»megkapjuk ra a választ.Nem azért,mert a második nemzedék már csak törve beszéli anyanyelvűnket»hanem,mert lelkében már nem él a magyar gonclolat 0 Szüleiktől még úgy ahogy megtanultak magyarul,lelkiviláguk,életfelfogásuk azonban már teljesen kanadai. Amikor mindezeket megállajpi t juk,r.em tesszük ezt bántó szan*dékkal.Már csak azért sem,mert nagyon jól ismerjük annak a. 25-30 evvel ezelőtt bevándorolt magyarnak az otthoni-, életét és az itteni küzdelmeit is. . "" ... Vájjon milyen nemzeti öntudatot nevelhettek volna gyermekeik ■J-vo 0 7(aV £ nf) -~~rr p r* V ^ l.z-vi o. V ri 7, O tthoni élete a nani robotban és s.z itteni a kenyér utáni hajszában tolt el,hisz a legtöbbje urasági uycyxUü, zsellér, napszámos volt,vagyis ahhoz a társadalmi réteghez^ ts.rtozoot,araely a legjobban érezt£ a gentry Magyarorszag feudális es antiszociális rendszerének minden bűnét és hibáját0Mikor eppen ezekből kifolyólag kény teleli volt nyakába akasztani a vándor tarisznyát és ^elindulni az újvilág felé,annak a reményében,hogy ott majd egv tisztességesebb eletet tud magának teremteni,ismét csak robot,szenvedés es mogalazas jutott osztályrészéül . a , . .. Ez a robot talán még kegyetlenebb volt,mint az otthonj. ,mert - -itt még csak bőszéin! som tudott,itt nem értette meg,emuikor szidtak,vagy nagyritkán dicsértek s elkeseredésében legfeljebb csak káromkodva enil^ke z-ett arra a földre, ahol született .Melyikünk nem ismeri azt e„ sajátságos magyar vonást bennünk,hogy szidjuk azt,ekit pedig^a legjobban szeretünk,, Sajátságos magyar szokás ez ás he. ve.le.ki ki akarna nevelni belőlünk,az éppen olyan vállakózásba kezdene,mint az,aki kávéskanállal akarna kimeríteni á tenger vizet. y Mikor azután hosszú évek múlva—megfeszített munkájuk eredménye ként—egy kissé egyenesbe jöttek,kis otthonra,hazre. tettek szert,mar a gyermekeik is felnőttek.Most talán már lett volna idejük,hogy megbekült szívvel az otthonról,az édes anyaföldről beszéljenek nemik,de ekkor mar mindez gyermekeiket nem érdekelte,mert.ekkor mar elrabolta okét az idegen szellem,amely nekik,természetesen,már nem is^volt idegen*Fajo,nagyon fájó lehetett ezt az idegen érzést felismerni sajat gyermekeikben,
