Kanadai Amerikai Magyarság, 2009. szeptember (60. évfolyam, 38. szám)
2009-09-19 / 38. szám
2009. szeptember 19. - 38. szám - EÍIiX^\j2SS® - 7. oldal KULTÚRA AMERIKA, ÓH... Ifj. Fekete István Nejem őnagysága nagyon ellenzi, hogy ebben a rovatomban politikai témákról is írjak.- Miért írsz politikáról, amikor annyi más jobb témát is találhatnál...?! - mondta Nőm már sok tucatszor. - Ne feledd, hogy az olvasóid szórakoztató, humoros írásokat várnak tőled, nem pedig harcias és elfogult politikai kirohanásokat!- Akkor írok politikai témáról, amikor akarok! - harciaskodtam. - Senki nem tilthatja meg nekem ezt. Senki! Nőm gúnyosan mosolygott, mert tudja, hogy ezzel nagyon tud bosszantani.- Tévedsz, mert ezt mindig a lap tulajdonosa, főszerkesztője és szerkesztője dönti el! Legalábbis ezt szavaltad, amikor újságtulajdonos és főszerkesztő voltál, és annyi embert megsértettél, mert nem voltál hajlandó közölni az írásaikat! Tudod, hányán panaszkodtak nekem, hogy ellenvéleményt nem tűrő, ütődött diktátor vagy...?!- Ez persze túlzás! - tiltakoztam.- Egyáltalán nem túlzás! - ellenkezett Nőm. - Emlékezhetsz, alig egy évig voltam lapunk szerkesztő-helyettese, amikor otthagytalak, mondván, hogy egy olyan mindent jobban tudó, erőszakos, konok hülyével, mint te vagy, nem tudok és nem is akarok együtt dolgozni! Nem akarom tovább gombolyítani ezt a múltat idéző kellemetlen témát, mert csak felidegesítem magam. A családi békére azonban sokat adok, és mert ismerem, hogy Nőm mennyire ellenzi politikai elmefuttatásaimat, csak ritkán írok ilyen témákról. A most következő írásom ezen ritka esetek egyike. Szerencsére, jó három évtizede felfedeztem egy könyvterjesztő vállalatot, ahol gyakran 2-5 dollárért olyan könyveket vásárolhatok, amelyek eredetileg - egy-két évtizede - 20-30 dollárba kerültek. Ami azonban még fontosabb, hogy a cég révén olyan könyvekhez, naplókhoz, brosúrákhoz, kimutatásokhoz, statisztikai adatokhoz stb. juthatok, amelyekből nagyon sok érdekes és tanulságos dolgot „tehetek magamévá”! Persze nemcsak magamévá teszem ezeket a politikai érdekességeket, hanem gyakran a nyájas Olvasóimévá is, megosztom velük ismereteimet. Ilyen vagyok, na! Önzetlen és humánus a végtelenségig! Nemrégiben Edward R. Hamilton úr Falls Villageban, CT 06031-5000 található vállalata könyvajánlata hozzásegített az Egyesült Nemzetek Általános Gyülekezete (United Nations General Assembly) 1986. évről szóló statisztikai kimutatásához. Ebből a fontos dokumentációból aztán - ezt kellő önelégültséggel jelenthetem - megbizonyosodtam arról, amit eddig csak gyanítottam. Kivételes politikai éleslátásommal ugyanis már ez idáig is úgy véltem, hogy sok ronda náció van a nagyvilágban, amelyek nem érdemlik meg az USA anyagi támogatását! Konkrét adatokkal azonban ez idáig nem tudtam bizonyítani sanda gyanúmat. Most azonban már tudom! Az UN (Egyesült Nemzetek) amerikai nagykövete, Vernon Walters többek között ezeket írta a képviselőháznak (Congress) küldött hivatalos jelentésében: „.... Sok állam úgy véli, hogy általunk elfogadható, ha az Egyesült Nemzetek Szervezetében ellenünk szavaznak, de diplomáciailag - zárt ajtók mögött - bocsánatot kérnek tőlünk. A magam részéről legélesebben elítélem ezt az álláspontot.” Arról sajnos nem volt adat az általam olvasott 1986. évi kimutatásban, hogy a Magyar Népköztársaság - amely évente sok százmillió dollár kamatmentes kölcsönt is „kitarhált” Amerikától - miként szavazott. Ezen kívül nagylelkű vámkedvezményt is élveztek. Azt sajnos nem tudom, hogy a népi demokráciának becézett rendszer - amelynek vajmi kevés köze volt a néphez, és még ennél is kevesebb a demokráciához -, miként hálálta meg az USA nagylelkű anyagi segítségét. Ismerve azonban a kommunista szovjetblokk egy húron pendülését, bizonyos elképzeléseim vannak a dologról. Az alábbi táblázatból megtudható, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében mely országok szavaztak legtöbbször és legkevesebbszer az USA mellett. Hányszor szavaztak az USA mellett? LEGTÖBBSZÖR Izrael 91,0 % Anglia 88,6 % Ny. Németorsz. 84,4 % Franciaország 82,7 % Belgium 82,3 % Olaszország 81.9 % Luxemburg 80.2 % Norvégia 76.3 % Portugália 75,0 % Grenada 71.7 % LEGKEVESEBBSZER Angola 3,5 % Algeria 5.1 % Dél-Jemen 5,7 % Mozambik 5,9 % Laosz 6,2 % Afganisztán 6.2 % Kuba 6.2 % Vietnam 6.5 % Albánia 6.7 % Líbia 6.9 % Megjegyzendő, hogy az Egyesült Nemzetek (159) tagállamai az esetek közel 80 (nyolcvan) százalékában az USA ellen szavaztak! Robert Kasten, Wisconsin állambeli republikánus szenátor erőteljes hangon követelte, hogy az USA attól tegye függővé anyagi támogatását, hogy a szavazataikkal egyes országok milyen mértékben állnak Amerika mellett. „Egyenesen felháborító, hogy Egyiptom 85 százalékban ellenünk szavazott az Egyesült Nemzetek Szervezetében! - mondotta felszólalásában többek között Kasten szenátor. - Arról az Egyiptomról és arról a Fülöp-szigetekről van szó (utóbbi 78% ellenszavazattal), akik egyaránt kétbillió dollár segítséget kapnak. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kimutatása szerint, a 159 tagállam közül csak 19 ország, főként Izrael, valamint a nyugati államok és szövetségesek szavaztak több mint 50%-ban az USA mellett. El Salvador és Honduras például azzal hálálják meg az USA-tól kapott 400-500 millió dollár évi támogatást, hogy az előbbi 70%-ban, az utóbbi 69%-ban Amerika ellen szavazott tíz éven keresztül! A 21-es taglétszámú Arab Nemzeti Blokk 88%-ban nem támogatta az USA-t. Ennél még a kelet-európai és az afrikai államok is többször szavaztak Amerika mellett. A hazámnak nyújtott segítséget - ha ez népem életszínvonalát és népességi szaporulatát növeli - mint magyar, természetesen helyeslem! Mint agyonnyúzott amerikai adófizető, azonban nemcsak ésszerűtlennek, hanem egyenesen eszeveszett őrültségnek is tartom, hogy a nehezen keresett dollárjaimmal olyan országokat és rendszereket segítsek, amelyek szinte soha nem támogatják választott hazám céljait és érdekeit. Szerintem érthetetlen őrültség az is, hogy bár az Egyesült Nemzetek Szervezetében 159 ország van, a kiadások 40 százalékát az USA fizeti! Miért...?! Amikor az USA-nak is csak egy szavazata van, mint Angolának, Albániának, Laosznak, Jemennek etc... Az amerikai nép óriási többsége annyit ért a bélés külpolitikához, mint én a selyemhernyó tenyésztéshez. így természetesen nem tudják azt sem, hogy az USA összlakossága csak 6,2 százaléka az Egyesült Nemzetek 159 országáénak! Ha ezt tudnák, nagyon nehéz lenne megmagyarázni nekik, hogy miért fizetik ők az Egyesült Nemzetek Szervezete fenntartása kiadásainak 40 százalékát...?! Azét a szövetségét, amelyet nemcsak Amerikában, hanem szinte az egész világon sóhivatalnak tartanak! Frissítette arculatát a Duna TV Az őszi műsorstruktúra indításával, szeptember 14-től jelentkeznek új arculattal a Duna Televízió műsorai. A frissítés a hír-, sport- és közéleti műsorokat, illetve az időjárás-jelentést érinti. A díszletváltáson túl a műsorok interaktív elemekkel bővülnek. Szintén frissülnek a főcímek, amelyek a a magyarság jelképeit szimbolizálják, illetve a csatornaazonosítók is, amelyek a honi világörökségi helyszíneket mutatják be. Az arculati váltással a tévé letisztult, elegáns látványvilágot kívánt teremteni, amely nyugalmat, stabilitást tükröz. A váltás nyomán a Híradó és a DunaSport új épített stúdióból, a Közbeszéd, a Heti Hírmondó, a TÉRkép és az Időjárás pedig átalakított virtuális stúdióból jelentkezik. A stúdió grafikai elemein és a főcímeken túl tartalmi jellegű változás is lesz az érintett műsorokban: több élő kapcsolás, telefonos bejelentkezés és a műsorokat átkötő, promóciós elemek is lesznek majd. Monyorókeréken katolikus szellemben folyik az oktatás Magyar diákok az osztrák iskolában A diákok fele magyar az ausztriai Monyorókerék általános iskolájának felső tagozatán. Tavaly be kellett zárni a felső tagozatot, mert nem volt elég gyerek, ezért idén Magyarországról toboroztak tanulókat. A községi iskola felső tagozata ebben a tanévben Josefinum Eberau néven katolikus szellemű magániskolaként kezdte meg az oktatást. Ide 70 diák jár, 35- en közülük magyarok. Az iskola külön tantervet dolgozott ki a magyar diákok számára magyar irodalomból, nyelvtanból és történelemből. Ezeket a tárgyakat anyanyelvükön tanulhatják a gyerekek. Más tárgyak esetében németül zajlik az oktatás, bár a 35 magyar tanuló többsége egyelőre nem beszéli elég jól a német nyelvet. Hildegard Rath igazgató elmondta: mivel a gyerekek gyorsan tanulnak, arra számít, karácsonyra már eléggé értenek ahhoz németül, hogy gond nélkül tanulhassák meg a német nyelvű tananyagot. A magyar határtól alig néhány kilométerre fekvő burgenlandi településre osztrák iskolabusz szállítja a gyerekeket, igaz, csak a magyar határtól, addig maguknak kell megoldani az utazást. Az iskolában tandíj nincs, és csakúgy, mint az osztrák állami oktatási intézményekben, itt is ingyenesek a tankönyvek. A magyar szülők abban bíznak, hogy gyermekeik anyanyelvi szinten sajátíthatják el a német nyelvet Monyorókeréken, és az általános iskola elvégzése után is Ausztriában tanulnak majd. Szeretett édesanyám csak jót akart, amikor spenóttal meg csukamájolajjal igyekezett mindenáron megetetni. Azt tartotta eme közutálatnak „örvendő” étkekről, hogy igen fontos tápanyagokat tartalmaznak, a paraj vasat, a csukamájolaj meg vanádiumot. Megbízható forrásból eredően tudom, hogy Káin a parajtól lett bikaerős, míg öccse, Ábel, utálta, s így nyápic maradt, a többi már közismert. Sok kiváló embert ismertem, akik igen hasznos tagjai lettek a társadalomnak anélkül, hogy spenótot vagy csukamájolajat fogyasztottak volna gyermekkorukban. Szeretetre méltó szülém szentül meg volt győződve arról, hogy a barátparéjtól izmos, a csukamájolajtól meg szép leszek. Fölért egy égzengéssel, amikor spenót volt ebédre, és megpróbálta belém tukmálni az undok zöldlaput. A csukamáj miatt úgy megutáltam a halat, hogy a világ minden kincséért sem mennék a tengerpartra nyaralni, mert ott állítólag halszag van, na meg pénzem sincs rá. Ennek eredményeként vénségemre ronda lettem, bár fiatalon sem voltam egy Adonisz, de Herkulesnek se mondhatom magam. Édesanyámra valószínűleg Popeye, a rajzfilmbeli tengerász lehetett nagy hatással, aki a spenóttól erősödött meg. Mindezt egybevetve, végül is nem láttam kárát, hogy nem ettem meg ezeket az étkeket, mert rusnyaságom megóvott a szerelmi konfliktusoktól, bár sok nő kedveli a ronda férfiakat, ugyanis mellettük a kevésbé mutatós hölgyek is csinosnak hatnak. A spenót elutasítása sok erőfeszítéstől is megkímélt. Az erős férfiakat virtuskodásból mindenki le akarja győzni, nem szólva arról, hogy akinek acélos izmai vannak, attól elvárják, hogy zsákoló legyen a csepeli szabad kikötőben, vagy esténként földhöz verdesse a Beketow Cirkusz bilincstörőjét. Hiányzik ez nekem...? * Nem tudok elmenni az utcán egy koldus előtt anélkül, hogy ne dobjak a kalapjába valami csekélyke alamizsnát. A napokban, a sétálóutcában egy bánatos arcú idős ember ült, előtte a földön zsíros kalap. Nyakában egy tábla lógott fölirattal: „Éhes vazési vállalat előtt, megáll, és végigböngészi a kirakatba kiaggatott gyászjelentéseket, kik hunytak el, mikor temetik stb. Jómagam sietve továbbsattyogok, mert amíg a Playboy c. magazin lengén, de inkább sehogy sem öltözött csinibabáin legeltethetem a szemem, ennél maradok, minthogy ismeretlenek halálán búslakodjam. Tegnap aztán, hogy nejem kielégítette kíváncsiságát, utánam sietett, és higgadtan közölte:- Te, Zoltán, egy gyászjelentés van kitéve az ablakba: „Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy Zoltán Kiss átadta lelkét az Úrnak. Temetése jövő héten szerdán 10 órakor lesz a VI-os számú ravatalozóból.” És várta a hatást. Mire én:- Nagyon jól tudod kedvesem, hogy nem szeretek temetésre járni, de a sajátoméra mégiscsak illő elmennem, vegyél egy csokor szarkalábat, hogy mégse menjünk üres kézzel. így is lett. Aznap reggel fekete hurkát, feketekávét früstököltünk, majd fekete gúnyát öltöttem, hozzá fekete nyakkendőt, s még feketébb cipőm ragyogott a suviksztól. így kiöltözve kibandukoltunk a sírkertbe, hogy elbúcsúzzam magamtól. Kíváncsi voltam, vajon hányán lesznek, és milyen képet vágnak, vihorásznak-e vagy akadnak, akik pityeregnek. Nem lepődtem meg különösebben, hogy egy árva lelket sem találtam a halottasház környékén, csupán hárman voltunk, nejem meg én, és egy fekete macska állt az ajtó előtt, nem látszott rajta semmiféle meghatottság, komótosan mosakodott. Megérkezett a tiszteletes úr is, de nem tartott gyászbeszédet, mondván, két embernek fölösleges, no meg a halottról jót vagy semmit. Jó hiányában az utóbbinál maradt. Hazaérkezvén aludtam egyet az eseményre, s megnyugodtam, mert a rosszabbik „ÉN”-em kotródott el ebből a megkergült világból. PS. Ami egyébként a temetést illeti, úgy érzem, elhantolás helyett inkább a hamvasztást fogom választani. Az előbbitől húzódzkodom, mert a földben sok a kukac, csiklandós vagyok, és így a hamvasztást részesítem előnyben, sokkal egészségesebb... * Mind riasztóbbak hazánkban a népszaporulattal kapcsolatos statisztikai adatok. Évről évre sok tízezerrel kevesebb magyar születik, s a halálozási arányszám is egyre magasabb, lassan kihal a magyarság. Mióta elhagytam a házamat, mind rosszabbul mennek a dolgok. Haza kellene mennem rendet csinálni? Európában elsőként élhetjük át a csodát Kétéltű busz Budapesten Az európai kontinensen elsőként Budapesten mutatkozik be az a városnéző busz, amely nemcsak közúton, hanem a Dunán is szállít utasokat. A kétéltű jármű egész évben közlekedik. A kétéltű busz főszezonban naponta ötször, november és március között pedig 4 alkalommal indul a Roosevelt térről. A jármű a Parlamentet érintve, az Alkotmány utca- Bajcsy-Zsilinszky út- Andrássy út - Hősök tere- Dózsa György útvonalon jut el a Duna partjára, ahonnan 70 m hosszú rámpáról hajt a folyóba. A Dunán egy órán át úszik a kétéltű busz, majd az Újpesti rakpartról ismét közúton át jut vissza a Roosevelt térre. A jármű olyan városnéző busz, amely hat keréken gurul és egyben egy olyan hajó is, amelyet vízsugár hajtómű hajt. Mind a 45 ülése alatt mentőmellény van. Sofőrje buszvezetői engedéllyel és hajóvezetői jogosítvánnyal is rendelkezik. Jegyeket a www. riverride. com honlapon, illetve a buszok indulásának helyszínén lehet venni. Kiss Zoltán írása gyök”. Elővettem a bugyellárisomat, de éppen csak egy tízcentes árválkodott benne, amit beleejtettem a fejfedőbe. Hát bizony tíz cent igencsak szerény baksis, és ezt a koldus is konstatálta, mert egy gyors mozdulattal megfordította a táblát, melynek a másik oldalán is felirat volt olvasható: „Meg szomjas is!” Vásárlásból visszajövet már volt aprópénzem, s mivel nagyra becsülöm az ötletességet, egy kéteurós érmét pottyantottam az ágrólszakadt bácsika kalpagjába. * A minap megnéztem a tévében egy reprízként bemutatott Dr. Jekyll és Mr. Hyde című régi filmet, melyben a főszerepeket Ingrid Bergman és Spencer Tracy játszotta, és a darabot Victor Fleming rendezte (magyar címe Ördög az emberben volt). Úgy érzem, itt az ideje, hogy a horror műfajban én is jeleskedjem. Hogy valaki épelméjű-e vagy dilinós, ezt a pszichológusok sem tudják minden kétséget kizáróan diagnosztizálni, tehát az abnormitás igencsak relatív fogalom. Hogy az embernek két „ÉN”-je van, vitathatatlan, és ezt magamon is tapasztaltam. Nem egyszer fordult már elő, hogy „ÉN”-jeim dulakodtak bennem, egyszer a JÓ, máskor meg a ROSSZ kerekedett felül. Vannak olyanok, akikben a jobbik „ÉN” uralkodik, de nem kevés azoknak a száma, akikben a ROSSZ dominál, mint pL Sztálin atyus, meg Hitler mester, s ezt a közelmúlt is bizonyította. A két „ÉN” alkalmanként heves küzdelmet vív egymással, hol az egyik, hol a másik győzedelmeskedik, sok esetben egy életen át tart az egyik „ÉN” uralma. Mindezt azért említettem, mert olyasmi történt velem, amire a mai napig sem találok magyarázatot. Nejem, akivel 56 esztendeje ráspolyozzuk egymás idegeit, az utóbbi időkben furcsa szokást vett föl. Ahányszor csak elsétálunk a helyi temetkeSpenót
