Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. augusztus-október (57. évfolyam, 32-42. szám)
2007-10-20 / 42. szám
A svéd királyi akadémia az idén is döntött Nobel-díj a legjobbaknak A svéd királyi akadémia az idén is odaítélte a Nobeldíjakat. Az orvosi-élettani Nobel-díjat idén két amerikai és egy brit kutató, Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve Martin Evans kapta. A kutatók az egér genetikai állományának embrionális őssejteken végzett módosításával olyan állatmodelleket hoztak létre, amelyek segítségével számos emberi életfolyamat és betegség vált hatékonyabban tanulmányozható vá. A fizika területén a francia Albert Fért és a német Peter Grimberg megosztva kapta az elismerést. A kutatók egy fizikai jelenség, az óriás mágneses ellenállás egymástól független felfedezéséért részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A felfedezés legfontosabb gyakorlati alkalmazása a számítógépes merevlemezek adatait olvasó fejek kifejlesztése. Az idei kémiai Nobel-díjat Gerhard Érti német kutató kapta, az úgynevezett felületkémia korszakos jelentőségű tanulmányozásáért. A felületkémia segítségével sikerült megérteni, hogyan rozsdásodik a vas, miként működnek az üzemanyagcellák vagy az autókatalizátorok. Doris Lessing brit írónő kapta az irodalmi Nobel-díjat. A díjazottat úgy méltatja az akadémia indoklása, mint „azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki műveiben kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”. 1956- ban, a magyarországi szovjet beavatkozás miatt kilépett a kommunista pártból. Nobel-békedíjjal jutalmazták a klímaváltozás veszélyei ellen küzdő Al Gore, volt amerikai alelnököt és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságát. A közgazdasági Nobel-díjat három amerikai tudós, Leonid Hurwicz, Eric Maskin és Roger Myerson kapta. A díj azt a munkájukat ismeri el, amellyel - az indoklás szerint - lefektették a mechanizmus-tervezés elméletének alapjait. A Nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja át december 10-én Stockholmban, míg ugyanezen a napon a Nobel-békedíjat a Nobel-díj Bizottság el. nőké nyújtja át Oslóban. Doris Lessing Fico meghívta Szlovákiába Gyurcsányt Sürgetik a megbékélést A benesi dekrétumok megerősítése válasz volt Csáky Pál agresszív viselkedésére, a szélsőséges Jan Sbta politikai súlyát pedig az adja, hogy Gyurcsány az ultranacionalista Orbánt akarja felülmúlni - nyilatkozta a szlovák miniszterelnök. Az európai szocialisták nyomására Robert Fico tárgyalásra hívta Gyurcsány Ferencet. A két kormányfő a csütörtök-pénteki portugáliai EU-csúcson megbeszélést tart, s alkalmuk kínálkozik pontosítani a találkozó időpontját. Több mint száz ismert magyar és szlovák értelmiségi írta alá a két ország megbékélését sürgető kezdeményezést Szlovákiában. „A 2006. évi választások és a kormánykoalíció hivatalba lépése után annak vagyunk tanúi, hogy egyre nagyobb veszély fenyegeti a szlovákok és a magyarok békés együttélését” - áll a nyilatkozatban. Szigeti László, a pozsonyi Kalligram Kiadó igazgatója szerint „elsősorban a szbvák és a szlovákiai magyar közvébmény figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy sokkal nehezebb konfliktusos hangulatban, egymást gyűbbe élni. ” Peter Zajac irodalomtudós, a Polgári Konzervatív Párt elnöke csatlakozott a nyilatkozathoz. „A politikusok képtelenek kiutat találni, ezért az értelmiségnek kellett lépnie. A szbvák parlamentben nincs olyan párt, amely azt mondaná: ebg. Figyelmeztetni akarjuk a politikusokat, hogy az egyszerű embereket veszélyeztetik játékaikkal." A dokumentum felszólítja Szlovákia polgárait: együtt szálljanak szembe a nemzetek közötti viszály szításávaL Világszerte ünnepségeket tartanak az 1956-os forradalom évfordulóján Dicsőség a szabadságharcosoknak! Az elkövetkező napokban a nagyvilág magyarsága világszerte az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóját ünnepli. Az 1956-os felkelés Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseménysorozat a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án. A tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok viszszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott. Az 1956-os forradalom szabadságharc 51. évfordu lóját világszerte megünneplik. így Budapesten a Magyar Szabadságharcos Szövetség Rabparlementtel és a Cor- Közi Bajtársi Szövetes együttműködve vin séggel számos rendezvényre készül. Október 21-én 10 órakor nagymise és kegyeleti szentmise lesz a Szent István bazilikában. Október 22-én 15.30 órakor megemlékezést tartanak a Műegyetemen. Ünnepi beszédet mond Sólyom Lászb köztársasági elnök. Ezután a résztvevők három korabeli Csepel gépkocsin és felvo-16 órától emlékeznek meg az eseményekről. Október 25-én, csütörtökön 11 órától kegyeleti látogatást tesznek a Kossuth térre, a sortűz áldozataira emlékezve. New Yorkban a Magyar Szabadságharcos Szövetség, az ‘56-os Emlékműbizottság és az Amerikai Magyar Szövetség az egyházakkal és egyesületekkel együtt rendezi meg emlékünnepélyét október 21-én, vasárnap du. 3:30 órai kezdettel Robert Wagner High choolban (220 East 76th street). Az ünnepi szórok Papp Lászb, az Emlékműbizottság elnöke, Polgár Viktor főkonzul és Michetier Attib, az AMSZ elnöke. Torontóban október 21-én - mint a 2. oldalon részletesen olvashatják -, a Magyar Kultúrközpontban, délután 2 órától rendeznek ünnepi megemlékezést, amelynek szónoka ár. Szakoly Sándor történész lesz. Október 23-án a City Hall előtt tartanak ünnepélyes zászlófelvonást. (Az 1956-os forradabm és szabadságharc eseményeit a 8. oldabn idézzük fel j 2011-től a polgármesterek ne lehessenek országgyűlési képviselők Megtisztítanák a politikát Benyújtotta az MSZP-frakció az Országgyűlésnek a politika megtisztulását célzó javaslatait, és ezzel egy időben ezekről népszavazást kezdeményezett - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szocialista képviselőcsoport zárt ülése után Budapesten. A szocialisták azt javasolják, hogy 2011. január 1-jétől a polgármesterek, a megyei közgyűlési elnökök, a főpolgármester és helyettesei ne lehessenek egyben parlamenti képviselők is. A kormányfő hozzátette: a törvénymódosítási javaslatokat a szocialisták eljuttatják a többi parlamenti pártnak is. A miniszterelnök bejelentette azt is: ha az öt parlamenti párt meg tud állapodni, akkor a népszavazási kezdeményezésüket visszavonják. A végleges döntés szerint 2011. január 1-jétől számítva hat hónapja van a képviselőknek arra, hogy eldöntsék, melyik tisztséget választják. Ez azt jelenti, hogy 2014-ig a képviselők időközi választáson harcba szállhatnak polgármesterségért vagy megyei közgyűlési tisztségért, de ha elnyerik, választaniuk kell a kettő között. A képviselők a zárt ülésen arról is megállapodtak, hogy a szocialisták azt tartanák jónak, ha először a 2014-es választásokon indulnának külön a polgármesteri és a parlamenti képviselői posztért a jelöltek. A szocialisták ezt az álláspontot képviselik majd az ötpárti tárgyalásokon. Amerikai magyarok a Clinton-találkozón Mint beszámoltunk róla, a múlt héten Budapestre látogatott Bili Clinton, volt amerikai elnök, s a kétnaposra nyúlt programja során több találkozóra is sor került. A központi esemény a belvárosi Sofitel Szállóban zajlott, ahol mintegy háromszáz vendég, a nemzetközi és a magyar köz- és gazdagsági élet szereplői voltak jelen, közöttük számos amerikai magyar származású üzletember. Az est moderátori szerepét Kovács Nimród, a UPC középeurópai csoportjának és a UPC Magyarország Kft. társaságoknak az elnöke látta el. (Képünkön Bili Clinton Kovács Nimród és Szaby Dorottya, a Monarchia Matt International ügyvezető igazgatója társaságában.) December 21-én megnyílnak az európai határok Karácsonyi ajándék Schengenből Bár hivatalos döntés még nincs, már ténynek vehető, hogy december 21-től megnyílnak a schengeni határok. Ez azt jelenti, hogy már karácsony előtt okmányellenőrzés nélkül lehet majd átlépni az osztrák, a szlovén és a szlovák határon. A külső határokon már felkészültek a szigorúbb ellenőrzésre, a belső határállomásokon pedig lassan csomagolnak, és kiürítik az épületeket. December 21-étől várhatóan megszűnik a hegyeshalmi határállomás. Madarász Tibor, a kirendeltség őrnagya elmondta, hogy a jövőben „mélységi” ellenőrzéseket hajtanak végre. Vagyis a határon már nem, de a szomszédos falvakban megállítják a külföldieket, ezért személyi igazolvány vagy útlevél ezután is kell majd. Hegyeshalomhoz hasonlóan a szlovák és a szlovén határon sem kell majd megállni. Az úgynevezett külső határokon, viszont megerősítik az ellenőrzést. A román határon is megmarad az ellenőrzés, mert bár Románia tagja az uniónak, nem tartozik a schengeni tagországokhoz. Canada: PAPP Registration No. 09150 Published by: Canadian Hungarian Radio and TV non Profit Corp. 747 St. Clair Ave. W.#103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361 or 1-866-696-4990 Fax: 416-651-2442 Editor in Chief: Dr. Simon László Felelős szerkesztő: Dr. Tanka László E-mail: kekujsag@rogers.com Adv. e-mail: terikemagyarsag@yahoo.ca Mi történt a múlt héten? Putyin ultimátumot adott Az amerikai külügy- és védelmi miniszter moszkvai látogatása nem hozott áttörést az amerikai rakétavédelmi-rendszer miatt feszült orosz-amerikai viszonyban. Condobezza Rice és Robert Gales azt hangsúlyozta, hogy a rakétapajzs az olyan országoktól védené Amerikát és Európát, mint Irán vagy Észak-Korea. Moszkva szerint a tervezett csehországi óriásradar és lengyel elhárítórakéta-kilövő bázis Oroszország ellen irányul Vlagyimir Putyin orosz államfő azzal fenyegetőzött, hogy Moszkva kiszállhat a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták korlátozásáról kötött szerződésből. Oroszország arra is célzást tett, hogy felfüggeszti az európai hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló szerződést, ha Washington nem hagy fel kelet-európai terveivel. Nagy Ferencre emlékeztek Az 1979-ben elhunyt Nagy Ferenc miniszterelnökre emlékezett a Virginia állambeli Herndon temetőjében az Amerikai Magyar Szövetség, az Amerikai Magyar Református Szövetség és az amerikai bejegyzésű Nagy Ferenc Társaság. Lerótta kegyeletét Somogyi Ferenc washingtoni nagykövet és Stephen DeBenedittis polgármester. Nagy Ferenc emigrációjában a Washingtonhoz közeli kisvárosban vásárolt farmot. Bagdy Zoltán, az AMSZ társelnöke a miniszterelnök pályájának fő állomásait elevenítette fel. Nagy Ferenc politikai hagyatékának ma is érvényes üzenete van: Magyarország felemelkedésének feltétele egy szabadságon, szolidaritáson és igazságosságon alapuló társadalmi rendszer - mondta Nagy Sándor, a Nagy Ferenc Alapítvány elnöke. A kisgazda politikus 1946. február 4-e és 1947. május 31-e között volt Magyarország miniszterelnöke. Főhajtás az áldozatok előtt A nyilas korszak áldozataira emlékeztek Budapesten, a Szent István parkbeli Raoul WaUenberg-emlékműnéL Az 1944. október 15-i magyarországi nyilas hatalomátvétel 63. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen Iványi Gábor metodista lelkész rámutatott: kötelességünk emlékezni a meggyilkoltakra és a mártírokra. A szónok hozzáfűzte: az emlékezés a magyar történelem leggyalázatosabb korszakára egyben tiltakozás is. Kobmpár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke fontosnak nevezete, hogy a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozás mihamarabb megszülessen, mert - mint mondta - „az a nagy fekete szörny, amely 63 évvel ezelőtt elindította ezt a nagy pusztítást, ma megint jelen van Budapest utcáin”. Kitelepítettek síremléke Sólyom Lászb a hajdú-bihari Ebesen járt, ahol felavatták a kommunista diktatúra magyarországi munkatáboraiban elhunyt ártatlan áldozatoknak emléket állító síremléket. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a Rákosirendszerben 12 zárt, rendőrileg őrzött hortobágyi tábort hoztak létre, ahová zömében a jugoszláv, illetve az osztrák határsáv 451 helységéből szedték össze és hurcolták el az embereket. Több mint 2500 család, 8000 ember raboskodott és végzett kényszermunkát a Hortobágyon. Az áldozatokra emlékeztető síremlék felállítása azután történt, hogy a településen egy férfi, egy nő és egy gyermek csontvázát találták meg. i t i Gerhard Érti Al Gore nulnak a Kossuth térre. Október 23-án 10.30-kor a Tabánban kezdődik a megemlékezés. Onnan a résztvevők átvonulnak a Corvin közbe, ahol emlékműsort rendeznek. A Széna téren
