Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. augusztus-október (57. évfolyam, 32-42. szám)
2007-09-29 / 39. szám
2007. szeptember 29. A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 57. No. 39 Price S 2.00 Különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítják Letartóztatták a szocialista vezetőt Előzetes letartóztatásba helyezték Zuschlag Jánost, akit bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítanak. A szocialista politikusra - aki mintegy hatvanmillió forinttal nem tud elszámolni - akár húszévi börtönbüntetés Zuschlag is várhat. A János Zuschlag környezetéből származó sajtóinformációk szerint a letartóztatott politikus nem vallott a kormányfő ellen. A Szegedi Városi Bíróság egyes alapítványoknak nyújtott állami pénzek szabálytalan felhasználása miatt rendelte el az őrizetbe vételt. Az exképviselőt azért gyanúsították meg, mert hamis számlákat találtak több, állami támogatást kapó, MSZP- közeli ifjúsági szervezetnél. Zuschlag és társai a gyanú szerűit több alapítványt és egyesületet hoztak létre, és azok számára igényeltek állami támogatásokat. Zuschlag - akit korábban lemondattak országgyűlési képviselői mandátumáról, mert a holokauszttal viccelődött - jelenleg az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, a megyei közgyűlés tagja, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, a szocialista párt kiskunhalasi szervezetének elnöke. A kihallgatott tanúk között több kormánypárti politikus is volt. Például Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium államtitkára, és Újhelyi István, a Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. „Nyilvánvaló, hogy a pályázati pénzek kiutalása kollektív döntés volt, ám arról még korai beszélni, hogy milyen magasra vezethetnek az ügy szálai” - mondta Szabó Ferenc Bács-Kiskun megyei helyettes főügyész. A miniszterelnök kész tanúskodni, ha a Zuschlagügyben beidézik. Gyurcsány Ferenc úgy nyilatkozott, hogy ha a szükséges, áll a hatóságok rendelkezésére. „Nem szabad semmit sem takargatni, ezért arra kérem az összes volt sport és ifjúsági minisztert és a tárca vezető politikusait, hogy mindenben álljanak a hatóságok rendelkezésére az ügy tisztázása érdekében” - szögezte le a kormányfő, aki szerint mindent meg kell tenni az igazság kiderítése érdekében. Szerinte nem lehet kettős mércével mérni, minél hamarabb ki kell derülnie, hogy történt-e jogsértés, minden eszközzel segíteni kell a vizsgálatot. Erdő Péter bíboros a budapesti városmisszióról: Nem vagyunk egyedül! A budapesti városmiszszió hete alatt a katolikus egyház megpróbált felvonultatni olyan módszereket és programokat, amelyeken keresztül megszólalhat a hit öröme, tartalma, meggyőződése, közösségalkotó és vigasztaló ereje - mondta Erdő Péter bíboros. Az eddigi városmisszióknak a tapasztalatai szerint a legnagyobb hatása nem az volt, hogy tömegesen megtértek a nem hívő emberek, hanem jobb szemmel néztek a hívőkre, a hívő emberekben pedig több bátorság kerekedett - nyilatkozta Erdő Péter, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a rendezvénysorozat után. Mint elmondta, a hívő emberek rájöttek arra: nem csak azért katolikusok, hogy néha a plébánián öszszejöjjenek, és egymás között jól érezzék magukat. Oda kell figyelniük a körülöttük élőkre, azok problémáira, szükségleteire, és arra: hogyan, milyen módon tudják a hit örömét elmondani. Erdő Péter közölte, hogy a missziós programokat a várakozásoknak megfelelő érdeklődés övezte, és szándék van az öt missziós város - Bécs, Párizs, Lisszabon, Brüsszel, Budapest - együttműködésének folytatására. A bíboros azt mondta: a városmissziót szervező budapestieknek öröm volt azt érezni, hogy „nem vagyunk egyedül”. A főpásztorok jelenléte kifejezésre jutatta, hogy része vagyunk a világegyháznak. Magyarország és az Európai Unió elutasítja a kollektív bűnösség elvét Tiltakozás a benesi dekrétumok ellen A magyar kormány elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és sajnálatosnak, a két ország közös érdekeivel, az Európai Unió elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament döntését a Benes-dekrétumok megerősítéséről. A kormány határozott álláspontja, hogy a Benes-dekrétumok közösségeket sújtó részei igazságtalanok voltak. Gyurcsány Ferenc ezért sajnálatosnak tartja a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfogadott határozatot. Az Európai Parlament 2002-ben készült jogi véleménye világos útmutatást ad ilyen esetekre. Aszerint ugyanis nem lehet csorbítani az európai állampolgárok jogegyenlőségét, és ha a múltban ettől eltérő döntés született volna, azt célszerű kritikával illetni és meghaladni - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. A kormányfő úgy látja, a szlovák parlament határozatából nehéz megérteni, hogy az azt megszavazó pártok miként szándékoznak meghaladni a korábban alkalmazott kollektív bűnösség elvét. Gyurcsány Ferenc, a szlovák kollégájával, Robert Ficóval folytatott telefonbeszélgetése során jelezte, hogy a kormány az EU és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát. „Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a Benes-dekrétumok megerősítéséről szóló szlovák parlamenti határozatot” - közölte Sólyom László köztársasági elnök Keszthelyen, a Visegrádi Négyek államfőinek találkozóján. Hozzátette: „a pozsonyi parlamenti döntés semmiképpen nem szolgálja a magyar-szlovák kapcsolatok fejlődését”. A magyar államfő ezt azután jelentette ki, miután megbeszélést folytatott szlovák kollégájával, Ivan Gasparoviccsal. A megbeszélésen nem közeledtek az álláspontok - közölte az államfő. „Nem kaptam választ arra, hogy ha a szlovák parlament meg tudta követni a németeket, miért nem tudta megkövetni a magyarokat?” - tájékoztatott Sólyom László. A parlament külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt (Fidesz) lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos döntés miatt. Németh azt mondta: a Fidesz A szlovákiai Guta községből, kitelepített magyarok elbú- ’í csúznak a temetőben fekvő rokonaik sírjától (1946. szeptember) támogatja a magyar kormányt abban, hogy határozottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a szlovák döntés ellen. A felvidéki magyarok és a németek II. világháború utá-Sólyom László és Ivan Gasparovic Keszthelyen ni meghurcoltatását törvényesítő benesi dekrétumok érinthetetlenségét kimondó pozsonyi parlamenti határozat mellett szavaztak a szlovák honatyák, ellene a Magyar Koalíció Pártja húsz képviselője. A kormányhoz tartozó nacionalista erő, a Jón Sbta vezette Szlovák Nemzeti Párt indítványa nyomán immár ilyen dokumentummal védelmezett dekrétumok alapján a háború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket megfosztották állampolgárságuktól, kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták el őket, mindezt a kollektív bűnösség elvei szerint, amely az Európai Unió számára deklaráltan elfogadhatatlan. Az Európai Parlamentben a magyar pártok képviselői - Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Sarján László (KDNP) - közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését. A Benes-dekrétumok érinthetetlenségét szentesítő határozat ellen más európai parlamenti képviselők is tiltakoztak Bauer Edit szlovákiai néppárti, Gál Kinga magyar néppárti, Ewa Klamt és Manfred Weber német néppárti, valamint Kásámé Kovács Magda magyar szocialista képviselő levelet intézett Jean-Marie Cavadához, az Európai Parlament állampolgári joggal foglalkozó bizottságának (LIBE) elnökéhez. Ebben azt kérik tőle, hívja fel Hans-Gert Pottering parlamenti elnök figyelmét erre a szégyenteljes pozsonyi határozatra. Az európai képviselők azt javasolják, hogy a bizottság tűzze napirendjére a kérdést. Szerintük a Benes-dekrétumok érinthetetlenné nyilvánítása etnikai alapú és kollektív intézkedéseket szentesít - márpedig az ilyen intézkedések teljesen idegenek az Európai Uniótól Nyilatkozatot tett közzé Brüsszelben Markus Ferber, az Európai Parlament néppárti frakcióján belül működő CSU-csoport elnöke is. Riasztónak nevezte a pozsonyi határozatot, amelyet - hangsúlyozta - a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezett. Leszögezte, hogy a kollektív bűnösség elvének megerősítése nem egyeztethető össze az európai normákkal. Lapzártakor a Magyarok Világszövetsége mellett több szervezet tartott közös tüntetést a budapesti szlovák nagykövetség előtt. Az Európai Unió bekeményít a beutazások ügyében Vízumkényszer Kanadának? Vízumkényszert vezet be a kanadai állampolgárokkal szemben az Európai Unió, ha Ottawa továbbra sem csökkenti az öreg kontinensről beutazók elé állított követelményeket - jelentette be Franco Frattini, az uniós tagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek találkozóján. Az összejövetel legfontosabb napirendi pontja a vízumok kérdése volt. „Ha Ottawa nem csökkenti a vízumhoz szükséges követeléseket legalább egy vagy két volt kommunista országgal szemben, akkor az Európai Unió is korlátozásokat vezet be a kanadaiak beutazásának nehezítésére” - jelentette be Frattini. Az unió bel- és igazságügyi biztosa a miniszteri találkozón hozzátette, az új szabályozásról való döntés még nem időszerű. Frattini várhatóan december elején utazik Ottawába, leghamarabb akkor tud érdemben tárgyalni a vízumkérdésről. Mint elmondta, a beutazás megkönnyítésére még egy júniusi csúcstalálkozón tett neki ígéretet Stephen Harper kanadai miniszterelnök. „Arra fogom ösztönözni őket, hogy tartsák be a korábban megbeszélteket” - mondta Frattini. Dorian Prince, az Európai Unió kanadai nagykövete szerint a közösség és az észak-amerikai ország között most jól mennek a dolgok, a vízumkényszer megszüntetésének ügyében is. „Nem tartom valószínűnek, hogy Brüsszel a közeljövőben ilyen intézkedést vezessen be - jelentette ki az uniós biztos mondataira reagálva. - Kanada minél hamarabb szeretné megoldani ezt a problémát. Azt szeretnénk, hogy a beutazási feltételek kölcsönösek és mindkét félnek megfelelőek legyenek” - ismertette Ottawa szándékait a diplomata. Ám, tette hozzá, az európaiaknak nem szabad elfeledkezniük arról, hogy számos gond is felvetődhet. A nehézségekre a hamis dokumentumokkal utazni próbálókat és a visszautasított vízumkérelmezők arányát említette példaként. A globális felmelegedés folytán megnyílt Északnyugatiátjáró tulajdonjogán vitázik Kanada, Oroszország és Grönland. A halászat, a hajózás és a nyersanyagok kitermelésének jogaiért küzdenek az érintett országok. Az Északnyugati-átjáró a kanadai sarkvidéken át rövidíti le az utat Európa és Ázsia között. A globális felmelegedés hatására az eddig jéggel borított területen olyan olvadás következett be, amely hatására megnyílt a lehetőség arra, hogy az eddigi hajózási útvonalakat is megváltoztatva könnyedén eljuthassanak a szállítmányok Ázsiából Európába. Még nincs egy hónapja sem, hogy Oroszország bejelentette Kanada és Oroszország marakodik a területeken Megnyílt az Északnyugati-átjáró igényeit az északi területek ásványkincseire, s most is az elsők között van, akik hasznot szeretnének húzni az átjáró megnyílásából. A tét meglehetősen nagy, hiszen az eddig érintetlen területek kitermelhető ásványkincsekkel kecsegtetik az új honfoglalókat. A természetvédők az érintetlenséget szeretnék fenntartani, hiszen a világ édesvízkészletének jó részét a sarkvidéki területek jege adja. Ezt a tartalékot eddig nem fenyegették az olajfúrótornyok és a nemzetközi hajózás hatásai. környezetszennyező Az oroszok a zászlójukkal jelezték, hogy igényt tartanak a területre, Kanada katonai bázist építene, jelezve a terület hovatartozását. Minden érintett hatalmas lehetőséget lát a területek kihasználásában, az eddig még érintetlen kőolaj- és földgázlelőhelyek felmérését már több helyütt meg is kezdték. Oroszország újrarajzolja térképein az ország határvonalát Mailed: September 29. 2007. Canada: PAPP Registration No. 09150 Published by: Canadian Hungarian Radio and TV non Profit Corp. 747 St. Clair Ave. W.#103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361 or 1-866-696-4990 Fax: 416-651-2442 Editor in Chief: Dr. Simon László Felelős szerkesztő: Dr. Tanka László E-mail: kekujsag@rogers.com Adv. e-mail: terikemagyarsag@yahoo.ca Vétel Eladás 1 Euro (Európa) 244,48 HUF £ 257,02 HUF 1 USD (Amerika) 173,47 HUF £ 182,37 HUF 1CAD (Kanada) 171,94 HUF £ 182,58 HUF Mi történt a múlt héten? Jönnek a nyereségérdekeit biztosítók A politikai megállapodásra jutottak a koalíciós pártok az egészségbiztosítás kérdésében. A vezérelv szerint 22 területi egységből 18-at tesznek ki a megyék, 4-et pedig a közép-magyarországi régió. A felek tartják magukat ahhoz, hogy az új szisztéma 2008 januárjától indul el. Az adott pénztár azért a megyéért lesz felelős, ahol alapítási jogot szerzett, de biztosítottakat „toborozhat” a megyén kívül is. Egy megyében egy pénztár lesz, és ennek az állam 51 százalékos tulajdonrészén kívül egy biztosító, vagy egy különböző szereplőkből összeálló konzorcium lehet a kisebbségi tulajdonosa. Parlamenti sérelem Sérelmezték a parlamenti pártok képviselői Gyurcsány Ferenc képviselői költségtérítésre és a hiányzások szigorúbb szabályozására tett javaslatát. A miniszterelnök már úgy fogalmazott: mindkét ügy élénken foglalkoztatja a társadalmat, és az emberek többségét joggal irritálja. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Gyurcsánynak írt válaszlevelében sérelmezte a javaslatok időzítését, amely rontja a Ház és az országgyűlési képviselők egyébként is megtépázott tekintélyét. Répássy Róbert (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a kormány ellenőrzi az Országgyűlést és a képviselőket, hanem fordítva. Filmkalózkodásban élen járunk Évente csaknem 40 milliárd forintos kárt okoznak a magyar nemzetgazdaságnak azok, akik illegálisan töltenek le filmeket az internetről vagy dvd-re másolják azokat. A veszteség felét a felsőoktatásban tanuló filmkalózok okozzák, ezzel az eredménnyel az amerikaiak után a második helyen állunk a világon. A teljes magyar filmes feketepiac méretét tekintve milliárdos veszteségekről lehet beszélni. A filmforgalmazó cégek kára évente 102 millió dollár, míg nemzetgazdasági szinten 193 millió dolláros, vagyis majdnem 40 milliárd forintos veszteség keletkezik évente Magyarországon csak a filmkalózok miatt. A zeneipar kára még ennél is jelentősebb lehet. A leggazdagabb amerikaiak Már egymilliárd dollár is kevés volt ahhoz, hogy valaki felkerülhessen a Forbes magazin által 25. éve összeállított 400 leggazdagabb amerikai sorába. A tavalyi 1 milliárdos küszöb ezúttal 300 millió dollárral emelkedett. Bill Gates, a Microsoft alapítója immár tizennegyedszer szerezte meg az első helyet 59 milliárd dolláros vagyonával, akit barátja Warren Buffet (a Berkshire Hathaway elnök-vezérigazgatója) 52 milliárd dollárral követ. Lopják az uniós pénzeket? „Ma a Magyarországra érkező pénzek nagy részét ellopják” - jelentette ki Orbán Viktor Fidesz-elnök az InfóRádió Aréna című műsorában. Az interjúban elmondta, hétről hétre jelennek meg különböző korrupciós, pénzlopási ügyeket feltáró oknyomozó írások. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hazugságnak nevezte Orbán állításait.
