Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. március-június (57. évfolyam, 9-25. szám)
2007-06-16 / 24. szám
Felfedezés Vitéz János dolgozószobájában Botticelli-freskó az esztergomi várban Az esztergomi várban - a XV. századi európai reneszánsz kultúra egyik központjában - nagy valószínűséggel Botticelli festette a Vitéz János érsek (Mátyás király nevelője) híres könyvtárának is helyet adó dolgozószoba falán lévő freskó egy részletét. A freskó restaurálásán 2000 óta dolgozó csoport vezetője, Wirl Zsuzsa és a kutatást vezető Prokopp Mária művészettörténész bejelentése szerint a restaurálás során a freskóról infravörös felvételeket készítettek. Az ennek során láthatóvá vált monogram alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy a négy erényt ábrázoló freskó egyik alakja - a Mértékletesség allegóriája - a fiatal, 22 éves Sandro Botticelli műve. A szenzációs felfedezést Firenzében, egy reneszánsz konferencián, majd Rómában, a Magyar Akadémián jelentették be. Az 1460-as években készült kép a dolgozószoba északi falán található, a négy reneszánsz erényt - Bölcsesség, Mértékletesség, Állhatatosság, Igazságosság - allegorikus nőalakokkal ábrázolja. A felfedezés abban az értelemben is szenzációs lehet, hogy bebizonyítja, Mátyás király korában a magyar reneszánsz kultúra az olasz reneszánsz legjavával állt kapcsolatban. Balról a második: a Mértékletesség Sólyom segíthetné a vízumkérdés rendezését Amerikába hívják az elnököt Amerikai magyarok arra ösztönzik Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a kétoldalú kapcsolatok erősítése és a vízumügy megoldásának előmozdítása érdekében utazzon az Egyesült Államokba - közölte az Amerikai Magyar Koalíció (HAC). A legbefolyásosabbnak tartott amerikai magyar ernyőszervezet szerint Sólyom László látogatása erősítené a kétoldalú kapcsolatokat és segítené azokat az erőfeszítéseket, amelyek annak elérését célozzák, hogy Magyarország és a többi új EU-tag számára kedvező döntés szülessen a vízumkérdésről szóló, jelenleg vita tárgyát képező törvényalkotási folyamatban. Maximilian Telekit, a HAC elnökét és Andrea Lauer Rice alelnököt a napokban fogadta a magyar államfő Budapesten. Sólyom arra kérte az amerikai magyarság képviselőit, hogy közvetítsék meggyőződését: az amerikai magyarok szerves részét képezik a magyar nemzetnek, amely határokat nem ismerő gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. „A Magyarország határain túl élő minden magyar, beleértve az Egyesült Államokban élőket, része a kulturális magyar nemzetnek és része Magyarországnak” - idézte Sólyom Lászlót a HAC. Moszkva közös azerbajdzsáni rádiólokációs rendszert javasol Amerikának Merre fordulnak az orosz rakéták? Ha az Egyesült Államok nem Csehországba és Lengyelországba telepíti rakétvédelmi rendszerét, hanem a közép-ázsiai Azerbajdzsánba - és azt Washington és Moszkva közösen használja - akkor Oroszország eláll attól, hogy saját rakétáival újra célba vegye Európát - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök George Bushsal, az Amerikai Egyesült Államok első emberével a G8-ak csúcsértekezletén, Heiligendammban. Angela Merkel a németországi G8-csúcson közölte, hogy a résztvevők „igen sikeres” megállapodásra jutottak, miszerint 2050-re a széndioxid-kibocsátást a felére csökkentik. A tanácskozáson többen érveltek a kibocsátás csökkentésére vonatkozó nemzetközi vállalási kvóta mellett, beleértve a csökkentés menetrendjét is, jóllehet kezdetben felvetődött, hogy ilyen konkrét vállalás nem lehet a csúcstalálkozó célja. Tony Blair brit miniszterelnök korábban már reményét fejezte ki egy jelentős csökkenésről születendő megállapodásban, dacára annak, hogy az Egyesült Államok ellene van az európaiak által szorgalmazott kötelező csökkentésnek. Nicolas Sarkozy francia elnök is kifejtette: számszerűsített vállalásokat kellene rögzíteni. A tanácskozás egyik legfontosabb eseménye George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója volt. Bush bejelentette, hogy Oroszország és az Egyesült Államok stratégiai párbeszédet kezd a rakétaelhárító rendszerek problémájáról katonai vezetők és diplomaták részvételével. Bush kijelentette: nem kell túllihegni az ellentéteket. „Nem állunk háborúban Oroszországgal, Oroszország nem képvisel fenyegetést” - hangsúlyozta az amerikai elnök, aki azt is hozzátette: „Nagyon fontos, hogy Oroszország és az oroszok megértsék: a hidegháborúnak vége, Oroszország nem az Egyesült Államok ellensége.” Az utóbbi hónapokban feszültséget keltő amerikai rakétavédelmi tervekkel kapcsolatosan Bush kifejtette: az az Irán részéről esetlegesen fölmerülő fenyegetés elhárítását szolgálja. „Egyetértünk a közös veszélyben, de nézetkülönbségek vannak abban, milyen úton és eszközökkel vagyunk képesek elhárítani azokat” - közölte Putyin, aki javasolta az amerikai elnöknek, hogy e célból használják közösen az Azerbajdzsán területén Oroszország által működtetett rádiólokációs rendszert. Putyin meg van győződve arról, hogy az azeri lokátor közös használatával hatékonyan lehet ellenőrizni az iráni rakétaprogramot. Kommentátorok találgatják, mi az oka annak, hogy Putyint élesen kikelt az amerikai rakéták ellen. Katonai szakértők szerint még az európai telepítés helyszíneinek, Csehországnak és Lengyelországnak sincs köze Oroszországhoz. A lengyelországi rakéták nem veszélyeztetnék az orosz interkontinetális rakétaarzenált; a csehországi radar sem lesz alkalmas arra, hogy nyomon kövesse az esetleges orosz „rakétaforgalmat”. Moszkva reagálásának más oka van: Oroszország igyekszik kicövekelni „befolyási övezetének” határait, jelezni kívánja, hogy kikerülhetetlen tényező a nemzetközi politika, gazdaság nagy ügyeiben. A tanácskozás résztvevői megállapodtak, hogy 60 milliárd dolláros segélyprogrammal támogatják Áfrika AIDS, malária és tuberkulózis elleni küzdelmét. Bush elnök felajánlotta, hogy az összeg felét Washington állja, míg a másik 30 milliárdot a többi hét tagállam fedezi. A G8-csoport állam- és kormányfői azzal a szándékkal kezdték a tárgyalásokat, hogy megerősítik a két évvel ezelőtt vállalt ígéretet, amely szerint 2010-ig meg’kétszerezik, azaz 50 milliárd dollárra emelik az afrikai országoknak nyújtott fejlesztési segélyeket. Ennek keretében új partneri viszonyt indítványoznak, ugyanakkor elvárják, hogy az érintett országok határozott lépéseket tegyenek a reformok előmozdítására. A témát megpendítette a Világbank is, amely arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy nem tartják be Afrikának tett ígéreteiket. A nyolc ország 2005-ben azt ígérte, hogy 2010-ig 50 milliárd dollárra emeli az Afrika fejlesztésére szánt éves segélyek összegét. Az ígéretek ellenére szinte változatlan maradt az afrikai országok fejlesztési programjaihoz nyújtott támogatás mértéke. A világkereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalásokon tapasztalt nehézségek ugyancsak akadályozzák a gazdag országok piacának megnyitását az afrikai termékek előtt. A Világbank szerint a 2005-ös 35,8 milliárd dollárról 35,1 milliárd dollárra csökkent 2006-ban a beáramló segélyek összege. A G8-ak megállapodtak abban, hogy meghatározatlan időre elhalasztják a szavazást az ENSZ-ben a Koszovó jogállását rendező határozattervezetről. „Egyezség született arról, hogy egy ideig nem lesz határozat, de közösen munkálkodni fogunk azon, hogy megoldást találjunk” - mondta egy névtelenséghez ragaszkodó diplomata. Nicolas Sarkozy francia elnök azt javasolta, hogy fél évvel később döntsenek a dél-szerbiai tartomány jogállásáról. A francia államfő ugyanakkor kijelentette: Oroszországnak el kell fogadnia, hogy elkerülhetetlen Koszovó távlati függetlensége. Sarkozy kifejtette, javaslata értelmében Szerbiát és Koszovót rászorítanák arra, hogy tárgyaljanak egymással, s hat hónapon belül állapodjanak meg a jelenleg napirenden szereplőnél „jobb státusban”. Ha nem sikerülne ilyet találni, csak akkor alkalmaznák az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, Martti Ahtisaari finn diplomata által előterjesztett, Koszovónak széles körű, ellenőrzött függetlenséget előirányzó javaslatot - mondta a francia elnök. Az érdekeltek kedvezően értékelték a világgazdasági helyzet alakulását, s egyetértettek, hogy a globalizáció előnyeinek kihasználása érdekében erősíteni kell a párbeszédet a leggyorsabb ütemben fejlődő államokkal, mindenekelőtt Kínával, Indiával, Brazíliával, Mexikóval és Dél-Afrikával Paprika, libamáj, mangalica - a kanadaiaknak Film a magyar finomságokról A Magyar Turizmus Zrt meghívására Budapesten forgatott a kanadai Telepunch produkciós iroda. A montreali Canal Evasion csatorna - amely főként utazási filmeket sugároz francia nyelvű nézőinek - várhatóan novemberben mutatja be az elkészült egyórás filmet, egy 12 részes széria epizódjaként A sorozat a világ leghíresebb piacait mutatja be Párizstól Marrakeshig. A forgatás fókuszában a budapesti Nagycsarnok volt. A műsorban bemutatják a csarnok építészetét és történetét, lencsevégre kapják a sokféle árust, akik közül többekkel is elbeszélgettek. Az interjúkhoz és a piacon tapasztaltakhoz kapcsolódóan a stáb felkereste többek között a Kalocsai Paprikamúzeumot, a Zwack-gyárat, a Gerbeaud-t és ellátogatott jó néhány libamáj-kóstolóra. A film foglalkozik a mangalicával, mint koleszterin-szegény sertéshússal, és bemutatja a mangalicából készült ételeket. A magyar konyha és életmód mellett Budapestet is bemutató film a francián kí-Paprikafűző asszonyok kalocsai népviseletben vül angol változatban is elkészül, így várhatóan a világ számos televízióállomása sugározni fogja. A kanadai csatornán minden bizonnyal 1,4 millió néző látja majd a filmet. Hazatért a zarándok A budapesti Szent István Bazilika előtt fogadták a csángó-ügy támogatói a 4000 kilométeres zarándokújáról viszszatért Ferkó Zoltánt. A 31 éves budapesti fiatalember európai kőrútján százezrek figyelmét hívta fel a csángók anyanyelvi miséjének hiányára, amely a zarándok szerint a Szentírás szellemével és a román alkotmánnyal is ellentétes. Ferkó Zoltán sikeresnek tartja vállalását. „A Vatikánban is arra bíztattak bennünket, hogy ne adjuk fel a küzdelmet, hanem harcoljunk tovább, álljunk ki a jogaikért, amik járnak nekik, én ezt üzenem a moldvai magyaroknak is. Azt megígérem, hogy bár a zarándoklat most véget ért, de a küzdelem, a harc a moldvai magyar miséért tovább folytatódik” - nyilatkozta Ferkó Zoltán, kerékpáros zarándok. Canada: PAPP Registration No. 09150 Published by: Canadian Hungarian Radio and TV non Profit Corp. 747 St. Clair Ave.W.# 103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361 or 1-866-6964990 Fax: 416-651-2442 Editor in Chief: Dr. Simon László Felelős szerkesztő: Dr. Tanka László E-mail: kekujsag@rogers.com Adv. e-mail: terikemagyarsag@yahoo.ca VALUTAARFOLYAMOK Vétel Eladás 1 Euro (Európa) 246,58 HUF § 259,22 HUF 1 USD (Amerika) 184,76 HUF ^ 194,24 HUF 1 CAD (Kanada) 173,25 HUF f 183,97 HUF Mi történt a múlt héten? Beiktatták az új egri érseket Az egri bazilikában szentmisén beiktatatták hivatalába Temyák Csaba érseket. Az eseményen külföldi és hazai egyházi méltóságok, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, világi elöljárók, az egyházmegye papsága és hívei vettek részt. XVI. Benedek pápa kinevezési okmányát Ficzek László kanonok, érseki irodaigazgató olvasta fel. Köszöntötte az új főpásztort Seregély István, aki 20 évig állt az egri főegyházmegye élén. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében Erdő Péter bíboros prímás köszöntötte az új érseket. Bush találkozott a pápával George W. Bush amerikai elnök ellátogatott a Vatikánba, hogy találkozzon XVI. Benedek pápával A 30 perces audiencián szó esett a Közel-Keletről, Iránról és a világ népeinek egyéb problémáiról is. A katolikus egyházfő gratulált Bushnak a heiligendammi G8-csúcs sikeréhez és külön méltatta az Afrikának nyújtandó segélyekkel és az AIDS elleni küzdelemmel kapcsolatos kezdeményezéseket. Lehetséges a vízummentesség Lehetségesnek tartja George Voinovich ohiói republikánus szenátor a vízummentes amerikai beutazás újabb országokra való kibővítését anélkül, hogy az Egyesült Államok biztonsága veszélybe kerülne. A szenátor szerint a programnak az EU új tagállamaira történő kiterjesztésével erősíteni lehet az USA versenyképességét, jelentősen növekedne az Egyesült Államokba irányuló turista- és üzleti forgalom - hangsúlyozta Voinovich a szenátor. Távol az eurótól Az EU országai közül Magyarországon a legmagasabb az infláció, ami jó néhány évig kétségessé teszi, hogy mikor tudjuk meghatározni a közös árfolyamrendszerbe való belépésünket - mondta Becsey Zsolt, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus emlékeztetett arra, hogy Szlovénia január 1-jétől már az eurózóna tagja. Mint elhangzott, Szlovákia, Lengyelország és Csehország várhatóan 2009-ben nyújtja be igényét az eurózónához csatlakozásra. Az unió országainak többségében csak a magyarok rendelkeznek majd az átlagos 3-4 százaléknál jóval magasabb deficittel. Harc a drogok ellen Több milliárd forintos támogatást juttat a kormány a drogmegelőzésre az elkövetkezendő hét évben - közölte Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter. A felnőtteknél 11,4 százalékos, míg a fiataloknál 20-25 százalékos a drogfogyasztók aránya. Kiss elmondta: a következő hét évben 7,5 milliárd forintot szánnak ifjúsági és gyermek felvilágosító programokra, 16,4 milliárd forintot a szenvedélybetegek problémáinak kezelésére, 4 milliárdot a megelőzéssel és a betegekkel foglalkozó intézményrendszer fejlesztésére, míg 3,9 milliárd forintot a szociális szakma és kábítószer-használók együttműködését szolgáló ellátási modell kialakítására. Kenőpénzek a harcigépek vásárlásánál Gyanúban a Gripen A gyanú szerint a harci gépeket gyártó svéd-angol konzorcium Ausztriának és Csehországnak jelentős kenőpénzek fejében tudta gyártmányait eladni, és félő, hogy Magyarország esetében is ilyesmi történt. A NOL szerint 2001-ben, amikor az Orbán-kormány harcigépvásárlásról döntött, a legesélyesebbnek tartott F16-osokat hirtelen kiütötték a Gripenek. A lapnak nyilatkozó Tóth Károly szocialista politikus szerint akkor támogatnák a KDNP által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását, ha a gépek kiválasztásának részleteit is ellenőriznék. A KDNP ugyanis a vesztegetési gyanú kapcsán azt firtatja, a Gripenekről szóló döntés után a Medgyessy-kormány miért módosította úgy a szerződést, hogy az többletterheket rótt a költségvetésre. Az SVT svéd televízió szerint Ausztriában és Csehországban már bizonyíthatóan vesztegetési pénzek is bekerültek a harcigépek megvásárlásába, és erős a gyanú, hogy Magyarországon sem volt ez másképpen. Úgy tudni, egy osztrák üzletember a magyar vadászgép-beszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert. Magyarország egy 2003-ban kötött megállapodás értelmében több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 Gripen vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek.
