Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. március-június (57. évfolyam, 9-25. szám)

2007-06-09 / 23. szám

MS EVELIN DÓMJÁN L; AUG 21/07 216 WEST LAKE RD TUXEDO PARK 2007. június 9. A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 57. No. 23 Price $ 2.00 Európa a vízum ellen Az amerikai vízummen­tességi program kiterjeszté­sét is sürgette Jósé Manuel Barroso EU-bizottsági elnök Brüsszelben azon a tanács­kozáson, amelyet Nancy Pebsival, az ameri­kai képvise­lőház elnö­kével folyta­tott. Jelenleg vízummentes országok kö­zött vannak az EU régebbi tag­országai Görögország kivéte­lével, ugyanakkor az új tagál­lamok - Szlovénia kivételével - nem, s az EU ennek a meg­különböztetésnek a beszün­tetését sürgeti. Sokan új vízumkényszer­nek tartják azt az új ameri­kai eljárást, amelyet az Euró­pai Parlamentben ismertetett Michael Chertoff, az USA belbiztonsági minisztere. Az elektronikus utazási jóvá­hagyást a szenátus március­ban már el­fogadta, ám a képvise­lőházi jóváhagyás még hi­ányzik. A rendszer lényege: az USA-ba utazóknak repü­­lőútjuk megkezdése előtt az interneten meg kell küldeni­ük személyes adataikat, s hi­telkártyaszámukat is. Hősök napja Torontóban Ebben az évben, május utolsó hétvégéje kettős ün­nep volt számunkra: pün­kösd vasárnapja és a hő­sök napja. Először 1917- ben mondták ki, hogy „Nemzetünk hősi halottai­nak kegyelemteljes tisztele­tét megfelelő módon kifeje­zésre kell juttatni, és az utókor számára meg kell örökíteni. ” 1945-től háttérbe szorult a hősökre való emlékezés, csak az emberek lelkében élt tovább. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1992-ben a katonaorvosok emlékművénél, a szobor felállításának 50. évforduló­ján szervezte első ünnepsé­gét a hősi halált halt orvo­sok emlékére. Egy évvel ké­sőbb már a Ludovika előtt is állt a korábban szétbon­tott emlékmű: „Hungária anyja siratja fiait.” A muhi csatavesztés, a mohácsi vész, Nagymaj­­tény, Világos, Doberdo, a Don-kanyar tragédiája, az 1956-os forradalom vérbe fojtása csak legjelentősebb állomásai a magyarság tra­gikus történelmének. Min­den május utolsó vasárnap­ján, a hősökre emlékezve hajtunk fejet. Torontóban, a Magyar Kultúrközpontban tartott hősök napi megemlékezé­sen Kolíay Gábor kétrészes filmjét mutatták be Horthy, a kormányzó címmel. A Horthy-korszakról évtize­dekig csak elítélőleg lehe­tett beszélni, miközben az 1920 utáni sikeres nemzet­építés tanulságai mai, meg­változott politikai-társadal­mi körülményeink között is aktuálisak. A film a kor­mányzó életét és a két vi­lágháború közötti Magyar­­ország történéseit mutatja be az események koronata­núi, a Horthy-család tagjai, a kormányzó menye, özv. Horthy Istvánná és a kor­mányzó unokája, ifj. Hor­thy István segítségével. Több mint hatvan év után az első mozifilm a kormányzó életének leg­fontosabb negyedszázadá­ról. A film hatalmas sikert aratott a nagyszámú toron­tói közönség körében. Ultimátumot kapott Gyurcsány Szakadhat a koalíció A szabad demokraták egy hónapot adtak Gyurcsány Ferencnek és az MSZP-nek a reformok felgyorsítására. Ha addig nem egyeznek meg példá­ul a több-biztosítós egész­ségügy és az ingatlanadó bevezetéséről, az oktatási reform és a villamosener­­gia-privatizáció folytatásá­ról, akkor felmondják a koalíciós megállapodást. Ha ugyanis ebben a hó­napban nem fogadja el ezeket a kormány, akkor nem kerülhet szeptember­ben a parlament elé, tehát megint hónapokat, esetleg éveket csúszhatnak a re­formok. A szocialisták ki­fejtették: a reformokra szerintük is szükség van, de negatív példaként ki­emelték az egészségügy átalakítását, mondván, hogy a gyorsaság nem me­het a minőség rovására. Június 4-e legyen a magyar összetartozás napja Számoljuk fel Trianont! „Trianon sebeit az idő bekötözte, de a vér átüt még mindig a sebeken” - írta versében Szentmihályi Sza­bó Péter, s a költő szavai mindig igazak lesznek, amíg nem orvosolják az igazságtalanságot. A világ magyarsága megrendültén emlékezett a 87 évvel ez­előtt ránk kényszerített átkos trianoni békediktá­tumra, amely Magyarország területének kétharma­dát a szomszédos országoknak adta. Hazánk tragi­kus megcsonkításának 87. évfordulóján világszerte sok ezer ajakról hangzott fel a követelés: „Igazságot Magyarországnak! ” Budapest - A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésben ar­ról, hogy június 4-e legyen a magyar összetartozás napja - mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottsá­gának elnöke, aki szerint meg kell értetnünk az euró­pai és nemzetközi közvéle­más teendője, mint hogy a nemzetközi és európai fó­rumokon, a kétoldalú vi­szonylatokban minden ere­jével támogassa a határon túli magyarok autonómia­­törekvését. Toronto - Június 3-án, va­sárnap már délelőtt nagy tömeg gyűlt össze a tóparti ménnyel, hogy „Trianonnal végső soron senki sem járt jól, még a látszólagos győz­tesek sem”, ezért ideje, hogy „közösen számoljuk fel a máig ható káros követ­kezményeket”. Németh úgy véli: az utódállamokban a magya­rok „másodrendű állampol­gároknak érzik ma is magu­kat”, Magyarországon pe­dig „másodrendű magyar­nak”, sőt 2004. december 5- e óta „nem csak másodren­dűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat”. A politikus szerint Ma­gyarországnak nem lenne Budapest Parkban. A Ma­gyar Kultúrközpont Barsi Ernő Népdalköre énekszámokkal lépett fel, íjászbemutatóra került sor, majd dél­után 2-kor felcsendült a kanadai és a magyar himnusz. Eközben két volt ‘56-os harcos, Kulcsár Ervin és Mát­rai Géza közreműkö­désével felhúzták a kanadai és a magyar zászlót, és eldördült az ágyú Kenderesi László irá­nyításával. Az öt ágyúlövés mintegy figyelmeztette a világot arra, hogy a 87 év­vel ezelőtt ejtett magyar se­bek még nem gyógyultak be, még a világ tartozik ezek orvoslásával. Vaski Gábor, a Magyar Kultúrközpont elnöke rö­vid emlékbeszéddel zárta a szabadtéri megemlékezést. Este 6 órakor a Magyar Kultúrközpontban vacsorá­val egybekötött előadásra került sor. Kilyén Ilka marosvárárhelyi színmű­vésznő csodá­latos irodalmi összeállítása érzelmileg elő­készítette dr. Éva Maria Bárki nemzet­közi jogász be­szédét, aki tel­jesen új megvi­lágításba helyezte a trianoni békediktátum következmé­nyeit. A műsorát Kilyén Ilka a most száz éve született erdé­lyi költő, Dsida Jenő Psal­mus Hungaricus című ver­sével kezdte, közben erdélyi- mezőségi, székely, csángó- dalokat iktatott be a ver­sek, E prózai szövegrészek közé. Megrázó erővel tolmá­csolta Kós Károly soha el nem évülő, mindig időszerű Kiáltó szó című írását, amelyben a trianoni döntés után Budapestről Kalota-Kilyen Dr. Éva Maria Bárki szegre visszatelepedett építész-író-politikus a csak azért is megmaradunk prog­ramját fogalmazta meg - a munka és az építés erdélyi kőtábláját. Az Európa-szerte ismert, szeretett és ünnepelt mű­vésznő az erdélyi havasok tiszta forrásainak üzenetét hozta el Kanadába biztatá­sul, hogy a tenger megpró­báltatás ellenére mégis élünk, és még van annyi nemzeti tartalékerőnk, hogy meg is maradjunk. Dr. Éva Maria Bárki nem történelmi leckét tartott, ha­nem jogilag megalapozott mélyelemzést nyújtott a tri­anoni trauma következmé­nyeiről, a mindenkori ma­gyar kormányzás mulasztá­sairól, a soron következő feladatokról, lehetőségekről, amivel meg le­het és meg kell változtatni a je­lenlegi állapo­tokat a Kárpát­medencében. Hangsúlyozta, hogy a térség­ben nem lehet kisebbségek­ről beszélni, az egyetlen el­fogadható fogalom a nép szó, hiszen a magyarság ott őslakos, éppen ezért nem autonómiát kell kérnie, ha­nem önrendelkezési jogá­nak érvényesítését. A dél-ti­­roli példára hivatkozva el­mondta, a népakarat dönti el, hogy milyen politikai rendszerben akar él­ni. Tüntetni kell, alá­­írásgyűjtéseket szervezni, védekez­ni kell a diktatóri­kus törekvések el­len, védeni kell a de­mokráciát. Ez min­den magyarnak joga és kötelessége ott­hon és itt, az emig­rációban is. A fun­damentális szabadságjog­oknak nagy hagyománya van Magyarországon, de ezek megvédésének is. Egy közös cél érdekében össze kell fognunk. Egymillió hektárt birtokolhatnak külföldiek Kié a magyar föld? Egymásnak ellentmondó szá­mok forognak a köztudatban arról, hogy mekkora a külföldi­ek kezében lévő földterület A Földszövetség úgy tudja: legáli­san és zsebszerződések révén csaknem egymillió hektárt bir­tokolnak külföldiek. Az FVM szerint ennek töredéke csak az, ami külföldi kézbe került Száznál kevesebb olyan kül­földi (európai uniós) állampol­gár lehet az országban, aki lete­lepedettként főhivatásként me­zőgazdasági tevékenységet foly­tat, így jogosulttá válhat az álta­la használt föld legális megvá­sárlására - nyilatkozta a Világ­gazdaságnak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. A bérelt földek megvételére a csatlakozási megállapodás nyújt lehetőséget, ha a külföldi­ek legalább három évig ilyen te­vékenységet folytatnak. Az uni­ós állampolgárok más módon nem vehetnek legálisan terüle­teket, amíg nem kell megnyit­nunk a hazai földpiacot. A libe­ralizáció előreláthatólag 2011- ben következik be. A 2004-es csatlakozás óta 279 hektárt vet­tek meg letelepedett külföldi ál­lampolgárok. Ez elenyésző az ötmillió hektáros termőterület­hez képest. Gőgös Zoltán elmondta: nem jellemző az sem, hogy külföldön bejegyzett jogi személyek földet bérelnének Magyarországon. In­kább az fordul elő, hogy a külföldi vállalkozások magyar társaságo­kat vásárolnak fel a bérelt terüle­tekkel együtt, így a földliberalizá­ció után elővásárlási joghoz jut­hatnak. A zsebszerződések száma - éppen a titkolt forma miatt - meghatározhatatlan. Az államtit­kár 50-100 ezer hektárra becsüli az ily módon külföldi érdekelt­ségbe jutott terület nagyságát. Másként érzékeli a külföldiek térhódítását a Magyar Földbirto­kosok Országos Szövetsége (Földszövetség). Sátrai István el­nök elmondta: ami a földpiacon látható, csak a jéghegy csúcsa. Az elnök szerint már az 1994-es földtörvény előtt 250 ezer hek­tárnyi, addig állami gazdaságok által használt területet vettek meg külföldiek, azóta pedig a zsebszerződések révén további 200-300 ezer hektár kerülhetett az érdekeltségükbe. Legalább 600 ezer hektárra tehető az a te­rület is, amelyet (részben) kül­földi tulajdonú hazai gazdasági társaságok bérelnek. Sátrai szerint a külföldiek végeredményben - tulajdon vagy használat formájában - ma már csaknem egymillió hektárt birtokolhatnak, ez pedig a ter­mőterület egyötödét is kiteheti. Mailed: june 9. 2007 Magyarság Canada: PAPP Registration No. 09150 Published by: Canadian Hungarian Radio and TV non Profit Corp. 747 St. Clair Ave. W. # 103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361 or 1-866-6964990 Fax: 416-651-2442 Editor in Chief: Dr. Simon László Felelős szerkesztő: Dr. Tanka László E-mail: kekujsag@rogers.com Adv. e-mail: terikemagyarsag@yahoo.ca VALUTAARFOLYAMOK Vétel Eladás 1 Euro (Európa) 244,09 HUF ü 256,61 HUF 1 USD (Amerika) 180,80 HUF £ 190,08 HUF 1 CAD (Kanada) 169,97 HUF t 180,49 HUF Mi történt a múlt héten? Népszavazásra kerülhet a vizitdíj Az Alkotmánybíróság szerint népszavazásra bo­csátható a vizítdíjra, a kórházi napidíjra, valamint a tandíjra vonatkozó kérdés. A testület megsemmisí­tette az Országos Választási Bizottság határozatát, amely megtagadta a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, egyúttal ismét új eljárásra utasította az OVB-t. Az Alkotmánybíróság egyszer már döntött az ügyben, az alapján fogalmaz­ta át kérdéseit a Fidesz és a KDNR A testület elnöke a mostani határozatot azzal indokolta, hogy csak a kiadásokra vonatkozó, a majdani költségvetést illető hivatkozás esetében tagadható meg a referendum. Ledöntötték Széchenyi szobrát Kisbéren a városháza előtt álló, Széchenyi Istvánt ábrázoló mellszobrot ismeretlenek ledöntötték ta­lapzatáról. A szobrot tartó márványoszlop kettétö­rött, a szobor csak kismértékben sérült - közölte Udvardi Erzsébet polgármester, aki szerint a cselek­ményt szórakozóhelyről távozó, erejükkel nem bíró emberek követték el, mert a helyszínen számos ösz­­szetört, üres üveget találtak. Hazánk békés állam Irak a világ legbékétlenebb országa az Economist Intelligence Unit felmérése szerint. A Londonban szerdán közzétett új világranglista Magyarországot a legbékésebb országok közé sorolja. A vizsgált 121 or­szág közül Norvégia a legbékésebb, Irak a legrosz­­szabb. Magyarország a teljes listán a 18. helyen áll, megelőzve a térségben Romániát, Lengyelországot, Észtországot és Litvániát is. Barátnőjét jutalmazta a főrendőr Háromszor is pénzjutalomban részesítette barát­nőjét Bencze József, új országos rendőrfőkapitány. A hölgy a Vám- és Pénzügyőrség rendészeti főigazgató­ságnak volt a főrevizora, amelyet Bencze irányított. A főrendőr azt mondta, hogy a jutalmazások idején még nem voltak élettársak, amikor pedig kapcsola­tuk komolyra fordult, barátnője elhagyta a VPOP-t. Veres János pénzügyminiszter szerint Bencze min­denben a szabályoknak megfelelően járt el. Bencze Józsefet a botrány ellenére beiktatták főkapitányi hivatalába. Közepesen korrupt ország A közepesen korrupt országok közé tartozik Ma­gyarország - derül ki a Transparency International legfrissebb jelentéséből. A jogvédő szervezet regio­nális igazgatója, Marschall Miklós kiemelte: Magyar­­országon a kisstílű korrupció egyre inkább háttérbe szorul, ugyanakkor egyre több a nagy volumenű, politikát, gazdasági életet érintő megvesztegetés. Az Európai Unióhoz a közelmúltban csatlakozott or­szágok közül csak Szlovénia és Észtország szerepel jobban nálunk, vagyis kevésbé korruptabbak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom