Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. március-június (57. évfolyam, 9-25. szám)

2007-03-17 / 11. szám

NYUGATI MAGYAR VILÁG 2007. március 17. - 11. szám - - 9- oldal 925 Corporate Woods Pkwy. Vernon Hills, IL 60061 (A Milwaukee Ave.-nál 1 1/2 mérföldre északra a Half Day Road-tól (R-22)-től, második bejárat.) Tel: (847) 913-0304 • Fax: (847) 913-0001 Nyitva tartás: Hétfőtől - péntekig: 7 am - 3:30 PM Szombaton 9 am - 3:30 PM Vasárnap zárva ÚJONNAN MEGNYÍLT MÁSODIK ÜZLETÜNK: Bende's Specialty Foods Direct. Címünk: 444 Roosevelt Rd. Glen Ellyn, IL, 60137. Tel: 630-469-6525 Nyitva tartás: Keddtől - péntekig 9:30 am - 7:00 pm Szombaton 9:30 am - 6:30 pm Vasárnap 10:00 am - 3:00 pm Hétfőn zárva Üzletünkben kapható: • téli szalámi • csabai paprikás szalámi • gyulai kolbász • cserkész kolbász • füstölt húsféleségek • Import készítmények: • csemegeáru • bor • sör • likőr és pálinka • www.bende.com 4431 W. Roosevelt Rd. Hillside, IL 60162 ínferniatem aad/isáervatfon.-Phone: (708) 449-1000 Fax: (708) 449-0907 Toll free: (866) 223-4693 www.TheHungarianRestaurant.com (14 v) Dr. Bodoni Ildikó ' jogász és ügyvéd •Wills and Trusts • Power of Attorney • Probate • Real Estate Closing • Divorce & Child Support • Contracts • Végrendelet és Trust előkészítés • Ügyvédi meghatalmazás • Hagyatéki eljárás • Ingatlan átírás • Válóper és gyermektartás • Szerződés Telefon: (708) 354-4912 512 W. Burlington Ave. Suite 1/A La Grange, IL. 60525 (Chicagótól nyugatra, Stevenson #55, Elsenhower #290 és Tri-State #294 utakról könnyen megközelíthető.) (48_v) Hirdessen Ön is a nyugati világ legnagyobb hetilapjában, a Kanadai/Amerikai Magyarságban! Harmath István Ifj. Fekete István író hetvenötödik születésnapjára - Tizenegy könyve jelent meg Magyarországon „Erős a gyomra és kötélidegei vannak...” Különleges alkalomra, ezúttal különleges Chicagói krónikával jelentkezem, s a speciális alkalmi idő­pont barátom, keresztkomám, kollégám és egykori mentorom, ifj. Fekete István hetvenötödik születés­napjának szól. Montreal, 1959: „nagy bunyó” ifj. Fekete István és Harmath István között Az emigrációs újságírás­ban szokás ilyenkor írni ar­ról az emberről, aki immár több mint negyven eszten­deje hetente jelentkezik cik­keivel, humoros tárcáival az olvasói szórakoztatására, vagy éppenséggel bosszan­tására. Ezt kell tenni akkor is, amikor a cikk tárgya, té­mája éppenséggel tűzzel­­vassal fújtat és prüszkölve ellenzi a piedesztálra való emelést. Pedig megérdemli, hiszen azon kevesek közé tartozik az ! 56-os nemze­dékből, akik ennyi év után megtartották magyarságu­kat és a magyar nyelvet is, olyan szinten, hogy az egyetlen a külföldön élő írók közül, akinek könyveit - szám szerint tizenegyet - adtak ki, a rendszerváltás utáni Magyarországon. Per­sze sokan legyintenek, kön­nyű neki, hiszen a hírneves író apja, Fekete István neve segíti hozzá az irodalmi si­kereihez. Ez persze igaz len­ne egy könyv esetében, mind a kiadó, mind az olva­só elmondja, na lássuk, mit tud a nagy író fia. Tizenegy könyv azonban eldönt min­den vitát. A meglepetésnek szánt születésnapi partit meghitt családi körben tartottuk feb­ruár 24-én, azon az estén, amikor a hőmérő mélyen a fagypont alá süllyedt, és hozzá kisebbfajta hóvihar is érkezett, ami nehezebbé tette az utakon a közleke­dést. Az ünnepelt tiltakozott is, hogy ilyen időben a ku­tyát sem kergetik rendes emberek az utcára. A felesé­ge azonban hajthatatlan maradt, hiszen a meghívás a legjobb barátja - ezen so­rok írója - negyvenkilence­dik házassági évfordulójára szólt. A meglepetés - ahogy itt mondjuk, surprise - par­tit a családnak nehéz volt megrendezni, ugyanis az ünnepelt pontosan tudja, hogy mikor született, ezért a szervezőknek mindenféle cseles trükköt kellett kitalál­ni a siker érdekében. Jóma­gam is beleestem egy ilyen családi átverésbe, amikor 60 éves születésnapomat ün­nepelték, s én szentül meg voltam győződve, hogy egy barátom hetvenedik szüle­tésnapja a különös ese­mény. A barátomnak pedig az lett mondva, hogy a meg­lepetés az enyém. Azután, mindketten rájöttünk, hogy be lettünk csapva. Akkor Fe­kete Pista is be volt avatva a turpisságba, amint ezúttal én is. A meglepetés talán egy percig tartott, amint a tiltakozás is, azután pedig vidám hangulatú vacsora és ünneplés következett. Annyit azonban el kell mondanom, hogy kettőnk­nek nem könnyű ilyen ne­vezetes évfordulókon részt venni, hiszen nagyon rég­óta ismerjük egymást, talán 1948 a pontos dátum, ami­kor először találkoztunk, bár erre már egyikünk se merne megesküdni. Mint­hogy arra sem, hogy hol is­mertük meg egymást, talán a Pasaréti téren vagy a Széli Kalefon, ez volt Moszkva tér akkoriban még divatos el­­evezése, de lehetséges még a Pasaréti úti Pénzügy-pá­lya, ahol szabadidőnkben napestig fociztunk. Az ifjú­kori emlékek közül azon nevetünk legjobban, ami­kor tizenvaiahány évesen, kifejezetten öregnek tartot­tuk a harminc éven felülie­ket. A Pénzügyőr csapat egy barátságos mérkőzésén Szusza Ferencet zrikáltuk nagy hangon, hogy már az öregfiúknál kéne játszania. Az Újpest kiváló csatára 32- 33 éves lehetett akkor. A rengeteg közösen átélt emlék jut az eszembe, hi­szen közel 60 évet töltöt­tünk egymás mellett, Ma­gyarországon, Kanadában és az Egyesült Államok­ban. Ezek közül sok olyan van, amelyet nem lenne il­lő papírra vetni, főként nem egy családi hetilap­ban. Egyébként a két fele­ség is csak legyint, a száz­szor mesélt sztorikat hall­gatva, és csodálkoznak azon, hogy miként tudunk mi ketten olyan remekül szórakozni a számukra már rémesen unalmas tör­téneteken. A Magyarság olvasói szá­mára nyitott könyv mind­kettőnk élete, hiszen több mint harminc éve olvassák a változatos történeteket. Fekete Pista barátom 1970 körül kezdett publikálni, a jó emlékű Hoványi Gyula barátunk Chicago és Kör­nyéke című hetilapjában. Kezdeti írásaiban barátait és a helyi eseményeket mutat­ta be humoros formában, a későbbiekben pedig novel­láiban gyermek- és ifjúkor­ára emlékezett. 1975-ben, Hoványi Gyula halála után, feleségével együtt átvették az nagy múltú, 1905-ben alapított újságot, melyet tíz esztendőn keresztül veze­tett, 1980-tól Koós László üzletvezető támogatásával. Az újságírói tevékeny­séggel kapcsolatban idéz­nék Amerika ez is című 2006-ban megjelent köny­véből. Az ominózus tárca cí­me, Gondolatok az újság­írásról „A saját tapasztala­taim eredményeként arra a meggyőződésre jutottam - amivel egyébként több tu­cat, írással foglakozó kollé­gám is egyetértett, mikor er­ről beszéltem velük -, hogy csakis olyan ember legyen író és újságíró, akinek erős a gyomra, vastag a bőre és kö­télidegei vannak! Az érzé­kenykedő, önérzeteskedő és mimózáskodó lelki alkatú egyének semmi körülmé­nyek között ne legyenek írók vagy újságírók, mert szinte biztos, hogy diliházban vagy legalábbis idegszanató­riumban kötnek ki A mindent ‘mellre szívó’ érzékeny lelkű ember - aki nemcsak az életet és önma­gát veszi halábsan komo­lyan, hanem mások vélemé­nyét is, ami őreá vonatkozik - csak akkor lépjen a fent említett tollnoki pályára, ha őrületbe akarja hajszolni magát és a családját. Hiva­tásként csakis olyan embe­rek foglalkozzanak írással, akik örülnek az elismerő kritikáknak, de a sértő, bántó, durván személyeske­dő, igazságtalan stb. véle­mények sem törik össze őket. ” A szerző a továbbiakban azt boncolgatja a maga hu­moros stílusában, hogy mi­ként reagálnak a különféle lelkialkatú írók az őket ért kritikákra. Végezetül pedig saját ars poétikáját mondja el ekként kritikusairól: „A fentiek alapján azt hiszem, érthető, hogy miért nem tu­lajdonítok túlzottan nagy je­lentőséget azoknak a kriti­káknak, melyek egyáltalán nem hízelgők írói és emberi Balról ifj. Fekete István és Harmath István. A kép 2007. február 24-én készült kvalitásaimra. Szinte meg sem haUom ezeket a kritiká­kat. Vagy ha meghalbm, akkor sem reagálok rájuk. Legfeljebb néhányszor meg­­lengetem a karom... És mondok rájuk néhány par­lagi jelzőt... Meg el is kül­döm őket az anyukájuk... S végül néhány zaftos ősturáni átkot mondok rá­juk! Ennyit pedig igazán meg­érdemelnek ezek az eUen­­szenves trógerok!” Végezetül pedig jó egész­séget kívánok öreg bará­tomnak - a jó egészség ép­penséggel mindkettőnkre ráfér -, továbbá kívánom, hogy töretlenül őrizze meg humorérzékét, mert félő, hogy az életünk hátralévő éveiben erre lesz a legna­gyobb szükségünk. A családi képen, az ünnepelt körül balról, Márta, István és Ildikó, mindannyian Feketék A Pénzügyőr ificsapata 1951-ben, a Rákospalota elleni 4:3-as mérkőzésen. Az álló sorban hátul balról a harmadik ifj. Fekete István, jobbról az első Harmath István kapus Vidám álarcosbál Chicagóban Sikeres farsangi álar­cosbált rendezett Chicagó­ban a Szent István Király plébánia. A nagyböjt előtti szombaton, a cudarul hi­deg időjárás ellenére szép számú közönség jött ösz­­sze a bálszezon utolsó szombatján. Feltűnő volt a sok fiatal, akik nem féltek a csontfagyasztó, jócskán a fagypont alatti hőmér­séklettől, ők vidáman szó­rakoztak, mulattak társa­ságukkal. Jöttek sokan az idősebb korosztályból is, akiket nem riasztott visz­­sza sem a hideg, sem a hó. A bejelentkezési dátum le­telte után kevés vendégre Ropták a táncot a vendégek Kitett magáért a konyhacsapat számítottak, végül közel kétszázan vettek részt a hangulatos bálon. A bál si­keréhez jelentősen hozzá­járult a konyhai munka­­csoport, akik remek töltött káposztát, disznósültet és az elmaradhatatlan far­sangi fánkot készítették. A vacsora után tánc, majd tombola és végül a jelmez­ben érkezett álarcosok ki­tüntetése következett. A megjelentek egy vidám es­te emlékével tértek nyugo­vóra. A plébánia pedig egy újabb sikeres báli rende­zéssel zárta az újévi sze­zont. (H.I.) Remek volt a hangulat MÉG KAPHATÓ! A budapesti Nlasszi Kiadó gondozásában 2003. november végén megjelent HARMATH ISTVÁN A chicagói krónikás című könyve A kötet anyagát a kiadó lektora a szerzőnek az Amerikai Magyarságban 2001 és 2002 közötti időben írott cikkeiből válogatta. „Magyaroszág a szülőhazám, ahová érzelmileg és kulturálisan kötődöm. Az Egyesült Államokban életem háromnegyed részét éltem, felnőtt éveim javát. A választott befogadó országban olyannyira otthon éreztem magam, hogy elképzelni sem tudom, hogy máshol éljek. Furcsa kettős életforma ez, Magyarországtól véglegesen elszakadni képtelen vagyok, képzeletbeli kulturális énem ma is ott él, míg a valóság véglegesen Amerikához köt." A könyv ára 15.00 + postaköltség 3.00 = 18.00 USA dollár. A névre dedikált kötet megrendelhető: Stephen I. Harmath, 716 Brummel St. Evanston, IL. 60202, USA. Tel/fax: 1-847-864-8626 E-mail: stemath@msn.com ANGYALFI RENT-A-CAR AUTÓBÉRLÉS MAGYARORSZÁGON A. Suzuki Swift manual 180cad/hét B. Fiat Punto, Opel Corsa Suzuki Ignis,Új Suzuki Swift manual air c. 240cad/hét C. Citroen C3 manual air c. 280cad/hét 0. Opel Astra 1.4 manual air c. 320cad/hét E. Opel Astra 1.6 Honda City, Chevrolet Aveo 1.6 autamat air c. 350cad/hét Korlátlan km használattal, biztosítással és adóvaL Repülőtéri átadással és átvétellel Tel: 011-36-30-9342-351, TeL/Fax.: 011-36-25-411-321 E-mail: a.z.rent@citromailhu

Next

/
Oldalképek
Tartalom